Ezen (és más hasonló helyzetben levő országok) lakói szenttül meg vannak győződve arról, h életszínvonaluk elsősorban azért magasabb a harmadik világbeli elmaradottabb régióbeli félnótásaikétól, mert.....miért is, megfogalmazni nem is tudják, de a lényeg, h megvannak győződve a felsőbbrendűségükről...
200 évvel ezelőtt, 1822. május 26-án volt a borzalmas gruei templomtűz, amelyben máig tisztázatlan okból egy szép, régi norvég fatemplom lobbant lángra és amely 113-117 halálos áldozatot követelt.
Máig ez Norvégia ismert törtenelmének legsúlyosabb tűzvésze.
Szépek ezek a legendák, mint Arthur király az angoloknál, El Cid a spanyoloknál, Szent Patrick az íreknél, Romolus és Remus az olaszoknál. Asterix és Obelix a franciáknál :)
Egyáltalán nem OFF szerintem, mert egyrészt a topikgazda ezt a topikot olyan szellemiségben nyitotta és igazgatta, amibe ennyi mai kitekintésnek bele kell férnie, másrészt pedig a 2. világháború utáni korszak már lassan történelmi távlatban is szemlélhető, így a limesen belülre került barbárok ügyének fölvetése, anélkül hogy a migrációs tematikát habosítani akarnánk itt, egyszerűen illik a mondandónkba.
Remélem persze, hogy ennyi még lángpallosú őrangyalunk tűrőképességét nem feszíti szét, és hozzászólásainkat nem veti a külső sötétségbe. :)
"A Svájcba érkező menekülteknek/migránsoknak a jogszabályok alapján nyilatkozniuk kell a náluk lévő vagyontárgyakról, és az 1000 franknál nagyobb részt a svájci állam elszedi a szerencsétlenektől mondván, hogy a törvény alapján a tehetős menedékkérőknek hozzá kell járulniuk anyagilag is az ott tartózkodásuk költségeihez."
Hát, kedves Theo, valahogy nem tudom sajnálni szegény 1.000 svájci franknál nagyobb vagyonnal rendelkező "háborús menekülteket.".
Mellesleg minek jönnek ide "háborús menekültek"?
Nekik a hazájukhoz legközelebb eső biztonságos országban, tehát pl. Görögországban vagy Bulgáriában kellene kivárniuk, amíg hazájukban jobbra fordulnak a dolgok...
Persze én is biztosan fasiszta vagyok...
Egyébként meg OFF-nak tartom a bejegyzésedet egy történelmi topikban, félő, hogy Aventinus mester mindjárt a fejünkre koppint.
Svájcban és lassan Dániában a fasizmus teljes nyíltságában mutatkozik. A Svájcba érkező menekülteknek/migránsoknak a jogszabályok alapján nyilatkozniuk kell a náluk lévő vagyontárgyakról, és az 1000 franknál nagyobb részt a svájci állam elszedi a szerencsétlenektől mondván, hogy a törvény alapján a tehetős menedékkérőknek hozzá kell járulniuk anyagilag is az ott tartózkodásuk költségeihez.
A tárgyalás alatt lévő hasonló dán törvénytervezet az emberiesség minimumát megtartva nem fogja az összeghatárba beleszámítani a jegygyűrűket és más érzelmi töltettel bíró (apróbb) vagyonelemeket. :)
Tehát az alábbi gondolatmenet nemcsak az igyekszik igazolni, h a történelem során nem létezett olyan, h az egyik nép azért jutott volna előrébb, mert tehetségesebb lett volna a másiknál...
de azt is, h a (természeti környezetük következtében) előrébb jutott népek mindíg is meg kellett védeniük az aktuálisan elért civilizációs szintjüket a beáramló barbár hordáktól...
Persze vannak, akik lelki nyugalmának jobban megfelel az, h nemzetük nem a természeti adottságaik miatt él jobban, mint pl. a balkániak....hanem , mert az őseik jobb politikai rendszert hoztak létre
Itt adódik a kérdés, h az ipari forradalom kezdetére gazdasági fejlettség szempontjából teljesen lenullázódott Svájc és Norvégia miért kerülhetett ismét annak élvonalába ?
Itt nyilván már nemcsak a természeti környezet a kizárólagos oka ennek, hanem ezen országok újkori fejlődésének társadalmi, politikai útja is.
Azt viszont, h ezek a népek egyáltalán erre a pályára léphettek, teljes mértékben ezen népek természeti környezete determinálta - ezt megelőzően.
Ok, eljutottunk oda, h a sváciak a földrajzi elhelyezkedésüknek köszönhetően nem halál csóró tengő-lengő, éppen a megélhetésük küszöbén ingázó hegyi népek lettek, mint pl. az albánok., hanem az élőállatexportjuknak és a vámoknak köszönhetően valódi városokat alapíthattak.Nos, ennél tovább nem is jutottak, hiszen ezek a városok a természeti környezetük következtében nem voltak, nem lehettek egy kategóriában gazdaságilag pl. a Merész Károlyt tönkreverő felső-rajnai egyesülés ipari nagyágyúival.
