Minden olyan kevésbé iskolázatlan szakmunkásnak aki még hisz ebben érdemes elolvasnia ezen röviden tömören megfogalmazott remek írásokat. Itt tételesen megcáfolják az iskolázatlanabb polgártársaink által hitt áltudományos hun-magyar rokonságról szóló dajkameséket:
http://tenyleg.com/index.php?action=categoryView&type=places&category_id=3041
"A hunok és a hsziungnuk azonossága napjainkban is tudományos vita tárgya. A Belső-Ázsiától a Kárpát-medencébe, Európa szívcsakrájába vezető, időben és térben is hosszú út folyamán a népesség oly mértékben átalakult, hogy a hosszú út két végpontja közti kulturális kapcsolatok régészeti módszerekkel nehezen bizonyíthatók. A kétféle hunok neve között talán van kapcsolat: egy adat szerint a szogdok hunoknak nevezték azokat, akiket a kínaiak hsziungnuknak."
"A hsziungnu vezetők sírjaiban hemzsegtek a made in China luxuscikkek. A 20. és 22. kurgánban nap- és esernyővel ellátott díszhintókat találtak a sírkamrák fölötti visszatöltött talajban. A két méter átmérőjű ernyők anyaga selyem volt. Nemcsak a hintók voltak kínai eredetűek, de maga a hintók sírba helyezése is kínai eredetű szokás. Ugyanúgy a Han-dinasztia-köréből származott, mint a kettős sírkamra ácsolása, a belső kamrában a fakoporsóval. A hsziungnuk azt is a kínai uralkodók temetkezéseiből vették át, hogy a sírgödör és a sírkamra külső fala közötti rést agyaggal és faszénnel kell kitölteni."
Tehát ezek a hsziungnuk micsoda másolók voltak, az ókori kínai magaskultúra másolói...
Elég, ha levezeted, hogy a jelenlegi műszaki/fizikai ismereteink alapján működőképes lehet.
Erről van szó. Mert puszta "elméletre" nem adnak oltalmat. Tehát MÁR a szabadalom megadásával Szilárd megszűnt "spekulánsnak" lenni. Nem kellett ahhoz fizikai "igazolás".
Ugyanis 255 alatt ezt írtad:
"
Azért van egy nagy különbség. Elméleti fizikában a komoly matematikai levezetések eredménye egy hipotézis, amit lehet ellenőrizni, utána számolni.
És mindezek ellenére csak elmélet marad, amíg a kísérleti fizikusok nem igazolják...
Azért van egy nagy különbség. Elméleti fizikában a komoly matematikai levezetések eredménye egy hipotézis, amit lehet ellenőrizni, utána számolni.
És mindezek ellenére csak elmélet marad, amíg a kísérleti fizikusok nem igazolják...
DE Szilárd az előtt kapta meg felismerésére a szabadalmat, mielőtt azt a "kísérleti fizikusok" igazolták volna.
Előző linkről:
"Felfedezése nemcsak felvillanyozta, hanem meg is rémítette. 1934-ben és 1936-ban két szabadalmat jelentett be a Brit Admiralitásnak. Egy nyilvánosat, melyben homályosan utal az energiatárolásra és egy titkosat, amely a bomba elvét írta le, de nem tudta, melyik elemmel tud a láncreakcióban részt venni. 8000 fontot kért, hogy megvizsgálhassa a periódusos rendszer elemeit. Azt akarta kideríteni, hogy melyik elemnél következik be egy neutron hatására olyan magreakció, amely két neutront termel, s így a szaporodó neutronok a magreakciók lavinaszerű áradatát idézik elő. A szabadalmi leírásban a neutronduplázó elem lehetőségeként a berilliumot, brómot és az uránt javasolta, és megemlítette, hogy az önfenntartó láncreakció csak egy kritikus tömeg felett lehetséges. Kérését azonban visszautasították és a pénzt nem kapta meg. Szilárd később kijelentette, hogy Nobel-díjat kellett volna kapnia, amiért nem végezte el a kísérletet, hiszen akkor pár évvel előbb születhetett volna meg maga az atombomba, s ez a tény megváltoztatta volna az egész emberiség történelmét."
