Az utóbbi időben mintha elmélyült volna a bevándorlással, bevándorlókkal kapcsolatos problémakör hazánkban és Európában.
De miért is probléma ez, ha az európai országoknak ott van az elöregedés és a népességfogyás is problémaként?
Mégis megtelt a vén kontinens? Nem tudjuk magunkbaolvasztani, asszimilálni, befogadni a menekülteket? Miért van ez és kiken múlik ez?
Magyarországon ugyanaz a helyzet kicsiben, mint Európában? Most nem tudnánk olyan telepesfalvakat létrehozni, mint pl. annakidején a görög menekülteknek Beloianniszt?
És néhai Csurka István felvetéséről mi a véleményed, miszerint az elszakított országrészek magyarságát kellene betelepíteni ide, Csonka-Magyarországba?
Van benne logika, hiszen így megmentenénk elszakított honfitársainkat és leszármazottaikat a szomszédos megszállókba való beolvadástól és növelhetnénk saját lélekszámunkat. Ugyanakkor szomorú, hogy nem vagyunk képesek (még?) visszavenni legalább még azon területeinket, amelyeket ők tartják még a magyarságuk által.
hm.....hm...... akkor ágáltam ellene, de nem is biztos, hogy rossz ötlet volt gyurcsányéktól az, hogy 1.5 millió körüli szervezett betelepítés valahonnan Ázsiából. Szerintem a nyugati, pl a swéd modell rosszabb ahol semmi szervezettsége nincs ennek.
Ilyesmi rajzot már évekkel ezelőtt láttam a Népszabadságban: az azt ábrázolta, hogy egy magyar népviseletbe öltözött néger fiú vödör vízzel locsol egy szintén népviseletbe öltözött ázsiai lányt, két öreg magyar meg ült a háttérben és mondták egymás között, hogy milyen szép, ahogy a mai fiatalok őrzik a népszokásokat.
Naomi Campbell vagy Iman-szerű szépségek is jöhetnének, nem? Csak attól tartok, ilyenek 1000-ből egy ha születnek. Főleg úgy, ha a szüleik is mindent megtesznek azért, hogy kultúrális szokásaiknak eleget téve elcsúfítsák lánygyermeküket: nemrég láttam az egyik ismeretterjesztő TV-csatornán, hogy pl. Mauritániában a szülők kb. 5 éves kortól elkezdik erőszakkal felhizlalni lánygyermeküket, hogy felnőtt korukra elhízottak legyenek, mert az náluk a szép. Szörnyű volt látni, hogy a bemutatott kislány hogy sír, meg hányja ki az ételt. Közben "szerető" anyukája két bottal szorította a lábát, hogy a fájdalommal elterelje a figyelmét gyermekének az ételundorról, nameg hogy fegyelmezze. Az ottani férfiaknak meg ez tetszik, hiába, hogy felnőtt korban a túlsúlyosság visszaüt (szívproblémák, cukorbetegség, stb.).
De talán itt említhetnénk a csikló erőszakos kimetszését is.
– bűn és bűnhődés? –
A fogalmak mögött sokszor olyan jelentések bújnak meg, amelyekkel a rájuk rakódott idea súlya miatt már nem vagyunk (nem is lehetünk) tisztában. Máskor maga a kor szelleme, a hamis eszmék fröcsögése hamisítja/ferdíti el a szavak jelentését –[...] Bővebben!Tovább »
Mindenfelé beszélnek mostanság az "idegenekről" - akiket sajnálni kell - de nem látom, hogy bárki is a lényegről beszélne, ezért - ahogy nagy humanisták szokták mondani - nem hallgathatok tovább. Az idegennel nem az a legfőbb baj, hogy más színű a bőre, hanem az, hogy más a kultúrája. És eltérő gyökerű kultúrák sosem élhetnek békén egymás mellett. De mellesleg a bőrszíne is zavar. És nem szeretném, hogy a gyerekem keveredjen vele. Hogy miért? Mert élőlény vagyok. És az élőlények alapvető jellemvonása, hogy azt akarják, hogy az utódjuk rá hasonlítson. Ettől még nem gyűlölöm. Csak ne legyen itt, mert ittlétével felforgatja és megváltoztatja a kultúrámat, amit értelemszerűen nem szeretnék. Rossz neki ott, ahonnan jön? Nem érdekel. Az érdekel, hogy ne kelljen rettegnem a villamoson. Hogy ne gitározzon az erkélyen, ha mellém költözik. Hogy ne tegye pokollá mindennapjaimat. Hogy ne építsen templomot az ő isteneinek, mert azzal kitúrja helyéről az én Istenemet. Az érdekel, hogy ne változzon meg miatta őseim városa, és az életformám. Ne kelljen "tolerálnom" a másságát, mert nem akarom tolerálni. És főleg nem akarom, hogy a saját kultúrám felszámolását még én fizessem. Nem hinném, hogy ez annyira bonyolult...
