A tüzelőanyagod adott mindenféle növényi hulladék ami tüzelhető.
Ehhez "tüzelőhöz kell, hogy kemencét válassz.
Nem kell újra kitalálni a langyos vizet. Több száz évig erre a célra építették eleink a búbos kemencét.
A te tüzelőd gyorsan és nagy lánggal ég, ezért kell olyan kemence forma amiben ez a láng el tud lobbanni. Az égés a kemence belsejében történik a búbosban és nem csapnak ki a lángok az ajtón, a lángok meg tudnak fordulni .
Ha a tüzelőhöz meg van a megfelelő kemencéd akkor már csak a vizet kell melegíteni vele.
A te adottságodtól függ - mi van otthon a fészerben, és mit lehet olcsón megvenni a vastelepen - ,hogy milyen formában milyen anyagokból építed meg a vízteret a kemencéd köré. - Lehet az bontott csövekből hegesztett csőkígyó, kazánlemezből hegesztett kupola alakú tartály. -
Ha a kemence külső teljes felületét lefedi a víztér akkor a lehető legtöbb hőt el tudod vezetni. A kemence belsejében nem kellene a tüzet hűteni, az ott keletkező hő hadd tegye a dolgát.
A kemence falazata és nagy víztömeg is tudja tárolni a meleget. Persze ha nem ég a tűz akkor kéményt le kell zárni.
A víz melegítésére a kemence ajtó felett is lehet csőkígyó amit a kilépő füst melegít.
A füstöt akár a kemence teteje és a víztér között is el vezetheted, ez szintén melegítheti a vízteret.
Sokféle megoldás lehetséges. Csak rajtad múlik, hogy te vagy a családban valaki mit tud jól és olcsón megcsinálni. Nem véletlenül írtam előre a JÓ szót.
A tömegkályhával fűtésnek teljesen más a lényege, mint amit én szeretnék megvalósítani.
Az én elképzelésem bár kevesebb fűtőértékkel bíró, de nagy mennyiségű fűtőanyag elégetése a legköltséghatékonyabb módon. Esetleg a fűtőeszköz segítségével minimális hőtárolás (egy nap).
"Én merem állítani, hogy 90% hatásfokkal működik nálam egy vízteres tömegkályha, ami a kályha által bent tartott hőmennyiség 80%-át tisztán a vízre adja."
sajnos semmi sajat tapasztalatom nincs. regebben kovettem a tomegkalyhas forumot, es ott volt valaki aki epitett maganak ilyen kazant. (nagy tomegkalyha sok fallal, kivulrol csovezes, azon kozetgyapot.)
szoval ha a gyors felfutes nem szukseges, viszont a hosszu hotarolas/elnyujtott holeadas igen, akkor a hokivevo vizcsoveket nem a tuzterbe kell tenni, hanem tavolabb. igy sokaig kell futeni hogy a meleg elerjen a vizig, de cserebefog hot adni akkor is amikor mar nincs tuz.
Arra gondoltam még, esetleg a búbos kemence búbjában lenne egy csőspirál. Nem túl nagy felület, így nem hűti le nagyon a kemencét és az eredeti funkció is megmarad. Sőt jó szigetelés esetén a hő is tovább marad bent, sőt a búb részben kering, így tovább marad a hő.
Vályogtéglából csináltam a kéményhez szereztem bontott kémény téglát nekem a vízborda és kemence ajtó került pénzbe a többi dolgot én megoldottam de ha felszámolok mindent akkor nem kicsi összeg
Ez szerintem is így van. Ennél a kazános "öszvér" megoldásnál nem a legtökéletesebb égés a fontos, hiszen az a fűtőanyag mennyiség csökkentését eredményezi. Itt viszont az elégetett fűtőanyag mennyisége nem annyira fontos, mert van bőven. Inkább a magának a fűtőtest megépítésének és üzemeltetésének az olcsósága.
egyetertunk. ezert volt speci az a tomegkazan amit lattam. nem benne volt a tuzter, hanem a kulso felulete volt becsovezve mint egy falfutes. Bent megvan a sargan izzo pokol, a kulseje meg csak jo forro. Eredetileg is a kulseje adja le a hot a szobanak, hat ez nem a szobanak hanem a viznek. A csoveken kívul meg hoszigetelve.
nem ertek en ehhez annyira. de egyszer a tomegkalyhas topikban volt egy manusz, aki epitett egy "tomegkazan"t.
nagy tuzter, rendesen megtervezett levego hozzavezetesek mint egy tomegkalyhaban. sok jarat, hogy a fust leadja a hot. sok tegla, hogy legyen ami taroja a hot. belul iszonyat homerseklet, hogy tokeletes legyen az eges. a kulso feluleten csovezes, ezen lehet kivenni a hot, az felett meg kozetgyapot, hogy magatol ne jojjon ki.
rovid tuzeles pokoltuzevel, atmelegiti az egeszet. belul sokszaz fok, kivul max 80. aztan a keringetot a szobatermosztat kapcsolgatja ahogy kell ugy veszi ki a hot belole.
Véleményed szerint a kb. 1 méter hosszú kévébe kötött gally és szár gazdaságos elfűtésére és a hő tárolására a tömegkályha lenne a legalkalmasabb megoldás. És ezt központira is tudnám kötni?
Tehát ennél a fűtési formánál hasznosul a legtöbb hő, és ha estére megfelelő mennyiségű parázs van a fűtőtérben, akkor a következő másnap délutáni fűtésig tartja a meleget a rendszer?
Olvasgattam már a tömegkályhás dolgot. Nekem az túl drága a megvalósítása és a fűtési forma (kévés gally és szár) sem annak megfelelő.
Én sem a fűtőtérebe akarom rakni a hőcserélőt, közvetlen a fűtőtér alá. Erre kerülne egy vas lap, mivel ez kisebb veszteséggel át is adja a hőt a hőcserélőnek (a vaslap és a kemence fala között lenne tágulási hely), és nem a csövet égetné a láng és nem a hőcserélő használódna. Mivel a parázs a hőcserélőn lenne, így bizonyos mennyiségű hő is tárolódna, így feltehetőleg ha este van megfelelő parázs és lezárom a kemencét, akkor reggelig meleget tartana.
A szigetelésen (közetgyapot) én is gondolkodtam, jó ötlet.
