Egyébként, ha a Kürt, Gyarmat és Jenő nemzetségeken kívül még tippelnem kellene, akkor én a Tarjánt nevezném meg a kavarok törzsének és lehet, hogy közlelebb járnék az igazsághoz.
Az a lényeg a DAI felsorolásában, hogy kiemeli, első a kazároktól elszakadt egy törzsbe szervezett 3 kavar nemzetség, maj következik a felsorolás. Igaz, hogy úgy folytatja, második a Nekié... stb. Szerintem itt van a kuyta elásva, mert a lényeg az lenne, hogy van a hetes törzsszövetségbe szervezett valójában 8 törzs, melyből az első a kavaroké, de nem nevezi meg konkrétan, melyik az.
Szerintem is valahogy így értelmezhető: a törzsszövetségbe egy törzsként kerültek be, de egymás között megőrizték különállásukat. Valahogy ilyesféleképpen lehetett a Kürt-Gyarmat is.
Szerintem ne akadjunk fel ezen. Egyébként a DAI szerint a kavarok három nemzetségét egy törzsbe szervezték, tehát az egy törzsbe szervezet három kavar nemzetséget emelték az elsők rangjára.
A többesszám oka ? Vagy titeket nem zavar itt ? Bár ezzel a többessel vigyázni kell amióta kiderült, hogy máshol is fordítási hiba a Moravcsik fordításban (Etel és Kuzu mint helyek)
A gyula a szavárdok legfőbb vezetője volt mindig is, csak a legfelsőbb vezetés változott. Ezért is gondolom, hogy a Megyer nem kazár volt: "A mağġarīya a törökök egyik fajtája ... a főnökük neve k.n.d.h. E név királyuk címe, mert a rajtuk uralkodó férfi neve ğ.l.h, és a mağġarīya közül mindenki arra fülel, amit harc és védelem dolgában, valamint egyebekben a ğ.l.h-nak nevezett főnökük parancsol nekik."
A DAI azt is irja, hogy az első törzsek rangjára emelték őket, és ha szó szerint vesszük...
Egyébként nem érdekes, hogy a muszlim források gyulát tartják legfőbb valódi vezetőnek, a DAI meg csak másodiknak a fejedelem után? A gyula valójában a hadvezér volt, aki már nem a honfoglalók legnagyobb méltósága.
Kezdetben volt a gyula és a fölötte álló kazár helytartó, a kündü.
Miután léptek a kaganátusból, a kündüre továbbá nem volt szükség. Lett egy főfejedelem, Árpád, aki a törzsszövetség élén állt és a gyula megmaradt hadvezérnek.
Egy fejedelme van a turk törzsek rangjára emelt három korábbiból egy törzsé szervezett kavaroknak, akik a sereg élén haladnak. Hogy tudsz a DAI-ból egyáltalán mást kiolvasni ?
"a kazároktól elszakadt csoport, az három kabar törzs és nem egy"
"Egy fejedelem van náluk, azaz a kavarok három génoszában, aki máig is megvan. [fejezetcím beszúrása]Első a kavaroknak a kazároktól elszakadt előbb említett génosza, második a nekié, harmadik a megeréé".
Én a baskír törzsek ismeretének függvényében határoztam meg a kavarnak vélt törzsek nevét és nem a DAI felsorolása alapján. Egyébként erre nem csak a Basgird kazár főember, hanem a régészeti leletek alapján következtetek. Az is lehet, hogy a felsorolásban -sztyeppei elhelyezkedésnek megfelelően- középen helyezkednek el a vezértörzsek.
"legtekintélyesebbként egyes olvasatok szerint a gyulát említi, valamint szerepel köztük egy bizonyos »Bulcsudi« is"
Ibn Ruszta: "A mağġarīya a törökök egyik fajtája ... a főnökük neve k.n.d.h. E név királyuk címe, mert a rajtuk uralkodó férfi neve ğ.l.h, és a mağġarīya közül mindenki arra fülel, amit harc és védelem dolgában, valamint egyebekben a ğ.l.h-nak nevezett főnökük parancsol nekik."
Azért mert a te hozzászólásaidban lévő tévedéseket senki nem veszi a fáradtságot, hogy kijavítgassa ne gondold, azért, hogy nincsenek.