Keversz valamit. Szerinted amikor a svábok rablóhadként törtek az országba akkor mennyivel voltak békésebbek? hát semmivel....
Mindenesetre, ahhoz képest, hogy nem ismerték (kétlem) a földművelést alig 20 év múlva már nincs forrás nomadizáló kunok által széttúrt vetésre, pusztításra.... Mi történhetett??
Egyrészt az osztrákok mennyei áldásként fogták fel a rájuk zúduló magyar bevásárlókat, nagyot szakítottak.
Neked robin hoodos az erkolcsod? Gazdagok, akkor lehet loni toluik? Erdekes amikor a tok csoro ciganyok egy resze gondolja igy akkor felhaboropdsz ;-))
Másrészt a cigók mobilisak, pl lomisok, de itt van a Kozma-gyilkosság tettese, aki 24 óra múlva már Olaszországban volt
Ezt éppen most a milliárdos csaló FIDESZKÖZELI MAGYAR no azonnali külföldre szökése után? Mar az Interpol is körözi
A cég vezetőjének, Dobrai Sándornénak, vagy ahogy a városban mindenki ismerte, Marcsikának önkormányzati tisztsége is volt. A piramisjátéka miatt elhíresült és jelenleg szökésben levő asszony ugyanis nyolc éven keresztül az önkormányzat idegenforgalmi és külkapcsolati bizottságának volt külsős tagja, amikor Fazekas Sándor volt a város polgármestere.
Valahogy érzek némi különbséget a kunok munkához való viszonya és az általad pátyolgatottak munkához való viszonya között...
Biztos? Mert se a magyar se a környező országok történelmében nem igazan arról híresek:
"A kunok tehát három ellenséggel - mongol, orosz, magyar - kerültek különböző módon szembe, ami természetszerűen etnikai le-gyengülésüket, szétmorzsolódásukat, beolvadásukat sürgette."
(Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994)
IV. Béla az 1239-ben Kötöny kun fejedelem vezetésével Magyarországra költözött kb. 40.000 kunt a Duna-Tisza közén telepítette le, akiket a tatárok és a főurak elleni harcban akart felhasználni. Beilleszkedésük nem volt zökkenőmentes: a lakosság gyűlölettel és félelemmel tekintett rájuk a korábbi betörések miatt, a főurak pedig eleve ellenségesen fogadták őket, tudván, mire kívánja a király felhasználni őket. Azt híresztelték róluk, hogy tatár kémek, és ha a tatárok támadnak, úgy a kunok őket fogják támogatni. Az egyház a pogány szokások miatt neheztelt, mivel egyhamar nem tértek át a keresztény hitre. A kunok nomád életmódjuk révén nem ismerték a földművelést, ezért szerte kóborolva megkárosították a vetést és a köznépet is fosztogatták, ezért rövidesen összetűzések kezdődtek a magyarok és a kunok között.
1240. december 6-án a tatárok bevették Kijevet. IV. Béla ekkor nekikezdett az ország háborús haderejének megszervezéséhez, és hadseregében közel 10 ezer kun harcosra számíthatott, ám a magyar főurak a Pest alatti táborban 1241. március 17-én megölték Kötönyt. A kunok ezután útjukban pusztítva, déli irányban kivonultak az országból, és messze kikerülték a támadó mongol sereget, tehát ekkor sem kínálkoztak fel nekik szövetségesként a magyaroktól elszenvedett hatalmas sérelem ellenére sem. IV. Béla Muhinál április 11-én-ben vereséget szenvedett a tatároktól, akik egy éves pusztítás és öldöklés után 1242 márciusában visszavonultak keletre. A dalmáciai Trau várába menekült király visszatért az ország belsejébe, és 1243-ban visszahívta a kunokat, akiket másodszor és véglegesen letelepített Magyarországon.
A kunok nemzetségei a Duna–Tisza közén, Fejér megye dunántúli részén a Mezőföldön, a Tisza és Körös között, a Körös–Maros közén és a Temesközben telepedtek meg. Beilleszkedésüket további feszültségek kísérték, főleg Kun László idejében, aki rendkívül odaadó volt irántuk, ám bizonyos politikai okok miatt gyakran fel kellett ellenük lépjen. A kun harcosok hűen szolgálták a magyar sereget, legismertebb haditettük az 1278-as dürnkruti csatában történt, ahol ügyes manőverekkel, pusztító nyílzáporokkal, bátor és merész támadásokkal járultak hozzá a cseh-német-lengyel sereg szétveréséhez. Az egyház végül felszólította a királyt a kunok végleges megregulázására, amiért a kunok fellázadtak, és ezért László kénytelen volt sereggel vonulni ellenük: a hód-tavi csata (1280/1282) során vereséget szenvedtek, ám jórészük továbbra sem állt kötélnek, ehelyett a temesközi és körös-marosi szállásterületeket kun lakóik kiürítették, és visszatértek Havasalföldre.
