Amennyiben tudok, segítek neked abban, hogy hol találsz szaksegítséget lelki bánattal, problémával. A segítség "ingyenes", korlátozott (megmondom hogyan lehet keresni személyes kapcsolatot) és nyilvános.
Azért csinálom, mert ez egy civil felajánlás ahhoz, hogy nagyobb legyen a tájékozottság abban, hogy hogyan kell segítséget keresni és mi remélhető tőle.
Gyógyszer információkkal nem áll módomban segíteni, ahhoz személyes orvosi vizit szükséges.
Nem biztos, hogy csak a gyógyszer mellékhatása miatt alszik annyit.
Az alvás, alvást kíván, ha nem szab neki gátat, csak többet fog aludni, mert többet kíván. Vágjon bele valamibe, akár "kényszerből" is, meglátja az alvást lehet szabályozni.
Minden embernek van emésztése és minden ember székel. Az alvásciklust és a székelést is lehet rendszeres napi ritmussal befolyásolni.
Keljen fel reggel, mintha dolgozni menne, igyon egy teát (de legalább fél liter testmeleg folyadékot, mozogjon (sétáljon egy fél órát, mintha kutyát sétáltatna), reggelizzen, egyen egy almát naponta, csinálja ezt kitartóan és az eredménye jelentkezni fog és a munka sem fog akkora problémát jelenteni.
Kedves magyány-mester4! Üdv és Üdvözülendés az Üdvlészletekkel!
Nem Tudom, hogy szándékosan kerülte-e el a Figyelmed, amit itten az Infókázócskázóssal Tanakodtunk és Ő sajnos kivonta Magát a Tanácslásából, hogy egy Gyermek vajon Kommunikálhat-e Gyermek-ronccsal?!?
Illetve azon ment korábban a Meditációka, hogy vajon Mediálható-e, hogy inkább kiBékülhess kissé Magaddal?!?
Ha nem túl nagy strapa, akkor visszanézheted azt is, hogy azon Filóztunk az Infókással, hogy vajon Intellektus vagy-e, aki Kész megÉrteni Magát (Tudod az Ó-görögöktől ered, hogy keresd TennenÖnSajátMagadat, pontosabban Ismerd meg és a netáni "szörny-részedre" ne nagyon erősíts rá, hanem inkább Hősiesen cáfolj mindig rá?!?
Nos ugyan Te külön nem tagadtad, hogy Intellektus Lennél, de mintha félrenéztél volna, hogy ne Válasz-Kérdődhess, hogy na akkor mi van, ha mégis?!?
Tudod, hogy mondtam az Infókázóskának, hogy talán Találtam valamiket, amik SEgíthetnének némiképp Rajtad, de Infókázóska azonnal Rám förmedt, hogy Ki is Ő, hogy nagyobb mellékhatásokat lőcsöljön Rád az Én Kísérleteimmel, amik Prognosztizálhatóan ha nem ártanának, de nem könnyítenék meg túlzón a Dolgod!
Na, most az a Kérdés, hogy voljék-e Veled mindenki úgy mondd "elnéző" és hagyjanak haldoklani tovább, mintegy "hoszpizselve" kísérve el a végsőkig, vagy van Intellektusod és nem nagyon kell Kímélni, amennyire csak Lehet és Ész-szerű?!?
Így Adódik egy Válasz-Kérdődés, hogy mivel Te elérhetsz Engem, mert van publikus Aspektusom is, így ha némiképp kizárnád a rosszindulatúakat, a trollkodóakat és lincselni lihegő gyilkos közönséget, akkor talán a nyilvánosság azon részét, amely árthat némiképp csökkentve-csillapítva netáni attrocitásainak zömét megelőzőn, hát Figyelemmel Lehetnénk arra is, hogy Infócskázóska mért engedte el a füle mellett, hogy mik is rekedtek meg Bennem?!?
Így ha Intellektus akarsz Lenni, ha még egyelőre nem is vagy az Készen-Épen éppen, nos Válasz-Kérdődhetnéd, hogy mi akadályoz Téged abban, hogy kevésbé volj Gyermek-roncs és mik kellenek ahhoz, hogy Újra és ÚjjáÉpítsd Gyermekiséged, azaz ÚjraTanuld, de immár Helyesebben Élve és Memóriákkal Újjá is Szülögetve Magad az Örökkébe?!?
Tehát ha nem tartasz ennyiből sem tolakodó baromnak, akkor nyilván nyugtázhatod, hogy Szerettel várom mielőbb, hogy Jelezd: Igen Intellektus vagy és ha nehéz is, sőt szinte viselhetetlen azért nem akarsz igazságtalankodni semmiképp, mégha Téged ér is sajnos nem is kevés, de pont azért nem tetézed azzal, hogy Te is sokasítod!
Akkor minden Jókat és mindég és hajrá ELŐRE a Gyógyulandokba!
Szia Infócskázóska! Üdv és Üdvözülendés az Üdvlészletekkel!
Csak Jelzek, hogy sajnos bennem-rekedt egy csomó Gondolat és talán Tanács is Segítőleg amiatt, hogy itt szinte mindenki elérhetettetlen kevésbé nyilvánosan, vagyis priviben, mivel nem publikus a bejelentkezők zöme és így csak a különféle elhárítások és hackerek meg adat-halászok figyelme közepette lenne csak Szabad intimebb Közléseket is adományozgatni, mivel a nyilvánosban ott vannak a rosszindulatúak és trollkodók meg gyilkos hajlamú lincselős tömeg, s ekképp sajnos mivel kizárják maguk ezzel a népségek a Gyógyulásból is egyuttal, így csak nagyon szormorka volok!
De ettől független minden Jókat és mindég MIndőnknek!
Sajnálom, hogy azt írja: nem érdekli különösebben semmi.
