"akár színezve a 3-5-7 stb.. éve fel nem újított jelzésekről. Így jobban átlátható lenne, hol van szükség felújításra."
Nagyon apró, de ha lesz valaha ebből valami akkor talán fontos kiegészítés, hogy az útszakasz felelősének/kezelőjének mindenképp biztosítanék lehetőséget, hogy saját maga is beállíthassa, hogy szerinte előreláthatólag mikor lesz szükség felújításra. Ez az a bizonyos téma, hogy a 80 éves bükkösben 10 évre állítanám, az újulatban inkább 3-ra...
Nyilván a visszajelzések alapján persze ez módosulhatna, illetve jó lenne kezelni azt is, ha valahol lokális, csak pár darab jelzést, esetleg járhatóságot érintő fontos "sürgős" feladat van.
(Első körben anno így írtam le:
Státuszmezők
Ezek a felújítás tervezését, több út/útszakasz egyszerre, struktúrált módon kezelését szolgálják. Útszakasz-hoz és Oszlop-hoz tartjuk őket nyilván:
"A felelős szervezet egyértelműen az MTSZ kéne, hogy legyen"
Ez valóban jó volna, már csak a zarándokutak és egyéb jelzett utak kérdése maradna akkor nyitva.
Ill. a nem MTSZ tagszervezetei által kezelt utakon is felül kellene emelkedni.
Szerencsére ez utóbbira talán van esély, ha az idei jelzésfestő pályázaton már indulhatnak nem MTSZ tagszervezetek is, talán elmozdulás is elképzelhető ez irányban.
Mert eddig ugyebár az volt, hogy ha más civil szervezet akart jelzést festeni, akkor arra saját magának kellett előteremtenie a pénzt.
A kinek hasznos című kérdés mindjárt két felé bontja a kérdést!
1. Túrázóknak
Nekik azért fontos, hogy tudhassák, hogy biztonsággal el tudnak e jutni A -ból B -be, tehát az adott szakasz létező karbantartott.
Itt talán még az sem nagyon fontos, hogy a fonódó jelzéseket tételesen nézzük, itt akár egy út alapú nyilvántartás is elég lenne.
Persze ha jelzés alapú a nyilvántartás az is jó, hiszen ha egy adott szakaszon a kék sávon járható az út, akkor azon a szakaszon fonódó piros kereszt ill. lila Mária út is járható, még ha nincs is ez utóbbi felújítva.
Számukra a kimenet egy térkép lehetne, ahol beállítható a megjelenítésnél, hogy mondjuk a már 10 éve fel sem újított, ill. karbantartatlan utakat meg se jelenítse.
2. Jelzésfestőknek
Nekik sokkal részletesebb nyilvántartás szükséges, hiszen az egyes jelzéseken belül azok jelzésfestés szerinti szakaszolására is szükség volna.
Ezt már csakis külső adatbázisból tudom elképzelni, amely tartalmazza a jelzésen túl az egyes festési szakaszok kezdő és vég koordinátáit (kezelőit/festőit/állapotát/engedélyeit/stb...)
Számukra meg lekérdezéses módszerrel lehetne térképeket generálni, akár színezve a 3-5-7 stb.. éve fel nem újított jelzésekről. Így jobban átlátható lenne, hol van szükség felújításra.
Én első körben már az 1. pontban megfogalmazott igényeket kielégítő megoldásnak is örülnék.
Amiket írtál szinte mind egyetértek, két gondolat hozzá:
- A felelős szervezet egyértelműen az MTSZ kéne, hogy legyen. De nem a jelenlegi gondolkodás mentén, hanem elsősorban a koordinációt kéne segíteni, az utak felelősökhöz rendelését - az egyes területeket, szakasz-csoportokat aztán az adott felelős szerkeszthetné szabadon.
- A "nyilvánosság" felé is olvasható felületek kellenek, mind weben, mind egyszerű app-on keresztül így pl. az útszakasz-felelőshöz közvetlenül lehetne eljuttatni így az észrevételeket/feladatot. ((ÁtlagJózsi turista a hivatásos ranger-nél, vagy a korlátozott mennyiségű szabadidővel rendelkező civil egyesületi tagnál hamarabb és olcsóbban veszi észre az útvonallal kapcsolatban felmerülő problémát...))
