Keresés

Részletes keresés

halaloszto Creative Commons License 2018.11.06 0 0 40

Továbbá a hivatkozott oszk oldal Az EU Working Papers nevű kiadvány 7. évfolyam 3. száma.

 

cédulája:

http://epa.oszk.hu/html/vgi/index_cedula.phtml?id=26

Előzmény: halaloszto (39)
halaloszto Creative Commons License 2018.11.06 0 0 39

"A jelen cikk a Budapesti Gazdasági Főiskola által 2004. november 4–5-én, a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett, „Tudástranszfer és információs társadalom” c. konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata"

 

A konferenciáknak szokott lenni kiadványa, amiben a leadott előadásanyagok szerepelnek. Azt kellene megkeresni.

 

Vajk

Előzmény: Profitbanyasz (38)
Profitbanyasz Creative Commons License 2018.11.06 0 0 38

Akarom mondani (helyesen):

A Sági Judit féle cikk (http://epa.oszk.hu/00000/00026/00024/pdf/euwp_EPA00026_2004_03_052-055.pdf) milyen újságban/folyóiratban jelent meg? Oké, hogy ott van az interneten a teljes cikk, de hogy kellene rá hivatkozni?

A Csereklei Gábor (http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=909&lap=0) cikk ábrái elérhetők valahol? A Valóság oldalán csak a szöveget találtam, ami hivatkozik az ábrákra, de azok nincsenek beszúrva.

 

Előzmény: Profitbanyasz (37)
Profitbanyasz Creative Commons License 2018.11.06 0 0 37

Köszönöm a tippeket.

A Sági Judit féle cikk (http://epa.oszk.hu/00000/00026/00024/pdf/euwp_EPA00026_2004_03_052-055.pdf) milyen újságban/folyóiratban jelent meg? Oké, hogy ott van az interneten a teljes cikk, de hogy kellen rá hivatkozni?

A Csereklei Gábor (https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9033276) cikk ábrái elérhetők valahol? A Valóság oldalán csak a szöveget találtam, ami hivatkozik az ábrákra, de azok nincsenek beszúrva.

 

Előzmény: bronco8 (36)
bronco8 Creative Commons License 2018.11.01 0 0 36

 

Balatoni András: A Phillips-görbe és a stop-go ciklusok 

Magyarországon

Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 9. szám

 

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_09/2009_09_898.pdf

 

Szentmihályi Szabolcs – Világi Balázs: A Phillips-görbe – elmélettörténet és empirikus összefüggések

Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 4. szám, 2015. december

 

www.hitelintezetiszemle.hu/letoltes/1-szentmihalyi-vilagi.pdf

 

Csereklei Gábor - File Szabolcs: A várakozással kibővített Phillips-görbe hipotézis

Valóság, 50. évf. 6. sz. / 2007

 

http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=909&lap=0

 

Mellár Tamás: Makrogazdasági célok, gazdaságpolitikai ciklusok

Szigma, XXVIII. (1997.) 3-4.

 

www.szigma.ktk.pte.hu/index.php/letoltesek/1997-xxviii-evfolyam-3.../letöltés

 

Sági Judit: ÁRFOLYAM-KONVERGENCIA, ERM-II. TAGSÁG

http://epa.oszk.hu/00000/00026/00024/pdf/euwp_EPA00026_2004_03_052-055.pdf

 

Esetleg még hasznos linkek a témában:

 

http://www.fajltube.com/gazdasag/Az-inflacio-fogalma-A-Philllip71474.php

 

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazifeladat-kerdesek__9582374-phillips-gorberol-ill-modositott-phillips-gorberol-hol-talalok-jo-magyar-nyelv

 

Lásd még a másik topikokba írt válaszokat:

 

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9033276

 

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9110554

 

Aztán rendesen hivatkozni ám…😊

 

 

Előzmény: Profitbanyasz (35)
Profitbanyasz Creative Commons License 2018.10.30 0 0 35

Egyetemi dolgozathoz Phillips-görbéről, vagy módosított Phillips-görbéről rövid cikkeket keresek magyarul. Olyan lenne jó, ami valami részterületet részletesebben bemutat néhány oldalban.

II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.22 0 0 34

Holnap átolvasom, érdekesnek tűnik, köszi!

Előzmény: anticonstitutionelle (28)
II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.22 0 0 33

Amire én gondoltam, az mindenképpen új koncepció szükségessége lenne. Ha fedezetlen papírpénz lenne az alap, mint ma, akkor hiába a bizalom, maga az eszköz nem hibás, de azok, akik a karokat mozgatják akármekkora is a jószándék, előbb-utóbb tévednek, vagy korrumpálódnak.

