Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Annak idején, ügyes lakatosok ilyet gyártottak, sorozatban vontatható, utánfutószerű formában.
Csak ugye a bogyózózás/darálás alapelvárása nem jön össze, a konstrukcióból adódóan, szerintem. A legkisebb bogyó is megroppanjon, de a legnagyobb mag se sérüljön.
Cáfollak, mert kiváló must készíthető ezzel a kis préssel. A préselés elején kapjuk a legfinomabb italt. A kimenő oldalon lévő csavarral úgy be lehet szorítani a készüléket, hogy szinte száraz a törköly. Ez a kierőszakolt must már tényleg nem jó. Be kell állítani ízlés szerint!
Mindenkinek javaslok ilyen kis gépet, akinek a kertjében leledzik néhány tőke.
Vannak nagyobb teljesítményű motorizált csavaros prések, de ezt 100 ezer Ft-okban mérik.
Pár évig kínlódtam hagyományos préssel ami rémálom a csavaros préshez képest. Összenyomás, fellazítás újra szorítás és mégsem volt tökéletes. a lécek között kijött a törköly, mindenhol folyt a lé, muslicák, szóval ez a kis gép maga volt a megváltás. A házam népe igényli a szőlő levét, 1-2 liter friss ital könnyedén elkészíthető.
A behúzócsigás szőlőprések (olyanok, mint a paradicsom paszérzó, csak nagyobbak) előnye, hogy folyamatosan lehet beléjük tölteni az anyagot, a nagy hátrányuk, hogy silány mustot készítenek, mivel roncsolják a szőlő héját, de legfőbbképp a magokat. Egy magára valamit is adó borvidék termékleírásában kifejezetten tiltott az ilyenek használata.
Aki csemegeszőlőt termel családi fogyasztásra, ott könnye előfordul, hogy több terem mint amit megesznek. A borkészítés külön szakma, sok buktatóval. Mi rengeteg mustot iszunk, ha sok a szőlő.
Lebogyózva, megmosva a húsdarálóhoz hasonló csavaros préssel csinálom. A kis bordás prések nem érnek egy kalap sz*** sem szerintem. De mindenki maga tudja... Egyébként ennek a kis gépnek az ára 20 ezer alatt van.
Ritkán bort is készítek, de ilyenkor cukrozom a mustot 20-22-re magyar mustfokra és nem brixre, fajélesztővel beoltom, kotyogó kelletik.
Szépen érnek a szőlőim, mézédesek, egy fajta a Katharina rothad, ízetlen rosszul színeződik, sőt látom hogy pereg is, továbbá penészszag terjed a környékén. Ennyit érnek a leírások, a darazsak sem szeretik, bezzeg a Palatinát igen. Kísérletezni pontosan ezért érdemes.
Mivel ízre megyek, lassan minden megfelel, ha nem jön a fejsze!
Mindezek mellett valahogy meg kell szűrni is, mert gusztustalan,ahogy 1-2honap után leülepszik, letisztul, majd osszekeveredik a trutymó a tiszta résszel.
Nejem tisztán zalagyöngyével játszik. Neki ízlik, nekem émelyítően édes és ha szódát öntök bele, érdekesen felhabzik.
Ha szőlőlevet akarsz készíteni, első körben a csírátlanítást kell megoldanod, aminek lehetőleg kénmentesnek kell lennie.
Ha ez megoldott, akkor a letöltést kell megoldanod.
Ha ez is megvan, akkor el kell döntened, hogy milyen ízvilágot szeretnél.
Jó eséllyel egy fajtából nem fogsz tudni megfelelő ízvilágú lét előállítani, hanem két-három házasításával, pláne, ha muskotályos ízt is akarsz benne.
Ami szerintem egyik fajtának jó lehet, az a nektár. Szálvesszős művelést igényel, 18 fok (KMW, nem Brix) körül szüretelve, brutál gyümölcsös, különleges, kissé fűszeres ízű, de ehhez kell valami savasabb fajta, esetleg mustsűrítmény.
Azt ne felejtsd, hogy a bolti levek nagyban befolyásolják a közízlést. Ha kóstoltál már saját almalevet, össze se lehet hasonlítani a boltival, az utóbbi jóval hígabb és savanyúbb. A házi szőlőlé dettó.
Olyanapró részletkérdésről nem beszélve, hogy ha árusítani akarod, akkor esetleg élelmiszer előállítói végzettség, alkalmas helyiség, egyéb engedélyek is kellhetnek.
Mindenképp. A csemegeszőlő azért csemege, mert mind a cukor-, mind a savtartalma alacsonyabb a borszőlőkénél. A kettős hasznosítású fajtáknál (pölöskei, néró stb.) lehet játszani a szüret időpontjának a megválasztásával.
A képeken egy csemegeszőlő rő van, amiből telepítenék otthonra is, ne csak a hegyben legyen.
Most van érésben. Kimondottan édes, nem savas érzetű, roppanó héjú és ropogós belsejű, muskotályos. Magva van, akár 4-5 is. Alapvetően ellenálló fajta, tavaly is termett, amikor majdnem nulláztuk a szőlőt az elmaradt permetezésekkel, ezért is tartanám meg.
A fajtáját sajnos nem tudom, de jellegzetes levele miatt remélem itt megismeri valaki.
Ősszel vennék pár oltványt belőle, ezért kéne beazonosítanom valahogyan.
10-20 kg szőlőt simán meg lehet termelni egy tőkén,semmi baja nem lesz.Persze a profik inkább hektárban számolnak és ott biztos hogy hatékonyabb a több tőkéről kisebb mennyiség.Nekünk hobbistáknak szabad a választás hisz csak szórakozás.Szerintem nekünk nem kell ostromolni a csúcsokat és 50-70 kg-t leszedni a tőkéről,ezt megint a profikra bízzuk.Ezért ha nem akarunk nagyon sokat termelni akkor szerintem az alany is elbírja és csak nagyobb biztonság mint saját gyökéren nevelni..... ... Janem tudom ki mennyire tapasztalt ezért az amatőr kifejezést csak saját nevemben használtam.
Olvasd újra,én csak idéztem .Borisz esetében is esetleg az alany nem bírja az oltványt ,mondjuk azért látható hogy bírja ,talán a vastagság annyira nem meghatározó.
Csodák nincsenek. 1kg szőlő előállításához X mennyiségű napenergia, Y mennyiségű víz, Z mennyiségű komplex tápanyag szükséges a szakértelmen, ápolási munkán, permetszereken kívűl.Több kg szőlőhöz több XYZ stb kell. A több napenergia hasznosításához nagyobb felvevő (lomb))felületre van szökség.
Szóval jogos az észrevételed.
Tulajdonképpen nem is Neked válaszolok, hiszen Te szakember vagy, és az észrevételed maga mutatja, hogy nincs szükséged magyarázatra. De vannak itt nálam is kezdőbbek, akiknek jól jöhet, ha azt is tudják is, hogy mit miért teszünk. PL. miért van az, hogy az első termést általában nem hagyjuk meg, hanem hagyjuk, hogy az energiafelvevó felület (a lombozat) növekedjék a termés fejlődés helyett.
