Az utóbbi időben mintha elmélyült volna a bevándorlással, bevándorlókkal kapcsolatos problémakör hazánkban és Európában.
De miért is probléma ez, ha az európai országoknak ott van az elöregedés és a népességfogyás is problémaként?
Mégis megtelt a vén kontinens? Nem tudjuk magunkbaolvasztani, asszimilálni, befogadni a menekülteket? Miért van ez és kiken múlik ez?
Magyarországon ugyanaz a helyzet kicsiben, mint Európában? Most nem tudnánk olyan telepesfalvakat létrehozni, mint pl. annakidején a görög menekülteknek Beloianniszt?
"A magyar helyzet egészen más. Itt a romák többsége beszél magyarul, sőt az anyanyelvük. Az iskolai szegregációnak csak rasszista alapja van."
És? Kötelező szeretniük a különböző rasszokhoz tartozóknak egymást?
Ha nem tetszik, és megteheti, akkor máshová íratja a gyermekét. Mert esetleg nem csak pénze, de esze és felelősségtudata is van. Mert egyrészt szarik a világmegváltsra, másrészt pedig a gyermeke javát akarja.
És hogy ez rasszizmus? Az hát! Egészséges rasszizmus!
A csürhe-áradat Lampedusán folytatódik, ma délig 29 csónak érkezett be, mint Tunéziából.
Ezenkívül egy ENI hajó (korábbi neve: Agip) az Asso Ventinova is felgereblyézett a zuwarai strandtól pár méterre ~85 rendkívül motivált dájmler kecskepúphegyezőt.
Elvileg Máltának is jutott megint csürhe, de mostanság az AFM nem ad ki semmiről közleményt és éjszaka pakolják ki a cuccot valamelyik eldugottabb kikötőben. Néha muszáj "kommunikálniuk", mint pl. legutóbb a 65 covid-pozitív migrancsot nem lehetett elhazudni de a nagyobb részét elhazudják.
Mondjuk mostanra Máltán is legalább akkora a feszültség mint Leszboszon.
A világ legsikeresebb országai multikulturális társadalmak. Gondolj pl. Szingapúrra, ahol kínaik, malájok és indiaiak (és egy kevés fehér) él egy társadalomban
Hülyeség. Szingapúr azért sikeres, mert meritokrácia és a kiniaik irányitják. Ott van mellette a szintén multikulti Malajzia vagy Indonézia, mindkettő shithole, mert a malájok irányitják. Vagy ott van a homogén Taiwan, ami szintén sikersztori, vagy a homogén Japán. Vagy a homogén Dél Korea.
Szerintem is kizárólag a kezdeti szegregáció lehet a megoldás.
Egyébként nem kell többségbe kerülniük a nehezen tanítható/nehezen kezelhető/neveletlen lumpenproli utódoknak! Elegendő2-3 egyed és hazavágták az oktatást!
Magarországon pl elsősorban rengeteg, alaposan megfizetett cigány pedagógusra lenne szükség, minél több bentlakásos iskolával. Ugyanis az oktatást nem a betüvetéssel kellene kezdeni, hanem a tisztálkodással, a viselkedéskultúrával, azaz egy más szocializálódással! És ehhez jól megfizetett, nem agyonterhelt, de elhivatott CIGÁNY származású pedagógusok kellenének. És akiket hagyni kellene dolgozni! A maguk módszerével!
Szingapúrban nincs faji alapú szegregáció az iskolákban, ezt törvény tiltja.
Erre még egyszer válaszolok, mert annyira jellemző az életidegen liberált gondolkodásmódra.
Szingapurban tudás alapú szegregáció van. A malájok szegényebbek, le vannak maradva, így a gyengébb tudású gyerekek között jóval nagyobb arányban vannak a malájok.
Na most, jön a liberált, és ezt felfedezi. Lám, mondja, ezek faji alapon szegregálnak, hiszen csak rá kell nézni, a jobb osztályokban sok a sárga és kevés a barna, a gyengébbekben meg fordítva.
Küzdjünk a felháborító rasszizmus ellen. És küzd.
Szingapurban nem sok sikerrel.
Nálunk viszont nagyon is sikeres, a világért nem lehetne tudás alapon szervezni az osztályokat. Pontosabban nem lehet ott, ahol sok a cigány, és kevés a liberált, mert az ő gyerekeiket ez nem érinti, ők olyan jómódú környéken laknak, ahol nincs lemaradt szegény család. Azok ott Borsodban, azok rohadt rasszisták, mert lám, a 3 fehér gyereket kiveszik a 23 cigány osztályából.
