Ez itt a Fortepan kulcsszavazók, címkézők, tárgyszavazók beszélgetős fóruma.
Szülőatyánk, a "FortePan megfejtések" amott lakik:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9204653
Induláskor volt egy olyan elképzelés, hogy címke az legyen, ami várhatóan többször (legalább ötször) szerepelni fog. Nincs ez kőbe vésve, csak mint irány volt ajánlva. Ezek a cégtáblák jellemzően egyediek lesznek, így ennek az igénynek nem felelnek meg. Ezzel együtt ha a gyűjtemény tulajdonosa szeretné, semmi zavart nem fognak okozni. A címkézés hasznosulásánál a lényeg, hogy a keresett hivatkozás szerepeljen, hogy mi van még mellette, az akkor érdektelen. Azért gondolom úgy, és erre céloztam már korábban is, hogy a címke admin fő feladata szerintem a minél sokszínűbb címkék viszonyának kialakítása, az alá-, fölé- vagy mellérendelés. Ha több címke van, az önmagában kárt nem csinál, csak pozitív hatása lehet a keresésre.
Két új fejleményt osztanék meg a nagyérdeművel, az egyik még csak kérdés:
1, Ha felismerhető személy van poszteren, plakáton, akkor a
Kovács József ábrázolás cimkét lehet alkalmazni
Ezt már lehet használni
2,
Próbálunk dönteni arról is, hogy a cégtáblákon látható cégneveket hogyan jelenítjük meg. Ez még nincs eldöntve, ne kezdjétek el alkalmazni. Az én javaslatom a következő: cégtábla Kovács József üzlet fűszeres
cégtábla Automobil Kereskedelmi Rt üzlet autókereskedő
Megvallom őszintén nekem is kétségeim voltak azzal kapcsolatban, hogy vajon tényleg érdemes-e pontosan beazonosítani egy képen a kisméretű, utca szélén látható autókat-motorokat. Ez a fotó azonban meggyőzött arról, hogy ez egyáltalán nem felesleges. Ott az a kis kék színű izé. Az egy Szabolcs motoros áruszállító, amelyről színes kép, hát, igencsak kevés van :) Szóval elvtársak, továbbra is előre a lenini úton!
Az 1-es számú hsz-t ceterum censeo (sokadik már hogy említem), a bécsi döntés, területgyarapodás címkéknek és fogalmak teljesen értelmetlenek Belgrád 1941-es német bombázásával kapcsolatban.
Budapest leggyakoribb "turistaképei" a Halászbástyáról és a Gellérthegyről készülnek. Ilyenekből ma is több száz, ha nem ezres nagyságrend van a fortepanon. A mostani Nagy Gyula sorozat önmagában sok tucatnyi képpel járult ehhez hozzá. Ezek a képek segíthetnek Budapest kronológiáját, városfejlődését egészen aprólékosan visszaidézni. Ugyanakkor a hasonló képeket most a képfelirat alapján sokszor nehéz megtalálni, mert nagyon sokfajta képinfót kaptak a képek. Kicsit ad hoc melyik megfejtő mit emel ki abból ami látszik vagy ahonnan készült. És hát csakugyan nem lehet mindent felsorolni, ami a képeken van.
Nem használhatnánk valami karakter-szimbólumot ezekre címkeként? Első megközelítésben úgy érzem hat ilyen jelre lenne szükség, Halászbástyáról északra, keletre, délre illetve Gellérthegyről északra, keletre, délre. Határesetekben esetleg két jel.
Valami olyan jelet kéne kitalálni, ami gépelhető, összefogja ezt a 6 típust, de olyan, ami a keresésekben nem interferál más képinfókkal és címkékkel. Lehetne pl. Bp01, Bp02, Bp03... stb vagy BpHb1, BpHb2, BpHb3... vagy BpHÉ, BpHK, BpHD vagy ilyesmi?