Bár nem engem kérdeztél:), de magam - egyelőre csak terv szintjén - egyértelműen a 3. mellett tenném, tettem le a garast. Ennek okai elsődlegesen:
- Bár nem hiszek abban, hogy az állami erdészetek, illetve föld/erdőtulajdonosok "fölé" valaha lesz a turistáknak lobbiereje "közhiteles" nyilvántartó szervezetet létrehozni, hozatni (ezért is tartom/tartottam feleslegesnek a nagypontosságú felmérést), azért az adatok szerkeszthetőségének a körét muszáj valahogyan szabályozni.
- A gpx alapú útmeghatározás, illetve a turistautak nagyon sok mini útszakaszra (relation) bontása, vagy az itt-ott felbukkanó "turistaút-listás" nyilvántartás nemigazán támogatja a "logikus"/"természetes" útszakaszok kezelését. Mind felújítás menedzseléséhez, ill. ha már dolgozunk mind a "virtuális útjelző táblákhoz" egy hálózatos, csomópont/útszakasz alapú nyilvántartás adja magát, gondolkodásunkban ez(ek) kéne hogy legyen(ek) az elemi egység(ek).
Kb. két éve kisebb területre összeszedtem adatokat - bár tudom nagyrészt osm/tuhuból generálható is lenne de - manuálisan, ezen belül is az adatok egy részét térképen feltüntetve kiraktam ide: http://bthe.bernece.hu/Pontokkal.html, aztán ez a megvalósítós rész annyiban maradt de a tervet még jelenleg is dédelgetem.
Régi túrázós ismerősöm szerint anno Molnár András is valami hasonlón dolgozott/gondolkozott aztán elszakadt a dolog valahol.
"Ha egy egységes országos nyilvántartást csinálnál, akkor annak hogyan állnál neki?"
Semmiképpen sem úgy, hogy a platformot, és az eszközt választom először :D Azzal kezdeném, hogy meghatároznám, kinek hasznos, és ki hajlandó egy ilyen adatbázist használni. Aztán meghatároznám az adatbázis működéséhez szükséges adatok körét, figyelembe véve a későbbi, esetleges bővítési lehetőségeket, majd aztán, ha kész az elméleti modell, jöhet a választás.
" az objektum egyedi azonosítójához van hozzárendelve n darab, különböző paraméter (id, param_typ, param_value) jellegű táblában, ahol az id+param_typ az egyedi kulcs."
Igen, egy normalizált adatbázisban ez a séma lenne, viszont a tuhu adatbázisa nagyon messze van ettől, a túrajelzések pl. egy mezőben vannak tárolva, pontosvesszővel elválasztva.
"az MTSZ geoinformatikai portálján (amin most éppen a publikus térkép is csak jelszóval lenne megnyitható) milyen adattartalom rögzítésére van lehetőség? Ez alkalmas a teljes turistaút nyilvántartásra?"
Az MTSZ az ESRI Arcgis rendszerét használja, gyakorlatilag bármilyen adattartalom tárolására alkalmas lenne, akár külső adatbázisokhoz kapcsolódva is, a megfelelő lekérdezések, és kimenetek elkészítése után. Gyakorlatilag l képes lehet Overpasson keresztül közvetlenül az osm adatbázisából adatokat megjeleníteni, de persze a tuhura is írható lenne csatlakozó felület, mondjuk az sokkal munkaigényesebb lenne.
Akár létrehozni egy szervezetet, aminek az MTSZ is csak egy tagja lehet a sok közül, akik turistautakat/zarándokutakat/egyéb jelölt utakat/virtuális utakat/stb utakat tartanak fent.Ekkora teljes lefedettségű szervezetet pedig csak jogszabályok útján tudok elképzelni.
