Ha a gépeden már megvagy akkor dugd össze a GPS-t és a gépet.
Az OMP térképen a MapSourceban négyzet alaku területeket lehet kijelölni a térképen a Térkép eszköz gomb bekapcsolásával. Egész Magyarországot lefedheted így, a GPS-be elfér.
Ha kész a kijelölés akkor a MapSource Átvitel/Küldés készülékre menűvel tudod átmásolni.
Az Oregon tudtommal kezeli a domborzatmodelleket. Amennyiben a modell felszínén "mért / számított" értékekekt mutatj a a saját Track log-jában, lehet hosszabb a kijelzett távolság. Nézd meg, hogy nincs-e valamilyen ilyesmi beállítás a kütyüben: távolság / Track számítása DDM / DEM / SRTM alapján vahy valami hasonló! Enekkívül PC-n ne csak a MapSource-ben nézd meg a hosszát, hanem egy-két másik netes programban is, melyekkel konvertálni is Tudsz: pl. GPSVisualizer, GPSies. (Egyébként a Garminnál a MapSource-t felváltotta a BaseCamp nevű program, ezt is Rakd fel!)!
karácsonyra kaptam egy dakota 10 túra gps-t openmaps.eu oldalról meg próbáltam felrakni turista térképet de valami nem jó turista utakat jelzi de normális utakat nem mi lehet a probléma választ előre is köszönöm
A következőkre kérnék magyarázatot vmelyik szakértőtől:
A MapSource-ban megrajzolok egy útvonalat Openmaps térképre, elmentem gpx formátumba, felmásolom Garmin Oregon-ra és ott az út 30 km körüli távnál kb 3-5 km-rel hosszabbnak látszik. Az eset nem egyedi, minden útra érvényes. Ha a GPS-ben rögzített track-et felmásolom a PC-re az ott rövidebb lesz.
Egyébként a dánok mostanság a természetes és egyéb határok "vizsgálatában" is egyre aktívabbak.
Az említett tengerpartok "újramérésén" túl Oroszország és Kanada után igényt tartanak az Északi-sarkvidékre / Arktiszra is, illetve az alatta rejlő ásványkincsekre. A jogalap pedig Grönland és az Északi-sark között húzódó kontinentális talapzat.
van valami ilyen elméleti kérdés, hogy mennyi Anglia kerülete.
indul atlasz és vonalzótól odáig, hogy a tengerparton a kavicsot körbemérje-e.
mivel itt természetjárásról beszélünk úgy gondolom 2-3% hiba bőven belefér az ilyentén számolgatásokba - de hogy vegyük komolyan pl. egy teljesítménytúra hosszát legyen ez max 1% és senki sem fog hőbörögni jobban, mintha a frissítési ponton túl vastagon/vékonyan kennék a zsíroskenyeret.
még szerencse, hogy egy (durván) százas túrát kaptál elő így könnyű látni, hogy a vetületi huncutságok miatti párszáz méter differencia 1%-on belül van. így szerintem nem lényeges hány töréspontból és lejtőből számolja ki bármelyik rendszer a tényleges hosszt, pláne hogy nem a hossztartó meridiánon nyílegyenes vonalban halad a túra. magában a számítások bemenő adataiban (GPS, nyomvonal, magaságadatok) van egy olyan fajta pontatlanság, ami hozza magával, hogy nem lehet a végtelenségig csiszolni az eredményt.
A vízszintes és a ferde távolság problémája a GIS / GPS-rendszerrel támogatott természetjárásban
(Felsőgeodéziai és vetülettani eszmefuttatás...)
A megtett / rajzolt / digitalizált távolság előírt pontosságú meghatározása nem is olyan egyszerű feladat.
A derékszögű háromszögben érvényes koszinusztétel átrendezésével kiszámoltam a következőt:
A lejtővonal hossza = a lejtőalap hossza / a lejtőszög koszinusza, fokban. Tehát a ferde távolsaág = vízszintes távolság / a lejtőszög koszinusza, fokban.
A vízszintes távolságot egységnek tekintve a szorzóra a következő értékek jönnek ki:
10 fokos lejtőszögnél: 1,0154 = 1,5 %.
