Van-e létjogosultsága a klíma mesterséges, mérnöki úton történő átalakításának? Temérdek szakértői tanulmány olvasható arról, hogy milyen tudományos és politikai protokoll mellett, milyen módon lehetne kezelni a felső légrétegeket az átlaghőmérséklet csökkentése érdekében. Nagy kérdés, hogy mindez csak elmélet, vagy esetleg történnek gyakorlati kísérletek is? Ennek megvitatása a cél. FIGYELEM! FAJIRTÓS, ÉS MINDENFÉLE CHEMTRAIL-KONTEÓS ÍRÁSOKAT AZ E CÉLRA LÉTREHOZOTT TOPIC-BA, ÉS NE IDE! Előre is kösz.
Lehet, hogy az, de nem ide való. Itt kifejezetten az olyan témákról van szó, hogy szabad-e, illetve milyen módon lehetne kezelni a felső légrétegeket különféle sókkal és egyéb fényvisszaverő részecskékkel az átlaghőmérséklet csökkentése érdekében. Ugyanis ezek a légkörbe juttatott anyagok idővel visszakerülnek a felszínre, és pontosan a termőtalajra nézve jelentenek igen magas kockázatot. De elnézve a mostani és a következő 30 nap várható időjárását, már jócskán túl vagyunk a kezdeti kísérleteken, mert az elmúlt évekhez képest bő 6 - 8 fokkal alatta vagyunk az ilyenkor szokásos átlaghőmérsékletnek (és nem csak itt nálunk). Persze egy év tapasztalata még nem trend, de mindenesetre figyelemre méltó ez a jelentős hirtelen jött lehűlés.
At 50 millió $-t a Mati Carbon nyerte. Az ő tervük az ERW (Enhanced Rock Weathering) kategóriába esik. A termőföldekre kiszórt kőpor (ha jól értem) segítségével egyrészt közvetlen CO2 megkötés másrészt a földek ásványi anyag tartalmának az emelése révén nagyobb és jobb termés kialakítása révén.
Az AI segítségét kértem a módszer elmagyarázására:
A Mati Carbon csoport az XPRIZE Carbon Removal verseny 50 millió dolláros fődíját nyerte el egy innovatív szén-dioxid-eltávolítási módszerrel, amely az úgynevezett fokozott kőzetmállasztáson (enhanced rock weathering) alapul. A tervük összefoglalója a következő:
Módszerük lényege: A Mati Carbon finomra őrölt bazaltot használ, amelyet indiai mezőgazdasági területeken szórnak szét. Ez a természetes mállási folyamatot gyorsítja fel, amelynek során a bazalt reakcióba lép a légkörben lévő szén-dioxiddal (CO₂), és tartósan kivonja azt a légkörből. A folyamat során a CO₂ stabil ásványi formában megkötődik, így hosszú távú szén-dioxid-eltárolást biztosít.
További előnyök: A szén-dioxid-eltávolításon túl a módszer jelentős előnyöket nyújt a helyi kiskereskedelmi gazdálkodóknak. A bazalt alkalmazása javítja a talaj egészségét, növeli a terméshozamot, és tápanyagokat biztosít a földek számára, így fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokat támogat.
Teljesítmény és skálázhatóság: A Mati Carbon csapata a verseny utolsó évében több mint 1000 nettó tonna CO₂-t távolított el, megfelelve az XPRIZE szigorú követelményeinek. Emellett tudományos alapossággal dolgoztak ki egy monitoring- és ellenőrzési rendszert, amely magas szintű megbízhatóságot biztosít. Az XPRIZE bírálói kiemelték, hogy a megoldásuk az operatív, fenntarthatósági és költséghatékonysági kritériumok terén is kiemelkedett, így hosszú távú skálázhatóság szempontjából is ígéretes.
Hatás és célok: A Mati Carbon megközelítése nemcsak a szén-dioxid-eltávolításra fókuszál, hanem egy globálisan alkalmazható, fenntartható modellt kínál, amely különböző földrajzi régiókban is működhet. A verseny során bemutatott megoldásuk az első lépés afelé, hogy milliárd tonnás szén-dioxid-eltávolítási kapacitást érjenek el világszerte, hozzájárulva a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
A Mati Carbon sikere azt mutatja, hogy a természetalapú megoldások, mint a fokozott kőzetmállasztás, hatékony és fenntartható eszközök lehetnek a légköri szén-dioxid csökkentésére, miközben a mezőgazdasági közösségeket is támogatják.
