Ha erejszteni is akarsz benne, mindenképpen olyat válassz, aminek 3 csapja van, amiböl az alsó vastagabb, a fenék pedig úgy van kialakítva, hogy a csap felé lejt mindenhonnan.
Erjesztéskor a tartály 2/3-ánál-4/5-énél ne töltsd jobban tele. Célszerü olyat venni, amihez adnak levehetö fedelet is, ami véd a portól és a beleesö akármilyen darabkáktól. Erjedéskor nem kell rárakni az úszófedelet, amint lezajlott a zajos erjedés, akkor rárakhatod, de célszerü egy picit elemelve, és úgy felpumpálva rárakni (jó, ha van valaki, aki segít pumpálni, amíg tartod, ügyelj arra, hogy maga a tartály teljesen vízszintes alapn álljon, ill. az úszófedelet ha elemelve rakod bele, akkor az is víszintesen legyen. Rakhatsz rá müanyagdugóval kotyogót, de alaphelyzetben egy golyós tágulási kotyogószerüség jár hozzá, annak a helyére rakhatod. De ha kotyogót is használsz, ne rakd közvetlen a lé felületére, mert fel fog jönni a gázok miatt. Teljesen csak akkor rakd rá az úszófedelet, ha már lekénezted. Azt, hogy mikor kell kénezned, naponta ellenörizd, amikor már éppen csak gyöngyözik, de a teteje még nem kezd barnulni. ha a teteje már picit is barna, akkor sürgösen le kell kénezni.
Ha nem használsz fajélesztöt, elöfordulhat, hogy túlmelegszik az erjedö must, ezért jobb, ha fajélesztöt használsz, azzal gyorsabb, kontrolláltabb az erjedés, bár egyesek szerint eretnekség, pedig semmi ördögtöl való nincs benne.
Szeretném a segítségeteket és tanácsaitokat kérni.
Néhány éve készítek bort házi fogyasztásra, barátoknak, családnak. Eddig fahordót használtam. Ebben ment végre a teljes folyamat. Bogyózás, zúzás, préselés után a must bekerült a hordóba, forrás után fejtés majd ugyanebben a hordóban érleltem, majd ebből fogyasztottuk. Szükség esetén ismét fejtettük.
Szeretném idén leváltani Inox úszófedeles tartályra. Kérdésem, hogy melyik típus ajánlott? Pumpás (Ez Nekem könnyebben kezelhetőnek tűnik, de lehet van hátránya) vagy paraffinos olajos tartályt vegyek?
A bor forrását ebben ugyanúgy tudom garantálni mint a fahordóban? Esetleg ebben más a menete?
150-200 l-es környékén tudnátok ajánlani típust?
Köszönöm előre is a tanácsokat és a segítséget is.
Nekem van valami vadszőlőm,apró laza kék bogyós,amúgy finom.Nő mint a bolondgomba,hüvelykujjnyi hajtása van nyár közepén.Filoxéra a levelét támadja,ezért gondolom,hogy a gyökerét nem. Amúgy remekül lehet gyökereztetni is.
Földrajzi jelzés nélküli, ill. oltalom alatt álló földrajzi jelzésü bor. A legtöbb bor, amit müanyag edényben (pet-palackban, kannában etc.) kapsz, mind fn, a palackosok nagyrésze ofj. De akkor is fn a bor, ha olyan fajtából van, ami az adott borvidéken nem megengedett.
érdekes téma hogy sok csemegeszőlőt még soha senki nem próbált ki bornak...pedig kíváncsi lennél hogy pl egy moldovának milyen bora lehet vagy egy palatinának..valaki tett itt már ilyen kísérletet?
ezt a leírást találtam mely szerint a töppedt szemek pont pozitív dolog:
zöldesfehér színű, kemény karakterű, de finom savakban, illat és zamatanyagokban gazdag minőségi bor. Túlérett, töppedt terméséből különleges minőségű bor készíthető. Egy-két éves ászkolás után éri el fejlődése tetőfokát, a kiváló minőséget.
Akarsz ültetni? A Bakonyi Karcsi bácsi azt szokta rá mondani, hogy a gazdag ember szölöje, max 60% a lékihozatala, mert a bogyói úgy összetöppednek, olyan ráncosak lesznek, mint egy vínasszony valaga. A bora több éves érlelést igényel, elsö évben füves, paprikás, magas alkohol mellé magas savtartalommal, a savai csak jó egy év után kezdenek lekerekedni. A szölöje érzékeny az atkákra, szétterülnek a hajtásai, ezért rövid csapra nem való, bár úgy is terem, de úgy kinlódás a zöldmunkája, leginkább a Guyot való neki, de óvatosan kell lehajtani a szálvesszöit, mert könnyen törik, a tökefej max 60 centin legyen 1 m-es vezérdrót mellett. Hajlamos a vesszök végének a be nem érlelésére, de csak ha több hajtás lett meghagyva, mint amennyit elbír, ezek a hajtások viszont nagyon vastagok. Akár évtizedekig is egyben tud maradni, mert kellöen testes bor, szóval nem a könnyed nyáresti fröccsözéshez való.
Nem csak a dugóméretek, hanem borospalackok szájának méretei (átmérő) sem azonosak, de kézi dugózóval általában nem jelent nagy nehézséget a "teljesen hétköznapi" dugózás.
A dugók közt jelentős minőségbeli - és árbeli- különbségek vannak.
Az agglomerált dugó 1, legfeljebb 2 évig alkalmas a palack zárására, utána átengedheti a bort. Kezdetben kis tételben én is használtam ezt a fajtát, de már minőségibbet használok, ettől meg, hosszú évek óta először, találtam dugóízű palackot. Persze nem kifejezetten valamely fajta dugótól alakul ki a dugóíz, mert ez általában gombafertőzés miatt van, de bővebb irodalma van a neten, ha érdekel.
Amíg agglomeráltat használtam, azt borkő- vagy citromsav és kén vizes oldatában fertőtlenítettem, amivel a palackot is. A mostanit viszont -pl.kétlapkás- nem szabad semmilyen folyadékkal érintkeztetni.
Egyébként a házi palackozásnak is kiterjedt irodalma van a neten, ott is informálódhatsz.
Azokhoz általában 23-as, vagy 24-es való. Általában nem szokás manapság a dugókat áztatni/fertőtleníteni, az egységcsomagok (100-as, 1000-es stb.) lehegesztett zacskóban, felhasználásra készen érkeznek.
"A fahordós pincék légterének kénezésére – kivéve a nemes pincepenésszel (Cladosporium cellare) bevont pincéket – 100 légköbméterenként hetente 50 g ként égessünk el, a szellőzőrendszer 1–2 napi lezárásával."
Az nálam inkább :(( , mivel könnyen lehet, hogy a fagy miatt fuccs lesz az idei akácméznek. A szőlőt még nem féltem, bár a váltócsapoknál már folyik a leve...
Unatkozni éppenséggel nem unatkozom, mert kb. nem tudom, melyik ujjam harapjam a méhek-szőlő párhuzamos univerzumban... Majd ha fagy, ráérek. (Szó szerint értendő...)