Itt a lényeg: amíg nincs törvényi definíciója, és védelme a turistaútnak, addig egy ilyen nyilvántartás csak egy játék marad, a szabadidő eltöltésének egy módja. Átlag turista semmi hasznát nem veszi. Ha pedig meglenne a törvényi háttér, és létrejönne egy szervezet, ami nyilvántartaná a turistautakat, a magyarországi viszonyokat ismerve a nulláról kezdené az egészet, hiszen a saját létét és fontosságát kérdőjelezné meg a kész adatok átvételével. És arra is nagy tétet mernék tenni, hogy az így elkészült adatbázis nem nyílt lenne.
De a játék kedvéért, én így állnék neki: Természetesen osm alapon, mivel az a rendszer épül fel logikusan: azaz elkülönítve tárolja az út és a jelzések adatait. Hiszen az út tulajdonsága lehet az, hogy aszfaltos, vagy hogy három méter széles, de azt, hogy a kék jelzést a Kékfestő Turistaegyesület, a piros keresztet pedig az Vöröskereszt Önkéntes Festőbrigád tartja karban nem tárolhatjuk az útszakasz paraméterei közt, mert nem oda tartozó adatok.
Az osm-en, nagyon helyesen ez külön van tárolva, egy kapcsolat tartalmazza a túrajelzés adatait, és ennek a kapcsolatnak tagjai az útszakaszok. A festések dátumait ugyanilyen elven lehet tárolni, túrajelzésenként, és útszakaszonként elkülönítve. Mondjuk nem biztos, hogy ezt közvetlenül az osm adatbázisában tárolnám, de ez részletkérdés. Megvalósítása következő lenne: A lényeg, hogy minél intuitívebb legyen, az is könnyen kezelhesse, aki soha nem írt semmilyen lekérdezést: Egy felületre bejelentkezés után egy térképen láthatja a kezelő a felhasználójához tartozó turistautakat. Turistaútra kattintva láthatja az úton lévő, kezelése alá tartozó jelzéseket. Itt, a kívánt útszakaszok kijelölésével tudja az utolsó felújítás dátumát beállítani, megadni a festő azonosítóját, stb. Technikailag ő ilyenkor egy relationt szerkeszt, de ő csak pár mezőt lát, amit ki kell töltenie, nem kell tudnia semmit, hogy a háttérben milyen folyamatok zajlanak. Gyakorlatilag, egy egyszerű webes osm szerkesztőt kell létrehozni, ami csak ezeket a funkciókat tartalmazza, az OSM API-n keresztül megoldható az egész. A lényeg, hogy a felhasználó arcába nem tolunk számára értelmezhetetlen adatot.
Az adatok lekérdezése pedig mehet az experteknek közvetlenül Overpasson keresztül, másoknak pedig saját felületen, előre megírt lekérdezések, szimpla kattintás után (ide, tavalyi, adott év felújításai, adott szervezet felújításai, adott festő festései)
Nekem sincs szükségem rá, mégis foglalkoztam vele, mert úgy gondoltam hasznára válhat másoknak.
Hogy nem tartanak rá igényt, az más kérdés. Ha lesz jobb, megvitatásra közzétett javaslat, elhagyom. De egyelőre nincs, és éppen a tiédhez hasonló felfogás miatt nem is lesz egyhamar. (Bár, ha belegondolunk, hogy 9 évig senkinek nem piszkálta a csőrét az egységes nyilvántartás hiánya, akkor még akár akceptálható is lehet az álláspontod.)
Az első, úgymond szakmai vitám pont az ilyen hozzáállásból fakadt. Bár járt a helyszínen a felmérő, de nem rögzített egyetlen POI-t sem, mondván, ha valakinek kell, majd felméri.
Az most már teljesen nyilvánvaló számomra, hogy úgy nyilatkozol valamiről, hogy előzetesen nem néztél utána.
És mit ad Isten, amelyik objektumhoz kellett, ahhoz odabiggyesztettem a megfelelő paraméter értéket, amelyikhez meg nem kellett, azt hagytam az eredeti állapotában.
