Fun fact: a most szeptember eleji módosulással a 224/224E páros mellett a 188/188E így a második olyan járatcsalád a budapesti/agglós buszközlekedésben, ahol az alapjárat, és a gyorsjárat mindkét végállomása pöccre ugyanaz (csak a 188/188E útvonala ugyebár eltér).
Kelenföldről álltak át üresen a SZKT-re, és onnan 22-ként a Szanatórium utcáig, és ott átszerelt 188E-be. Tulajdonképpen közvetlen járat volt a SZKT és Kelenföld között, így a Budakeszi út felől is volt alternatíva.
Budakeszin (és a Zsámbéki medence településein) nem, itt mindenki a Moszkva (Széll Kálmán) teret érti alatta. Ha Kelenföld felé közlekedő járatról beszélünk, azt külön kihangsúlyozzuk.
Reggel csúcsban kb. 6 és ~8 között ami volt 188E Budakeszire az Dózsáig ment és nem ment fel a Honfoglalásig. Viszont volt (valahonnan átszerelő) 7 menet a Vadaspaktól Kelenföld felé ugyanebben az időszakban. Na ez a 7 menet megszűnik és ahogy tanszünetben, lesz busz Honfoglalástól.
Az egész Budakeszi út egy katasztrófa, ha a padka jó, akkor olyan kátyú van, ahol ott marad fél busz. Ha véletlenül jó a megálló, már megszokták, hogy nem szabad közel állni.
Régen a 260-asra mindenki fel tudott szállni, az alacsonypadlóson pedig megy a folyamatos nyüszögés, ha nem 0,5 cm-re áll a padkától, és lépni kell egyet.
Mi az oka annak, hogy a Volánbuszosok akkor is messze állnak a járdától az öblös megállókban, ha nincs akadály és a szegély elég alacsony, hogy ne akadjon fent a busz?
