Sok múlik azon hogy miként csíráztatjuk a magokat, sokan azt hiszik, hogy csak elvetjük és csak várni kell. Pedig ennél többet is érdemes tudni hiszen számít a vetési közeg, a vetési mélység, egyeseknél a hideg hatás. Azért nyitottam ezt a topikot, hogy összegyűjtsük a magvetéssel kapcsolatos tapasztalatokat.
Semmi nem lett ezekből magokból, sajnos, szerintem szétáztattam, nm vált be ez a zacskós módszer!
Azóta a szabad levegő alá vetést szoktam csinálni, hideg hatást igénylőknél, abból már több növényem kikelt, így, tehát elvetem a magokat és kiteszem egy olyan helyre ahol a nedvesség/csapadék is éri, ha esik, ha fagy akkor átfagy a talaj is.
Hihetetlennek hangzik, de Opuntia-k is nagyon jó arányban kelnek így, az opuntia magokat januárban el vetem, homokos virágföld 50:50 arányú keverékére, tehát a tetejére, nem mosogatom le gyümölcs levét a magokról, csak rá szórom a közeg tetejére amit tiszta homokkal fedek sekélyen, maximum 0.4-0.5 cm vastagságban. Április körül tömegesen kelnek a magvakból ki a magoncok! A fagy hatására meglazul a magok héja, hasonló hatása van, ennek a tél alá vetésnek mint a forrázásnak!
Boltban vett kiviből is így keltettem ki több tövet, a magokat rákentem a homokkal kevert virágföld tetejére! Azok is tavasszal jól keltek, csak ezeket árnyékban kell tartani a csírázási időszakban, folyamatosan nedvesen, a kaktuszmagokat viszont tűző napon kell hagyni!
CHRYSACTINIA MEXICANA (Mexikói százszorszép)-kikelt néhány tő, de nem télálló növény, néhány évig tartja meg a magja a csírázó képességét, utána szinte semmi nem kel ki, pedig érdekes színfoltja lehetett volna a kertünknek!
SCHIZACHYRIUM SCOPARIUM (Kis kékszárú prérifű)- nem kelt ki!
STIPA TENUISSIMA (Mexikói árvalányhaj)-kikelt 4 tő, azóta egy hatalmas árvalányhaj mezőm van a kertben :), önmagától is terjed! Idén tavasszal rendet vágok közöttük! amit észre vettem, hogy laa talajban tavaly több tövem kiszáradt a hosszú télen(nem hajtott ki tavasszal), először kifagyásra gondoltam, de a bizonyos jelek megmutatták, hogy kiszáradás volt, azok a tövek jártak így amelyek nagyon laza talajba lettek ültetve, így a sóderben, vastagabb homokrétegben lévő példányok száradtak ki tavaszra, a kötött talajban és a humuszban gazdagabb talajban élők viszont mind túl élték!
Starkl forrásból való növényeim magjából viszont már van néhány magoncom a kertben, tehát ezt is lehet magról szaporítani, csak megfelelő mag kell hozzá!
ECHINACEA PARADOXA (Sárga kasvirág)
Ez egy siker történet, az ajándék magokból strapabíró növények keltek ki, 2017 nyár végére lett magom is bőven, most fogok vetni ezekből!
Ezek közül mindkét növény hozott már magot, de a Stanleya pinnata(desert princesplume~Sivatagi hercegtoll, Foxtail Lily~??) nem szaporodott önállóan, tehát szépen lassan kikopott a kertből. A Penstemon centranthifolius(scarlet bugler~ Skarlát bugatölcsér) magoncai viszont magról is terjednek, nagyon mutatós kékes leveleivel bármelyik kőkert éke lehetne!
Tavaly nyáron vetettem hideg hatást igénylő növények magját, Alplains-os mag rendelésből, akkor egy sem mozdult, pedig árnyékos helyre tettem magokat(nem vártam a magvetéssel őszig, mert féltem, hogy tönkre mennek, elvesztik a csíraképességüket), már le is mondtam erről a magvetésről, el is feledtem, hogy mi van velük(továbbra is szabad levegőn maradt, csapadékot is kapott), most a napokban, hogy az idei magokat vetettem, így a hideg hatást igénylőket is. Figyeltem fel arra, hogy két magvetésemben megmozdult valami, nem gyomok keltek ki, az biztos, mert egyöntetű a kelés.
Ezeknek a növényeknek a magjai mozgolódnak:
alplains kód, latin név vetés ideje, kelés ideje amikor észre vettem
19831.25 Penstemon angustifolius v. caudatus 2017.06.0172018.02.17
08744.25 Calochortus aureus 2017.06.0172018.02.17
ezek még nem mozdultak:
01299.23 penstemon acuminatus 2017.06.017
74838.15 shepherdia rotundifolia 2017.06.017
35667.19 balsamorhiza hookeri v. lanata 2017.06.017
Amióta szét szedték a kertészeti fórumot ilyen rész egységekre(mint ez azEgyebek kategória), azóta van és volt olyan topik, amelyik kikerült a látókörömből(még ha én is voltam a topiknyitó)
Ésszerűbb lenne egy növénynevelési tanácsok alkategóriát létre hozni, oda tenni az ehhez hasonló témákat!
