Mi van akkor, ha csak megállították és visszafordították az általad vizionált (bár eléggé esélyes) elszlávosodást, lévén a központi területeket szállták meg, ahol a magyar nyelvűek tartózkodtak és idővel velük asszimilálódtak. Szerintem kulturálisan is közelebb álltak hozzájuk, mint a szlávokhoz.
De van itt még egy probléma. Valahova el kell helyezni a térben egy jó adag ugor nyelvű népességet, akik nem lehetnek sawardok, mert azok a Kaukázusból jöttek.
(Tudod, én őket az erdős puszta övbe rakom, Levéd uralma alatt.)
Azért azt nem árt észben tartani, hogy amikor múltidőben a turkokról ír, valójában a szavarti aszfalik történetét meséli el, mert akkor még (Levedi idejében) így hívták őket.
"Együtt laktak a kazárokkal treisz (3) / t'treisz (303) esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal. "
Ember!
Három évbe marha sok háború fér bele. Nnna, abban mindben benne voltak a turkok.
"Kazária, fejedelme, a kagán vitézségükért és szövetségükért nemes kazár nőt adott feleségül a turkok első vajdájának, akit Levedinek neveztek""
Általában azt nézik a királyok, fejedelmek, hogy milyen vitéz a vőlegényjelölt. Vagy mégsem???
A szövetségükért viszont már sok királylányt férjhez adtak.
Nyilván ez történt Levedi esetében is.
Elég sokszor leírtam már. Akár meg is jegyezhetnéd végre.
Ámde. Száz évvel az események után már akár össze is kavarhatta bíborka az eseményeket. Elképzelhető, hogy nem is Levedirhez, hanem Árpádhoz adtak kazár hercegnőt, és nem is a kagán adta, hanem a kündü......a kagán elleni szövetségük megpecsételésére.
"Kézai: ""hadával együtt ez az Árpád hatolt át legelőször a rutén havasokon, és elsőként vert tábort az Ung folyó mellett, mivel az ő nemzetsége Szkítia többi törzse viszonylatában azt az előjogot élvezi, hogy előrenyomulás közben a sereg élén halad, visszavonuláskor pedig a legutolsó" (Bollók János fordítása)."
Ezt találtam Kadocsához héber vonalon : Kadocsa - Khadidya (héber eredetű, jelentése bizalom az úrban) az arab világban női névként átvétellel létezik.
"Levéd nem a kazárok összes háborujában vett részt, hanem csak a kazár polgárháboruban"
Talán el kéne olvasni a DAI-t: "Együtt laktak a kazárokkal treisz (3) / t'treisz (303) esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal. Kazária, fejedelme, a kagán vitézségükért és szövetségükért nemes kazár nőt adott feleségül a turkok első vajdájának, akit Levedinek neveztek".
Teljesen felesleges ide beírnod bármit is, amíg a minimális tudásod nincsen meg a különböző témákban.
"Álmos az egyik turk »vajda«, aki fölött azelőtt sem saját, sem idegen fejedelem nem volt"
A szöveg szerint a turkoknak korábban csak vajdáik ("boebodoszaik") voltak, Árpád megválasztatásával viszont lett egy "arkhónjuk" is. Az "arkhóni" tiszt szemmel láthatólag egy rendhagyó tisztség a törökség addigi történetében, legalábbis a DAI ezt sugalmazza. A kagán jóváhagyatta a vajdákkal, hogy legyen közöttük egy "arkhón" is.
Kovács Attila: "A tudós császár, félreértve a nomád diplomácia kommunikációs sajátságait, az alávetett és katonai segédnépként használt törzseket tette meg a szupremácia birtokosainak" (i. m. 37–8.).
"Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc közül, és háborúban elöl jártak, az első génoszok rangjára emelték őket"
DAI: "Tudnivaló, hogy egész Besenyőország nyolc tartományra oszlik, s ugyanannyi nagy fejedelme (megasz arkhónja) van ... a besenyőket kangarnak is nevezik, de nem mindet, hanem csak három tartomány népét, a Javdi-Erdimét, Küercsi-Csurét és Kabuksin-Juláét, mint akik a többieknél vitézebbek és előkelőbbek, mert ezt jelenti a kangar elnevezés" (37. fejezet). "A besenyők pedig, akiket korábban kangarnak neveztek (ugyanis ez a kangar név náluk a nemes származás és vitézség értelmében volt használatos)" (38. fejezet).