20 fokos lejtőszögnél: 1,0642 = 6,4 %.
30 fokos jeltőszögnél: 1,1547 = 15,5 %.
40 fokos lejtőszögnél: 1,3054 = 30,5 %.
50 fokos lejtőszögnél: 1,5557 = 55,6 %.
Ezek az értékek az egyenes lejtőre vonatkoznak. Tehát, ha egy túra útvonalára szeretnénk alkalmazni, akkor az útvonalat fel kell bontani egyenletes emelkedésű / lejtésű szakaszokra. Mindegyikre egyenként ki kell számolni a fent említett százalékos értékekkel beszorzott megfelelő hosszúság értékeket. Ezeket összeadva megkapjuk a túra teljes hosszát, a ferde távolságok figyelembevételével. Belátható, hogy ez nem egy egyszerű feladat. A lejtőszög meghatározássa tangenstétellel lehetséges a két végpont távolságából és magasságkülönbségéből, aztán erre kell alkalmazni a koszinusztétel átrendezését. Ha majd egyszer lesz hozzá kedvem, megírom az Excel függvényeket vagy Delphi-ben összeütök valami programot.
A másik probléma, hogy nem tudjuk, hogy a vízszintes távolság (x,y szempontból) mennyire valós! Arra gondolok, hogy hosszrövidülés vagy éppen hossznövekedés lép-e fel a digitalizálási alapanyagként használt forrásban. A póbaútvonalat is a Google Earth képei alapján “toltam le” / rajzoltam meg, ha úgy tetszik. Földgömbre két vetületet szoktak “ráhajtani”: Plate carrée (Transzverzális Néygzetes hengervetület) illetve UTM (Universal Transverse Mercator; Általános Transzverzális Mercator vetület). A Földet 3 vagy 6 fokos “zónákra” osztják. Az UTM 33-as és 34-es 6 fokos zónája tartalmazza Magyarországot (15 és 21 fokos, keleti hosszúságú Középmeridiánnal). A kettő közötti határ a keleti hosszúság 18 fokán futó Meridián. Az UTM vetületeknél a Középmeridiántól kelet illetve nyugat felé számítva az 1 fok 37 szögperc 15 szögmásodpercnyire lévő két Meridián torzulásmentes, hossztartó. Ezektől a Meridiánoktól befelé a hossztorzulási értékek 1-nél kisebbek (a távolságok a valósnál rövidebbek), kifelé pedig 1-nél nagyobbak (a távolságok a valósnál hosszabbak). Ezek az értékpárok a 33-as zónában 14 fok 22 szögperc 45 szögmásodperc és 16 fok 37 szögperc 15 szögmásodperc, a 34-es zónában 19 fok 22 szögperc 45 szögmásodperc és 22 fok 37 szögperc 15 szögmásodperc.A Google Earth-ben az UTM vetülettel közelítik a valóságot. Ezek alapján pl. Budapest környékén a Google Earth képen rajzolt / lévő vektoros vonalak valamivel hosszabbak a valósnál. Persze a későbbi feldolgozás során a 18 fokos meridiánt átlépő állományok esetében - ha UTM-ben akarjuk kezelni az útvonalat - zónát kell választani, amely miatt a másik zónába “eső” darab más hossztorzulási viszonyokkal fog rendelkezni (ezek nagyon kicsi, 1-hez közeli értékek).
Ez a GPSies oldala. Próbából feltoltam a K100 próba nyomvonalát. Távolság (hossz) a Google Earth és a Global Mapper (vetületkonvertáló) szerint: 98 218 méter
Távolság (hossz) a GPSies szerint: 98 040 méter
Távolság (hossz) a magassági adatok figyelembevételével a GPSies szerint: 98 423 méter (Távolság újraszámítása magasságadatokkal nevű gomb).
Látható, hogy a GPSies szerinti távolság (amely kb. 180 méterrel rövidebb a Google Earth adatánál) “csak” 383 méterrel tér el a magassági adatok figyelembevételével készült adattól (kb. 0,35 %)! Kérdés, hogy ezt mi alapján számolja ki, mert így a lejtővonal átlagos meredekségére csak kb. 2 fok jön ki. Persze egyenlőtlenül eloszló meredekségekből nagyon nehéz átlagot számolni, ez az érték egyelőre nem sokat mond (Ha sok a 0 fok, tehát a terep vízszintes, akkor az eliminálja a “rövid, rövidebb” meredek szakaszokat).