Ha már licencről (és nem liszensz) beszélünk,érdemes megemlíteni a húszas években a Németországból beszerzett Udet U 12 gépeket, melynek terveit a székesfehérvár-sóstói üzem átdolgozta oly módon,hogy a szárnymerevítéseket és a vezérsíkokat megváltoztatta,hogy ne kelljen a németeknek licencdíjat fizetni.
A fenti képeken már az átépített Udet gépek vannak, ezért célszerű lenne alóluk törölni a ˇliszenszˇ cimkét.
Tudom, hogy ezzel nem mondok újat, de a címkézés egyre gyakrabban "írja felül" a képinfó-szerkesztést. Arra gondolok, hogy egy képnek nincs képalája, így benne marad a noinfóban, közben pedig címkeként ott van, hogy Cesky Krumlov vagy Velence.
Senkinek sem akarnék plusz munkát adni (áldassék az összes szerkesztő és címkéző és egyéb önkéntes neve), de nem lehetne ezt olyasféleképpen leegyszerűsíteni, hogy ha helyet jelölő címke kerül egy "azonosítatlan" fotóhoz, abból legyen valamiképpen képalá is?
Tévedtem, félreértettem valamit az elején. A címkére keresés a címkéket adja ki. A keresőbe beírt szöveg ad ki mindent. Ez baj, mert akkor én hiányosan címkéztem eddig. Még szerencse, hogy nem sokat...
ez a dupla cimkézés (info-ban is szerepel, cimkében is) már többször előkerült. Én általában az egységesítés miatt bennehagyom ha az info-ban szerepel, hogy a képen van egy Vöcsök repülőgép, de valaki cimkeként is azonosítja. Mert mi van ha valaki a Vöcsök-márka cimkére kattint, de valamiért 5 olyan kép van, ahol info-ban benne van a Vöcsök, de a cimkéből lehagytuk?
Az ismert és érdekesebb hidak általában szerepelnek az infóban. Ha mégsem, akkor utólag ki kell egészíteni az infót. Amúgy szerintem lehet olyan kép, ahol nem főtéma, vagyis az infóban nem szerepel (ott mondjuk egy látképnél nem érdemes leltárt tartani), de mégis jelzésre érdemes, kérdés, hogy ilyenkor legyen-e címke.
Egyébként általában ami az infóban van, azt én nem címkézem, ezt alapelvként értettem (bár találkoztam már egy csomó templom címkével duplán; írok viszont templom címkét, ahol a templom más módon van nevesítve: székesegyház, plébánia, bazilika stb).
Nézd, te más léptékben, más távolságról tudod nézni a stílust, célkitűzést, koncepciót, az egész műfaj mibenlétét, a hazai megjelenés okait, a megvalósulást. Talán azt is el tudod mondani, hogy mikor mennyi volt benne a szerző egyéni alkotói megnyilvánulása, és mennyi, mi az, ami az elvárásnak megfelelően rá, hozzá lett aggatva, vagy túlbuzgóságból, a megfelelési kényszerből fakadt részben vagy egészben. Nagyon hasznos lenne, ha egy-egy művet/épületet be tudnál mutatni egy blogban, (bejegyzésekben) elemezve, közérthetően. Apropónak a fortepan anyaga nagyon alkalmas.
A wikis cikk nagyon jó, de a hazai viszonyok, és a megjelenés a különböző művészeti ágakban elég egyedinek számít, talán nem tévedek nagyot.
Egy időben észrevettem anno, hogy melyik mondatok nem illenek az éppen olvasott szövegbe, és önkéntelenül megtanultam átsiklani ezek felett. Talán így is készültek, akár pl. egy alkalomra írt vers egy versszaka könnyedén elhagyható, vagy egy tanulmány, vagy kritika rövidke bekezdése kihagyható, feltételezem hogy utólag ragasztották hozzá, bele, mint a példabeli timpanont. Tehát a megfelelésnek több formája volt, minőségi és mennyiségi szempontból is.