Előzmény: freyya (31)
freyya Creative Commons License 2015.02.22 0 0 31

Pont arról a bizalomról beszélek, hogy az emberek elhiggyék, hogy az eddig folyamatosan romló pénz egyszer csak nemhogy megőrzi a jövőben az értékét, de még többet is ér, és ebben a tudatban hozzanak gazdasági döntéseket. Viszont amíg ezek a döntések nem változnak, a rendszer sem fog. 

Előzmény: II. Tahó Süsü (27)
halaloszto Creative Commons License 2015.02.22 0 0 30

a folyamatosan romlo penzben pont az a poen, hogy kaphatsz ra realkamatot, amivel nemhogy nem romlik, hanem folyamatosan egyre tobbet er. pont mint a deflacio. az a nagy kulonbseg, hogy szolid inflacio mellett realhozamot csak ugy lehet elerni hogy kockazatot vallalsz, es a penzed forog, benne van a gazdasagban. deflacio eseten ugy is "hozam"ot ersz el, hogy a penz el van zarva a gazdasagtol. 

 

 

Előzmény: II. Tahó Süsü (27)
anticonstitutionelle Creative Commons License 2015.02.22 0 0 29

És még egy fontos bekezdés:

 

But even if it is short-lived, this sort of deflation can dull an economy. With inflation at 2% a boss sitting on a cash pile has a clear choice: invest it in something that returns more or give it back to the shareholders as dividends. Either step—boosting investment or investors’ incomes—is a good one. But when prices flatline, risk-averse bosses can justifiably sit on funds. With higher inflation, corporate cash piles—which reached $2 trillion in America and ¥229 trillion ($2.1 trillion) in Japan in 2014—would be more quickly put to use.

anticonstitutionelle Creative Commons License 2015.02.22 0 0 28

http://www.economist.com/news/leaders/21644148-deflation-can-be-good-thing-todays-version-pernicious-feeling-down

 

http://www.economist.com/news/finance-and-economics/21644196-low-or-negative-inflation-spreading-around-world-more-worry

 

Ultra-low inflation is also widespread. America, Britain and China each have inflation rates of less than 1%. This looks less like a welcome jolt to prices than a sign of entrenched weak demand.

.

.

The least-understood danger is also the most serious, because it is already here. Deflation makes it harder to loosen monetary policy. When inflation is at 4%, the central bank can take real (ie, inflation-adjusted) rates well below zero, to -4%, by keeping headline rates at zero. But as inflation falls and turns negative, low real rates get harder and harder to achieve—just when you need them most. Most rich-world central banks have already cut their main policy rates near to zero in order to pep up demand. A growing number of European economies are using negative interest rates to encourage spending, although charging people to put money in the bank will eventually prompt them to use the mattress instead.

 

II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.22 0 0 27

Érdekes amit írsz, mivel szerintem pont a folyamatosan romló pénz igényel bizalmat, máskülönben napok alatt összeomlana, és erre számos példa is volt. A fizikai értékek soha nem zuhantak ekkorát pusztán azért, mert nem álltak korlátlanul rendelkezésre. A papírra nyomtatott számok azonban igen. Van 1000 forintod? Ha holnap nyomtatnak tömegével 1 milliós bankjegyeket, már csak apród van, ha holnapután pedig milliárdosokat, akkor az sincs.

Az ember alapvetôen véges világhoz szokott lény, és nem hinném, hogy ebbe jól illeszkedik egy végtelenül nyújtható pénz.

Előzmény: freyya (26)
freyya Creative Commons License 2015.02.22 0 0 26

Ezerszer jobban tetszene egy ilyen világ, csak szerintem ez fordítva működik. Nem a gazdasági folyamatok alakítják az emberi viselkedést, hanem az emberi viselkedés a gazdasági folyamatokat (tudom, tyúk meg tojás, de valószínűleg az utóbbi a döntő). Márpedig az emberek többsége, pláne azok, akik a pénzügyi folyamatokat legaktívabban befolyásolják, azonnali eredményeket akarnak, akár "utánunk a vízözön" hozzáállással. Ráadásul egy ilyen általad felvázolt deflációs háttérhez hatalmas bizalom kell, amit a gazdaság eddigi története nem támaszt alá. És ugye ez nem egy olyan dolog, aminek az igazát előre be tudod bizonyítani. Attól lesz igaz, hogy az emberek pénzügyi hozzáállása megváltozik.  

Előzmény: II. Tahó Süsü (-)
Borsinka Creative Commons License 2015.02.21 0 0 25

nem a piac szabályozza a pénzmennyiséget és az árfolyamokat

 

hanem egy maffia

 

-akik ráadásul felelőtlenek, és tojnak mindenre nagyívben, csak a saját hasznuk érdekli őket

II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.20 0 0 24

A bitcoin igazából azért leng, mert a piac nem alkalmazza, ha bitcoinban kapnád a fizetést, azon vennél mindent, akkor nagyon máshogy viselkedne.