Jó ismerősökre és barátokra leginkább a közös érdeklődési kör alapján tehetne szert. Így azt javaslom, válasszon egy olyan hobbit, amiről azt gondolja, hogy hosszú távon akár még érdekelheti is. Ha a futás, akkor azt, ha keresztrejtvényfejtés, akkor azt, ha a társasjátékok vagy a kártyajátékok vagy a sakk, akkor azt, és kezdjen bele, keressen hozzá társakat is. Ha nincs ilyen, akkor válasszon érdeklődés nélkül, két dolog a lényeg: olyat válasszon, amit csinálni kell (tehát nem olvasás vagy nézés, hanem aktív részvételt kíván) és csinálja rendszeresen és kitartóan.
Az emberi kapcsolatok (ismeretségek, barátságok) legtöbbször a közös munka/ közös hobby okán alakulnak ki és maradnak meg, márcsak azért is, mert a szexuális vágy idővel csillapodni szokott, a hobby pedig megmarad.
Kár! DE Üdv és Üdvözülendés az üdvlészletekkel Kedves Infókázóska!
Nagy így a teher, hogy ennyire passzív vagy és hogy "nem ártod bele magad" úgy mondd "kétes ügyletekbe"!
Akkor mit mondgyjunk a delikvensnek?!?
Maradgyjunk annál, hogy a körzeti orvos és átvágva az agyát, hogy mért is kérne beutalót az Elme-Gondozóba és azt ott recepteket kiállító hivatalnoktól meg mért kéne fájdalom-csillapító Gyógyszereket az úgy nevezett lelki bajaira?!? És ha firtatnák, hogy mért is ennyire boldogtalan, akkor netán kussoljék, vagy hazudozzon, illetve tévessze meg a vér-profi szakemberzeteket?!?
Na, most akkor mit csináljunk?!?
Hálásan Köszi azért, hogy Jó Szókkal Próbáltál Lenni a delikvenshöz, de ez mintha nesze semmi fogd meg jól volna!
Tényleg nem bántalmazni akarlak Kedves Infókázócska, de kissé muszáj Lenne Szabatosabban a Segítségeket "prezentálni"!
Úgyhogy akkor itten a szavatossságom le is járt?!? Ejnye-ne-mán-no!
"Amennyiben tudok, segítek neked abban, hogy hol találsz szaksegítséget lelki bánattal, problémával. A segítség "ingyenes", korlátozott (megmondom hogyan lehet keresni személyes kapcsolatot) és nyilvános. Azért csinálom, mert ez egy civil felajánlás ahhoz, hogy nagyobb legyen a tájékozottság abban, hogy hogyan kell segítséget keresni és mi remélhető tőle. Gyógyszer információkkal nem áll módomban segíteni, ahhoz személyes orvosi vizit szükséges."
Üdv.
Előzmény: ovisista2b (57)
Tehát akkor a Talány:
Vajon Gyógyszernek minősül a Tanakodós Tanács, hogy nem Segíthetsz?!?
Illetve Gyógyszer-szerű „Készítményeknek”, hogy ha felsorolom vázlatoskán és az úgy nevezett Teljesség Igénye nélkül, hogy mimindenek is Segíthetnek ideillőn egy Intellektuson?!?
Tehát Látatlanban úgy mondd nem Tanácsolhatsz megTanakodhatni, hogy vajon Jók-e az imént bejelentkezett szegény pedofilnek, ha Észleli ÖsszeTEvőkképp a következő listát?!?
Gondolva arra, hogy ha már „boy”-os filmeket úgyis nézni kényszerül, hogy akkor Mű-Alkotásokat se hagyjon ki?!?
Én sajnos azért vacillálok elsőképp a Visconti Halál Velencéjét Idézni, meg az Elátkozottakját, illetve a Ludwig-ot, mert netán rossz ómen volna!
Te viszont Infókázóscska azonnal mondanád, hogy nem, előbb Peter Broock Legyek Urát Emlegessük, hogy nem fix, hogy van Segítség csakugyan, de mivel ezzel Tisztába Lehetünk, ezért ha spontán nincs is még, akkor Alkothatunk Helyette Pótlólag Művesebbet is akár semmint ami magától-spontán volna netán primitív-visszamaradottka, ugye?!?
Erre viszont akkor azt kéne replikázzuk, hogy Pasolini TEORÉMA, Igaz?!?
És persze az Egész Pasolini Élet-Mű szelektálgatva összeTEvőkért!
Ám azonnal jönne a Kísértés Fellini Satiricon-ját is Szemlélni és Katharzisait pedig befogni a Melókba!
De itt még meg kéne Jegyezni Szathmári Sándor Kazohináját, C. Clark A Gyermekkor Vége-ét és Asimov-tól az Alapítvány és Föld-öt, Igaz?!?
Továbbá azt Tisztázni Tisztálkodva Mentál Higiénésen is, hogy a delikvensnek el kéne határoznia, hogy nem érzelmeinek Él és netán azzal hogy azok félrevezetik és becsapva magát is másikainak kártékonyan ámokfutna?!?
És ha Intellektus az Illető, ami legJobb Eset, akkor viszont Válasz-Kérdőd ha nem Kristály-Tiszta semmi sem, ahogyan Anyu is Kér Bennünket a „Legyetek Jóak Gyerekek!”-enjén kívűl is?!?
És ha Intellektus az Illető, akkor nem hagyja Magát kiszolgáltatni holmi biológiai ösztökéknek pusztán, hanem megTanul Élni azok árnyékában ugyan, de nem azok alávalójaképp, Igaz?!?
Bocsánat Informálóka, ha netán félreÉrtettelek és ezzel elriasztjuk a kis Segítségeket Kérőt a nagy Melóktól, hogy a magánya pechét Mázlijává Alkossa átLényegítve!
József Attila-i Értelemben szublimálva ösztönét! És nem engedve az érzelmiségiség szirén énekeinek, amik kathasztrófákhoz és tragédiához juttatnák netán!
"Amennyiben tudok, segítek neked abban, hogy hol találsz szaksegítséget lelki bánattal, problémával. A segítség "ingyenes", korlátozott (megmondom hogyan lehet keresni személyes kapcsolatot) és nyilvános. Azért csinálom, mert ez egy civil felajánlás ahhoz, hogy nagyobb legyen a tájékozottság abban, hogy hogyan kell segítséget keresni és mi remélhető tőle. Gyógyszer információkkal nem áll módomban segíteni, ahhoz személyes orvosi vizit szükséges."