Alapvetően az a probléma, hogy a lelkes kísérletező kedvű mérnökök csak addig látnak el, hogy valamit ügyesen fel kell juttatni nagy magasságba, ami szétterülve egyfajta fényvisszaverő burkot képez. Csakhogy a gravitáció nagy úr: ami felment, az egyszer vissza is hull. És a sós, vagy épp savas kémhatású "természetes" anyagok jól hazavágják a termőtalajt. Beláthatatlan következményei lehetnek az ilyen beavatkozásoknak.
Én kútvízzel hűtöm a házat. Szereztem négy kiszuperált split klíma belső téri egységet, azokon kútvizet vezetek át. De lehet fan-coil-okat is használni. Az drágább, de profibb.
Az a gond, szerintem, hogy mindenki megretten attól, hogy ezt az egész földön kell csinálni. Elég lenne egy két országnyi területen szerintem. Akár az óceáno, akár a sivatagok felett. Akár időszakosan. A vulkánok hatása is ilyen. A sok portól leviszik a hőmérsékletet. Én mindenképpen olyan lokális megoldást javasolnék, ami nem okoz nagyobb bajt, mint ami most talán van. Az se biztos, hogy van. Felhősítés nagyobb magasságokba. Mint a repülődépek kondenzcsíkja csak felületbe. Víz, tengeri só, apró természetes anyag szemcsék a magasba juttatása. Akár földhöz rögzített balonokból szórva.
Micsoda hulyeségek tomkelege....semmiben nem lehet egyetérteni amik ide lettek irva....
Màr megint a szokàsos kényszeritési mània...eloirni màsoknak hogy ugy kell élni ahogy azt te làtod jonak màsképpen a fold ellenségei meg bunozok stb stb...
Csak a rend kedvéért, hogy mindenki értse, mi a topik fő témája, az angolul tudó érdeklődőknek néhány érdekes írás a napsugárzás menedzsmentről, felhőmódosítási elképzelésekről, egyéb légkör- és környezetmódosító projekt-tervekről, melyekről a tudományos közösség évek óta értekezik (vagy épp vitatkozik), természetesen a teljesség igénye nélkül (egy-két link az idők folyamán lehet, hogy megkopott):
Napsugárzás menedzsment
- Hoyle, F., 1957: The Black Cloud, Harper and Brothers, New York
Fényvisszaverő aeroszolok/légköri porok - Budyko, M. I., Climate Changes, American Geophysical Union, Washington, DC, English translation of 1974 Russian volume, 1977, p. 244 - National Academy of Sciences, "Policy implications of greenhouse warming: Mitigation, adaptation and the science base". National Academy Press, Washington DC, 1992, pp. 433–464.
Mesterségesen előállított fényvisszaverő nanorészecskék - Keith, David W.: Photophoretic levitation of engineered aerosols for geoengineering, PNAS, published 07. September 2010 http://www.pnas.org/content/107/38/16428.full
Beavatkozási lehetőségek az óceánok vegyi/biológiai ciklusába - Atmospheric Environment 41 (2007) 7373–7375 Oliver W. Wingenter. "Slowing Global Warming by Enhancing the Natural Sulfur Cycle". Climos.com. Retrieved 8 May 2012.
Fényvisszaverő felhők létrehozása utasszállító repülőgépek bevonásával - egyik legjobban vitatott téma, melyről David L. Mitchell és William Finnegan publikációjában lehet bővebben olvasni (különös figyelemmel a 2.2. Delivery mechanism c. fejezetre): http://iopscience.iop.org/1748-9326/4/4/045102/pdf/1748-9326_4_4_045102.pdf
(Forrás: Wikipedia "List of proposed geoengineering schemes")
Szerintem továbbra se itt tájékozódj a kínai egykepolitika "eredményeiről", az emberekre és a gazdaságra gyakorolt hatásairól, mert erre nem ez a megfelelő fórum. Nyugodtan folytathatod máshol ezt a témát, az a topik pl. pont erre való. Ha ragaszkodsz hozzá, ott szívesen folytatom veled az eszmecserét, de itt befejeztem, mert ennek a topiknak nagyon más a témája (ld. fenn). Kösz, hogy megérted.
