A polikrácia. A demokrácián is túl.
Ez a rövid írás arról szól, hogy miféle társadalmi rendszert kell létrehozni, ami sokkal jobb, igazságosabb, emberibb, szabadabb a demokráciánál.
Az első lépés szerintem az, megmutatni az embereknek, hogy az állam erőszak. Mindenki természetesnek veszi, hogy irányítják, kormányozzák, olyan dolgokban, amit teljesen felesleges szabályozni, irányítani. Pl. azt, hogy az adószedés lopás. Ha az ember nem szándékozni fizetni valamiért, illetve nem ír alá szerződést, akkor ha elveszik a pénzét (fenyegetéssel), az rablás.
Valahogy úgy látom nem vevők rá az emberek. Mindenki azt szeretné, hogy úgy legyen minden ahogy ő szeretné és az egy területen mindenkire vonatkozzon. Ennél fogva szinte senkinek sincs úgy ahogy ő szeretné. Csapda.
A polikráciában is érvényesülnie kell a NAP-nak (non-agression principle). De, ha mindenhová önkéntesen lehet csatlakozni, vagy kilépni, akkor érvényesülni is fog.
Mindent meg kell tenni ennek megakadályozására. Éppen ellenkezőleg, nem monopolista "társadalmi megoldásra" van szükség, hanem a sokfélére, amiből valóban lehetne választani. Ezeket csak és kizárólag a hatalom és az abból nyerhető pénz és ingyen élés érdekli. Le velük. A modern kori gyarmatosítást és adósrabszolgaságból élnek. Komplett országok vannak eladósítva ezeknek a tetveknek. Mindenki fizet, még az a hülye aki azt hiszi, hogy ő nem. Ő is fizet ezeknek. Egy polip egy szipolyozó polip az egész világon ez.
A reszet az lenne, ha egyetlen egy fillért se fizetnének többé a kormányok adósságtörlesztés címén.
Az, hogy mi legyen a jelenlegi rendszer után, eldőlni látszik. Reset!
A globalisták saját bevallása szerint az Új Világrend létrehozására felvázolt terv nem engedheti meg az Egyesült Államok geopolitikai és gazdasági dominanciájának fennmaradását, így a jelenlegi fázis egyik fontos eleme az USA olyan mértékű destabilizálása, hogy az ország korábbi tündöklése csupán emlék maradjon. A megvalósítás egyik fontos lépése a dollár világvaluta státuszának megszüntetése, ami a kegyelemdöfést jelentené a jelenlegi pénzügyi szerkezet számára.
Arról is szó esett már, hogy a világ legtöbb országa, a BRICS kormányokkal egyetemben, ugyanezen globalista terv kivitelezésén fáradozik.
Akárhonnan is nézzük, a BRICS országok, köztük Kínával és Oroszországgal, szintén nyíltan követelik a globális monetáris rendszer központosítását, a Nemzetközi Valutaalapot javasolva annak élére, a szervezet által létrehozott SDR-okat, vagyis Különleges Lehívási Jogokat pedig a világvaluta szerepébe. A Rothschild tulajdonú The Economist már évtizedekkel ezelőtt leírta a szemünk előtt kivitelezett tervet.
Christine Lagarde, az IMF jelenlegi vezetője rendszeresen használja a „globális gazdasági reset” kifejezést beszédei és interjúi során. A jelenség persze többféleképpen magyarázható, ha azonban valaki veszi a fáradtságot és képes végighallgatni több órányi unalmas, repetitív globalista retorikát, az üzenet következetesen és félreérthetetlenül kirajzolódik. Aki úgy gondolja, hogy kibír öt percnél többet a körültekintően megfogalmazott és alaposan átgondolt féligazságokból álló beszédből, ezt a Külkapcsolatok Tanácsa által januárban rendezett eseményt nézze meg (angol nyelven): https://www.youtube.com/watch?v=kgU5Nvi9k5g&feature=youtu.be
A globális gazdasági resettel kapcsolatos üzenet lényege:
A „kollektív” együttműködés, nem egyszerűen támogatandó, hanem kötelező lesz az új rendben, ami azt jelenti, hogy minden nemzetnek ugyanazt a geopolitikai és gazdasági keretrendszert kell támogatnia és követnie. Ennek hiányában komoly pénzügyi nehézségek várhatók, ami más területekre is áthat majd.