Friss! Katonai szükségállapotot hirdettek ki Lampedusa szigetén, a koronavírussal fertőzött menekülttáborból szökött menekültek miatt, jelentette ki Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter!
Alapvetően 3 módszer van arra, ha nagyon lemaradt gyerekeket kell tanítani.
1. semmit se tesznek, elítéli a rasszizmust és a rasszizmusnak tekintett szegregációt
eredmény: ha egyes osztályokban többségbe kerülnek a nehezen tanítható, lemaradt gyerekek, nem lehet tanítani a többit, a jó tanárok elmenekülnek, a szülők mindenáron kiveszik a gyerekeket és máshová viszik. Van, ahol megszűnik teljesen az iskola.
Ez van nálunk.
2. megpróbálják elérni utaztatással, hogy kisebbségben legyenek a lemaradt, nehezen tanítható gyerekek
Ezt csinálják pl. az USA-ban, busszal utaztatják, keverik a gyerekeket. Ennek van értelme, lehet tanítani ha nem túl sok a lemaradott az osztályokban, és kölcsönösen megismerik egymást az eltérő társadalmi és tudásszintű gyerekek.
Jobb, mint az első, de itt is megvan az a probléma, hogy a kis számú, erősen lemaradt gyerekkel nem tudnak annyit foglalkozni mint kellene, általában nem érti mit tanítanak. Néhány felzárkózik, legtöbb meg nem.
3. Teljes, tudás alapú szegregáció, de önmagában ez semmit se érne. Nagyon jól megfizetett, tehetséges tanárok, akik kihívásnak érzik, hogy a lemaradt gyerekeket felhozzák. Természetesen tökéletes átjárhatóság, aki javul, megy a neki megfelelő csoportba.
Ez megy Szingapurban, és működik, mégpedig nagyon jól. Ez sincs önmagában, kombinálják olyan módszerekkel, amik a családokat is motiválják, ne az legyen, hogy a gyerek azon mód visszaesik, ahogy hazamegy.
Azért így qrva nehéz lesz bármit is megelőzni vagy kordában tartani, miközben a migránsok oda és úgy mennek, ahogy csak akarnak, leszarva a hatósági intézkedéseket.
"Szükség volt rájuk. Ezért (is) élnek a németek ma annyival jobban, mint az orbanisztáni magyarok. És ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor az elkövetkező 100 évben ez nem is fog változni."
Leszarom! Képtelen vagy felfogni, hogy ilyen áron nem kell?
Volt már elég példa, amiből okulhattunk! Pl a románok! Akiket beengedtünk a földünkre, amit aztán elloptak!
Szándékosan kevered a vendégmunkást (aki dolgozni jön) a szociális hálón élősködni próbáló, erőszakkal illegálisan benyomuló migránssal.
Az, hogy ez mennyire álságos, arra a spárgaszedés a legjobb példa. A vendégmunkás hazament a vírus miatt. Maradt a milliós migráns tömeg, de nem akadt köztük pár ezer se, aki hajlandó lett volna idénymunkára. Jobb szeretik a segélyt munka nélkül. Esetleg nincs idejük erre, mert mind elfoglaltak az agysebészettel.
Szingapúrban nincs faji alapú szegregáció az iskolákban, ezt törvény tiltja.
There are no “racially-segregated school” in Singapore by law. We do have “language-segregated” (SAP schools, which offer only Chinese as the compulsory second-language), “religion-segregated” (Madrasahs, which accepts only Muslims) and “gender-segregated” (boys or girls only) schools.
For SAP schools, it is not unheard of to see an Indian or a Malay kid amidst the sea of Chinese kids, speaking Mandarin so accurately that any “banana” would have been ashamed. And for Madrasahs, if an Indian or Chinese Muslim wants to study there, they would be welcomed.
A hosszú távú cél természetesen a felzárkózás, aminek egyik eszköze a szegregáció az oktatásban. Ha sikerül a felzárkózás, nincs kit szegregálni, így értelemszerűen feleslegessé válik az eszköz is.
