Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Na, a Fanny-tól elbúcsúzunk,tavaly is szívatott,idén is csak a gond van vele(egy nagy lószart rezisztens)vagy csak nekem nincs szerencsém vele. A többi szőlőm mind szép, ennek már most tiszta pötty a levele, a fürt lisztharmatos.
Amiröl én beszéltem, az nem karhossz, hanem hajtáshossz, legalábbis, ha jól értettem ali-bát, ö is azt kérdezte. Kart addig húzol (4 éves kortól évenként mindig fél-egy m-t növelve), ameddig jónak látod, meg a tökéd bírja és van neki elég helye hozzá.
Ez a 2m a karhossz, vagy az éves hajtás, amit szerinted nem éri meg túllépni? Az adott éves hajtással egyetértek, az nálunk sincs a pergolán 120-150cm hossznál több.
Amennyiben a karhossz, úgy kifejthetnéd azt is, hogy miért nem? Szerintem ez így egyelőre csak egy kinyilatkoztatás, érvek nélkül. Nálunk a tapasztalat azt mutatja, hogy a két tő simán kinevel 1.5-2db 120L hordóra való fürtöt, aminél a cukorfok 20-21 magyar mustfok körüli szeptember végére. Ez nyilván nem a szakma csúcsa, de hogy nem éri meg foglalkozni vele otthoni célra, az szerintem túlzás.
A tőke túlterheléséről esetleg annyit, hogy ezek a tőkék a felmenő résznél 8cm átmérő vastagok és a képen látott terhelés ellenére rettenetesen akarnak hajtani.
A teljes lombfelület a talajjal párhuzamos síkon fut, alatta beton van, ami gondolom fűti lentről.
Betegségre sokkal kevésbé fogékonyak így felfuttatva, mint a kertben lévő társaik.
Azt nem értem pontosan, hogy miért, mert a lomb sűrűsége miatt azt várná az ember, hogy jobban gombásodik, de nem így van.
A lugas legalább 30 éves, a tőkék cserélve nem voltak.
Én nem vagyok sem szőlész, sem borász, csak próbálom magam képezni a témában, ha már rajtam maradt a szőlő. Közben megkedveltem a vele való foglalkozást, kísérletezek és gyűjtöm a tapasztalatot.
Tényleg érdekelne, hogy szakmai szemmel mi a gond az ilyen lugasos termesztéssel?
"A Syngenta még akkor is a blokkban kezelést ajánlotta a strobilurin esetében, amikor a BASF már figyelmeztetett, hogy meg kell törni más hatóanyaggal a blokk-kezelést. De a Syngenta nem tanult belőle."
Hát igen, egy dolog a tudás, más dolog a lelkiismeretesség.
Kicsit nézelődtem, és a Bayer honlapján feltűnt a rezisztencia besorolás, a FRAC-ra hivatkozik (Fungicide Resistance Action Committee). Olvasgattam kicsit a FRAC honlapját is. Ha jól értem, akkor az adott összetevő rezisztencia kockázatán múlik a blokkszerű használat. Ha pl. magas, akkor kizárt a blokkszerű használat, és rezisztencia menedzsment szükséges, ha alacsony, pl. kén, akkor nem kell variálni.
Továbbá vannak a hatóanyag családok, és az ugyanoda tartozó hatóanyagok nem alkalmasak rezisztencia törésre. Pl. a Dynali és a Topas egyaránt a triazolok családjába tartozó hatóanyagot használnak (múltkor említetted, nem magamtól szúrtam ki). A Vivando-ban ezzel szemben benzofenon van. Az más kérdés, hogy melyik III-as kategóriájú szerből árulnak ténylegesen kis kiszerelést az üzletek.
Ezen felül van hatásmód csoport (Mode of Action, MOA), pl. a gomba energiaellátását célozza a hatóanyag. Más csoportba tartozó szerek alkalmasak rezisztencia törésre. Van egy vonatkozó appja is a FRAC-nak, de a lenti pdf is jó.
Vannak olyan kordonsoraim ahol 2,5 méternél, 1méteres boltív sorok vannak kialakítva, itt hagyom, hogy földig lelógjanak a hajtások a másik oldalon .
Itt 50 cenkire a földtől csonkolom .
Ezáltal árnyékolom a lugassorokat, a fürtöket elrendezem, hogy ne legyenek felakadva, hanem szabadon lógjanak. A V kordon soraimnál amik 2, 5 méterre vannak egymástól, az erősebben felnövekvő karokat átvezetem a következő kordonsorra, majd ezután csonkolom .
Így az egész kertem, egybefüggő zöld sátorfelület .
Ez egy kicsit több permetezést igényel .
Ezt kézi permetezővel megoldhatatlan .
Ezért vettem egy STIHL 450 est, ez rendesen átforgatja a leveleket .