És fölösleges hivatkoznod az OSM-re. Abban ugyanúgy kézzel kell beállítani a kapcsolatokat, mint a BRYGO-kódolás során, és a MapEdit-ben vagy a GeoJaunt felületén ugyanúgy meg lehet grafikusan jeleníteni, mint abban, át lehet nézni, hogy van-e benne szakadás.
Csak egy hangyányival több adatot tud szolgáltatni a GeoJaunt egy-egy útvonalról, mint az OSM. Ennek elég egyszerű oka van. (Utána lehet nézni ennek is!)
Amúgy meg nemigazán tetszenek az olyan kifejezések, mint a "jól irányzott keresések" és a hasonlóak. Többek között erre is utaltam, amikor az általánosság szintjéről írtam.
Ha meg nem akarsz valamivel foglalkozni, akkor mire ez az egész? Pláne minden konkrétum nélkül.
"5 új extra paraméter került a vonalas objektumok minden rekordjába" - Szerintem nagyon nem így van a DB szervezve - az objektum egyedi azonosítójához van hozzárendelve n darab, különböző paraméter (id, param_typ, param_value) jellegű táblában, ahol az id+param_typ az egyedi kulcs.
Azaz amihez kell, ahhoz odabiggyeszthető a szükséges paraméter/cimkehalmaz, amihez meg nem, ahhoz nem.
Az, hogy mi legyen a kiindulási alap, pláne úgy, hogy a szerkesztőeszköz nem módosulhat, az nagyon jó kérdés - mondjuk OSM esetén ez utóbbi feltétel teljes mértékben tartható, ahogy a felhasználóbarát működés (ne kódokkal kelljen zsonglőrködni) is. Az összetartozó szakaszok együttes kezelése is "pipa" - szerkesztéskor szépen meg lehet nézni, hogy van-e szakadás például adott jelzéssel ellátott útvonalban, úgyhogy ott ez sem gond - mint ahogy az sem, hogy többen párhuzamosan dolgoznak a térképi adatokon, vagy hogy jól irányzott keresésekkel szépen lekérdezhetők az adott paraméterekkel/paraméter halmazzal rendelkező objektumok, úgyhogy a riportolás sem probléma.
Még csak annyit, hogy állandóan a feledés homályában marad az a kiindulási alap, amely szerint a meglévő eszközeinkkel kell(ene) kihozni többletet a rendelkezésre álló térképi adatainkból úgy, hogy az ne követelje meg a meglévő rendszer fejlesztését vagy bárminemű módosítását. És ennek tökéletesen megfelel az elképzelésem, még akkor is, ha az értetlenség, az átgondolatlan, tévesen állított szándékos károkozás miatt, azt kivédendő, 5 új extra paraméter került a vonalas objektumok minden rekordjába.
Persze, sok mindent lehetne csinálni. Például - némi megszorítással - automatikusan összefűzni az összetartozó vonallánc elemeket, mind a kódolás, mind a módosítások átvezetésekor. (A feltételeket meg is tudnám fogalmazni.)
De ezzel már nem foglalkozom. Az előterjesztés óta elmúlt több mint másfél év. De azzal vagy akár csak egy-egy részletével kapcsolatban egyetlen tárgyra vonatkozó észrevétel, kérdés nem vetődött föl senkiben, csupán az általánosság szintjén az elutasítás, de az is csak az elhallgatással, akárhányszor került terítékre a téma. S Lenin szerint: Elvtársak, ami nem megy, azt nem kell erőltetni!
Arról van infód, hogy az MTSZ geoinformatikai portálján (amin most éppen a publikus térkép is csak jelszóval lenne megnyitható) milyen adattartalom rögzítésére van lehetőség? Ez alkalmas a teljes turistaút nyilvántartásra?
Az adatoknak elsődlegesen a térképi adatbázisban lenne a helye, az adatok bevitele, karbantartása is ott kellene, hogy történjen - ott, ahol az a tréképi entitás, amihez kapcsolt adatról van szó definíció szerint szerkeszthető/módosítható. Mivel a jelzés bármikor átrakható más szakasz(ok)ra (ekkor az xls-ben végzett módosítás visszatöltése máris rossz helyre kerülne), vagy épp az adott szakasz, amin szerepel, bármikor darabolható (aminek következtében a daraboknak örökölinük kell ezeket a cimkéket is). Következmény: szétesik a szinkron az xls és a térképen szereplő adatok között.