Nem úgy, mint a liberált elképzelés: kimondják, hogy a szegregáció az ős bűn, szó se lehet róla. A felzárkózás meg valahogy nem halad, viszont lelkesen lehet ostorozni a rasszizmust, mert spontán szegregáció jön létre (a szülők kiveszik a gyerekeket az olyan iskolákból, ahol nem lehet tanítani). Ez a liberáltnak tökéletesen megfelel: van kit védeni, mert megmarad örökre a lemaradás, továbbá lehet hibáztatni a rasszizmust is örök időkig, tehát tökéletes számukra a játéktér.
Kiegészíteném azzal, hogy a hetvenes évektől törökök legálisan, vendégmunkásnak érkeztek. Tehát amikor betették a lábukat már volt állásuk. 3-5 év csere az új bandának.
valamelyik agyalágyult szoclib felrúgta ezt a rendszert és gyakorlatilag korlátlanul maradhattak... no innentől kezdve buktak.
Szükség volt rájuk. Ezért (is) élnek a németek ma annyival jobban, mint az orbanisztáni magyarok. És ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor az elkövetkező 100 évben ez nem is fog változni.
Nem valami jo pelda az ahol az ott dolgozokkal peldalozik valaki ..........
Szingapurba be sem jutsz mint egyszeru migrans,de ha van is melod ,(valami rabszolga) maris repulsz ha kikopsz egy ragot az utcan ...persze a pizedet is elszedik buntetesre !
A szingapúri kormány hosszútávú politikája éppen a szegregáció megszüntetése
The population of Singapore is very heterogenous. The main groups distinguished are the Chinese, the Malays, the Indians, and others. Since the end of the 1950s these groups have remained stable: Chinese make up 76%, Malays 15%, Indians 6%, and others 3% of the total population. In the mid-1960s almost 25% of the Chinese were working in commerce as opposed to only 10% of the Malays. More than 50% of Malays held low-paying jobs in services compared to less than 30% of the Chinese. The backward position of the Malays during the 1960s was reinforced by residential location in the peripheries. In the 1950s and 1960s the city center was exclusively inhabited by the Chinese. Malays were living in small clusters across the city and in 1 large cluster in the eastern part of the city. The ruling People's Action Party government during the 1960s adopted the New Economic Policy which granted economic and social privileges to the Malays. In 1969 the decision was made to disperse the Malay community across the city. In the early 1960s the state launched a large-scale public housing program through the newly created Housing and Development Board (H.D.B.). Between 1970 and 1982 Malay households living in H.D.B. apartments increased from 23% to 77%. Between 1970 and 1980 substantial declustering of the malay community and desegregation of the ethnic groups had occurred. In 24 areas out of 51 subdivisions of Singapore the Malay quotient decreased between 1970 and 1980. In 1980 the location quotient for Malay settlement areas was significantly lower (varying between 0.07 and 2.18) than the highest quotient in 1970 (varying between 0.06 and 3.7). During the 1980s the economic participation of the Malays increased steadily, they became gradually incorporated into industry, and increasingly moved upward within the public housing sector. Between 1980 and 1990 the Malay households living in H.D.B. dwellings increased from 72% to 97%. Notwithstanding residential integration, ethnic integration has not occurred, and the minority problems underlying principles of dispersal and integration vs. segregation have not been resolved.
Magyarországon is elég rossz a helyzet, és még az Orbán kormány gyermekvállalási támogatásai miatt sem nő annyira a gyermekszám, hogy legalább annyi gyerek szülessen ahány ember meghal.
De más országokban sokkal rosszabb a helyzet. Pl. Litvániában az 1990-es 3,7 millióról 2,8 millióra (25%-kal) csökkent a lakosság száma.
Csak az az apróság tér el, hogy nem a multikulturális jelleg, hanem a nagyon jó gazdasági érzékkel megáldott diktátor tette sikeressé. Az oktatása pedig a teljes szegregáción alapul, ezzel sikerült a maláj kisebbséget felzárkóztatni.
"A világ legsikeresebb országai multikulturális társadalmak. Gondolj pl. Szingapúrra, ahol kínaik, malájok és indiaiak (és egy kevés fehér) él egy társadalomban."
... és az számodra teljességgel felfoghatatlan, hogy a magyar társadalom ilyen áron nem akar a világ legsikeresebb társadalma lenni? Mert mi csak magyar társadalom szeretnénk lenni?
A multikultit – és még sok más egyebet – meghagyjuk a legnagyobb sikerekre vágyóknak; a szingapúriaknak, az usákoknak és a nyeurópaiaknak! Egészségükre!
