"Ez a kazár vezér tört a kagáni trónra, veszített, és menekült a türkökhöz a híveivel (kavarokkal). Ez az a kende, aki a türkök egyik fejedelme volt. (A másik a jila). Aztán a fia Kurszán élte meg a honfoglalást"
Szépirodalom, képzelgés."
Nézzük.
A kavarok csatlakoztak a türkökhöz. Volt tehát a türköknek egy megas arkhonjuk, és a kavaroknak is egy fejedelmük.
Tudjuk, hogy az arabok két fejedelmet ismertek. A kündüt és a jilát. Na de a kazárok harmadik méltósága volt a kündü.
20 forintos kérdés: miért is nevezték volna el a türkök a saját szakrális fejedelmüket a kazárok harmadik tisztségéről? Erre a kérdésre nem lehet értelmes választ adni, csak azt, hogy ilyen nincs.
Akkor viszont megvan a kagán(2), aki nem volt más, mint a kazár kündü, ő volt a lázadók vezére...és ő volt az arabok által látott egyik fejedelem. Az arabok meg arról nem tudtak, hogy két együtt élő, de külön szervezeti egység (a türk törzsszövetség és a kazár kavarok) egy-egy fejét mondták az informátorai a türkök fejedelmeinek.
"... hogy jön ki a megasz turkiasz arkhón mint "nagyfejedelem"???"
Úgy, hogy a közös ügyekben a törzsfők tanácsában névleg ő döntött. És volt olyan dolog, amiben gyakorlatilag is ő döntött, de volt olyan is, amikor a törzsfőnökök a saját fejük után mentek.
És amíg támadó jellegű volt a törzsszövetség (kalandozások), addig nem voltak közösek az ügyek, de amikor a védelem került előtérbe, akkor rögtön keletkeztek közös ügyek.
Azt kellene látnod, hogy a törzsszövetség nem államalakulat, nincs állami adminisztráció, nincsenek közös törvények, hanem csak a legszükségesebb közös ügyek intézése volt központosítva, de még azok intézése sem volt intézményesítve.
Az állam szervezése majd csak Taksony, Géza idején kezdődik.
Így aztán a törzsszövetség vezére nem egy egységes államot vezetett, hanem egy kialakulatlan jogkörrel a többiek fölé helyezett fejedelem volt.
"A DAI szerint azért harcoltak az első hadsorban a kavarok, mert ők voltak a legerősebbek. Érthető lenne, miért rangsorolja Árpád családját is az első helyre, ha ez lenne a kavar dinasztia."
Hogy a DAI ilyesmit írna, arra én nem emlékszek. Ők a "legbátrabbak és legvitézebbek" voltak.
Csak azt nem tudom felfogni, hogy mi köze van Árpádnak a kavarokhoz? Árpád még a kavarok csatlakozása előtt lett főfejedelem, tehát nem volt kavar. De ezt szépen le is írja a DAI.
(Különben nem csatlakoznak a kavarok, hanem beolvadnak a születő törzsszövetségbe, annak szerves részeként).
Mert kézenfekvőbbnek látszik, hogy Kézai mindössze elhallgatott egy apró körülményt. Érthető okból nem verte nagy dobra, hogy az elő- és hátvédszerep a frissen csatlakozottak kényszerű kötelessége. Ez egyébként a kavarokkal kapcsolatban a DAI-ban is csak közvetve szerepel.
"Ha volt is nyoma az eredeti szerepkörnek, annak a szerepkörnek a státusza, értékelése Kézai korára már megváltozott. Ezért Kézai átírta a szerepkör és Árpád kapcsolatát"
Nem kellett átírnia semmit, elegendő volt annyit kiemelnie, hogy Árpád hadai az első sorban küzdöttek.
Gondolod, hogy a dinasztikus - akár élőszóbeli - hagyományban nem maradt volna nyoma az eredeti segédnépi szerepkörnek? Amiből Kézai el nem ítélhető módon az elsőséget, az első vonalbeli hadrendi jelleget emelte ki?
Vajon miért gondol a kutatás arra, hogy Bizáncban félreértették a csatlakozó népek nagy véráldozattal járó elő- és utóvédszerepét úgy a kangaroknál, mint a kavaroknál?
12. századi székely és besenyő ispánokról írtál: "Kiemelt és rangos pozíció volt a határterületükön a csapataik és az egész királyi sereg vezetése, elő- és utóbiztosítása. Ezért is változtatta meg Kézai a régi történetet, és írta át Árpádot az elő- és utóvédhad vezérévé".
Szóval ezek a 12. századi századi határőrparancsnokok szolgáltak volna mintául az uralkodócsalád ősének megformázásához.
A világért se lehet valódi a párhuzam:
Kézai: ""hadával együtt ez az Árpád hatolt át legelőször a rutén havasokon, és elsőként vert tábort az Ung folyó mellett, mivel az ő nemzetsége Szkítia többi törzse viszonylatában azt az előjogot élvezi, hogy előrenyomulás közben a sereg élén halad, visszavonuláskor pedig a legutolsó" (Bollók János fordítása).
DAI (39. fejezet): "az úgynevezett kavarok a kazárok nemzetségéből valók ... elmenekültek, és elmenvén, letelepedtek a türkökkel együtt... Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc közül, és háborúban elöl jártak, az első törzsek rangjára emelték őket. Egy fejedelem van náluk, azaz a kavarok három törzsében, aki máig is megvan." (Moravcsik Gyula fordítása)
Mert a 12. század előtt nem létezett amúgy ilyen segédnépi szerepkör? Az Kézai találmánya? Így gondoltad???
Milyen adatra gondolsz? Ugye nem valami hipotézisláncolatot hiszel annak?
"a kavarokat nem látom még elkülönítve a régészeti anyagban és a helynévanyagban sem"
Ez alapján kétségbe vonod, hogy voltak?
"annak státusza volt különböző az eredeti magyar törzsekéitől, így kézenfekvő, hogy ezt az érdekességet vegye előre, legfőképpen, mivel közli is, hogy a külömbségük már jogi értelemben eltöröltetett, és másodrangú csatlakozott népből a magyarokkal egyenrangú néppé váltak"
Világosan közli, hogy "Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc génosz közül, és háborúban elöl jártak, az első génoszok rangjára emelték őket." Azon lehet vitatkozni, félreértették-e Bizáncban az elővédszerepet, mindenesetre ezzel okolja meg a DAI első helyre sorolásukat.
"Ez a kazár vezér tört a kagáni trónra, veszített, és menekült a türkökhöz a híveivel (kavarokkal). Ez az a kende, aki a türkök egyik fejedelme volt. (A másik a jila). Aztán a fia Kurszán élte meg a honfoglalást"
Ha fel is hatalmazták volna az Árpádokat a közös védelem irányításával külső támadás esetére, ez valóban eseti jellegű dolog lenne. Ebből hogy jön ki egy megasz turkiasz arkhón?
"primus inter pares az egyetlen megas arkhon volt"
A DAI szerint azért harcoltak az első hadsorban a kavarok, mert ők voltak a legerősebbek. Érthető lenne, miért rangsorolja Árpád családját is az első helyre, ha ez lenne a kavar dinasztia.