"Akkoriban egyes fizikusok azt tartották, hogy a Nap energiáját is a magreakciók adják. 1934-ben Londonban, a Royal Societyben Rutherford előadásában az atommag hatalmas energiájáról beszélt, de kijelentette, hogy az atomenergia gyakorlati felhasználása lehetetlen, mert folyamatot a Földön nem lehet létrehozni. Az előadásról hazatartó Szilárd Leót azonban irritálta, hogy valamit megvalósíthatatlannak mondanak (más források szerint Szilárd nem vett részt az előadáson, csak a London Timesból értesült Rutherford véleményéről). Az általa is terjesztett hagyomány szerint, amikor később London belvárosában, a Southhampton Lane-en ballagva megállította egy piros lámpa, akkor ötlött eszébe a neutronok láncreakciója, mint az atomenergia kiszabadításának lehetősége. (Barátai szerint azonban ezen legendában van némi szépítés, ugyanis Szilárd sosem állt meg a piros lámpáknál.) A gyakorlati megoldást a következőkben látta: ha lenne egy olyan kémiai elem, amely két neutront bocsát ki, miután elnyelt egy neutront, amely megfelelően instabil, akkor ezzel az elemmel létre lehet hozni a nukleáris láncreakciót, ha fel lehetne halmozni belőle a kritikus mennyiséget. Ez volt a későbbi atombomba-elmélet kiinduló receptje."
"Szilárd Leó is, aki egy londoni sétája során jött rá a fenntartható maghasadás elvére."
ja.. Newton-nak meg fejére esett egy alma és ijedtében elkiáltotta magát: F=m*a
Arkhimédész meg a fürdőkádba beszállván a kiloccsanó víz hatására kiszaladt az utcára azt kiabálva, hogy "Heuréka!! minden vízbe mártott test, a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya!"
"Hát nem elég, hogy a Manhattan terv igazolta Szilárd Leó szobatudós maghasadás hipotézisét? Miért is kellett volna Szilárdnak kezeslábasban nyüzsögnie Los Alamosban?"
Azért van egy nagy különbség. Elméleti fizikában a komoly matematikai levezetések eredménye egy hipotézis, amit lehet ellenőrizni, utána számolni.
És mindezek ellenére csak elmélet marad, amíg a kísérleti fizikusok nem igazolják...
A fentiek nem mondhatók el pl a nyelv, vagy éppen történelmi levezetésekről....
A szobatudós nem jut el soha az igazolásig s bizonyításig, ő a hipotézisét tálalja elméletként, sőt tudományos tényként!
Hát nem elég, hogy a Manhattan terv igazolta Szilárd Leó szobatudós maghasadás hipotézisét? Miért is kellett volna Szilárdnak kezeslábasban nyüzsögnie Los Alamosban?
Persze, aki hipotézisét "tudományos tényként" tálalja -- mint ahogy azt az öregedő László Gyula tette (tehát a fiatal NEM !) -- az már tudományon kívüli kategória.
No nem így van! A tudományban minden az ötlettől indul el, amiből kizárásos alapon lesz hipotézis! S ha nagy részben igazolódik, akkor elmélet s ha bizonyítódik is, akkor tudományos tény!
A szobatudós nem jut el soha az igazolásig s bizonyításig, ő a hipotézisét tálalja elméletként, sőt tudományos tényként!
Talán mert nem tudnak hozzá eleget, nemde? S ki bizonyította, hogy meg lehetne csinálni? Senki, mert akkor azt is tudná hogy hogyan! Egyre több minden tudományágban az elméleti "szobatudós" s az íróasztal mellett minden megoldható, megcsinálható, megmagyarázható, csak éppen a gyakorlatban ez nem így van!
Csanád egész karrierjét az avarok kutatására építette, de máig nem tudja megmondani, hogy kik voltak, honnan jöttek, mi lett velük! S az akadémiai rendes tagja!
Azok a buggyant fizikusok a mai napig nem bírták megcsinálni a magfúziót ... Pancserek ezért??
Na persze, mert eszerint bár Ázsiából jöttek, még sem voltak ázsiai eredetűek!
Ázsiában is éltek/élnek europidek, ahogy vica versa, időtlen idők óta.
És hogy már jóval a történelmi idők előtt, minden populáció vaskosan kevert volt, az ténykérdés. Ezért is oly nehéz felfejteni a népi szőtteseket.
Csanád egész karrierjét az avarok kutatására építette, de máig nem tudja megmondani, hogy kik voltak, honnan jöttek, mi lett velük! S az akadémiai rendes tagja!
Ez a válasza is marhaság, hiszen egy hadsereg amely szinte egész Európát meghódította sehol sem hagyott volna sírokat maga után?
Ja, az a probléma, hogy a maradványokat nem lehet sem antropológiailag, sem genetikailag elkülöniteni az európai lakosoktól. Na persze, mert eszerint bár Ázsiából jöttek, még sem voltak ázsiai eredetűek! Ezt viszont nem lehet a finugrászoknak bevallaniuk, mert akkor a magyarok eredete is problémássá válik, ugyebár? Hogy a kedvenc avarjairól már ne is beszéljünk!
