A dokumentumot, amelyet év végéig kell nyilvánosságra hozni, december 30-án este töltötték fel a minisztérium honlapjára. Nem elképzelhetetlen, hogy ezzel az is volt a célja a kormányzatnak, hogy minél kevesebb nyilvánosságot kapjon a dokumentum, ugyanis abban elég elszomorító adatok szerepelnek a gazdaság 2023-as teljesítményéről, illetve az államháztartás helyzetéről.
A HVG és a Portfolio összegzése szerint a legfontosabb adatok a következők:
5,9 százalék lett a GDP-arányos államháztartási hiány - ez nemcsak az eredeti, 3,9 százalékos tervet haladta meg jócskán, de az utolsó őszi, 5,2 százalékos becslést is
0,4 százalékkal esett vissza 2023-ban a magyar GDP
17,6 százalékos lett az infláció éves értéke
3,3 százalékkal esett vissza az egy főre jutó nettó reálbér
2 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztása
4,8 százalékkal esett vissza az import, míg 0,4 százalékkal nőtt az export értéke
Az Orbán-kormány várhatóan újabb megszorításokat lesz kénytelen bejelenteni, miután az Európai Unió kevésnek, felülbecsült hatásúnak tartja az október 5-én bejelentett [1] Matolcsy-csomagot – értesült [2] az Origo. Igaz, azt már az első, alapvetően kedvező reakciók után látni lehetett, hogy az erre az évre 133 milliárdos zárolást, 2013-ra 397 milliárdos kiigazítást jelentő csomag túlságosan optimista, ráadásul a csomag azóta több helyen puhult is. Az Index a múlt héten úgy kalkulált, hogy körülbelül százmilliárddal számolhatták el [3] a megszorításokat. A pedagógus életpályamodell elhalasztásának tényleges hatása ugyanis 30-40 milliárddal kisebb, mint a 73 milliárdos bruttó tétel, bizonytalannak tűnt, hogyan folyik be az Államkincstártól nettó értelemben több tranzakciós adó, és a pénztárgépek chipesítésének 95 milliárdos költségvetési hatása, a közszféra létszámleépítésének 30 milliárdos költségvetési hatása is kétségesnek tűnt, míg a a munkavállalói járulékplafon eltörlésétől várt összeg (51 milliárd) erősen túlbecsültnek látszott, elemzők szerint ennek ténylegesen a fele várható. A csomag ráadásul azóta már kisebb lett előbb 18 milliárddal [4], majd újra puhult [5] az egészségügyben és az oktatásban.
Szóval nem értem én a kormányzatunkat. Előbb kiröhögik a tőlünk nyugatabbra élőket, hogy nem fogják 22 fokra fűteni az irodákat, aztán elrendelik hogy 18 fok legyen csak, sőt, még lehet az iskolákra is kiterjesztik. Már elhangzott amúgy, hogy a 18 fok munkavédelmi szabályokat is sérthet, mert 20 fok lenne az alsó határ, de mindenképpen benne van a meghűlés veszélye. Szóval igyekszünk megint mindent túltolni. Úgy, hogy már belengették azt is, hogy előfordulhat, hogy a nebulók is 18 fokban pallérozhatják majd a tudásukat az iskolákban.
Néhány hete még szinte hahotáztak a Fidesz politikusai és a hozzájuk igazodó kormánymédia arcai azon, hogy Európa nyugati felén takarékoskodásra szólították fel a lakosságot.Élezték a nyelvüket a magyar ellenzéken is, amely az energiaválság hatásaira figyelmeztetve szintén megszorításokat sürgetett. Ahogy azonban változtak a központi irányelvek, már a kormánypárti szavazók is komolyan veszik a gyülekező felhőket.
Számukra talán a 18 fokosra melegített osztálytermek és közhivatalok is elfogadható következményei annak, amiről a kormány egy hónapja még tudomást se vett.
Emellett a miniszterelnök mai sajtótájékoztatóján azt is kijelentette, hogy az ötödik Orbán-kabinet nem készül válságkormányzásra.
A válságkormányzást feszegető kérdésre Orbán Viktor úgy reagált, az újságírók folyamatosan félreértik a helyzetet. Szerinte ugyanis ők 2021 októbere után nemhogy növelték, hanem csökkentették a költségvetési hiányt és az államadósságot, mert úgy látták, Magyarország pénzügyi érdekei ezt követelik meg. Ma az államadósság 77 százalék a Covid alatti 80 százalékkal szemben, a büdzsé hiányát pedig 1,5-2 százalékponttal vitték le.
Kérdésre a miniszterelnök kizártnak nevezte, hogy lesznek megszorítások.
Orbán: külföldnek kalapot kellene emelnie Magyarország előtt
Írta: mti/hirado.hu | 2010. november 10. szerda 11:51 |
A miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában beszélt a magyar belpolitikai viszonyokról és a gazdasági célokról
A külföldnek kalapot kellene emelnie Magyarország előtt" címmel közölt interjút szerdán Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A terjedelmes interjúban a magyar miniszterelnök kifejti nézeteit gazdasági kérdésekről, a kormány intézkedéseiről éppúgy, mint az állami berendezkedésről. Utóbbi kapcsán leszögezte: majd a parlament fogja eldönteni, hogy Magyarországon német mintájú kancellári kormányzás vagy francia mintájú elnöki kormányzás lesz-e.
Kijárna egy kalapemelés
"A válságra adott megkésett válaszként Magyarország két egymást követő kormánya egy éven belül az alábbi határozatokat hajtotta végre: a nyugdíjasok elveszítettek egy havi járandóságot, az áfa 20-ról 25 százalékra emelkedett, a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre nőtt, az államháztartás kiadási oldalát pedig erőteljesen lefaragták. Ezek a lépések összességében többet tesznek ki, mint amire bármely más európai ország vállalkozott - mégpedig sztrájkok és tiltakozások nélkül. Tulajdonképpen ezért kijárna, hogy a külföld kalapot emeljen" - fogalmazott Orbán Viktor.