Előzmény: halaloszto (23)
halaloszto Creative Commons License 2015.02.20 0 0 23

a bitcoin erteke is hatalmasakat leng. es nem az arukinalat valtozasa miatt, hanem mert a technika fejlodese nagy ugrasokban valtoztatja az eloallitasanak koltseget. meg ugrasok is vannak a koltsegeben. es ha jol emlekszem meg veges is.

 

Vajk

Előzmény: II. Tahó Süsü (22)
II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.20 0 0 22

Kicsit szofisztikáltabban: Ha túl sok arany megy ékszerekbe, akkor mások az ékszereiket fogják pénzzé tenni. Nem fog eltűnni jelentős mennyiség a gazdaságból.

 

De vehetünk mást is, nem feltétlen aranyat. Lehetne egy Bitcoinhoz hasonló korlátos eszköz.

Előzmény: halaloszto (20)
II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.20 0 0 21

Ez amit mondasz egy lassan 100 éves dogma.

 

Aranyból készül ékszer érv: Papírból is készül klozettpapír, tintából is készül szórólap. Attól, hogy nem használjuk fel mindet pénzként még nem lesz instabil a rendszer.

 

"az hivta eletre a mostani penzt, hogy olyan penz kellett aminek a mennyisege nem korlatos es alakithato."

 

Ez szerintem kissé naív nézőpont. A korlátlan mennyiségű pénz lényege az, hogy ki lehet játszani a prolikat, akiknek semmilyen beleszólása nem lehet az értékébe. Egy korlátos mennyiségű pénznél nem lehet azt mondani, hogy értéktelen. A korlátlan mennyiségű pénz remekül asszisztál azonban háborúkhoz.

Előzmény: halaloszto (20)
halaloszto Creative Commons License 2015.02.20 0 0 20

ugyanigy szar hatasa van ha eltunik. pl ekszert csinalnak belole, vagy autot, vagy csak egyszeruen elrakjak kincsnek. 

 

az hivta eletre a mostani penzt, hogy olyan penz kellett aminek a mennyisege nem korlatos es alakithato. ha nincs eleg aranypenz, akkor hiaba termelsz, nem tudod csak aruert elcserelni, mert nincs penz. mondhatnad hogy ha nincs akkor majd felertekelodik es kesz, de az aranypenznel ez nem lehetseges, az erteke nem tud a kitermelesi koltsege fole menni jelentosen.

 

vajk

Előzmény: II. Tahó Süsü (19)
II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.20 0 0 19

"valahol talalnak egy nagy darab aranyat, es hirtelen mindenkinek kevesebbet er a felhalmozott keszlete."

 

Ez azért belátható időn belül nem várható. Hol bányásznánk ki? Holdon? Marson? Ma is tudunk higanyból aranyat csinálni, de az előállítás költsége óriási. Teljesen biztos, hogy ilyen téren fél-egy évszázadig nem lesz hatalmas sokk.

A papír azonban már többször bizonyította mennyire el lehet játszani az értékét. Arany még sosem hiperinflálódott el, egyetlen nagyobb sokkot élt át a történelemben, amikor Amerikából Európába áramlott egy nagyobb mennyiség.

Előzmény: halaloszto (18)
halaloszto Creative Commons License 2015.02.20 0 0 18

ugyanugy lenne kereslet-kinalat az aranyra, es ez ugyanugy befolyasolna a termekek aranyerteket. viszont meg sokkal serulekenyebb mint a mostani penz. valahol talalnak egy nagy darab aranyat, es hirtelen mindenkinek kevesebbet er a felhalmozott keszlete. nem veletlen talaltak ki a modern penzt. 

 

inkabb az az erdekes, hogy milyen milyen stabil allapota lehet a vilaggazdasagnak amiben nincs folyamatos novekedes. a novekedes es az inflacio kezelhetoek-e kulon. szerintem az inflacioval nincs semmi baj, kell valami ami pusztitja az erteket es a felhalmozott penzt. a kerdes a novekedes. novekedes nelkul tununk e stabilan letezni?

 

 

Előzmény: II. Tahó Süsü (15)
bz248 Creative Commons License 2015.02.20 0 0 17

Ha pozitív reálkamat van, akkor az minden szempontból egyenértékü a deflációval... márpedig ugye elég sokáig pozitív reálkamat volt. Viszont attól, hogy a pénzed az idövel magától is többet ér még nem jelenti azt, hogy ne lenne olyan befektetési lehetöség, amivel még gyorsabban nö a vagyonod.