Más jelkulcsi kategóriaként kerültek vissza a rendszerbe a korábban attribútumhibák miatt "levett" Felmérendő turistautak. Ezt így kell, mert most már elsőre látszik, hogy mi a helyzet a Felmért / Felmérendő turistautak helyét / mennyiségét / arányát illetően! A grafikai elkülönítés nagyban segíti a Felhasználót, hogy hol keressen és egyelőre hol ne keressen Felmért TTR turistautat.
Egyelőre tárgytalan a további elemzés / érvelés / vita, mert amit nagy lendülettel a hét végén felraktak ("a Gerecsétől a Bükkig tartó gráf" - gyakorlatilag ez az egész "felmérendő út" kategóriába tartozik a Budai- Pilis-, a Visegrádi-hegység és a Kék Kör kivételével) attribútumhibára hivatkozva a mai napon (2014. augusztus 19.) leszedték.
Nem is tettem volna szóvá a dolgot, hogy ha nem jelennek meg régi jelzett turistautak ugyanolyan jelkulcsi grafikával, mint az "élő" jelzések. Ez két különböző kategória. Ugyanez vonatkozik a "felmért" és a "felmérendő" útkategóriákra is.
Ha rákattintasz, látod, hogy az "felmérendő" turistaút, tehát senki nem állította, hogy fel van mérve, látszik is, hogy egyenes vonallal van megrajzolva, ideiglenesen.
Ez csak egy újabb példa a rengeteg adathiba közül melyekből több száz, de könnyen lehet, hogy ezernél is több van! Ezek kijavítására kiváncsi leszek!
A kékkel áthúzott szakaszon már jó ideje nem megy Piros és Sárga Sáv turistajelzés (A GERECSE 50 is elkerüli ezt a vadvédelmi kerítéssel elzárt szakaszt. Vagy az is lehet, hogy az MTSZ és a TTRMap - az ötletem alapján - elkezdte felrakni a régi, megszűnt turistautakat :-))))) Az is érdekes kérdés, hogyan mérték fel pl. ezt az elzárt útszakaszt?
Mindig csak a hiteles, hivatalos, TTRMap-en szereplő úton... :-))))
Ja, és néhány helyen a szintvonalérték-számok talpa NEM a lejtés irányába, hanem a magasabb térszín felé mutat (ez persze az OSM CycleMap következménye).
Látszik rajta, hogy jó kezdeményezés, de még gyerekcipőben jár.
Az Openmaps-os vagy Tuhus térképet egyenlőre nem cserélném le erre.
Az első installálás utáni tapasztalatok után amit láttam nagyon biztató azonban.
Nagyon jól beállítható kellemes kezelőfelület. Rögzíteni is lehet az útvonalat, kedvenceket jelölni, útvonal ajánló van benne.
kb. 30 MB-ot szed le térkép betöltése gyanánt, nem tudom, hogy a térkép fizikailag ilyenkor teljesen letöltődik vagy online adatbázisból dolgozik még ez után is, ez kritikus kérdés lehet, a 3G miatt. Túrázás közben nem biztos, hogy találunk olyan helyet ahol a térkép be tud töltődni.
Majd csinálok vele egy tesztmérést, hogy a táv és szintadatokat hogyan rögzíti és mennyit fogyaszt.
nem hiszem, hogy az lenne az irány, hogy beállnának OSM-et szerkeszteni a TTR kialakításával megbízott térinformatikai cég munkatársai. ez egy szükséges rossz, hogy most ott is látszódik az OSM-es nyomvonal, ahol már megvan a saját felmérésük. az OSM-es nyomvonal felejtőssé válik, mihelyst meglesz (közel) a teljes úthálózat felmérése. mondjuk ekkor is bután néz majd ki, hogy az OSM szerint adott helyen megy egy földút, aszfaltút, a TTR-es nyomvonal, pedig nem illeszkedik mindig ezekre ott ahol kellene.