Hálásan Köszönhetem ugye, ha Segíthetsz Tanácsló Ajánlással abban Biztos Lenni, hogy bár rentgeteg Kultúr-szelet van az Ismereteim közt a pedofiliával küszködő egy részt kínjainak relativizálásával azt erősíteni, hogy nehogy átszakadgyjanak Nála a gátak és nehogy bűncselekmények-rozatában torkolljék ámokfutón a Dolog, míg más felől vajon Szabad-e "kioktatsak" olyanokat, akikhöz képest nem vagyok "éríntett", illetve pont szinte az ismeretlenség és tudatlanság-téboly mián is csak viszolyognék, ha mélyebben is Tudhatnám a szenvedése Lényégeiet, s ráadásul csak még fokozhatnám -- bár Segítítőleg és a fájdalmakat csillapítón és enyhítendő a szorogást is, hogy ne mindig csak depike voljék Nála sem! --, szóval más részt vajon "illetéktelenként" (nem vér-profi szakemberképp, aki elvileg felvértezett minden megütközésre és viszolygató eshetőségre inkább, semmint a laikus semmiképp!), tehát ennél az esetnél is vajon Jó Működünk-e, a töb szem többet is Látha-szindrómával Élünk és nem vissza azzal, hogy netán nem a mi asztalunk és akkor csak netán a megvetés marad vissza?!?
Erre Albert Camus egyik Műve Inspirál, hogy mindenképp Segíteni próbáljak, amely arról szól, hogy valaki kiMenthetett volna egy vízbe fulldoklót, de nem Tette, sőt röhögcsélve kuncogott, hogy nem is kapják rajta a Segítség-elmulasztáson, illetve itt is érvénylő "cserben hagyásos gázolást" követett el!
Ugye, azért nehéz a Dili Emmázat, mert ha eddig még kibírta valahogyan a delikvens immel-ámmal megúszva az Igazán tragikus Dolgokat, hogy most Szabad-e felnyitni a szemét úgy mondd és ő ha kidörzsöli abból a csipát is, hogy akkor vajon Jobb Lesz-e Neki vagy se?!?
Ez Intelligencia-függő! És Szabad-e megKérdeni a halmozottan hátrányos helyzetűtől, hogy elég Intelligensnek Képzeli-e Magát és akkor mihez képest is vajon és hogy ez hogyan is Bizonyítódik?!?
Tehát Kedves Infócskázócska! Bocsássd meg Kérlek hogy Rád is lőcsölök a teherből, de egyedül nem bírom!
Ennek ellenére csak a legjavát mindig mindennek Mindenkinek és Külön Neked is minden Jókat a kis nehogymán örökké depiske voljék delikvenssel!
Hálásan Köszönhetem ugye, ha Segíthetsz Tanácsló Ajánlással abban Biztos Lenni, hogy bár rentgeteg Kultúr-szelet van az Ismereteim közt a pedofiliával küszködő egy részt kínjainak relativizálásával azt erősíteni, hogy nehogy átszakadgyjanak Nála a gátak és nehogy bűncselekmények-rozatában torkolljék ámokfutón a Dolog, míg más felől vajon Szabad-e "kioktatsak" olyanokat, akikhöz képest nem vagyok "éríntett", illetve pont szinte az ismeretlenség és tudatlanság-téboly mián is csak viszolyognék, ha mélyebben is Tudhatnám a szenvedése Lényégeiet, s ráadásul csak még fokozhatnám -- bár Segítítőleg és a fájdalmakat csillapítón és enyhítendő a szorogást is, hogy ne mindig csak depike voljék Nála sem! --, szóval más részt vajon "illetéktelenként" (nem vér-profi szakemberképp, aki elvileg felvértezett minden megütközésre és viszolygató eshetőségre inkább, semmint a laikus semmiképp!), tehát ennél az esetnél is vajon Jó Működünk-e, a töb szem többet is Látha-szindrómával Élünk és nem vissza azzal, hogy netán nem a mi asztalunk és akkor csak netán a megvetés marad vissza?!?
Erre Albert Camus egyik Műve Inspirál, hogy mindenképp Segíteni próbáljak, amely arról szól, hogy valaki kiMenthetett volna egy vízbe fulldoklót, de nem Tette, sőt röhögcsélve kuncogott, hogy nem is kapják rajta a Segítség-elmulasztáson, illetve itt is érvénylő "cserben hagyásos gázolást" követett el!
Ugye, azért nehéz a Dili Emmázat, mert ha eddig még kibírta valahogyan a delikvens immel-ámmal megúszva az Igazán tragikus Dolgokat, hogy most Szabad-e felnyitni a szemét úgy mondd és ő ha kidörzsöli abból a csipát is, hogy akkor vajon Jobb Lesz-e Neki vagy se?!?
Ez Intelligencia-függő! És Szabad-e megKérdeni a halmozottan hátrányos helyzetűtől, hogy elég Intelligensnek Képzeli-e Magát és akkor mihez képest is vajon és hogy ez hogyan is Bizonyítódik?!?
Tehát Kedves Infócskázócska! Bocsássd meg Kérlek hogy Rád is lőcsölök a teherből, de egyedül nem bírom!
Ennek ellenére csak a legjavát mindig mindennek Mindenkinek és Külön Neked is minden Jókat a kis nehogymán örökké depiske voljék delikvenssel!
A nemi kapcsolat létrehozásának minimális életkorát mindenkire vonatkozóan szabályozzák akár heteroszexuális valaki, akár nem. Ezt a szabályt nem tanácsos átlépnie senkinek, akár heteroszexuális valaki akár nem. Ha jól értem, ön olyasmitől szorong, amit nem csinált.
Sajnos az életben nincs arra garancia, hogy bárki megtalálja a párját, én is azt látom, hogy sokan élnek egyedül.
Hogy ez kihatással lenne a munkabírására, az attól függ. Ismerek olyan embert, aki egyedül él, és a munkájában sikeres és ismerek olyat is, aki családos és sikertelen a munkában.
