"azt is kiszámoltad mennyibe kerülnek a fosszilisek okozta károk, vö. globál felmelegedés ?" - Éppen ezért döbbenetes a német "energiaforradalom" mennyi CO2 juttat a levegőbe a hőerőműveik miatt.
A negyedik generacios magashomersekletu vegyipart kisegito reaktorokra nem biztos hogy komoly igeny lesz, keves vegyiuzem igenyel egy reaktornyi hot, es ugyanezt gazbol.is eloallithatja. Ugyanigy nem igazan erdemes a 30-30% hatasfoku nyomottvizes reaktorok helyett 10% koruli hatasfoku magas humersekletieket beallitani. A nyomottvizesekben 2 forint egy kilovattora uzemanyagkoltsege, ebbol kevesebb mint egy forintot megsporolni egy sokkal dragabb reaktorral nem gazdasagos.
Zöld energiás mozgalom az egy vallás. Hitekre és nem a fizikai valóságra épül. Minél tudatlanabb valaki annál nagyobb a pofája.
"Mennyi akkumulátorra lenne szükség, hogy nem néhány hónap, csak két napos országos áramigényt tárolni tudjunk egy ilyen rendszerben? Jelenleg az 5 milliárd dolláros Tesla Gigafactory a legnagyobb akkumulátor gyártó üzem a világon. A teljes éves termelése képes lenne tárolni az USA átlagos éves áramfogyasztásának 3 percével egyenlő mennyiségű áramot. Vagyis ahhoz, hogy két napnyi elegendő áramtartaléka legyen az USÁ-nak akkumulátorokban tárolva, kb. 1000 évig kellene a Gigafactory teljes termelését csak erre fordítani."
Ma egy online vitán vettem részt - én a nukleáris energiát képviseltem, mint energiaforrás a jövő vegyiparában. Bemutattam a 4. generációs erőművek típusait és ezt leszűkítettem arra, mely típusok és miért lennének jók a vegyipar számara. A téma aktualitása az volt, hogy a nagyfőnök a múlt héten bejelentett valamit, amiről itt is írtam.
Ennyi csodálkozó vagy értetlenkedő arcot nem láttam. Amikor elmondtam, hogy a német villamos hálózat szezonális volatilitása 16TWh évente, akkor azt elintézték annyival, hogy majd Musk-féle akkumulátorcsomaggal megoldják. Az ebédszünetben kiszámoltam, hogy csak a német hálózat szezonális balanszolása az Ausztráliában megépített cuccossal laza 68000 milliárd€ lenne és a 2018-as csúcs litium-kitermelést (95000 tonna) alapul véve úgy 151 évig tartana, mire a közel 180000 db Megabattery-hez szükséges litiumot kibányásznák - és a hivatalos teszlás írás szerint az élettartamuk 15 év...
Ugyanígy bemutattam, hogy a Nyugat-Európában hidrológiai tárolónak alkalmas helyek egy 2016-os EU-s tanulmány alapján is 1,6TWh nagyságúak, ebből 1,3TWh Norvégiában lehetne, vagyis ez sem működik.
Utoljára hagytam, hogy 2020-ban 294 órán keresztül volt Németországban negatív villanyár. Erre az egyik felkent fő bedobta, hogy ebből látszik, mennyire nem értem a világot, mert ezzel a negatív villanyárral lehetne ingyen hidrogént termelni, sőt még a szolgáltató fizetne az áramért. Erre visszakérdeztem kapásból, hogy mit gondol, mennyi ideig lenne egy ilyen helyzetben negatív villanyár - ha fel lehetne használni hidrogént termelni!? Persze válasz nem jött.