"Ami konkrétan a hunok genetikai nyomát (és nem „genetikáját”) illeti: egyetlen hun temetőt sem ismerünk a Kárpát-medencéből, hanem csak hun koriakat, ugyanígy a kelet-európai sztyeppéről sem. Ázsiában közöltek ugyan „hun” sírokat, de ezen meghatározásuk kizárólag a kormeghatározáson alapul („V. századi”), ami etnikailag teljesen irreleváns. („Hun múzeum” létesítése Belső-Mongóliában nem tudományos érv.)"
Lett azóta hun temető feltárva/genetikailag analizálva??
Ugye, hogy nem ...
Így teljesen értelmetlen magyar honfoglalói markereket MAI ázsiai populációkéval összevetni.
Az interjút jegyző Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára.
Авары изначально представляли собой этнически смешанный народ.
(Az avarok etnikailag eredendően vegyes nép volt.)
Реконструкция черепов из одних могильников аварской эпохи позволяет отнести их к монголоидам, но в других могильниках этот тип встречается редко, а в иных, относящихся к той же эпохе, и вовсе отсутствует: в них были погребены исключительно европеоиды (североевропейского, средиземноморского, восточно-балтийского типов).
(A koponyák rekonstrukciója alapján csak egyes temetők avarjai mongoloidok, más temetőkben ez ritka ugyanabból a korszakból, és általában is, ott csak kaukázusi típusokat temettek (észak-európai, mediterrán, keleti balti típus)
Mert kb. ennyi volt az avaroknál. A hunoknál picit több de a koponyatorzítások miatt ott vannak antropológiai nehézségek.
A genetikát most első körben kihagynám - mert abba hajlamos vagyok gyorsan túl mélyre merülni - inkább de ezt a két előadást ajánlom antropológia témában:
Az igazság az, hogy ez a mongolid avarok, mongolid hunok meg honfoglalók elképzelés az ami kicsit elavult dolog. Ezt archeogenetikai tanulmányok sorával is alá lehet támasztani.
Egyébként nem is igazán lehet egységes hun genomról beszélni. Ez az egész "hunság" ez inkább egy technológiai (szarvíjak, stb...) és politikai "forradalom" eredményeképpen létrejött valami volt és közel sem állt fenn elég ideig, hogy egységes embertani típust alakítson ki.
A hun elit sírok leletei meglepően közeli rokonságot mutatnak egymással - és a honfoglaló elittel is - de ezek már közel sincsenek ekkora rokonságban a köznépükkel se azok egymással Eurázsia különböző pontjain. Xiongnuk, heftaliták, Attila hunjai meg a többiek "középen" egyáltalán nem úgy néz ki hogy egységes népet alkottak volna.
Egyébként ezeknél - és az egyéb kelet európai/közép ázsiai népeknél - az europid és a turanid (értsd europo-mongolid különböző keveredési aránnyal) típusok a jellemzőek.
Bár az egész hun-kutatás egy nagyon bizonytalan dolog. Komoly kutatót a témában én nem igazán hallottam ilyen határozottan kinyilatkoztatni semmit. Elég csak a nyelvi besorolásukat nézni ahol a tippek a töröktől az altájin finnugoron és jenyiszejin keresztül egész az indo-európaiig terjed.
De ott van pl. az elég meggyőző hun-szarmata elmélete Botalov-nak is.
Egyébként az avarok sem voltak valami egységesek, ezért is szokták az elit sírjait (az öveseket) vizsgálni. A kunokról is annyit, hogy a korabeli szláv elnevezéseik az jelentik, hogy "szőke" meg "szőkék" szóval valami nagyon nincs rendben a mongolid/turanid besorolásukkal nekik sem.
Érdekesebb, bonyolultabb és jóval bizonytalanabb kérdéskör ez mint ahogy a fórumindító olvtárs nagy önbizalommal és valami random website meglobogtatásával felvázolta.
Melyik? Az enyhén mongoloid vagy más néven europo-mongolid keverék típusok?
Ezek maguk sem voltak egységesek az embertan tudorai szerint: voltak köztük turanidok (ezen belül több altípus), szajanidok, jenyiszeji és tungid típusok, hogy csak a gyakoribb mongolid típusokat említsük.
A mai magyarság embertani képében egyébként a mongoloidok elenyésző jelentőségűek, max. 2-3 %-ra tehető, azok is csak nagyon halványan, áttételesen hordoznak magukon mongoloid jellegeket.
