A pszichológiai alkalmasságot legjobban a minden 18 évet betöltő állampolgár 6 hónapos kötelező katonai szolgálata alatt lehet felmérni.
Egy kellően bonyolult rendszer esetén a szokásostól eltérő viselkedés lehetőségét nem lehet teljes bizonyossággal kizárni. Legyen az ember vagy akár gép. Bizonyos ideig megfigyelik a rendszer viselkedését, és ebből extrapolálnak. Jobb esetben extrém körülmények között is tesztelik. De ez sem garancia semmire.
A sorkatonai szolgálat persze kicsit több, mint egyszerű megfigyelés. Bizonyos mértékű nevelő hatása is van, habár nem mindenki nevelhető.
Lehet,hogy alkalmatlan vagyok a pszichológiai segítségre?
Nem az lenne a pszichológus feladata,hogy feltárja,hogy mi okozza a jelenben a gondokat?Felforgatja a múltat,összetöri a jelenlegi,hibás énképünket-segít a néha időszakban míg ez újrastruktúrálódik-kideríti mitől és hogy, siklott félre az életünk,a gondolkodásunk,stb. A gyakorlatban ebből semmi sincs. Miért? Miért nem foglalkoznak a hozzájuk fordulóval?Vagy ez egy olyan szakma ahol nagy sok megtanulni való van csak a gyakorlatban nem lehet használni? Vagy csak nem tudják használni?Nem csinálnak semmit ezek a tetvek. Jól elvannak adva,maga a pszichológia jól el van adva,de a gyakorlatban nem csinálnak semmit.Meg,hogy az emberek nem mernek segítséget kérni,pedig a szakemberek tudnának nekik segíteni bla-bla-bla
Én mertem kérni és mellbevágó a semmi és a lekezelés amivel találkoztam.Arról nem is beszélve,hogy egyesek rendre elfelejtik a megbeszélt időpontot vagy közlik velem,hogy nem a legszerencsésebb időben jöttem, mert itt a nyár és nem nagyon fognak ráérni segíteni."Segíteni"-mert a valóság más. Miért nem csinálnak semmit?Égek a vágytól,hogy valaki bebizonyítsa nekem ennek a szakmának az erejét,létjogosultságát,hasznát! Lehet nem vagy könnyű eset,de azt nem hiszem el, hogy olyan nehéz lennék,hogy ezért ne akarnának velem foglalkozni !! Van aki még csak észre sem vette, hogy baj.Volt akinek mondtam, de nem foglalkozott vele.Kértem,hogy mondják meg alkalmas vagyok-e ilyen jellengű segítség be és elfogadására,alaklmas vagyok egy pszichoterápiára. Erre sem feleltek.Olyan szépen leírják,hogy a szociális fóbiásokat ma már könnyen és jól tudják segíteni,megoldani a gondjaikat.Nálam nem is foglalkoztak ezzel !
A pszichológiai alkalmasságot legjobban a minden 18 évet betöltő állampolgár 6 hónapos kötelező katonai szolgálata alatt lehet felmérni. Kivételt azok kaphatnak, akiknél már a bevonulás előtt megállapítható a fizikai és pszichés alkalmatlanság. Ezen felmérés hiányában egyre jobban degenerált lesz a társadalom. A tökéletes FOGYASZTÓ kinevelésének megfelelően.
149? Ember, én pl Srebrenicára gondolok és a holland parancsnokokra, politikusokra. Ők pszichológiailag alkalmasak voltak? Pedig állítólag nagyon-nagyon összeszedett és válogatott embereket küldtek.
Menjetek már légy szíves a búval b p-ba a verses topicba, ha a társadalom működése nem érdekel, legalább a 149 áldozat emlékére iránt legyetek ... Áhh
Ha a tudomány fórumban ez a színvonal, akkor lehet, hogy meg fogom inkább kérni a moderátorokat a topic megszüntetésére. A repülős topic is tele lett elmebetegekkel. Pfff.
Vegyük a gyilkolást az egyik legnagyobb rossznak. Ölnél önvédelemből? Ölnél mások védelmében? Ölnél önmagáért az ölésért? Ölnél véletlenül, észre sem véve, utána semmit senem érezve? Mármint meg, egy hangyát.
Zimbardo kísérletei azzal a tanulsággal járnak, hogy mindenkit be lehet tanítani bármire. Csakhogy ő úgy döntött, a jóra próbál nevelni oktatni. És ennek az oktatásnak (akár társadalmi szinten történő megvalósításának) módszereit tanítja (és még mindig kutatja).
Szóval talán lehet bármiféle tesz, vizsgálat, helyzetgyakorlat, nem az a lényeg, hogy képes lennél-e megtenni a rosszat (mert mindenki képes lenne), hanem hogy megtanultad-e kizárni a megtételét, mint lehetőséget. Ez a módszere. Legalábbis nekem, az „együttműködésünk” alatt ez jött át.
Nem elhanyagolható részben pedig azzal foglalkozik, hogy feltárja a sok apróság eltérítési képességének kimutathatóságát. Ez pedig [akár] egy új tesztrendszerhez vezet.
A jellemhibák (itt), mint rejtett problémák, végül is a kiszámíthatóság (programozható és azt nagy biztonsággal végrehajtó), ebben az értelemben, az általánosan elvárható magatartásmintáktól való eltérés mértékét, mint kockázati tényezőt próbálja (egzakt módon) behatárolni, meghatározni – lásd: a robotok 3 alaptörvénye.
Ami az egyedeket illeti: semmire nincs garancia - aminek, én pl. örülök. Egy ember esetében, a váratlan (nem elvárt, kvázi nem engedélyezett) reakciók bekövetkeztére mindig számítanunk kell. Ami a vonatkozó aggályokat illeti (amely értetlenségből fakadó aggodalmunk, az idők végezetéig lesz mozgatórugója a törvényhozásnak): sajnos(?) el kell fogadnunk, 1/7 milliárd esélyjel… de bármi előfordulhat, amit 1 ember megtehet, ami a 7 milliárd–1 fejében, még csak fel se ötlött. Jól van ez így? Vagy félreértettem a felvetést?
Nincs garancia. Semmire. Ez az evolúció sója. A változás, aminek vektora nem meghatározható.:-)
Az életünk számos területére, hosszabb távon kiható következménye lesz a katasztrófának – jelenünk formálja a jövőnket, mint ahogyan a múltunk, a jelenünk.:-)
Zimbardo börtönkísérlete azzal a tanulsággal járt, hogy az átlagemberek egyharmada rejtett tébolyult szadista. A kísérlet meglepő kimenetelét feldolgozták a Das Experiment c. filmben, a kísérletben történtekkel majdnem megegyezően. Mi garantálja, hogy a munkáját végző sebész, katona, rendőr tiszteletben tartsa ártatlanok, kívülállók életét? Pilóták, rendőrök, bírók pszichológiai alkalmassága miként mérhető fel?
Egyik szakmában sincsen részletes pszichológiai vizsgálat, ami akárcsak a különféle személyiségzavarokat feltárja, nem beszélve a rejtettebb problémákról vagy a jellemhibákról.
Milyen jellegű pszichológiai vizsgálatok alkalmasak a problémák kiszűrésére, és mely szakmákban van olyan jellegű felelősség, ami indokol pszichológiai vizsgálatot?
