Mindenféle komoly, kitartó tevékenység elismerésre méltó, akkor is ha se célja, se értelme. Ha látok embert aki tíz éve hordja egy lyukas vödörrel a tenger vizét a kacsaúsztatóba, abban a reményben, hogy előbb utóbb kiüríti a tengert, csak gratulálni tudok neki, és biztatom hogy folytassa.... ezzel legalább lefoglalja magát, s amíg ezt csinálja nem árt vele senkinek....:)
... mert ki tudja mi jutna eszébe, ha abbahagyná.....
Hát csinálsz magadnak egy nikket a meglévő mellé, aztán néha összefüggéstelenül bedobod ugyanazt az 1-2 mondatot. Mi ebben a nehéz? Fontos, hogy nehogy eltéveszd a nikkeket, mert akkor bukta van.
Van egy közeli rokonom, az összes általam ismert ember közül az egyetlen, aki képes ilyen kitartóan szopatni a publikumot, pont ellenkező előjellel mint a többi szopató. Nem lepődnék meg ha te lennél...:)
Ha ilyen mintaszerűen elismerem, h buta vagyok, akkor talán a kételkedők hitelt adhatnának a szavaimnak akkor is, amikor a külsőmről beszélek. Így fantáziálgatok, meg minden.