Emberi nyelvre fordítva: az országokra ráerőltetett és a globalizációból adódó egymástól való függőség válság esetén dominóhatással lesz más országokra, így minden országot egyetlen központi hatóság irányítása alá kell vonni, hogy központilag kezelhessék minden szereplő gazdasági viselkedését, megakadályozva, hogy az egyes országok által elkövetett hibák vagy „szakadár központi bankok” felborítsák az egyensúlyt.
Érdemes megfigyelni, hogy az IMF válasza a globalizációból adódó bajokra és hiányosságokra minden esetben a globalizáció további erősítése és kiterjesztése. Más szóval, bár Lagarde elismeri, hogy egy nemzetközi rendszer része vagyunk, úgy gondolja, hogy a rendszer nem eléggé központosított a sikerhez.
Az IMF igazat mond, amikor rámutat, hogy a világgazdaság instabil és bármikor megismétlődhet a 2008-as válság okozta káosz, amit a központi bankok központi bankjának számító BIS, vagyis a Nemzetközi Fizetések Bankja is nem meglepő módon megerősített legutóbbi jelentésében. Az IMF és a BIS ritkán mond ellent egymásnak.
A BIS figyelmeztetéseit nem szabad félvállról venni, mert az intézmény pontosan tudja a pénzügyi válságok kirobbanásának esélyeit, hiszen az ilyen eseményeket kiváltó irányelveket is ők hozták létre.
2007-ben például a BIS kiadott egy figyelmeztetést, amiben pontosan megjósolta a 2008-as derivatíva és hitelválság egyes elemeit.
Amit azonban ezek a globalista intézmények nem kötnek az orrunkra, legalábbis nem direkt módon, hogy mi a valódi oka és rejtett indítéka a jelenlegi gazdasági rendszer elpusztításának, illetve a jelenleg tartó fázisnak.
A globális reset nem az összeomlási folyamatra adott válasz. Inkább fordítva. Éppen a központi bankok és az IMF/BIS által bevezetés alatt álló globális reset okozza az összeomlást. Az összeomlás egy eszköz, egy hatalmas lángszóró, amivel helyet csinálnak az erdőben a hatalmas globalista templom alapjainak. A gazdasági katasztrófa az elit érdekeit szolgálja.
A Fed és az amerikai kormány lépéseit nézve az emberben felmerül a kérdés, hogy vajon az érintettek hozzá nem értése miatt szabotálják az arany tojást tojó tyúkot? Netán az arrogancia vagy a kapzsiság okozza? Intézkedéseik egyértelműen a fokozatos összeomlást támogatják, és úgy tűnik, mintha észre sem vennék. Miért?
Az ilyen kérdések egy téves feltételezésen alapulnak. Abból indulnak ki, hogy a nemzetközi bankárok és bábként használt politikusok az USA életben maradását tartják szem előtt, pedig ezek az emberek nem hűek egyetlen nemzethez sem és nem gondolják, hogy az Egyesült Államok túl nagy lenne ahhoz, hogy elbukjon. A globalisták számára minden nemzet és központi bank egy báb a nagy sakktáblán. Amennyiben a helyzet úgy kívánja, egy-egy bábot hajlandóak feláldozni, hogy jobb pozícióba kerüljenek. Az Egyesült Államok, a Federal Reserve, de még a dollár sem több ennél számukra.
Az USA a nagy reset következő fázisához érkezett. A 2008-as válság után két új oszloppal támogatták meg az omladozó régi oszlopot, hogy egy kis időt nyerjenek, és kellő mértékben előkészíthessék a lakosságot a globalista célok elfogadására, fenntartva és megerősítve az adós rabszolgaságot a jövő generációinak, közben a megfelelő pozícióba helyezve saját vagyonukat.
Ezalatt a fent említett három oszlop módszeres lebontása elkezdődött. Miért? Valószínűleg azért, mert készen állnak a következő fázisra.
És még valami. Nem az a kérdés, hogy megérdemli-e az USA, hogy jelenlegi formájában fennmaradjon. Vegyük észre, hogy a helyébe lépő globális kormányzás minden eddigi rendszernél rosszabb lesz és nemcsak az amerikaiak számára.