A gyűlölet létező jelenség és irracionális, a magyar társadalom egy felmérés szerint elutasítja a "pirézeket" pedig pirézek nincsenek is.
Ha ön erősen szorong, akkor talán érdemes megfontolnia, hogy a szorongás kezelésére segítséget kér, akár úgy is, hogy elmondja a háziorvosának, hogy szorong és szívesen beszélne erről a szorongásról szakemberrel. A háziorvos elvileg tud önnek szakembert ajánlani a közelében. Mást nem kell a háziorvosának mondani.
Rettentő késő van már, és előző válaszom - ahogy kell - el is szállt a Fórum bugyraiba.
Ezért most már abszolút nincs időm reagálni, csupán jelezni, hogy "vettem"
A képeket, videót, az iróniát, felvidított egy röpke pillanatra - köszönöm. Kifinomult intelligenciádat is érzékeltem.
Rengeteg dolgot kell elintéznem, 10-e a legkorábbi időpont, amikor ide tudok látogatni.
Csak annyit, hogy valószínűleg 17 év után, az eredendőn túl sikerült megtalálni, kibogozni a szálakat, a "bingót". Meg lesz egy harmadig dolog érzetre, de az már az orvosok dolga lesz (egyébként eddig mindenki a rövid időtartam miatt gyakorlatilag sötétben tapogatózott, a pillanatnyi diagnózis, s lehet, a gyógyszerek is tévesek).
A folytatást ezúton szeretném kérni, hogy az "Elkerülő személyiségzavar" c. topikban folytassuk (nem ez lesz az, csak hasonlóak a jegyei). Az úgysem pörög, ott jobb helye lesz a párbeszédeknek.
Sajnos nagyon összezavarodtam és hiányolom a Ceremónialitást is Tőletek és nem csak ezért!
Ugyanis ha bemegyünk valahova, akkor Anya mindig mondgyja, hogy Köszönjünk is és Köszöntsük a Figyelem és Türelem ÖsszPontosulódhadtját Ránk!
Ez Felőletek Bizonyára a betegségtek miatt folyton elmarad mintha!
MegÉrteném, hogy Praktice mintha mindég Ismernénk Egymást és elég lenne akár egy Fő-Biccentés, hogy nyugtázzuk, hogy Magunknál vagyunk épp Észnél és ezért Biztonsági Faktorképp konstatáljuk, hogy Együtt Egymást Hallucinálódhatjuk épp!
De viszont sajnos, mivel Függőek vagyunk, akkor ezért mikor elmarad a Köszönés és Köszöntés is, hát nagy bajban vagyunk ugye, mivel megvonási Tünet-Együttesünk van és ez nagyon frusztrál, Igaz?!?
És akkor most Jutson Eszünkbe az egyszeri ’zEmber, hogy Terápiáz?!?
Ha viszont Bonyolultabbak a Dolgok, akkor viszont megmondatott egyéb forrásokból is, hogy THE BEAT GOES ON!, vagy nem?!?
Ím ígyen akkor nézzük, hogy mi is a zavar forrása, illetve KI is van annyira zavarban, hogy zavarog a Kérdés is, hogy vajon most mik is az izék?!?
Nézzük Anyával is a JegyzőKönyvezetet, hogy felLelhessük a benne „rejlő” megOldás-Kísérleteket, illetve azok Korrekciós Tervezetét Komplexebben, JÓ?!?
Hát jó. Bár mégis jobbnak tartanék egy másik topikot.
A baj "veleszületett" (fizikális). Annak szövődménye meg iskoláskortól kezdve törvényszerűen előhozta a pszichikai problémákat, magatartászavarokat. Az okok tehát külsők (fizikális, környezeti).
Volt egy topik annak idején, régen, még a Törzsasztalon. Rengeteg hozzászólás volt benne.
Ott az egyik mélyebb bukkanó alkalmával hosszú-hosszú hozzászólások, párbeszédek, viták során egyszer már "kisiránkoztam" magam, úgy anonim. Lelkileg talán még nálam is betegebb emberek próbáltak megoldást találni, segíteni. Hiábavalóan.
Az agresszív módon dicsértetés másokból történő - természetesen eredménytelen, sőt visszájára forduló - kicsikarásának fázisán már túl van a dolog.
A következő, tipikus, "nincs semmi jó hírem, de rossz nekem, bocs, de nem tudok semmi jót mondani" sajnáltatás periódusa is évekkel ezelőtt lezárult (lezártam).
Hogy végül a betegségemet nem tudtam már minden erővel rejtegetni a volt munkahelyemen, arról nem tehetek. 24 év, kezeletlenül (önkezelően). Bemenni, emberek között hosszú órákat dolgozva, meg muszáj volt.
Azt viszont nem lehetett hagyni, hogy egészséges emberek lelke mérgeződjön, hogy egy piaci munkahelyen kvázi rehab műszakot kelljen csinálni egy pszichikai, idegi nyomás alatt álló ember miatt.
Pusztán ezért fordultam a magyar egészségügyhöz, a gyógyszereikkel.
Még túl rövid ideje szedem a bogyeszeket ahhoz, hogy képes legyek normálisabban más emberek gondolatai, magánéleti problémái felé nyitni (az önsegélyező pszichiátriai kezelési kísérletek leemésztik az ember energiáit, a környezetében állókra jellemzően már nem szokott jutni).
No meg, ma állítottak át azonnali hatállyal másik gyógyszerre, s hogy ez mikkel jár, azt azt a gyógyszeres kezelés alatt hosszabb ideje álló ember feltehetően tudja.
Nem kértem - 24 éven át, illetve kb. '97 óta tudatosult egyértelműen, hogy beteg vagyok - segítséget soha senkitől. Akik akartak, önként próbálták, de sajnos, nem tudtak pozitív eredményt elérni, amivel elvettem tőlük a saját egójukra ezáltal kifejthető kedvező hatást.
Ezért: ne kérdezz, ne akarj segíteni! Csak az én - és az egészségügyi rendszer - feladata a válsághalmaz felboncolása.