A _nyilvántartás_ adatai a térképen, az _információ_ meg egy-egy jól irányzott lekrédezéssel kiszedve onnan, és ennyivel ennyi. Az OSM egészen pöpes lehetőségeket ad erre a feladatra. Is. Lehet saját OSM-exportból dolgozva azt kiegészíteni saját cimkékkel, lehet a meglévő adatokra építve egy kimenetet generálni, amiben az egyes útvonalak különböző szempontok szerint rendezve/kiemelve jelennek meg (cimkék értékei alapján szűrve), stb.
A baj az, hogy a világ, na jó, csak a magyarországi egységes turistaút nyilvántartás nem halad, egy helyben topog, a 2010-es állapotában.
Már írtam, minden, ami semminél többet nyújt bármiben is, az előrelépés.
De itt nincs egyetértés abban sem, hogy a nyilvántartás tárgyát képező adatokat mi módon nyerjük ki, akármilyen állományból. Pedig alapvetően erre vonatkozott az ajánlat. Inkább terelitek a témát más irányba, pontosan nem megfogalmazott igényeket támasztva, mindemellett lesajnáló módon véleményezve azt, amit valójában meg se értettetek.
Nem baj - a világ, mint írtam, nem az általad használt, és üdvözítőnek tartott irányba halad - hozzáteszem, szerencsére. Ráadásul te is elismered, hogy ha bővebb funkcionalitást szeretnénk ráaggatni, akkor arra nem igazán alkalmas, márpedig illendő távolabb is látni a saját ötletnél.
És változás esetén hogyan frissül? Mennyi idő alatt fog elmászni egymástól az "ikszeles" meg a térképi adatbázis? Ha valamit egynél több helyen kell adminisztrálni, az inkább előbb, mint utóbb khm. problémák forrása lesz, hogy finoman fogalmazzak.
Ezért írtam, hogy az adatok forrásában, azaz a térképi adatbázisban az adott elemek cimkéi közé célszerű az ilyen információkat berakni, és utána csak egy jól irányzott lekérdezés kell a naprakész, a térképen szereplő adatoknak megfelelő táblázat legyűjtéséhez.
Tekintettel arra, hogy az általam felvetett, a részleteit is taglaló téma ismét csak reagálás nélkül, az egyértelmű kérdés kérdés újfent válasz nélkül maradt, nem tehetek mást, mint elutasítottnak tekintsem a MTSZ itt megszólaló munkatársa által a kezdeményezésemet. Most sem volt benne annyi nyíltság, hogy ezt kimondja. Ezt a magatartást már megszoktam, tőle is.
Mindezek alapján csak annyit teszek, hogy egy tájegység vonatkozásában megcsinálom a saját szórakoztatásomra. A többi, már ami a különböző szervezeteket illeti, már egyáltalán nem érdekel. Mindenesetre ahhoz nem járulok hozzá, hogy az előzetes írásos jóváhagyásom nélkül az általam előterjesztett vagy azzal konform kódolási metódussal bárki is létrehozza a nyilvántartás alapját képező adatállományt, sem az ország egésze, sem egy-egy részterületére vonatkozóan.
"odafent" elérni bármit is, hosszú évek kemény munkája...
Ez az a módszer, hogy sokszor kell mondani, hogy ők is megértsék...
De egyre jobban hajlok az felé, hogy az "odafent" az nem az MTSZ, hanem még feljebb kell legyen.
Akár létrehozni egy szervezetet, aminek az MTSZ is csak egy tagja lehet a sok közül, akik turistautakat/zarándokutakat/egyéb jelölt utakat/virtuális utakat/stb utakat tartanak fent.
Ekkora teljes lefedettségű szervezetet pedig csak jogszabályok útján tudok elképzelni.