A „rendszerváltás” kizárólag az elit érdekeit szolgálja, a reset végeredménye pedig a szuverenitás halála és az addigi virágzás, vagy legalábbis boldogulás megszűnése lesz a kollektív fejlődés nevében, míg végül bizonyos „szívességekért” cserébe visszaadják ezeket a lakosság kompromisszumképes hányadának.
A globalisták azt akarják elhitetni mindenkivel, hogy az ő vezetésük az egyetlen opció és bármilyen mértékű káosz kialakítására hajlandóak, hogy erről meggyőzzenek minket.
Annyiból igen, hogy sokféle csoport volt. A ma is élő törzsi társadalmak is sokfélék. Annyiból nem polikrácia, hogy nincs meg a választás szabadsága. Nem átjárhatók a közösségek. A törzsek ellenségeik egymásnak sokszor. Nem egy területen működik párhuzamosan több társadalmi megoldás.
Ez hasonló, mint a politikában a bizalmi szavazás. Vagy a polgári jogban a perbeli egyezség.
Ha van vizsgálat és az felmenti, akkor mondhatja ezentúl mindenkinek, hogy papírja van arról, hogy tisztességesen járt el és beperli azt, aki mást állít.
Nem szelektálnak, mert a mai súlyos betegségek főként a 40-45 év feletti embereket érinti. Ekkor már túlvannak a gyermek nemzésen, nincs szelekció.
További probléma, hogy a gyermekvállalási hajlandóság kisebb a jobbmódú társadalmi rétegekben. (Ami azért korrelál bizonyos képességekkel.) (Ezért hülyül az emberiség. :-((( )
A biológiában a fajok, mindig kis elszigetelt csoportokban keletkeznek. Ott tud elterjedni, dominánssá válni az adott gén csoport. Nagy csoportokban, ahol ma is él az ember, az ember evolúciója gyakorlatilag leállt. Max olyan karbantartó szerepe marad. Rák és egyéb súlyos betegségek szelektálnak. A modern fejlett társadalomban nagyon sok betegséggel élő embernek is lehet gyereke. Cukorbaj, elhízás, vakság stb. Az evolúció nem szelektál. Ebben a hatalmas gigacsoportban amiben az ember él bármilyen új hatékony gén, géncsoport fel is bukkan, a hatalmas populációvan azonnal fel is oldódik, elkeveredik. Nem tud kifejlődni egy pozitív tulajdonság. Ehhez egyfajta beltenyészet kell. Azaz az ősi kis csoportok törzsek, ahol az ember kifejlődött.
A gének mellett megjelentek a mémek, azaz a kultúrgének. Ezek hasonlóan viselkednek, csak az agyakban terjengenek.
"Hiába gondolod Te hogy ennek kéne lennie Ki kell alakítani, nevelni a közügyek felé elkötelezett és alapvetően becsületes polgárságot. "
Ez az eszmeiség feloldódik a nagy tömegben, a szutyokban. Amíg a tv-ből és a netből árad a szemét, plussz gyarmatinak és vesztesnek, lúzernek érzi magát a tömeg, míg a politikusok lopnak addig ez nem lehetséges.
A kis elég jól elszigetelt működő csoport képes egy-egy, pár erkölcsös vezetővel képes a kis csoportban ezt az eszmeiséget elterjeszteni ami írsz. Ezután esetleg többen, többen belépve átvennének ezt az eszmeiséget, amiről beszélsz.
A probléma ott kezdődött, hogy már a rendőrök is a szokásos trehány módon helyszíneltek. Ott még nem derült ki, hogy ez nem egy átlagos ügy. A vérvétel is "véletlenül" elszúródott.
Sajnos az én javaslatom az hosszú és fáradságos, de az egyetlen célravezető. Ki kell alakítani, nevelni a közügyek felé elkötelezett és alapvetően becsületes polgárságot. ( Nem hősök kellenek, hanem hétköznapi bátrak.)
Nem a világot kell megváltani. De nézd meg, mi történik ha az utcán egy 120 kilós kigyúrt kopasz eldob egy csikket. Ahol a 50 kilós 80 éves néni gondolkodás nélkül rászól, ott lesz demokrácia. Ott működni fog a a jelenlegi rendszer is.
Ahol nem, ott a legtökéletesebb alkotmány is értéktelenebb a WC-papírnál.