Ha beszélni kívánsz, amikor éppen van időm, örömmel elolvasom, főleg , ha jó hírekkel tudsz szolgálni magadról, vagy másról.
Én tudom, megfejtettem már a bajomat, bajaimat (17 éve vagyok tudatosan a "betegem"), de itt senkinek nem fogom elmondani. Rettentően bonyolult, rettenetesen hosszú, és még hasonló rögeszmében szenvedő beteg ember sem volna képes megérteni.
Minden egyes jobb állapotban eltöltött pillanat esélyt ad egy következőre.
Előzmény: ovisista2b (44)
Na, most sajnos nagyon összekeveredtünk!
Infókázócska Buzdít Mindég Jobban Lenni, míg a Vasutas Bácsi többet nem mond!
Infókázócska nagyon Helyesen Látja a Kérdést, viszont Vasutas Bácsi többet nem mond.
Infókázócska Éltet, míg a Vasutas Bácsi kevésbé vagy alig!
De Vasutas Bácsi nem egyÉrtelműen utasít el se! Hagy némi egérutat, hogy ha van Energizáltságunk, hogy akkor Próbáljuk kissé felVidítani, miképp mondgyja is Infókácskázóska, hogy feltétlen Jobb Jobban lenni a legeslegeslegJobban Léteknél is, mert megszokhatjuk és beállítódva Rá nem nélkülözhetjük többé, hogy Jól Vagyjunk!
Ezt nagyon Üdvözlöm és Helyeslen perszhogy naná Infókázócskánál és nem Nála, hanem Mindőnknél, így Vasutas Bácsinál is!
Csakhogy?!?
Vasutas Bácsi mintha nem Ismerné már, hogy mik is az Örömök!
Szomorúka és egyetlen utalása sincsen, hogy Ismerhette-e korábban egyáltalán a Gyönyörűségeket, vagy mint mondgyja, hogy „gyárilag” sajnos busong, mióta az Eszét Tudgyja úgy mondd?!?
De nem! Mert Jelzi, hogy az oviban még nem volt Gond, csak arra nem Emlékszik már!
Tehát a kisiskolás kora előttre kell visszaSegítsük, amikor még nem voltak komplexusai és ezért nem is kellett „rejtődzködnie” se, illetve szenvedni a megbélyegzést, vagy az attól Levő félelmeket!
Tehát akkor elég hosszasan hordozhatta a nem kifejezetten szembe Ötlő, hanem némiképp ha pongyolán is, de palástolható fogyatékát, Igaz?!?
Viszont leJegyez Vasutas Bácsi a Maga kurtított-töpörített és egyáltalában nem Ékes Szóló módgyján olyasmiket, hogy „kibeszélte” már Magát és hát sajnos hiába is, mert talán nem eléggé, illetve korábban kevésbé Művelt is Lehetvén, hát ezért is fogyatékoskabbkán netán nem elég alaposan is vagy netán kerülgetvén a forró kását, hát csak megtévesztődések és tévedések „komédiáját” Élhette csak meg a Nálánál betegebbek hablatyolásaitól is bosszantkodhattan, vagy nem ez az izé?!?
És a Dícsértes mindenképp Segítség-Kérés így befulladván, Számára Felőle nincs már más, csak mint a „vér-profi” úgy nevezett „szak-ember” tátogása, hogy ő még ilyenről nem hallott a Vasutas Bácsi akármennyi pénzééért sem, de ha Vasutas Bácsinak megfelelne akkor piaci tarifákkal véghetetlenke ülések sorozatát indíthatják, mert ha nem is használ, akkor is ott van a régi szlogen, hogy legalább ne árts!
No most akkor vajon, ha Vasutas Bácsi „eleve”, azaz „originálisan” rossz, akkor rosszalkodgyjék tovább?!?
Mert fel sem vetette, hogy mankókkal és Protkókkal vajon megTanulhatna-e Boldognak Lenni?!? Vagy az snassz?!? Netán zsenánt, hogy a Létét úgy se követelte ki és még Neki kelljen különféle tortúrákkal Boldogulnia, ha nem is meg egyben mindgyjárt?!?
Vasutas Bácsi ugye Észlelni Tetszik kellemetlen íróniám, hogy egy szót se szólt arról, hogy vajon Mentál Higiénés Tevékenységben Tisztázgatva Tisztálkodóan Alkotás- és MűvészetTerápiázgatja-e baját, vagy csak valami piaci termékkel tud-e le az ő pénzéért?!?
Nem akarjuk bántani Infókázóscskázókával, de Jobban lenni mindenképp Jobb!
És ha nem megy spontán, akkor ugye Művesebben hátha?!?
És akkor viszont Újra Tanuló Művésszé kell Lenni!
Van ehhez Kapacitása spontán a Vasutas Bácsinak, vagy Művészettel meg kell Alkossuk Újra és Újjá?!?
Köszönő Hálával várjuk el ugye a Válasz-Kérdőséseket és addig is minden Jókat Kívánva és mindég Üdvözöljük a bajok fölé Kerekedhetést, Igaz?!?
És ehhez sok-sok Humoreszka Humoreszensz Humoreszkalálódhatást is Prímán!
Hát jó. Bár mégis jobbnak tartanék egy másik topikot.
A baj "veleszületett" (fizikális). Annak szövődménye meg iskoláskortól kezdve törvényszerűen előhozta a pszichikai problémákat, magatartászavarokat. Az okok tehát külsők (fizikális, környezeti).
Volt egy topik annak idején, régen, még a Törzsasztalon. Rengeteg hozzászólás volt benne.
Ott az egyik mélyebb bukkanó alkalmával hosszú-hosszú hozzászólások, párbeszédek, viták során egyszer már "kisiránkoztam" magam, úgy anonim. Lelkileg talán még nálam is betegebb emberek próbáltak megoldást találni, segíteni. Hiábavalóan.
Az agresszív módon dicsértetés másokból történő - természetesen eredménytelen, sőt visszájára forduló - kicsikarásának fázisán már túl van a dolog.