A helyzet az, hogy a ződenergiás mozgalom az ígéreteivel ott tart, mint a dollár az aranyfedezetes időben - amíg nem jönnek egyszerre sokan dollárt aranyra váltani/vagy nem akarnak váltani, addig nincs gond - de ha egyszerre sokan akarnak jönni, akkor gebasz lesz. Csak a mi krakkolóüzemünk ha megújulóból menne, akkor az összes eddig beépített megújuló névleges éves kapacitásának 2%-át kérné - csak ez az egy berendezés. (kb. 6,8TWh/év)
"Sajtóértesülések szerint az atomerőmű üzemeltetője, a Teollisuuden Voima Oyj (TVO) végre megkapta az állami nukleáris szabályozó hatóság (STUK) engedélyét üzemanyag betöltésére a reaktorba, és hamarosan elindítja Európa legerősebb atomreaktorát. Úgy tűnik, hogy az új erőmű rendszeres villamosenergia-termelése 2022 februárjában kezdődik. "
Tapasztalataim szerint a napozaskor teljesen ingyen sulhetek le, az erkelyre kitett szarado ruhakat a szel ingyen szaritja. Az egyeb energiakinyeresekhez visznt komoly beruhazasok kellenek. A szel meg naperomuveknel kb 100% a beruhazasi koltseg az aramtermelesnel, rs kb harminc evigukodhetnek evi 15-20%- ban. Egy atomerunel 75-80% a beruhazasi koltseg es 50-60 evig euzsikal 90%- ban allando teljesitmenyen
"A világ a rugalmas okoshálózatok felé halad. Ezek révén tudjuk kihasználni az időjárásfüggő, gyakorlatilag ingyen termelő nap- és szélenergia kapacitások előnyeit. "
Nálunk tegnap bemondta a nagyfőnök, hogy majd a komplett krakkoló-üzem átépítik elektromos fűtésűre és majd bio- és megújulókból származó árammal fogják üzemeltetni, így akarja az évente megtermelt, jelenlegi 22 millió tonna CO2-t nálunk lecsökkenteni 2050-re nullára.
Természetes írtam a belső hálon a cikkéhez 4 hozzászólást, kivonatolva ezeket kérdeztem, illetve írtam...
Egy kérdés volt, hogy esetleg-e van arra valami számítás, hogy Németországban honnan lesz elég energia:
az atomerőművek utáni világban
hidrogénes álmokra
az elektromos autókra
lekapcsolt szenes erőművek után az épületek téli fűtésére illetve a nyári klimatizálásra.
az ipari áramtermelés komplett kizöldítésére
a zéró-emissziós áruszállításra
a zéró-emissziós cement/acél/alumínium gyártásra
a zéró-emissziós légiközlekedésre
a zéró-emissziós akkumulátor-gyártásra
Problémásnak érzem, hogy minden cég megígér mindent is, de valahogy ehhez az ígéretdömpinghez nem látom a hátteret. Az EU 2017-ben kb. 3500TWh villamos energiát termelt. 2035-re kiesik ebből 540TWh az időközben elöregedő atomerőművek miatt, illetve egyre több szenes erőmű lesz kivonva (ezeknek a TWh/év adatait nem tudom). Ugyancsak egyértelmű, hogy nő az elektromos autók energiaigénye is. Ha csak azt mondom, hogy a meglévő 330 millió személyautóból az EU területén 30 millió Golf-e kaliberű járgány lesz és évente 20000km-et autóznak velük és a töltési hatásfok 85%, akkor ezek az autómennyiség plusz 1100TWh/év igény - és ez akkor még csak 10%-a a mai autómennyiségnek.
Nem látom, hogy egy ilyen mértékű igénynövekedés a csökkenő kapacitások mellett hogyan és miként vezet az olcsóság irányába, ezért azt sem látom, hogy egy ilyen rendszerben és Németország területén miként lehet versenyképes így a vegyipar, ha mondjuk Kínában még mindig hagyományos módon állítják elő mondjuk a szintézisgázt?
Jelenleg 3 erőművünk van a munkahelyemen, ezek állítják elő egyrészt a gőzt, másrészt az áramot. A krakkoló-üzem a jelenlegi formájában szintén tetemes mennyiségben állít elő gőzt a veszteséghőből illetve villamos áramot. Hogyan lesz ez akkor, ha már a krakkoló-üzem az eddigi földgáz-tüzelésről villamos üzemre lesz átépítve? Hogyan és miből lesz gőz és áram előállítva ezek után?
Hogyan és miképp lesz a "karbonsemlegesség" egy terméknél lekövetve, ha folyamatosan változik a környezet, amiben gyártják? Már akkor is létezik a megtakarítás, ha a termék legyártódik, vagy csak akkor lesz az életciklusát elérve karbonsemleges, ha az egész utat nézzük? Hogyan lesz ez biztosítható mondjuk egy Németországban gyártott termék esetében, ha azt mondjuk Kínában fogják használni 5 évig, majd eladják máshová?
