ezt a leírást találtam mely szerint a töppedt szemek pont pozitív dolog:
zöldesfehér színű, kemény karakterű, de finom savakban, illat és zamatanyagokban gazdag minőségi bor. Túlérett, töppedt terméséből különleges minőségű bor készíthető. Egy-két éves ászkolás után éri el fejlődése tetőfokát, a kiváló minőséget.
Akarsz ültetni? A Bakonyi Karcsi bácsi azt szokta rá mondani, hogy a gazdag ember szölöje, max 60% a lékihozatala, mert a bogyói úgy összetöppednek, olyan ráncosak lesznek, mint egy vínasszony valaga. A bora több éves érlelést igényel, elsö évben füves, paprikás, magas alkohol mellé magas savtartalommal, a savai csak jó egy év után kezdenek lekerekedni. A szölöje érzékeny az atkákra, szétterülnek a hajtásai, ezért rövid csapra nem való, bár úgy is terem, de úgy kinlódás a zöldmunkája, leginkább a Guyot való neki, de óvatosan kell lehajtani a szálvesszöit, mert könnyen törik, a tökefej max 60 centin legyen 1 m-es vezérdrót mellett. Hajlamos a vesszök végének a be nem érlelésére, de csak ha több hajtás lett meghagyva, mint amennyit elbír, ezek a hajtások viszont nagyon vastagok. Akár évtizedekig is egyben tud maradni, mert kellöen testes bor, szóval nem a könnyed nyáresti fröccsözéshez való.
Nem csak a dugóméretek, hanem borospalackok szájának méretei (átmérő) sem azonosak, de kézi dugózóval általában nem jelent nagy nehézséget a "teljesen hétköznapi" dugózás.
A dugók közt jelentős minőségbeli - és árbeli- különbségek vannak.
Az agglomerált dugó 1, legfeljebb 2 évig alkalmas a palack zárására, utána átengedheti a bort. Kezdetben kis tételben én is használtam ezt a fajtát, de már minőségibbet használok, ettől meg, hosszú évek óta először, találtam dugóízű palackot. Persze nem kifejezetten valamely fajta dugótól alakul ki a dugóíz, mert ez általában gombafertőzés miatt van, de bővebb irodalma van a neten, ha érdekel.
Amíg agglomeráltat használtam, azt borkő- vagy citromsav és kén vizes oldatában fertőtlenítettem, amivel a palackot is. A mostanit viszont -pl.kétlapkás- nem szabad semmilyen folyadékkal érintkeztetni.
Egyébként a házi palackozásnak is kiterjedt irodalma van a neten, ott is informálódhatsz.
Azokhoz általában 23-as, vagy 24-es való. Általában nem szokás manapság a dugókat áztatni/fertőtleníteni, az egységcsomagok (100-as, 1000-es stb.) lehegesztett zacskóban, felhasználásra készen érkeznek.
"A fahordós pincék légterének kénezésére – kivéve a nemes pincepenésszel (Cladosporium cellare) bevont pincéket – 100 légköbméterenként hetente 50 g ként égessünk el, a szellőzőrendszer 1–2 napi lezárásával."
Az nálam inkább :(( , mivel könnyen lehet, hogy a fagy miatt fuccs lesz az idei akácméznek. A szőlőt még nem féltem, bár a váltócsapoknál már folyik a leve...
Unatkozni éppenséggel nem unatkozom, mert kb. nem tudom, melyik ujjam harapjam a méhek-szőlő párhuzamos univerzumban... Majd ha fagy, ráérek. (Szó szerint értendő...)
Csak infokent mondom, én visszatértem a Bakonyi fele több reagenses méréshez. Ami egy reagensesből még nagyjából ok az az itt is említett szlovén.
Ha pedig a magas szabad ként szeretnéd csökkenteni, arra is van megoldás. Veszel a gyógyszertárban hidrogén-peroxidot, majd kiutazol Ausztráliába, ott elvileg engedélyezett a használata, és ott külföldön lassan csepegteted miközben az egészet átkevered.
volt itt még pH - kénezés összefüggés, illetve ez is:
Over time, free SO2 decreases in wine. Average estimates indicate that SO2 depletion may be around 5 mg/l per month in wines stored in large tanks in cool cellars with small headspaces. Wines stored in warm cellars with large headspaces often lose 10-20 mg/l per month, or more. [Eisenman, 2001]. (SO2 in bottle exhibits a depletion of no more than a few milligrams per year.) Because of this decrease, SO2 levels must be continually maintained.
SO2 depletion increases with an increase in temperature, headspace, and oxygen exposed surface area to volume ratio. Since it is dependant on many variables, SO2 depletion varies from set-up to set-up and wine to wine. Safe assumptions can be made based on the past experience witnessed with each set up. For this, free SO2 levels must have been measured to determine the level of decrease over a given time and situation.
a konklúzió, szerintem a hordót írták körül tudományosan:
SH2 and MeSH are natural by-products of fermentation and are also natural by-products of the metal-polyphenol catalyzed degradation of sulfur-amino acids. In addition, SH2 and MeSH accumulate in wine as stable complexes with metal cations, notably with Cu(II), meaning that traditional copper finning operations do not remove, just conceal these molecules and can increase the catalytic ability of the wine to form more of these off-odors. Once the complexes are formed, aeration operations are useless for removing these compounds. Bonded forms will be slowly released when the wine is stored in anoxia, possibly because under those conditions Cu(II) is reduced to Cu°. The rate at which free molecules are released is proportional to the amount of bonded forms and inversely proportional to the copper content. The present tools most effective for dealing with this problem are prevention, extended micro-oxigenation and avoiding the use of completely tight closures. Notwithstanding this, the new understanding of the problem, the ability to make a correct diagnose of the problem and the development of analytical essays for assessing in advance the wine tendency to develop reductive off-odors will trigger the development of safer and more satisfactory solutions.
inkább ide írom, érdekes, ha elfogadjuk, nem teszteltem:
As temperature increases, free SO2 increases and bound SO2 decreases. (SO2 bound to acetaldehyde remains constant.) This is because increased temperatures cause partial dissociation of the bound SO2 form, resulting in increased free SO2 and hence increased molecular SO2 concentrations.
For example, a wine containing 68 mg of free SO2 at 0°C (30°F) will contain 85 mg at 15°C (57°F) and 100 mg at 30°C (84°F) [Peynaud, 1984]. Sudraud [1977] showed 64 mg/l of free SO2 at 16°C increased to 120 at 48°C and to 200 at 80°C, as BSO2 was released.