A megyei MTSZ szervezeteknek első körben nem kellene BRYGO-kódolással foglalkozniuk. Annyi lenne a dolguk, hogy kiválasszák a BRYGO-kódolt utak közül azokat, amelyeket ők kezelik. És nem az egész állományt kellene átnézniük, hanem csak azokat, amelyek a működési területükre esnek a TuHu tájegységi bontása alapján.
A megértés meg nem kíván nagy erőfeszítést, elég egyszer, na jó, kétszer figyelmesen elolvasni a publikus két oldalas írást. (Fel tudja idézni bárki is, mi abban az állítás?)
Az igazi nézetkülönbség szerintem egészen másban van. Kimondatlanul abban, hogy a TuHu térfeléről jött a kezdeményezés. Márpedig ez a MTSZ-nek némi fejtörést okozhat, ugyanis már letette a garast az OSM mellett.
De honnan is származik az OSM terepi adatainak igen jelentős hányada, mondhatni többsége, különösen ami a turistautakat illeti?
Való igaz, hogy ők gyorsan jutnak hozzá a változások leírásához, azokat fel is dolgozzák, de mint ahogy azt az egyik hozzászólásomban bemutattam, az átmásolt adatok gondozása akadozik, azokat nem kíséri figyelem.
Lehetne az ő adataikból nyilvántartás alapot képezni? Lehetne, de mindenképp hiányosabb adattartalommal.
Ami pedig az alábbi számítástechnikai jellegű igényt, majd véleményt illeti.
Egy pillanatfelvétel nyilván nem megfelelő hosszú időtávlatban az adatszolgáltatásban. Óhatatlanul lesznek változások, de nem rövid időszakon belül tömegesen, hanem alkalmanként egy-egy. Ezek átvezetése még manuálisan se akkor feladat, hogy ne tudná megyénként egy-egy személy elvégezni.
Ha én 4 tájegységben el tudtam végezni a kódolási munkát, akkor egy-egy változás átvezetése nem okozhat problémát az azzal megbízottnak vagy az arra vállalkozónak.
Végül, látatlanban el kell hinniük, hogy egy jól felépített Excel-tábla vagy FoxPro adatbázis többre nyújt lehetőséget, mint egy-egy kiválasztott objektum egyedi vizsgálata, a rá vonatkozó adatok kiolvasása.
Csak el kellene végre dönteni, így kilenc év után, hogy akarjuk-e egyáltalán vagy sem!
Az MTSZ.org-on van (volt) megyei (országos) turistaút nyilvántartás. pl. Somogy. Menüből már nem elérhető, de a google adja. A megyei nyilvántartások nem változtak érdemben 2010-óta sem. Legfeljebb egy-két új mező kellene bele, a linkek a konkrét szakaszokra szerintem megoldhatók (ez viszont nem a megyei szövetségek feladata). Ha eléred „odafent”, hogy visszakapjuk a jogosultságainkat ehhez az adatbázishoz, meg is csinálnánk, ahogyan 2010-ben is, önkéntesen.
Somogy Megye nyilvántartása XLS. Meg vannak adva az egyes jelzések kezdő és vég koordinátái. A célnak éppen megfelel, még ha nem is a legkorszerűbb.
Biztos lehetne rá programot írni, hogy tervezze meg az utat és tegye be egy másik adatbázisba, de én ennek a tudásnak a hiányában kézzel átírtam :)
Amúgy nem is ez a nagyobb munka, hanem az összes megyét rábeszélni, hogy csináljon nyilvános nyilvántartást :)
Mert arra kevés esélyt látok, hogy a brygo rendszert megértsék, feltöltsék a brygo kódokat, aztán még írják is bele, hogy melyik az általuk kezelt turistaút...
Ilyen az, amikor az olvasásra előterjesztett írások vagy olvasatlanul maradnak vagy a részletekre nem emlékezve helytelenül értelmezik azokat, de a minősítésükre ennek ellenére képes és hajlandó a megszólaló. Nem egyszer, többször egymás után. A végén meg kéretlenül megfogalmazza mások nem ismert, de általa feltételezett véleményét.
