Szalai Péter a 'Tömegkályha' topik indítójában a hagyományos helyszínen elemekből, téglákból felépülő tömegkályhák építési módját szerette volna megismerni. Neki egy Finn mester, Heiiky Hyytiainen épített így. Ezt szerette volna elsajátítani.
Napjainkban körvonalazódik egy másik építési mód hazánkban is. Az előregyártott zsírkő, vagy tűzálló beton elemes kályhák (pl: Tulkiviki). Ezeknél az egész kályha, vagy csak a belső mag elemeit gyárban előre legyártják. A helyszínen ezeket csak összeépíteni kell, vagy a félkész megoldásoknál burkolattal ellátni.
Ezek teljesen más technológiát képviselnek.
Ezekről a kályhákról minden információt, kérdést, egyebeket kérem itt megbeszélni, megvitatni.
Az első kandallóm megvásárlása előtt állok. Kiegészítő fűtésnek kellene kb 35nm-es térben. Olvasgattam a témában, de nem jutottam sokkal előrébb. Jelenleg nem szeretnék több százezer forintot költeni egy neves valóban szuper készülékre. Utána olvastam, hogy önvény vagy lemez de nem tudok továbbra sem dönteni. Egyik ezért tűnik jobbnak a másik azért. Jelenleg egy lemez kandallót néztem ki Alföldi magyar mk6.5 névre hallgat.
Esetleg van-e bárkinek tapasztalata ezzel a típussal. Sok mindent nem találtam a neten róla. Szívesen vennék egy egy ajánlatot is milyen típussal lenne érdemes próbálkozni.
Néha jó kedvem lessz, ezt a sok hülyeséget olvasva.
Jó kedvre derülve ide jövök ebbe a topikba, leírom jót szórakozok.
Közben mosolygok, nem érdekel, hogy egyáltalán érdekel-e rajtam kívül mást.
De aki szereti a vicceket, a mikndenkit kioktató nagy tudós legújabb gyöngyszeme itt van; lehet derülni:
Aszongya pont annyi levegő kell hozzá.
Alátámasztásul belinkli:
"A kémiai egyenletek alapján meghatározható elméleti oxigén ill. levegőmennyiséggel csak abban az esetben lehet tökéletes az égés, ha az éghető anyag minden egyes molekulája ill. atomjai maradéktalanul egyesül a vele egyenértékű mennyiségű oxigénnel. Ez csak molekuláris eloszlás és tökéletes keveredés esetén lehetséges. A valóságban ezek a körülmények nem állnak fenn, ezért az elméletinél több levegő mennyiséget kell az égéshez felhasználni. A ténylegesen felhasznált és elméleti levegőmennyiség hányadosa a légfelesleg tényező. "
Igen ám, de pont ezzel mond ellent saját magának mivel benne van a tanulmányban, hogy:
A valóságban ezek a körülmények nem állnak fenn, ezért az elméletinél több levegő mennyiséget kell az égéshez felhasználni.
Namármost, mivel ezt most amolyan vicc oldalnak tekintem (a másikat cirkusznak!), ezért viccből nincs kedvem elmondani a légfeleslegről a véleményem.
Csak a vicc oldalán mosolygok a történetnek.
Aki kioktat hoz egy tanulmányt, és az abban foglaltak mondanak ellent neki.
Köszönöm ez a poént.
Azért poént, mert a boldogság, öröm, alapvetően megvan.
Nade ezen azér jól szórakozom. :-)
(egy kis kérdés motoszkál már bennem rég: ilyen buta, hogy amit leír, és idéz, azt nem olvassa el? Vagy ha elolvassa nem érti?
Vagy pedig csak szándékosan tetteti magát ilyen butának?)
"A téglagyártás modern technológiáját hasznos lenne megismerni mindenkinek aki kályhát épít.
1. A különböző blokk téglák természetesen tartalmaznak lukakat és van olyan amelyik behelyezhető hab anyagokkal együtt építik be. Én nem ezekről beszélek, hanem a kisméretű téglákról.
Ezeknek a gyártás technológiája is sokat változott.
A régi százéves kisméretű téglák és a modern gyári tégla anyaga és elkészítése módja is változott. Többek között a szigetelő képességük megnőtt, a szilárdásuk meg csökkent. A régi tégla csengett szinte a mostani meg teljesen más tulajdonságú.
Vannak olyan téglák is amelyek más recept szerint készülnek és az adalékanyagaik miatt alkalmasabbak kályha gyártásra mint a nálunk általános kisméretűek.
Utána kell nézni mielőtt valaki elvarázsolja magát és azt hiszi tudja milyen a tégla a mit használ.