Most szelídgesztenyét akarok vetni,vagyis nem most hanem majd tavasszal.A kérdésem az hogyan tároljam el addig a gesztenyéket,vermelni kell e ezt is mint más pl. barackmagokat?Ha igen akkor hogyan vermeljem mert szerintem a gesztenyének nem kell hideghatás ezt onnan gondolom hogy tavaly tettem a barackmagok közé kb 10 szem gesztenyét vermeléskor de tavasszal mikor kiástam őket odáig voltak,szét voltak rothadva,tehát ez a megoldás nem jó.Akkor hova rakjam őket tavaszig?És tavasszal elég csak kiültetnem őket?
Sajnos a fűféle vetésem elég felemásra sikeredett, a mexikói árvalányhaj(Stipa tenuissima ) magból lett kb 5 tő, a szúnyogfű(Bouteloua gracilis) és a Kis kékszárú prérifű(Schizachyrium scoparium) sajnos meg sem mozdult
Lehet, hogy idén már nem fognak kikelni, de nem biztos, hogy elpusztultak. Ha nincsenek láthatóan elrothadva, várni kell még. Kidobni semmiképpen nem szabad.
Nekem most kezd csírázni a januárban vetett Clematis magok egy része.
Nagy valószínűséggel a hideg-hatást igénylő magok már nem fognak csírázni , mert a nedves közegben elpusztulhattak, mivel eddig nem mozdultak, ezért már nem számítok arra, hogy beindulnak :-(
Egy ismerősömmel beszéltem, ő azt javasolta, hogy szárazon érdemes ezeket a magokat hideg-hatásnak kitenni, jövőre ezzel a módszerrel fogok élni.
Nedves papírban be szoktam tenni ezeket a magokat a hűtőszekrénybe. Előtte utánanézek, kb. mennyi idő kell nekik, lehet 1-3 hónap. Sok mag már a hűtőszekrényben elkezd csírázni, pl. az alma vagy az Elaeagnus umbellata. Van, amire utána melegebb helyen is heteket, hónapokat kell várni.
A szabadba vetett magok volt, hogy 2 telet töltöttek kint, és csak a második tavasszal keltek ki. Ilyen volt az Euonymus alatus. Érdekes, hogy a második évben viszonylag egyszerre keltek ki.
Minden fajnál utána kell nézni, mi várható, néha egy-két évet is érdemes várni, néha csak pár hetet, és ha nem csírázik, egy időre újra betenni a hűtőszekrénybe.
Pont egy hete szedtem ki a 6 hetes hideg-hatást igénylő magokat a hűtőszekrényből és vetettem el homok+palántaföld keverékébe.
A hideg-hatásra a magokat a homokkal együtt gombaölő szeres vízzel permeteztem be, amit a korábbi hozzászólásomban leírtak szerint zárható nejlon tasakba kerültek. Most a 16-25 c°-os keltetőmben vannak
Sajnos eddig egy mag sem mozdult meg, amit kicsit aggodalommal figyelek, mert bíztam a gyors kelésben. Meddig érdemes várni a keléssel? Már arra is gondolok, hogy valamit elrontottam :-(, Másnak mi a tapaszztalata, hogyan szokta a hideg-hatást igénylőket elvetni, milyen módon készíti elő a csírázásra ezeket a magokat?
Clematis columbiana, Sow outdoors late fall for 91% germ. in May/June. Indoor sowing in light at 20ºC (70ºF) should result in 50% germ. over the period of 2 to 10 weeks
Vagyis 91%-os csírázáshoz ősszel kell a szabadban elvetni, csírázás máj/jún.
Bent fényen, 20°C-on 50% csírázás 2-10 hetes periódus után.
Szóval még bőven időben vagy.
A klematiszok néhány faja egyébként is nagyon lassú. Vetettem már el nagyvirágú hibrid magját, fél év után kezdett csírázni. Ami gyors (C. heracleifolia pl.), az is kb. 1 hónap, talán a tangutica csírázik ennél hamarabb.
Március 8.-án vetettem Clematis columbiana magokat, sajnos eddig nem mozdulnak, milyen körülmények között keltessem? A klematisz magjai árnyékban csíráznak a jól, esetleg más ötlet?
Oppá akkor az enyémek már sokáig voltak bent,mert tegnap kb 14 óra környékén forráztam őket azóta a vízben vannak,akkor irány ki ültetni őket.Igaz itt az ünnep de a koma ebédre jön addig gyorsan kiültetem őket.Megjelölök minden magot hogy tudjam merre is vannak és ha hajtanak tudjam hogy azok.
A forrázás menete a következő: egy kávékiöntőnyi vízet (kb. 2-3 dl.) felteszek forralni.
A forró vízzel a fémszűróben levő magokat leöntöm, úgy hogy a forró vizet felfogom egy másik hasonló méretű edényben. A forrázás után a magokat egyszerre, ebbe a még mindig meleg, de már nem forrásban levő vízbe kell visszarakni és addig benne hagyni amíg teljesen ki nem hűl.
Ezt a módszert én is úgy olvastam valahol, de nekem bevált, így selyemakác magokat sikerült csiráztatni. Valamennyi mag ki is csirázott.
Forrásban lévő vízben???!! Ne csodálkozz, hogy nem kelnek ki szerencsétlenek... Az ilyen kemény maghéjú magokat csiszold meg (nem kell teljesen), legyen pár karc a felületén, majd áztasd vízben (ne meleg) pár órát, hogy megszívja magát és megpuhuljon, utána vesd el.