Csak arra vállalkoztam, hogy adjak egy módszert a TuHu térképén fellelhető jelzett (az alapjelzések vonatkozásában) turistautak egyedi leválogatására. Az elgondolást leíró irat tökéletesen, a részletekre kiterjedően leírja a megoldás mikéntjét, megadja azt a sillabuszt, amellyel a kódok értelmezhetők, amelyek ráadásul igazodnak az MTSZ elgondolásához. Ennyire vállalkoztam, és négy tájegységben meg is tettem. Kettőben teljesen, kettőben részben.
Továbbá, a végeredményként kezelhető, az írásban jelzett táblázat semmivel nem rosszabb, semmivel nem kezelhetetlenebb, mint a jelenlegi meglévő nyilvántartások. Már csak azért sem, mert a megfogalmazásom szerint az abban jelzett adatok elengedhetetlenül szükségesek egy nyilvántartáshoz és a tartalombővítés lehetősége adott.
A semminél minden, akár csak a pillanatnyi állapotot tükröző megoldás is több.
Egy, nem az informatikában élőtől, de az adatszervezésben a korábbi gyakorlata alapján azért jártas javaslattevőtől nem elvárható, még vélemény szinten sem, hogy adja meg egy adathalmaz integrálási módját különböző rendszerekbe, írja le az időközönként bekövetkező változások automatikus átvezetésének módját. Ez olyan maximalizmus, amely eleve megöli már az alapgondolatot is.
Szóval, nem csodálod az ignorálást? Én se nagyon. Hogy miért? Mert bár eleddig több százszor megnyitották az oldalt, de vélhetően nem olvasták végig, hisz' azzal kapcsolatban egyetlen észrevétel, módosítási javaslat, kérdés nem érkezett.
Mint ahogy most sem, csak egy sommás, a tartalommal egyáltalán nem foglalkozó lesajnáló poszt.
"Néhány ezer önálló rekordért teljesen fölösleges nagyágyút alkalmazni. Tökéletesen megfelelhet a célnak egy makrózott Excel-állomány is. " - Ha ezt komolyan gondolod... Bár viccnek durva lenne, az már egyszer igaz. Persze akinek Excel-e van, annak minden xls (akinek kalapácsa van, annak minden szög ugye...) - nem véletlen, hogy ignorálták az ötletedet, meg a megvalósítását is...
Ezt az xls-t hogyn integrálnád bele rugalmasan a tuhu adatbázisába? Az OSM-be? Hogyan gondoskodnál a változások kétirányú(!) kezeléséről? A több felhasználós működésre? Satöbbi... Nem igazán csodálkozom, hogy ezt az egészet midnenestől ignorálták....
Egy olyan témát feszegetsz, ami mindaddig érdektelen, amíg el nem döntik az arra hivatottak, hogy mit, mi alapján, milyen tartalommal, milyen lekérdezési lehetőségekkel kívánnak megvalósítani?
Ha elfogadjuk kiindulási alapnak a #281-ben hivatkozott anyagot, akkor a BRYGO teljesíti az abban vázolt három követelményt. De ...
Előbb el kell(ene) dönteni, hogy mi is legyen? Kell-e vagy sem?
Ha igen, akkor lehet tovább gondolkozni, a megvalósítás részletein is.
De amíg ez nem történik meg, teljesen fölösleges időpocsékolás minden ötletelés.
A #279 szerinti bejegyzés meg azt mondja: alkoss egy komplex, könnyen kezelhető rendszert, aztán majd eldöntöm, hogy számomra megfelelő-e? Tipikus formája a fordított gondolkodásnak, holott csak arról kellett volna nyilatkozni, hogy a közreadott módon történő alapadat előállítás megfelelő-e a számára? Csak erről kellett volna nyilatkozni, semmi másról.
És ami a részleteket illeti. Néhány ezer önálló rekordért teljesen fölösleges nagyágyút alkalmazni. Tökéletesen megfelelhet a célnak egy makrózott Excel-állomány is.