Az építészet pedig annyi mindentől függ, hogy az alkotó egyéni elképzelése mindig korlátok közé szorul, a szocreálban pedig kimondottan felülről vezérelt lehetett. Emellett ki volt/van szolgáltatva a megvalósító közreműködők anyag/eszköz/felfogás jellemzőinek is. A végeredmény sokkal inkább függ a megvalósítási adottságoktól, mint más művészeti ágban. Ha az építőipar nincs birtokában egy korszerű építési anyagnak, technológiának, akkor hiába tervezne az építész valami egészen mást, és még meg volt/van fejelve az egész a vélt, vagy valós ideológiai elvárásoknak. Ilyen földhözragadt szempontból látom ezt a témát, ezek tűnnek fel először, a miértek, nem pedig a stílusjegyek, mert meghatározó szerepe van, sejthető, hogy nem egy felszabadult alkotói munka eredménye, bármennyire kvalitásos is legyen az alkotó. De ez pl. a mai szobrokra is vonatkozik, hogy kilépjek az építészet köréből, és a múltból :)
A szocreált én, itthon, a felülről diktált ideológia kényszerű kiszolgálásának, vagy a szükségszerű megfelelésnek tartom.
Azt nem vitatom, hogy fontos dolog tisztába tenni, de ehhez más formát látok célravezetőnek. De, mint mondtam, ez csak egy szubjektív vélemény. Nem valószínű, hogy beszerzem a kapcsolódó elemző szakirodalmat ebben a témában, nem foglalkoztat a téma, csupán a címkézést tartom itt problémásnak, főleg ha be van dobva a gyeplő a lovak közé. De ezt már írtam.
Ha a szívedre teszed a kezed, nem látsz hasonlóságot a 189. és 190. hsz.-ban belinkelt épületek között, amelyek hasonlatossá teszik őket egymással, de különbözővé a 191. hsz.-ban bemutatott épületektől? A szakértő alapú megközelítés mellett a józan ész alapú is szükséges lehet.
Nem világos, mely szakértőkben nincs meg a közmegegyezés ill. mely nemzetközi szakirodalom hiányzik. A szocialista realizmusnak pl. van angol nyelvű wikipaedia oldala, ahol ráadásul még olyan megjegyzés sincs, hogy ez az oldal hiányos, vagy fejlesztésre szorul, vagy elfogult véleményt tükröz. http://en.wikipedia.org/wiki/Socialist_realism Ez a wikipedia oldal egyébként meglepően sok szakirodalmi hivatkozást is tartalmaz. Sőt, "nyugati" szerzők tollából, akik talán kevésbé vádolhatók elfogultággal.
Belinkeltem neked az Építészet és Tervezés Magyarországon 1945-59 c. könyvet, kiadta az Országos Műemléki Hivatal és a Magyar Építészeti Múzeum. Ez a könyv nagyrészt a szocialista realista építészetről szól, szakemberektől szakembereknek.
Ha már építészeti szakirodalomról van szó a szocreál építészeti stílus inkább a jobban elfogadottak közé tartozik, szemben sok mással. (pl. a brutalizmus: http://en.wikipedia.org/wiki/Neobrutalism )
Nem a szocreállal ill szocialista realizmussal, mint építészeti, vagy művészettörténeti stílussal van a gond, hanem az általa reprezentált korral. Ennek a kornak a magyarországi megítélésben nincs "szakértői" konszenzus; éppen ellenkezőleg, a kor erős és polarizált indulatokat vált ki továbbra is. Ez az erős és személyes érzelmi megközelítés aztán visszahathat a jelkép rendszer (itt a forma és stílus) megítélésére. Ezért nem lehet nálunk e kor stílusjegyeit épp oly elfogultsággal összehasonlítani, mint mondjuk a szumátrai batak és minangkabau építészet közötti különbséget és hasonlóságot.
a megfejtések fórumban elhangzott dátumkorrekció miatt innen is ki kell venni a Csehszlovákia címkét