A steppei taktika és "idegenrendészeti politika" félreértéséből adódhatott az egész kusza félreértéshalmaz, hiszen az "első génoszok" rangjára emelt befogadottak éppen nem a legelőkelőbb etnikumnak számítottak a házigazdáknál. Mint kimutattam, a névetimológia is erre látszik utalni: a 'segít, támogat' ugyanis a török nyelvekben: kazah žärdemdes-, kirgiz žardamdaš, tatár yardäm it-, oszmán yardım, ujgur yardäm. Török párhuzamok alapján tehát egy későn csatlakozott népesség élhetett a besenyők segédsapatokat kiállító Erdem tartományában.
"Tóth Sándor László is csak azzal érvel ezen álláspont ellen, hogy lehetetlen az, hogy a kisebb kavar csoport szervezze meg a nagyobb magyar csoportot"
Pálóczi Horváth András: "Köztudott, hogy már a honfoglaló magyarok törzsszövetségében is voltak keleti eredetű, idegen etnikai csoportok, főként a Kazár Kaganátusból kiszakadt és a magyarokhoz csatlakozó kabar törzs keretei között. Ezek közül az írott források és a népnévi jelentésű helynevek segítségével jól azonosíthatók az alánok, az onogur-bolgárok, a kálizok (khorezmiek) és maguk a türk eredetű kazárok is. A honfoglalás után, a X. század folyamán beköltözött mohamedán volgai bolgárokkal és kálizokkal is számolhatunk. A Magyar Fejedelemség korában e csatlakozott népek – az etnikai munkamegosztás elve alapján – a katonai segédnépek hagyományos szerepkörét töltötték be, a fejedelmi sereg elővéd és utóvéd csapatait képezték, bár esetenként más jelentős tevékenységet is elláttak (kereskedelem, pénzverés, ötvösség stb.). Az államalapítás idején nyugati módra átszervezett királyi seregben is megmaradt azonban egy nomád taktikával harcoló könnyűlovas alakulat, amelyet továbbra is katonai segédnépekből szerveztek, s az egész Árpád-kor folyamán kimutatható. A XI–XII. században kálizok, besenyők és székelyek szerepelnek ilyen feladatkörben. A hagyományos katonai szerep jó ideig elősegítette a népi különállást, és késleltette az asszimilációt, még akkor is, ha a kora Árpád-korban etnikai-területi autonómiáról nem beszélhetünk. A Magyarországon élő muszlimok (khorezmiek és maghrebiek) még a XII. század közepén is őrizték nyelvüket, etnikai és vallási identitásukat, ahogy az 1150–1153 között Magyarországon járt arab utazó, ABU-HÁMID AL-GARNÁTI írja. Az ő példájukon vizsgálta a vallási és kulturális szempontból izolált etnikai közösségek fennmaradásának lehetőségét SZŰCS JENŐ. Szerinte a muzulmán közösségek csak a XIII. század első felében asszimilálódtak a katolikus egyház által folytatott üldözés következtében, vagyis mintegy 300 évig őrizték különállásukat. Az etnikai összetartás kimerülésének jelei csak a negyedik évszázadban mutatkoztak."
Kézai: ""hadával együtt ez az Árpád hatolt át legelőször a rutén havasokon, és elsőként vert tábort az Ung folyó mellett, mivel az ő nemzetsége Szkítia többi törzse viszonylatában azt az előjogot élvezi, hogy előrenyomulás közben a sereg élén halad, visszavonuláskor pedig a legutolsó" (Bollók János fordítása).
DAI (39. fejezet): "az úgynevezett kavarok a kazárok nemzetségéből valók ... elmenekültek, és elmenvén, letelepedtek a turkokkal együtt... Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc közül, és háborúban elöl jártak, az első génoszok rangjára emelték őket. Egy fejedelem van náluk, azaz a kavarok három génoszában, aki máig is megvan."
Az első génoszok fejedelme ezért a turkok "első feje" a DAI-ban.
"A sok etnokultúrális egységből összetevődő kazár birodalomban a lázadáshoz nem feltétlen kell az, hogy a két fél korábban egyazon népet alkosson."
A kavarok "nemzetiségéről", nyelvéről én nem nyilatkoztam.
Én azt mondtam, hogy a kavarok a kazár birodalom része voltak, abból váltak ki, és csatlakoztak a honfoglalókhoz.
Úgy tudom, hogy legalább két népi összetevőből álltak. Az egyik volt a káliz (khorezmi) a másik valószinüleg kazár lehetett, hisz az egyik legfőbb kazár méltóságot viselte a vezérük (kündü).