 

Mondjuk számítástechnika... igaz ugyan, hogy két év múlva fele ennyiért kapok egy hasonló teljesítményü gépet. De ha értelmesen használom az új gépet, akkor esetleg lényegesen nagyobb profitot vághatok zsebre az új nagy teljesítményü gépemmel, mint amennyit nyertem volna azzal, hogy két évvel elhalasztom a beszerzést.

II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.20 0 0 16

"es igy a legjobb dontes, ha SOHA nem veszel uj cuccot"

 

Mint írtam ez nem így van, a pénznek pénz funkciója lenne: ha kell, megveszed. Ha akarsz vele várni, vársz.

Előzmény: Törölt nick (13)
II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.20 0 0 15

"beszelgethetunk olyan penzrol is, aminek van erteke, csak akkor nehez lesz deflaciorol beszelni."

 

konstans rendszerben valóban, de gondoljunk erre a modellre:

 

1.000 kg arany

1.000.000 emberre = 1g/ember

 

30 év múlva

 

1.100 kg arany

1.200.000 emberre = 0,91g/ember

Előzmény: halaloszto (14)
halaloszto Creative Commons License 2015.02.20 0 0 14

most itt a mostani pénz inflaciojarol van szo. annak meg nincs erteke, csak amit venni lehet rajta. az inflacio pontosan a vasarloertek csokkenese. 

 

 

 

beszelgethetunk olyan penzrol is, aminek van erteke, csak akkor nehez lesz deflaciorol beszelni.

 

Vajk

Előzmény: II. Tahó Süsü (12)
II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.20 0 0 12

Ez egy olyan világban amilyen a mienk valóban így van, de ez feltételezi, hogy a pénznek önmagában nincs értéke.

 

Nem kerülhet például egy kiló paradicsom 1000 milliárdba, ha ugyanakkor 50-ért kapsz 10 gramm aranyat.

 

Érdemes megfigyelni a pengő történetét.

1930-ban ezüst 5 pengős volt.

1942-ben aluminium 5 pengős volt.

1946-ban már csak papír, és azon számok.


Ha egyetlen 1946-os bankó átváltható lett volna 1930-as ezüst pengőre, akkor a mai napig kibányászott ezüst a világon nem lett volna elég, hogy fedezze.

Előzmény: halaloszto (11)
halaloszto Creative Commons License 2015.02.20 0 0 11

ha elhisszuk hogy a deflaciot a piac okozza

 

akkor el kell fogadjuk hogy nagyobb a kinalat mint a kereslet

 

viszont ha a varhato arcsokkenes keslelteti a koltest, az tovabb csokkenti a keresletet

 

ezert ez egy spiral. ezert felnek tole.

 

 

Előzmény: II. Tahó Süsü (-)
II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.20 0 0 10

"klasszik példa amikor a középkorban a zsebtolvajok akasztásán bámészkodó tömegben dolgoztak a zsebtolvajok:)"

 

Ez nem irracionális. A zsebtolvaj vállal kockázatot. Egy lovag annak idején azt a kockázatot vállalta, hogy csatában esik el. A zsebtolvaj pedig azt, hogy elkapják. Ha 1 órás "munkával" össze tudsz zsebtolvajolni annyit amennyiért egy paraszt 1 hónapig túrja a földet, akkor érthető a kockázatvállalás alapja.

Előzmény: lekváros abrosz (4)
II. Tahó Süsü Creative Commons License 2015.02.20 0 0 9

A jelenlegi rendszer arra épül, hogy lehet, hogy nagy az adósságunk, de majd kinőjük. Az adósságunk exponenciálisan nő, ha ezt tartani akarjuk mindennek exponenciálisan nőnie kellene. Mi van, ha ezt extrapoláljuk? Mi lenne 3-4 vagy 10-20 generáció múlva? Ha van bennünk egy csipetnyi optimizmus, feltesszük, hogy akkor is lesz emberiség.

 

Az viszont számomra szinte biztos, hogy ilyen távlatban még jó esetben sem fogunk 2-nél több bolygón lakni, és a Mars sem valószínű, hogy eltart 3-4 milliárd embernél többet akármit is csinálunk.

 

Mire számítunk? Mindenből majd gyorsul a fogyasztás? Ma max 2 évre veszünk telefont, 40 év múlva már csak 1-re? 200 év múlva már csak 2 hónapra? 1000 év múlva egy ezzel ekvivalens készüléket már csak 15 percre? Nyilván abszurd, milyen pazarló életmódot kell kisajtoljunk magunkból, hogy ezt fenntartsuk?

 

A megoldást az önellátó életmód adhatná, amit valóban nem lenne egyszerű visszavezetni. De egy deflációs környezetben lehetséges lenne. Ha keresel 100 egységet, 60-ból megélsz minden kiadással, félre tudsz tenni 40-et, és az ugyancsak 40-et fog érni akkor amikor már nem leszel keresőképes.

Előzmény: lekváros abrosz (5)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!