Ha csak a lelógó fürtöket kell permetezzem, arra egy STRATUS elektromost használok .
Az idén már egybe függőek a szőlő soraim, nincsennek közötte gyümölcsfák .
Tavaly a tetejét megtámadta a lisztharmat, nem tudtam pumpás kézi permetezővel megvédeni .
Szerintem helyi adottság és fajta függő is, hogy mennyire lehet terhelni.
Nálunk van egy pergola kialakítva az udvaron, amit két tő szőlővel futtattunk be.
Az alapvető elvárás az árnyékolás volt, de a termés bebizonyította az évek alatt, hogy nem volt rossz döntés.
A pergola 20m2 felület és jelenleg így néz ki, ahogy a képen látszik.
Vizet kap bőven, mert az eresz kifolyó 2-3m-re van a tőkétől, a föld alatt meg víznyelő lett kialakítva anno bontott betonokból. A tőkék pár évente kapnak marhajó trágyát és érett komposztot kicsit beásva.
Ali bá! Látom nem válaszoltak a kérdésedre!Én a szerény tudásom alapján válaszolok!Aszölö kuszó növénymindig tovább hajt de a tökeközelében felkopszodik Ezért tanácsos bitositó csapot hagyni!Atápanyagot jobban igényli!Én 3 m néltovább nem huznám!Üdv Keresztes Sándor
A szölön (szerintem) lisztharmat elsö jeleit észleltem, ezért tegnapelött Quadrissal megpermeteztem. Úgy láttam, hogy a vesszöfoltosság és egyes szemek erre utaló jeleket mutatnak, de csak néhány helyen. De én mindig minden permetezéssel úgy vagyok, (legalábbis, ha akkor permetezek, amikor már látható kártétel van), hogy fogalmam sincs, hogy hatott-e valamit. Kell aggódni? Jól látom, hogy ez lisztharmat?
Engedélyezett, annak, akinek van saját méregraktára. Kiskerttulajdonos ritkán rendelkezik ilyennel. Ugyanis aki nem rendelkezik méregraktárral, az kizárólag a következő permetezéshez szükséges permetszereket tárolhatja ideiglenes jelleggel.
A Syngenta még akkor is a blokkban kezelést ajánlotta a strobilurin esetében, amikor a BASF már figyelmeztetett, hogy meg kell törni más hatóanyaggal a blokk-kezelést. De a Syngenta nem tanult belőle.
Az engedélyező hatóság a Ridomil Gold Plus 42,5 WP engedélyokiratát 2020. december 31-i hatállyal visszavonta. A terméket nagy- és kiskereskedők a 2021. június 30-ig értékesíthetik, a szer felhasználása 2022. június 30-ig engedélyezett.
Én ezt a "blokkszerűen javasolt alkalmazni" megjegyzést nem tudom hova tenni. Amikor azt javasolják, hogy egymás után többször, 1-2 hetes eltéréssel fújjam ugyanazt. Ez az antibiotikumra hasonlít, amit végig kell szedni 5 napon keresztül, hiába enyhülnek a tünetek? Vagy ezt a rezisztencia kérdést elhanyagolva írják, ne hallgassak rá?
mondjuk pont a ridomilra már nem lesz rezisztens, lévén, hogy kivonták a forgalomból, kiskertben jövöre amúgy se használható, mert kiskerteseknél senkinél sincs méregraktár, ahol az idén esetleg még szabályosan megvett szert szabályos keretek között tárolhatná.
Egy adott szer lepusztítja az adott kórokozók mondjuk 99,99 százalékát. A maradék 0,01 % fog szaporodni. Ezek közül lesz olyan, amelyik valamilyen genetikai eltérés miatt ellenálló az adott szerre. A következő generációban ezek már sokkal nagyobb arányban lesznek jelen, a második kezelés hatékonysága ezért már csak 99 %, ami még mindig nem rossz, de a harmadik már csak 90 és így tovább. De, ha váltogatod a szereket, akkor amelyik túlélte az első szert, az majd pusztul a másiktól és így tovább, nem szaporodnak fel az ellenálló változatok.
Itt sincs ez másképp, mint az emberi baktériumokkal: a sok, rosszul, rosszra, ész nélkül, nem kúraszerűen szedett antibiotikum elpusztította a kórokozók nagy részét, de amelyik túlélt, tovább szaporodott, az később arra az adott szerre már nem reagált, sőt sokszor másra sem. Ha áttelelő fajta kártevőről/gombáról beszélünk, akkor rossz esetben örökre rezisztens marad az adott hatóanyagcsoportra (ha jól rémlik, a strobilurin így járt). Ezért illik váltogatni a hatóanyagot, valamint kontakt szerrel (réz/kén, egyéb) megtámogatni a hatékonyságot.