Azért valamiféle releváns ismeretanyagra neked is szükséged volna ahhoz
Ezt meg kikérem magamnak, az, hogy nem szó szerint idézek egy forrást, vagy pl. figyelmetlenségből latin és nem görög nyelven hozok egy feliratot még nem ismerethiány. Kiváncsi lennék hány amatőr van ebben az országban aki annyi forrást ismer mint én. Ezzel rossz ajtón kopogtatsz.
A Bulcsúról szóló topikban írtam (4523.): Figyelembe véve a Salzburgi Évkönyvek 881-es adatát, arra kell gondolni, hogy az utoljára csatlakozottakat nem egyszerűen lefokozott szerepkörre kárhoztatták (a történészek véleménye szerint az "első génoszok" rangja a steppei kommunikáció félreértéséből adódott, hiszen csak a hadrendben helyezték őket első, azaz legveszélyesebb, legtöbb véráldozattal járó pozícióba), hanem a génoszok között esetről esetre "szétosztották". Vagyis a közöttük fennálló szerződés értelmében a korábban csatlakozott génoszok a kavar haderőt meghatározott feltétellel mint segéderőt vehették igénybe. Így egyetlen fejedelem vezérlete alatt három külön génoszt alkottak ugyan, de híján voltak az igazi önállóságnak, s bizonyos nézőpontból nem számítottak teljes értékű génosznak, fejedelmük pedig nem tűnt valódi szuverén uralkodónak. Ez magyarázhatja, hogy a források hol külön említik őket, hol pedig nem számítják vezetőjüket a turk fejedelmek sorába. Ibn Hajján informátorai talán nem értették félre, illetve máshogy értelmezték az "első génoszok" besorolást.
"A csatlakozott kavarokkal együtt hetes egységbe szervezték az egész bagázst. Ekkor már nem volt külön turk meg külön kavar, annak ellenére persze megőrizhették identitásukat"
A DAI csatlakozott kavarok három génoszát említi, hozzátéve, hogy a turkok nyolc génosza közül "első a kavaroknak a kazároktól elszakadt előbb említett génosza". Értelemszerűnek tűnik, hogy a 2-3. helyen említett török génosz is kavar volt, vagyis a neki és a megeré génosz.
Ebbe már beleütköztünk nem egyszer. Ami Ibn Hayyán említett tulajdonneveinek olvasatát illeti, azok közismerten erősen bizonytalanok. A hét fejedelemet a DAI nyolc génoszával és hat fejedelmével összehozni megint csak problémás.
Igaz Levente: "Ibn Hayyān beszámolójának az a részlete, miszerint az elfogott magyarok »Hét vezér alá tartoznak…«, aligha jelent többet, mint a X. századi Kárpát-medencei magyar állam lakóinak saját magukra vonatkozó definícióját. Azonban felesleges azon elmélkedni, hogy a harcosok között mennyire létezhetett valamiféle »Hétmagyar-tudat«. A kitételből önmagában állam és háború kapcsolatára nem lehet következtetni. A kalifa elé vitt magyarok – amennyiben az információ csakugyan tőlük származik – ebben a formában minden további nélkül meghatározhatták magukat, akárkiket is jelentsen a megjelölés. Az újabb vélemények szerint Ibn Hayyān a 942. évi események leírásakor a hispániai kalandozás helyszíni parancsnokait nevezi meg híres vezérlistájában, s nem az otthon maradt politikai (»törzsi«) vezetőket. Ez a fentebb, a magyar vezetők egyidejű katonai és politikai tevékenységéről írtak alapján elfogadhatónak tűnik. Ha viszont Bulcsú 942-ben csakugyan megfordult Hispániában, akkor felmerül a kérdés, hogy a zsákmányszerzés lehetősége elegendő indok volt-e számára."
Semmi különös,megörülhetett annak,hogy a régebbi bizánci krónikákban talált olyan népet akik hasonló módon küzdöttek mint mi,hasonló felszereléssel.Turkokat.
Tőle átvették a görögök,arabok de a nyugatiak szkítáknak,hunoknak tartottak minket,mint a saját krónikásaink is.
Konstantin ezért lepődhetett meg Bulcsúék szabír önazonosításán.
Nem értünk egyet, mind1. Egy olyan népességnél ami török nyelvi nyomokat, török rovásokat hoz, és türknek hívják ,az kellene, hogy legyen az alapfeltételezés, hogy nem ok nélkül hívják annak.
Hagyjuk már ezt! Több komoly kíérlet is történt rá.
Mire gondolsz, rendíthetetlen szavirok ? nem emlékszem most így hirtelen, hogy a -t vagy -d toldalékra lenne valami okos megoldás.