Idézem
"Az előkészítés közben keverik az agyaghoz az adalékanyagokat. Régebben polisztirol gyöngyöt használtak a gyárak, az utóbbi években azonban átálltak a környezetet kevésbé károsító fűrészporra. A fűrészpor a későbbiekben kiég az agyagból és pórusokat hagy hátra, amelyek fontos szerepet játszanak a tégla kiváló hő- és párafizikai tulajdonságaiban."
Na erre mondom, hogy h...-t csinálsz magadból. :-)
De csináld, én nem tiltom meg neked!
Annak nem látom egyedül értelmét, hogy ilyen butaságokkal szétoffolni egy fórumot.
De visszatérve a mondandódra:
Ha idézel, akkor legalább olvasnád el!
Mert ugye a Wienerberger-nél ez így kezdődik, így kerek a történet:
1.
"Míg a homlokzatokhoz alkalmazott burkoló- és klinkertéglák mérete és gyártástechnológiája nagyjából változatlan maradt,"
Mikor azt írják, hogy változatlan maradt; ez azt jelenti, hogy változatlan maradt. Vagyis ugyanolyan.
Elárulom neked, nem titok: a Wienerbergek klinker ugyanolyan tömegű, sűrüségű, stb mint a samott tégla. (Pl: Cordoba,....) 25*12*6,5 méretben 4,3 kg/db. Mint egy jó tömör samott.
Nem pórusos, vízfelvétele szinte egyenlő a nullával. (fagyállóság miatt követelmény).
De ehhez adatlapot sem kell nézegetni: még 3 nap múlva is lágy az agyaghabarcs a fugában, és bedolgozható/fugázható. Olyan kicsi a tégla szívása.
2.
"addig a falazás munkaidejének csökkentése érdekében jelentősen nagyobb lett a szerkezeti téglák mérete, az egyre szigorúbb hőszigetelési követelmények kielégítése érdekében pedig üregeket alakítottak ki a falazóelemekben. Példaképpen vessünk egy pillantást egy mai téglagyárra, nézzük meg, hogyan készülnek a korszerű, nagyméretű falazóelemek."
És amit idéztél ismét, csak hosszabban, hogy érthető legyen mindenkinek, és nem félrevezető:
" Az előkészítés közben keverik az agyaghoz az adalékanyagokat. Régebben polisztirol gyöngyöt használtak a gyárak, az utóbbi években azonban átálltak a környezetet kevésbé károsító fűrészporra. A fűrészpor a későbbiekben kiég az agyagból és pórusokat hagy hátra, amelyek fontos szerepet játszanak a tégla kiváló hő- és párafizikai tulajdonságaiban.
Az előkészített alapanyag a présgép szájnyílásán áthaladva nyeri el téglaformáját. Aki még nem járt téglagyárban, az nehezen tudja elképzelni, hogy miképpen alakítják ki a korszerű, nagyméretű falazóelemek bonyolult üregrendszerét. A présgép szájnyílását úgy kell elképzelni, mint egy negatív húsdarálót. Mindenki ismeri a konyhából, hogy ahol a húsdaráló vége tömör, ott nem jön ki semmi, a kis hús-rudacskák pedig az egymástól függetlenül elhelyezkedő lyukakon csúsznak ki a gépből. A téglánál ez pont fordítva van, itt a szájnyílás üres része az összefüggő, itt jön ki a leendő tégla anyaga, és az egymástól függetlenül elhelyezkedő, úgynevezett dugók alakítják ki az elem üregszerkezetét.
Ez az üregszerkezet, a kis nyílások formája és elhelyezkedése, az üregek és a bordák mérete, valamint egymáshoz viszonyított arányuk eredményezik – a pórusos anyagszerkezeten kívül – a tégla kiváló hőfizikai tulajdonságait. Az energiatakarékossággal szorosan összefüggő hőszigetelés szempontjából a korszerű égetett agyag falazóelemek speciálisan kialakított üregszerkezetük révén felveszik a versenyt a pár évtizede, kimondottan hőszigetelési célból kifejlesztett újszerű falazó anyagokkal."
Tehát ezek a mondatok nem a hagyományos kisméretű falazó elemre, (klinker, burkoló) téglára vonatkozik! Hanem a nagyméretű, soklyukú, vázkerámia falazó elemre.
Míg a tömörített tűzálló agyagbó készült klinkernek alig van vízfelvétele, addig a lakásbelsőt alkotó blokk téglának valamelyest pára háztartást szabályozó funkcióval is kell bírnia.
A hőszigetelést nem a fűrészporral érik el, hanem ezt igazából a közbezárt lyukban álló levegő adja (bár ez az anyag magában is jobb szigetelő képességgel bír mint a klinker, de ez elhanyagolható).