Láthatólag fogalmad sincs, miről van szó. Az emberiség benépesítette a bolygót, és globalizálódott. Az államok nem az emberiség elszigetelt csíráinak önálló hordozói, hanem egy nagy közösség elkülönülő csoportjai. Ez amúgy már több száz éve így van, de ez eddig igen kevéssé befolyásolta az államok tevékenységét. Az egyes államok törvényeinek is ezt a közösséghez tartozást kell tükrözniük. Ahogyan a globalizáció kapcsán igények merültek fel, hogy a szemét, a széndioxid kibocsájtást korlátozni kell, ugyanígy a népesség szaporulatát is korlátozni szükséges. A Föld nem csak az indiaiaké, nem csak a kínaiaké, nem csak a hottentottáké, stb, hanem mindenkié. Semelyik állam nem engedheti meg, hogy más népek kárára szaporodjék, ahogyan mások területére sem vihetjük a saját szemetünket. Amelyik állam nem korlátozza saját népességének szaporaságát, az minden más állam ellensége, és csak egyetlen mentsége lehet ezen hiányosságra, ha a szabályozás hiánya ellenére sem szaporodik más államok életének ellehetetlenítésével. Aki szemetel, aki megszünteti a létfeltételeket adó oxigént, vizet, aki túlszaporodik, az káros az emberiségre, azt meg kell büntetni. Telesen mindegy, hogy a büntetés mennyire hatékony, a lényeg a tevékenység minősítése, és ezen tevékenységek káros voltának tudatosítása az emberekben. Az emberek a szerint cselekednek, és élnek, ami szerintük helyes cselekedet, és ennek megítélhetőségében az államnak segítenie kell a megfelelő törvényekkel. Az ember genetikai meghatározottságából kifolyólag egy közösségi lény, ami azt jelenti, hogy az emberek döntő többsége átérzi fajtársai érzéseit, és úgy cselekszik, hogy az másoknak se okozzon fájdalmat, sőt esetleg másoknak is örömet okozzon. Ugyanakkor a globalizáció miatt át kell értékelni a jó, és a rossz cselekedetek minősítését, át kell programozni az ehhez kapcsolódó motivációinkat. Erre valók a törvények. A világon Kína az egyetlen állam a Földön, amely a túlnépesedés problémáját komolyan vette, és törvényi szinten is reprezentálta ezen probléma kezelését. Ez persze érthető, ha figyelembe vesszük Kína népességének arányát a Föld népességéhez képest. Kínában mérete, és népessége okán az országon belüli problémaként is megjelennek a Föld globális problémái. Amúgy a statisztikák magukért beszélnek, különösen azon fejlődő államokkal összehasonlítva, amelyek nem szabályozták a népesedést.
Azon érved, hogy te a törvények alóli kibújókkal próbálod a törvényt értelmetlennek titulálni, jelzi, hogy nem érted a törvénykezés célját, lényegét. A szemetelés elleni törvények alól is sokan kibújnak, de ez nem indokolja a szemetelés legalizálását, vagy ösztönzését.
Sikertörténet? Milliószámra élnek Kínában titokban kihordott és megszült emberek, akik statisztikailag nem léteznek, tehát semmilyen joggal nem rendelkeznek, épp csak pont az ökológiai lábnyomuk maradt meg... Ők nem épp sikerként élik meg ezt a fajta politikát. De szerintem jobb, ha nem itt a fórumon tájékozódsz ezekről a dolgokról, ennél vannak sokkal hitelesebb helyek is.
Ez félremagyarázás. A kínai népesedéspolitika egy sikertörténet, erejüknek kulcstényzője. Ha leállnak vele, az tragédia volna mindenkinek. De nem álltak le vele, csak mérsékelték. Most két gyerek megengedett. Ez, figyelembe véve a terméketlenséget, és korai halálozást, továbbra is jővőbeli népességcsökkenést jelent.
"Ennek hatása persze nem azonnali, évtizedek múlva kezd látszani az eredmény."