Így aztán, ahogy az európai távolsági kereskedelem súlypontja az atlanti vizekre terelődött át, Svájc egyre inkább alulfejletté vált, és a 19. sz végére annyira eljelentéktelenedett, h pl. a napoleoni háborúk során pusztán hadszíntérnek tekintették (kis túlzással azért tudunk az akkori létezéséről, mert Szuvorovot itt verte+ Massena).
Azt tudjuk, h mi történt még a királyuk által vezette norvég hordákkal is, amikor nem ők lepték+ a védtelen településeket, hanem őket támadta+ meg az angol hadsereg : a totális megsemmisülés.
Innentől kezdve Norvégia nemcsak az egyik legcsóróbb "ország" volt a 19. sz utolsó harmadáig, hanem az önálló állami létre teljesen alkalmatlannak is bizonyult : a természeti körülményei okán.
Télleg a vikingek annyival magasabb katonai értékkel bírtak volna ?
Hát egyáltalán nem, és ezzel ők voltak a leginkábban tisztában. Mindíg is a védtelen településeket támadták+ , a reguláris csapatokat messze elkerülték.
Ezt miért is tehették+ ?
Mert a hajóikat, és a folyók általuk megszállt szigeteit használták támaszpontnak.
És ezt honnan tanulták+ ?
Hát otthonról, uis a norvég természeti környezet rendkívül alacsony népsűrűséget tett csak lehetővé, így ezen széttagolt települések közti közlekedést a tengerre korlátozta.
Aztán hogyan vált lehetővé, h ezen totál natúr primitív gazdálkodást folytató hagyi germán népek városokat építhettek ?
Nos, azért, mert jókor voltak jó helyen.
A 11. századtól elkezdődött az európai mg-i forradalom első fele. Így kialakult 2 európai kereskedelmi centrum : az északi és a déli. Ezeket (a korabeli logisztikai viszonyok következtében) csak vízi útvonallal lehetett összekötni egymással, ezt a funkciót a Rajna láthatta csak el.
Viszont a Rajna eléréséhez át kellett kelni az Alpok rendelkezésre álló hágóin, tehát Svájcon.
Ez a helvét tengő-lengő törzsek számára nem csak azt jelentette, h megcsapolhatták a karavánokat, hanem azt is, h elérhető piacot találhattak az egyetlen termékspecifikációjuknak : az állattartásnak.
Ráadásul ez a piac az akkori Európa legfizetőképesebb keresletének ment elébe, így aztán a totál elmaradott helvétek elkezdhettek városokat is létrehozni...
Svájcot a rómaiak által helvétnek nevezett germán népek lepték el, akik primitivitásáról Ceasarnak a galliai hadjáratáról szóló leírásnak a legelején értesülünk azzal, h egyszerűen visszakergette őket a hegyeikbe.
Nem meglepő, h a helvét az elkövetkezendő 1000 év során Európa egyik legfejletlenebb népe lett.
Persze a gyűjtögetésből és a vadászó-dögevésből ki tudtak emelkedni még évezredekkel korábban is, hiszen a letelepüléshez szükséges know-how-ut (a növénytermesztést és az állattartást) eltanulhatták a keleti szomszédaiktól.
"És ennek okai valszeg jóval inkább a természeti adottságokban rejlenek...."
Más oka is lehet annak... az ember eredendöen kis törzsekben élt (mint mondjuk egy csimpánzhorda) és mivel ugye a modern ember Afrikában alakult ki ezért ez a kis törzsi rendszer és a vadászó/gyüjtögetö életmód az ottani flóra/fauna mellett nagyon is megfelelö volt (különben ugye kihaltak volna az emberelödök). Vagyis a világon semmilyen nyomás nem volt az afrikai népeken, hogy valami komolyabb szervezettségi fokra lépjenek (és valószínüleg lényeges elönyöket sem hordozott magában).
Miért vált lehetővé, h a Kalmari Uniót az a Svédország rúgta fel, mely parlamentjében (4. rendként) a szabad parasztságot is képviselte ?
És miért Dánia lett sokkal fejlettebb a skandináv társainál (egészen a 20. sz. -ig), pedig ezt az előnyét a kvázifeudális jogiberendezkedésű politikai rendszerével érte el.
Ezzel természetesen 1et értek, de ugyanakkor tény, h a fekete afrikai népek nem kaphatták+ a kezdő impulzust, amint megkapták pl. a britek v az egyiptomiak, az i.e. 4. évezredben.
Azaz senkitől sem vehették át azt a mg-i csomagot, mely a letelepülő életmód feltétele lett...
És ennek okai valszeg jóval inkább a természeti adottságokban rejlenek....
Ez tényleg így van, például az afrikai szegénység egyik fő oka az ottani kulturális hagyomány, miszerint segíteni kell a rokonokat, aki vezető pozícióba kerül, annak a rokonait is el kell helyeznie állásban. Ezért nem az alkalmasság számít, hanem a kapcsolatok. A másik ilyen hagyomány, hogy magukénak tekintik az állam pénzét és így virágzik a korrupció. Nigéria egy jó példa erre, hatalmas olajbevételeit egyszerűen elsikkasztják az állam vezetői és hivatalnokai.