"a Rezesova ügyben állt helyre kivételesen a világ rendje"
mottó: igen, de HOGYAN
Hajlok arra, hogy ezzel egyetértsek. Így viszont annál súlyosabb a rendszer, hiszen még a megfelelő eredmény is rossz úton-módon született meg. Hibák tucatjai voltak: - az ügyészség nem felügyelte megfelelően a nyomozást (ezt a másodfokú bíróság mondta ki), ezért elmaradt egy csomó bizonyíték beszerzése (megjegyzem, ilyen módon akár a nő melletti bizonyítékok is kerülhettek (volna) ki a hatóság látóköréből, ami az igazságszolgáltatás legsötétebb bugyraiba vezető szokás - szakértők voltak elfogultak (ezt szintén a másodfokú bíróság mondta) - a bíró nem zárt ki egy elfogult szakértőt (szintén a másodfok álláspontja) - az elsőfokú eljárás annyira rossz, hogy alkalmatlan a másodfokú felülvizsgálatra (ezt a legfőbb ügyészség jelentette ki felelősségteljesen elvileg, a másodfokon képviselt álláspontjának legalapvetőbb részleteként)
Ha ennyi feltárt hiba volt egy ügyben, amit szükségszerűen a legjobb képességű bírókra és ügyészekre osztanak, akik rendkívüli támogatást kapnak a munkájukhoz (más bírók és ügyészek naponta 3-4 tárgyaláson vesznek részt), és akik már csak a saját presztizsük érdekében is ország-világ előtt kivételes gondossággal végzik el a feladatukat, akkor mennyi feltáratlan hiba lehet más ügyekben - vagy van egyáltalán garancia arra, hogy ebben az esetben nem maradt még egyszer ennyi hiba rejtve?
Nagyon látszott ebben az ügyben, hogy egy részeg gyorshajtót el kell ítélni, ha 4 ember halála szárad a lelkén. Az ítélet erről szólt, ehhez keresték a fogódzókat. Különösen a másodfokú eljárásban látszik, hogy mennyire koncepciózusan haladtak abba az irányba, hogy a nem terhelő szakvéleményt adó szakértőt kizárják. Ennek kifejezett boszorkányüldözés-szerű benyomása volt, a bíró körülbelül úgy beszélt az igazságügyi szakértővel, mint egy gyilkosság vádlottjával. A szakértő utána nem kapott szót, hogy akár a maga védelmében, akár a szakmai álláspontja mellett érvelhessen. Hogy gyanús a szakértő lejáratása, tehát hogy mégsem szakszerűtlenség, tévedés, hazugság vagy elfogultság miatt zárták ki, hanem főleg azért, mert nem illett a képbe, az abból kezd világos lenni, hogy a súlyos vádak ellenére mégsem indult semmilyen vizsgálat az ügyben. Holott a szakértőt a bíró tulajdonképpen teljesen nyíltan bűncselekménnyel vádolja. A kizárás indoklásában emellett bizonyítékokat sorolt fel. Bíróként kötelessége is volna feljelenteni a szakértőt. De ebben az irányban minden konfrontációt elkerült, ami biztosítéka annak, hogy a szakértő már sosem tisztázhatja magát, sőt az eljárásról sem derülhet ki soha, ha mégsem megalapozottan zárták volna ki a szakértőt, vagy akár az, ha szakvéleménye teljesen helyes volt.
Az ítélet valódi mozgatórugója - a bíró saját elvárásrendszere - a várható társadalmi hatás - a közizlés - és a haragos közvélemény volt (bár erről azt nyilatkozta, hogy nem játszott szerepet - én a magam részéről nem hiszek neki, ugyanis a 3. ponton keresztül befolyással volt az elsőre).
Szinte véletlennek nevezném, hogy ez a négy mozgatórugó ezúttal elég jól egybeesik a tisztességgel és a törvényekkel. Azért véletlen, mert nagyon-nagyon látszik, hogy nem ez a kettő, hanem más szempontok alapozták meg a döntést.
Az orvosnál azért látod a katasztrofális eseteket, mert az orvosi pályára alkalmatlanok mennek inkább politikusnak. Ezek a szakmában is pontosan ugyanolyan hülyék. A politikai közelmúltban volt is egy ilyen eklatáns példa.