Egészen pontosan 3 és fél évtized. Kínának ennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy belebukjon az egykepolitikába. Az elöregedő társadalom súlyos gazdasági problémákat eredményezett, fenntarthatatlanná vált a szociális rendszer (oktatás/egészségügy/nyugellátás), ráadásul valamilyen okból több fiú született, mint lány, a krónikus nőhiány érthető módon feszültséghez vezetett. Fennállt a veszélye, hogy hosszú távon a társadalom egésze széthullik, ezért 2015-ben visszakozni kényszerült a kínai vezetés. Úgyhogy ennél jobb ötlet kell.
Én a kínai módszer bevezetését sürgetném. Max egy, vagy két gyerek térségtől függően, és felette szankciók, adók. Ennek hatása persze nem azonnali, évtizedek múlva kezd látszani az eredmény.
A génmanipuláció egy orosz rulett. A háború nem csak az embereket írtja ki, és az emberekből sem azokat, akik kiérdemelték. Mindenesetre, ha ésszel nem érjük fel a problémát, a háború elkerülhetetlen lesz, de a háborúhoz már előzetesen apokaliptikus állapotok társulnak.
"Semmi problémánk nem lenne a környezettel, ha a Föld lakossága 1 milliárd fő alatt lenne."
Tudtommal az emberek nem "kísérletezés" végett szaporodnak ész nélkül, hanem mert így lettek kódolva. Persze, az írásban is említett beavatkozásokkal genetikailag simán lehet módosítani az embert. Pl. csökkenthető a nemi vágy, esetleg túlsúlyba lehet hozni a homoszexualitást, a születéseket az azonos neműek irányába lehet terelni (kérdés, hogy fiúk vagy lányok legyenek), stb. Ilyen módon akár már néhány évtized alatt beállhat a kívánt földi létszám. Vagy maradnak az évezredek során már jól bevált népirtásos technikák. Az azért érdekelne, hogy te melyiket tartod ezek közül járható útnak...
Tömény demagógia. Semmi problémánk nem lenne a környezettel, ha a Föld lakossága 1 milliárd fő alatt lenne. Rá kell nézni a népesség grafikonra, és világossá válik minden környezeti probléma oka. El kell dönteni, hogy marhát akarok-e enni, vagy tízezer gyereket eltartani. A kettő együtt nem megy. Sőt a második eset sem lehetséges, de azért csak csak kipróbáljuk, meddig tudunk elmenni. Mekkora populációnál dobja be a Föld az unalmast. Ez az emberiség izgalmas kísérlete, amelyre a laboratóriumunk (Földünk) megsemmisülése adja meg a választ.
Iménti hsz.-om támadható! (simán rásüthető, hogy demagóga)
Mert ugye, ha betegről jelentik, hogy étvágya egyre javul, orvosa nyilván örvend, és aligha hibáztatnánk, ha fellelkesülvén világgá kürtölné: - Nem csalás, nem ámítás - bárki láthatja - egyre többet fogyaszt!
"Jönnek sorra a problémák az emberiségre sajnos. Háborúk, bevándorlás, felmelegedés, erőforrásválság."
Sajnálatosnak tartom, hogy még mindig van állami tisztségviselő (politikus, nem pedig hivatalnok!), ki a fogyasztás-növekedéstpozitívumnak tartja!
(Pár éve kezdeményeztem, hogy legyen pazarlástan tantárgy is. Ezt valakik megtorpedózták, holott pazarlástan órát sötétben is lehetne tartani, sőt ! ...)
Mielőtt itt is megjelennének azok a nagypofájú szájhősök, akik egy másik topikban erőiket fitogtatva az aggódók földbe döngölésével próbálkoztak éveken át, felidézek egy igencsak nekik szóló, számukra vélhetően kellemetlen hírt:
Jönnek sorra a problémák az emberiségre sajnos. Háborúk, bevándorlás, felmelegedés, erőforrásválság.
Ez a klímamérnökség lesz az új. Pedig úgy néz, ki hogy kell tenni valamit.
Percekkel ezelőtt láttam a tv-ben, hogy a NASA mérnökei olyan napvitorlával kísérleteznek, ami a hajszál 40-ed része. Olyan, mint az alufólia, csak sokkal sokkal vékonyabb.
Talán ilyesmivel is lehetne takarni, kívülről az űrben.