Miért szálltunk ki az atomerőművek fejlesztésből és miért mentünk át a szélerőművek irányába, mikor jelenleg kb. 200 reaktort üzemeltetünk, amelyek a méretüket és kialakításukat tekintve hasonlóan a GEN 3+-os reaktorokhoz, illetve a jelenlegi szabadalmaink a sóágyas reaktorok esetében hasznosíthatóak lennének a sóolvadékos GEN4-es reaktorok esetében? Nem lehetne ezt mondjuk minimálisan - egyelőre - egy kisebb munkacsoport szintjén követni? Azon kevesek közé tartozunk a világon, akiknek ezekkel a berendezésekkel a teljes életciklust lefedő tapasztalata van? Adott esetben munkaidőn kívül is foglalkoznék ezzel a témával - lévén van gyártás és tervezési tapasztalatom ezekkel az anyagokkal és berendezésekkel.
Ezek voltak a hozzászólásaim sarokpontjai...
Kíváncsi leszek a válaszra. Pár ződ (ebből 2 mérnök ráadásul), hogy gondoljak először a sugárfertőzésre és Csernobil-ra, meg az atomhulladékra, ha már az atomenergiát a számra merem venni..
A németekben mára megérett a felismerés, hogy az atomenergiáról való lemondás és a megújuló energiaforrások tömeges rendszerbe állítása katasztrófához vezet. Erről tanúskodik a független openpetition.de véleményközlő portálon megjelent felhívás, amely szerint a Bundestagnak, a német parlament alsóházának sürgősen vissza kellene vonnia atomellenes döntését, amelyet néhány hónappal a fukusimai atomerőmű balesete után, 2011. június 30-án hozott meg. Miközben a németek mára belátták, hogy totális zsákutca az Energiewende és az atomstop, a magyarországi ellenzéki politikusok még mindig abból próbálnak maguknak politikai tőkét kovácsolni, hogy a Paks II. projekt leállításával kampányolnak.
Csak egy hajszálon múlt 2021. január 8-án az összeurópai blackout (erről itt és itt lehet részletesen olvasni). Ez, akárcsak Texasban, a létfontosságú infrastruktúrák összeomlásához vezetett volna.
2021. január 1-jén véglegesen leállítottak 11 széntüzelésű német erőművet, amelyek 4700 MW kapacitást képviseltek. Az üzemeltetők a korai bezárásért kártérítést is kaptak. Azonban ezeknek az erőműveknek a leállítása csak 8 napig tartott, hiszen január 8-án a németországi sötét, havas, hideg és szélcsendes napon a nap- és szélerőművek alig termeltek, az importlehetőségek beszűkültek, de hatalmas volt az áramigény, ezért a leállított erőművek közül többet arra utasítottak, hogy haladéktalanul kezdje meg újra a termelést. Az ok prózai: Németországban kevés lett a villamos energia.
A január 1-jén végleg leállított, de közben mégis üzemelésre „kötelezett" Heyden-4 szénerőművi blokkot február végéig például hatszor kellett üzembe állítani az ellátásbiztonság garantálása érdekében. Ráadásul további leállított szénerőműveket köteleznek arra, hogy tartalékerőműként készenlétben álljanak. Az Uniper például le akarja állítani az Ingolstadt olajtüzelésű erőművét, de erre nem kap engedélyt.
Az „olcsó", vagy ahogy a hazai ellenéki politikusok szeretik őket emlegetni, az ingyenes nap- és szélerőművek csak a mesében léteznek. A megújulók óriási közvetett és közvetlen támogatásokkal életképesek. Jó példa erre, hogy az Európai Bizottság kiadványa szerint 2008-2018 között az Európai Unióban a megújulók összességében 612 milliárd euro támogatásban részesültek. De példaként lehet említeni, hogy 2019-ben a hazai megújulók a támogatási rendszereken keresztül összesen mintegy 59 milliárd forintot kaptak, ami 2,2 Ft/kWh értékkel növelte az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók villanyszámlájának összegét.