A következő, tipikus, "nincs semmi jó hírem, de rossz nekem, bocs, de nem tudok semmi jót mondani" sajnáltatás periódusa is évekkel ezelőtt lezárult (lezártam).
Hogy végül a betegségemet nem tudtam már minden erővel rejtegetni a volt munkahelyemen, arról nem tehetek. 24 év, kezeletlenül (önkezelően). Bemenni, emberek között hosszú órákat dolgozva, meg muszáj volt.
Azt viszont nem lehetett hagyni, hogy egészséges emberek lelke mérgeződjön, hogy egy piaci munkahelyen kvázi rehab műszakot kelljen csinálni egy pszichikai, idegi nyomás alatt álló ember miatt.
Pusztán ezért fordultam a magyar egészségügyhöz, a gyógyszereikkel.
Még túl rövid ideje szedem a bogyeszeket ahhoz, hogy képes legyek normálisabban más emberek gondolatai, magánéleti problémái felé nyitni (az önsegélyező pszichiátriai kezelési kísérletek leemésztik az ember energiáit, a környezetében állókra jellemzően már nem szokott jutni).
No meg, ma állítottak át azonnali hatállyal másik gyógyszerre, s hogy ez mikkel jár, azt azt a gyógyszeres kezelés alatt hosszabb ideje álló ember feltehetően tudja.
Nem kértem - 24 éven át, illetve kb. '97 óta tudatosult egyértelműen, hogy beteg vagyok - segítséget soha senkitől. Akik akartak, önként próbálták, de sajnos, nem tudtak pozitív eredményt elérni, amivel elvettem tőlük a saját egójukra ezáltal kifejthető kedvező hatást.
Ezért: ne kérdezz, ne akarj segíteni! Csak az én - és az egészségügyi rendszer - feladata a válsághalmaz felboncolása.
Ha beszélni kívánsz, amikor éppen van időm, örömmel elolvasom, főleg , ha jó hírekkel tudsz szolgálni magadról, vagy másról.
Én tudom, megfejtettem már a bajomat, bajaimat (17 éve vagyok tudatosan a "betegem"), de itt senkinek nem fogom elmondani. Rettentően bonyolult, rettenetesen hosszú, és még hasonló rögeszmében szenvedő beteg ember sem volna képes megérteni.
Először is Hálásan Köszönöm, hogy magázósdis tisztelkedéstelen is Lehetünk, azaz megBecsültök azzal, hogy nem kell erölködgyjük a „hivataloskodás”-t és netán a rang-kórságos hatalom-hülyeség-hierarchizációba sorolódást és a sodródást netán valami felé, ami nem Kívánatoska!
És Infókázócska Neked is Külön Köszönet, hogy helyt adhatsz Nekünk a beteggel, hogy nehogy „privátlag” úgy mondd suttyomban netán bajunk essék, ha mindenképp Gyógyulnánk és ebben az igyekezetben nem volnénk netán eléggé transzparensek úgy mondd, azaz netán sarlatán kuruzslott ráolvasós javallataink pancser-buhera kontárak volnánk mekk-mesterkedően, ami azért veszélyes ha kizárnánk a több szem többet is Láthat című izét is, mert azt Ti is Tudgyjátok ám, ha még eddig nem, hogy a Föld-Gaia-Világlódhatácska minden Lakójával Közösen a tudatlanság-tébolyban szenvedünk és „csak” annyiban Különbözünk is egyben, hogy Kinek-Kinek mennyire is Sikerül minél inkább anorexiálnia azt!
Ekképpen Hálával és illő Köszönettel vagyunk Egymásnak is, hogy egy kis Csoportozattá Alakulunk és némiképp Együtt Alkotjuk a Gyógy-Ovit, illetve annak Alterálóját itten, Igaz?!?
DE nézzük akkor a Fejleményeket!
Íme az utóbbi bejegyzések, amelyek felBátorítottak merészelni, hogy egyáltalában ne féljek annyira Segíteni Próbálni, ahogyan Ti is ezt Teszitek Velem, illetve Másikainkkal, akik idevetődnek némi Infókákért hogy a Gyógyulandásokban aztán Tudássá is Bizonyulódgyjanak, Biztatón Bizonygatva is hogy Érdemes mindenképp Gyógyulászni Próbálni!
De mielőtt átnéznénk a még egyelőre a modiktól törölve nem meghamisított JegyzőKönyvezet utóbbi részit, nos muszáj vagyok gyónjak úgy mondd, hogy már ez a többedik Index-Fórum-os topik, ahonnéd töröltek, ha nem is egyáltalában örökre, de mindenképp meghamisítva a JegyzőKönyvezeteket!
Talán most Szerencsésebbek Lehetünk, hogy nem fognak zsarnok terrorral megcsonkítani és ezzel hazuggá gyalázni se!
Sajnos ezért fuccsolt be Alcyonka külön Nekem Készítette Skizofrénia-Terápiás Topikja, miután a „normál” simán Skizofrénia (Káosz online kezdte) topik is meghamisíult és elhagyta már mindenki!
És mivel a veszély nagyon-nagy, hogy a hatalmaskodóan kiszolgált úrhatnámságukban a modik nem nyugodnak, mert hajtja őket a despotizmus tébolykállatsága, ezért idebidgyjesztem egyéb elérhetőségeimet is, JÓ?!? Köszi!
Amennyire Lehet Mentsétek le is, JÓ?!?
index.hu | Fórum
ovisista2b
Új nick létrehozása
Létező nick csatolása
Napi rutin Napi Rutin
Maga itt mit reklámoz?
beállítások Beállítások
bejárt topikok Bejárt topikok
piszkozatok Piszkozatok
adatlap Adatlap
kilépés Kilépés
Keresés
Részletes keresés
Így működik
Bővebben az új keresőről
Kedvencek
Kedvencek rendezése »
A Béke és Szeretet üzenet fényében
07:17, Szeretetláng
Fórum » SOS Fórumcsoport » Egészségügyi fórumok » Pszichológia - pszichiátria - neurológia »
Amennyiben tudok, segítek neked abban, hogy hol találsz szaksegítséget lelki bánattal, problémával. A segítség "ingyenes", korlátozott (megmondom hogyan lehet keresni személyes kapcsolatot) és nyilvános. Azért csinálom, mert ez egy civil felajánlás ahhoz, hogy nagyobb legyen a tájékozottság abban, hogy hogyan kell segítséget keresni és mi remélhető tőle. Gyógyszer információkkal nem áll módomban segíteni, ahhoz személyes orvosi vizit szükséges.