"Ebben az esetben a lázadás a kazár kagán ellen (is) irányult és mégsem kazár polgárháború, mert nem feltétlen következik belőle, hogy a zsidózó kazárok is belefolytak a konfliktusba."
Mivel a kündü a honfoglalókhoz csatlakozott, elég jó esély van arra, hogy ő és szükebb környezete zsidózó volt. De arra is, hogy a polgárháború valódi háború volt a kagán ellen, vagyis a kagáni címért.
"A. Koestler említi, hogy a kagán Etilben lakó mohamedán vallású alattvalói feldühödtek a hittestvéreiket ért pusztításon és megsemmisítették a deltában azt a Volgára visszatérő kb. 40.000 fős flottát, amit korábban a kagán a zsákmány feléért engedett át a Volgáról a Kaszpi-tengerre."
Háááát, egy polgárháborúban sokminden megeshet.
Tudnék mesélni a NOSZF után kitört polgárháborúról egyet s mást szemtanú beszámolója alapján.
Nem erről van szó ebben az esetben sztem. végig lehetne venni a forrásokat, hogy vajon tényleg minden szomszédjuk szövetségesük-e a kora 10. században, de nem sok jelentőségét látom.
A kazárok összeomlásának fő oka, talán pont ez a szövetségi haderő rendszer, amiben ők maguk csak töredékét adják a teljes seregnek, ez ritkán életképes évszázadokon át.
Hogy mennyire nem mindegy, hogy a X. században melyik évtizedet nézzük a kazárokkal kapcsolatban, az ebből az idézetből világosan kiderül (József kagán levele Ibn Sapruthnak) :
- Eddig a napig senki nem tudott ellenálni nekik (a kazároknak 960-ig). Mind a csatlósunk (A körülöttük élő összes népre utal).
(mindössze 10 évvel később József kagánt legyőzi a Rusz)
No one has been able to stand before them to this day [about 960]. All of them are tributary. [But only about ten years later Joseph was defeated by the Russians, 969.] After the days of Bulan there arose one of his descendants, a king Obadiah by name
"Addig meg gondolkozz, hogyan létezhetnek lázadók polgárháború nélkül. (De ha el tudod képzelni, keresd fel a pszichiátered.)"
A sok etnokultúrális egységből összetevődő kazár birodalomban a lázadáshoz nem feltétlen kell az, hogy a két fél korábban egyazon népet alkosson.
Kitűnő lázadást feltételezhetünk pl. a Khorezmből az arab/mohamedán hódítás hatására a kazár kagán fennhatósága alá menekülő zsidózó khavarezmiek és a kagán mohamedán vallású, netán a kazárokhoz etnolkultúrálisan közelebb álló alattvalói között, ha előbbiek a politikai hatalmat vallási alapokon szerveződő szövetségre kívánták volna helyezni, egyúttal a kazár politikai hatalom csúcsainak érdekeit is veszélyeztetve azon keresztül, hogy erősítették a befolyásukat a zsidózó népelemek között és vallási síkon élezték ki a konfliktust, megosztva magukat a kazárokat is. Ebben az esetben a lázadás a kazár kagán ellen (is) irányult és mégsem kazár polgárháború, mert nem feltétlen következik belőle, hogy a zsidózó kazárok is belefolytak a konfliktusba.
A. Koestler említi, hogy a kagán Etilben lakó mohamedán vallású alattvalói feldühödtek a hittestvéreiket ért pusztításon és megsemmisítették a deltában azt a Volgára visszatérő kb. 40.000 fős flottát, amit korábban a kagán a zsákmány feléért engedett át a Volgáról a Kaszpi-tengerre.
" A szerzetes utalása még kevés ennek megítéléséhez, de mindenképpen érdekes, hogy majd a 16. században a protestáns históriásének-irodalomban is megjelent ez a motívum, amit Ady úgy adott vissza, hogy „keresvén zsidókkal atyafiságunk" (Komoróczy)
Tehát ahogy a római politikai érdektől független vallási irányvonal nyert teret a korabeli magyar politikai nemzet körében, felmerült az ideológiai gyökerek tényszerű megismerése ogénye kapcsán a honfoglalás kor egyes elemeinek zsidó kötődése.
Így van. A legnagyobb melléfogás a Medzser > Magyar nevet eredendően finnugor nyelvűekre vonatkoztatni a honfoglalás idején. A manč-eri névalakkal görcsölnek körömszakadtáig. Ezt egyszerűen nem tudják levetkőzni.