De első körben az a felvetésem, hogy ha feltétlenül beszélni szeretnél, kérdezni tőlem, akkor jobb lenne, ha megjelölnél egy olyan topikot, ahol másokat - és a házigazda munkáját - nem zavarjuk, hiszen nem itt van a helye.
Azt még megjegyezném, hogy nem kérem senkitől, hogy energiát fordítson az én válságsorozatom megoldására. Túl sokan sajnáltak, és akartak már segíteni (egészséges emberek), és rettentő szomorú volt látni, hogy végül ők is szomorúak, esetleg mérgesek lettek a törvényszerű kudarc eredményét tapasztalva.
Szóval egy másik topikban, a házigazdának pedig tisztelet a saját szabadidejéből végzett önkéntes segítő munkájáért.
Az úgy nevezett „Railroadman” Betegünk óriási felIsmerést Tett, hogy Segítségre szorul! És mintha már Lettek volna Előzményei is ennek, azaz netán sok-sok rossz Tapasztalata is, hogy bár Kért is Segítséget, csak netán rosszul, vagy rosszaktól, illetve ha Jól is és Jóaktól is, akkor is valami malőrök Keletkeztek minden igyekezetek ellenére, hogy a Vasutas Bácsi Jobban Legyen, ettől Tudat-beszűkülése kinyílván kissé mégJobban Lett, amitól minél inkább Jobban Lehetni vágy és persze ezért is Jobban Léve Keresi-Kutatja a csínja-binjait a legeslegeslegJobban Lehetéseknek, hogy azoknál is méginkább Jobban Lehessen! – de egyelőre valamiért nincs elég Jól ahhoz mégsem, hogy ne nyugodgyjék -- beletörődni semmiképp! --, hogy van még miket Gyógyulásznia akárha Velünk is a Gyógy-Ovit Alkotón!
De mért szomorkás és melankólikus annyira a Vasutas Bácsi?!?
Nyilván főképp a depike gyötri!
De vajon melyik depike is?!? A mániás depresszív nem annyira, mert nem Lelkendezik, hogy van Ő ám Jól nagyon is, sőt!
Akkor mért a stressz, hogy nincs Jól?!?
Mért pottyant ki a Boldogságok-Csúcsozatos Harmóniákból?!?
És mért van az is ehhez hozzá, hogy Egyedül és „egyedülien” nem Tud még egyelőre visszakapasztkodni Beléjük?!?
Ismeri Talán Ő is, hogy a Kollektív Alkotás többnyire Jobb, semmint a magánzó nem Lehet eléggé az szinte sosem?!?
És Ismeri azt is ennek a fonákjaképp, hogy hiába is mondgyják, hogy „magad uram, ha nincs szolgád!” – mert épp pont nem a szolg-úr viszonyt akarná?!?
Mi meg Ismerjük S. Nemes Ilonkát!
(Ha máshonnéd nem, hát a Gyógy-Ovit Alkotóak topikjából!)
Hogyan is Tanít Ilonka?!?
S. Nemes Ilona: Hogy van? De azt is kérdezhetném, mi ez? Mert ezek a legnagyobb kérdések. Hogy van? Mi ez? Hol élsz te?
Zelei Miklós: Miért fontos, hogy ki hogy van?
S. N. I.: Az az ő életének lényege. Számomra pedig az a legfontosabb, tudja-e valaki, hogy hogy van.
Z. M.: Manapság, ahogy mondani szokták, egy profi nem vallja be, hogy érzi magát. Ha rosszul van, azért nem, ha jól van, azért nem...
S. N. I.: ...ha pedig nem tudja, akkor esetleg nehéz pénzeket fizet egy szakembernek: mondja meg az, hogy ő hogy van. Mert az emberek nagy része nem is tudja ezt. Bizonyos szintig tudja, azután nem. Ha pedig valaki egy társaságban megmondaná a másiknak, én tudom ám, hogy te hogy vagy - az emberek többsége ezt nem viselné el.
Z. M.: Ez a figyelmeztetés is el szokott hangzani: meg ne kérdezd tőle, hogy van, mert még megmondja!
Vagyis most Tegyük-e fel a Kérdést, a Lét-Kérdést, hogy Ki-Ki hogyan is van, vagy zárjuk ki azt mindgyjárt, hogy el is mondgyjuk, hogy Ki-Ki hogyan is van, még ha nem is Tud Ki-Ki róla?!?
Ezért S. Nemes Ilonka Gondolkodástechnikáját még egyelőre nem annyira Tanulhatva meg sajnos, de hát akkor is nézzük meg, hogy KI-Ki melyik inkább?!? A Tudorka-e, aki Kutatja és Keresi is, hogy hogyan is van?!? – vagy netán az olyik, aki beleszarik, hogy Ki-Ki hogyan is van és főképp abba, hogy vajon Jól is-e egyben egyáltalában?!?
S. Nemes Ilonka
MELYIK?!?
Van egy kis pimasz kérdőszavunk, a melyik. Kéretlen és tolakodó módon megjelenik mondatunk mellett – ha hagyjuk. Ha viszont hagyjuk, jó szolgálatot tesz. Pillanatokon belül felold ugyanis mindenfajta illúziót a rózsaszínt csakúgy, mint a feketét. Tegyünk próbát.
Nézzük például a családot (illetve illúzióját). Lépten-nyomon halljuk, hogy ott van a legjobb helye a gyereknek, mert legbiztosabb támasz a család. Melyik? Az-e, ahol mindenkinek megvan a maga helye, ahol gyereket-öreget emberszámba vesznek, vagy ahol az italozás, bántalmazás (netán kínzás) a mindennapos. Család – család. De hagyjuk csak a kérdőszavunkat tovább dolgozni. Itt van például a fiatalság (mondanom se kell: illúziója). Ugye, ez az élet legszebb szakasza, öröm, boldogság, szerelem, egészség, lendület. Így él a fiatal. Melyik?!? Az-e, aki buliból távozva kábszeresen ül be legújabb kocsijába és életét veszti egy balesetben?!? Az-e, aki huszonévesen két gyermek megbízható anyja vagy apja, és kemény beosztással él hónapról-hónapra?!? Netán az, aki zsebtolvajként működik a nagyvárosi tömegközlekedésben?!? És ez még csak a sor eleje. Kérdőszavunkat – mint valami műszer – rákapcsolhatnánk minden korosztályra, rétegre, kórra, nemre és népcsoportra. A „műszer” használata mindenkinek ajánlott, ám országos hatáskörben egyenesen kötelező. Hogy aktuális (és hagyományosan hangszerelt) vitáinknál maradjunk: kis iskolákat be kell zárni – a kis iskolákat nem kell bezárni. (Melyiket?!:) Továbbá a vasúti szárnyvonalakat meg kell szüntetni --- nem, nem kell megszüntetni. (Melyiket?!:)
Mint látható, kérdőszavunk használata vagy mellőzése nem csupán nyelvi játék. Az életszerű gondolkodást segíti, mondhatni, élni segít. Ezt könnyen beláthatja a kedves olvasó. (Melyik?!:)
Mert mért is vajon?!?
Illyés Gyuluska írja:
Jogot a boncolóknak,
A kűlszin-, a fölhám-, a látszat-rombolóknak,
Kik elválasztva percenként a rosszat
a jótól,
valamit folyvást rendbehoznak,
percenként fölmutatva, hogy mikortól
gyilkos a gyilkos,
tolvaj a tolvaj,
torz már a szép,
szép az imént torz
a hős: pribék,
s ki az, aki elől megy –
mert nincs szabadjegy
jól haladni a korral;
mert van, amikor – hány a példa! –
a néma szólal,
az iszkol, aki űz,
makulátlan a céda,
mocskos a szűz.
No, ha ez így van, akkor muszáj megKérdezzük, hogy melyik Segítőek is Jóak?!?
És akkor itt netán elszabadul úgy mondd a pokol, mert nincsenek Készen Épen éppen Igazi Segítőek?!?
Illetve az inverze, hogy a pokolhoz felé az út Jó Szándékkal van kikövezve?!?
De Konkrétabb Lenne a Vasutas Bácsi, Igaz?!?
Azaz, hogy szomorúságát ugyan Kik is oldgyják fel, Kik Segíthetik, hogy Ő is Segíthessen?!?
Hát sajnos eléggé ramatynak Látszik elsőkre az izé!
Mert Igaz ugyan, hogy sokan járnak Egyetemre, sőt vannak akadémisták is!
Viszont a diplomádzkodt-jogosítvány egy árú-cikk többnyire és bizony a garanciális elemek megLehetősen hiányosak!
Gondoljuk el, hogy egy ateista Doki miképp Gyógyítgat egy nemzet-test-hím-tagot, aki kipottyan a turulból?!?
Vagy egy maga is a hallomásokból hiszemkedett vallásosság mákonyával élő egy ateistát?!?
És pláne, hogy az SZTK-át megszüntették a tébolykállatok és immár nincs úgy nevezett „állami” se PszichoTerápia, se Szupervizióka, csak a Gyógyszer-felÍró Hivatal adminisztrátor-bürökkratájaképp az „orv”-osnak mondott!
Persze a piacon van azért némi pótlék, de a piacon szerződnek a beteggel és ha az nem jól szerződik, akkor bukhatja a pénzét ha egyáltalában túléli!
Illetve KI Kikkel Legyen Szolidáris?!?
A nincstelenekkel-e vagy harázsolóakkal, akik felzabálják a Jövőt is habzs-dőzzsel?!?
Illetve neutrálisan az egérúton, hogy „privátlag” kéne túlélni?!?
Most pillanatnyi összefoglalásképp:
Ha a Vasutas Bácsi Gyógyulni akar és „van miből” kettősen is, azaz betegsége is, meg pénz is hozzá, akkor vajon mire Gyógyulna?!? Minek?!? Kikért és Kikkel karöltve?!? Kiknek Kedvezményezően és Kiknek az ellenében?!?
Elég-e vajon, ha hard-ware-esen van Jobban, vagy Mentálisan is lecserélné a rossz soft-ware-zettségeit, ami betegség netáni elhatalmasodhatásait okoznák, ha nem Előznénk meg?!?
Hát Bocsánat! Most egy kissé kimerültem és elnézést, hogy csak ennyi Tellett!
A nagyon Konkrét Segítség most Felőlem az, hogy Tisztázzuk Tisztálkodóan Mentál Higiénésen is, hogy vajon Érdemes-e Gyógyulni mindenek ellenére, vagy ott a valláskodások mákony-makonyája, hogy nincs lázadozás, zendülés és rebellióka, mert egy részt Ki-Ki talentuma szerint, más részt Ki-Ki söprögessen a saját portája előtt?!?
De mindenképp minden Jókat és mindég addig is míg kissé észhez Térek ÍtennenÖnSajátMagamhoz si a Közösséggel, akik Gyógyulnak is ezerrrel!
De első körben az a felvetésem, hogy ha feltétlenül beszélni szeretnél, kérdezni tőlem, akkor jobb lenne, ha megjelölnél egy olyan topikot, ahol másokat - és a házigazda munkáját - nem zavarjuk, hiszen nem itt van a helye.
Azt még megjegyezném, hogy nem kérem senkitől, hogy energiát fordítson az én válságsorozatom megoldására. Túl sokan sajnáltak, és akartak már segíteni (egészséges emberek), és rettentő szomorú volt látni, hogy végül ők is szomorúak, esetleg mérgesek lettek a törvényszerű kudarc eredményét tapasztalva.
Szóval egy másik topikban, a házigazdának pedig tisztelet a saját szabadidejéből végzett önkéntes segítő munkájáért.