De a levegő meg ugye nem tud párát felvenni, ezért oldják meg porózusabb kerámia vázzal.
Vagy lehet, hogy nincs, csak úgy teszel, mintha.....
1.
Ezzel a modulos, téglás történettel kapcsolatban.
Ugye csak tetteted magad? :-)
A tégla modul,....
Az egyáltalán nem az, mint ahogy beállítod.
Ugyanis a tégla, az 1 építőelem.
Ha az pl. kisméretű tömör, lehet belőle válaszfalat építeni, vagy külső tartófalat külön hőszigeteléssel ellátva, vagy egy csomó mindent: pl. kályhát is.
Amit te gyártasz, (ha gyártasz????? mert itt még semmit nem láttunk, csak a beszéd volt, az meg jó bő lére engedve....) abból csak kályhát lehet.
Kifejezetten arra van gyártva, és összerakva: egyetlen termék állítható elő belőle.
2.
Már nem egyszer mondtad, hogy a tégla hőszigetelő, és téglagyártók ajánlják, milyen jó szigetelő a termékük.
A lehülyézés erre vonatkozott!
Mert:
-vagy tényleg ilyen buta vagy, hogy nem tudod, hogy ez nem a tömör tégla, hanem ún. soklyukú vázkerámia blokk falazó elem. Ennél nem a tégla, tehát az égetett kerámia hőszigetelt, hanem a tégla rácsa közé zárt levegő.
-vagy ha tudod ezt, akkor meg miért ismételgeted, ezt a nyilvánvaló baromságot?
Tehát ilyen szintre lemenni nem fogok. Mert minek ismételtetném veled ezt a hülyeséget, ami nem igaz?
Ha te meg ezt nem vagy hajlandó beismerni: akkor normális vita lehetetlen közöttünk.
Amíg a sárgára azt mondod, hogy piros, és nem vagy hajlandó beismerni, a sárgának.
Ez itt az első lépés, a normális vitához.
Jogod van, persze, hogy mondogasd, hogy piros a sárga. Csináld, engem nem érdekel. Magad járatod le, nem mást. :-)
De ha választ, tényeket akarsz: ahhoz partnernek kellene lenned.
1. A tégla nem más mint egy szabvány méretben előre gyártott falazó elem, ami kályha tűztere esetében samott, hőtároló esetében lehet magnezit tégla, vagy kisméretű tégla, vagy akármilyen recept szerint elkészített tégla.
A tégla egy alap elem, és felhasználható minden esetben amikor nem tisztázott előre hogy milyen tér elem kerül beépítésre.
Mivel a helyszínen szükség van a különböző elemek méretre szabására, ezért vágó gépekkel, vagy nagy méretű gyémánt tárcsás flex segítségével méretre szabják.
Ennek előnye hogy bármilyen téglánál kisebb elem előállítható, szabással és csiszolással.
Hátránya hogy munkaigényes és anyag veszteség is van, és jó nagy por.
2. Mit nevezhetünk blokk elemnek, modulnak stb?
Amikor előre meghatározott méretű a szabvány téglánál többször nagyobb, vagy formailag különböző sarok elem stb.) elemeket is készítenek
Ilyen egyébként a cserépkályháknál is van sokféle (sarok, lábazat, dísz, vagy áttört stb stb.
Az építőipar is használ blokk téglákat, amelyek akár hatszor nyolcszor is nagyobbak mint a kisméretű tégla.
A kályha építők viszont ennél sokkal többféle elemet találtak ki, és típuskályháknál alkalmazzák is ezeket. De ezek még szabhatóak is.
3. Vannak a teljesen előretervezett elem rendszerek (pld huzatrendszer elemek) és speciális előregyártott forma elemek is, akár 20 kg súlyban is. ezek formába öntik és kiégetik általában.
előnyük: a gyors építés, és a szinte nulla helyszíni igazítási igény.
sokkal kevesebb szakértelem kell az összeszerelésükhöz, hiszen csak kötött sorrendben rakhatóak össze.
4. Tehát ez a dolog hogy előregyártott elem, nem változtatja meg a kályha lényegét, hanem csak a helyszínen történő elkészítést rövidíti le jelentős mértékben. ezért célszerű használni. Előnye a licensz védelem is, hiszen nem másolhatóak le könnyen, mert a másolat előállítása drágább mint megvenni az eredetit.
Összességében tehát az előre gyártott kályha egy adott ország piaci viszonyai között általában olcsóbb mint a helyszínen szabott, sok munkával előállított kályha.
Kifejezetten előnyös a szabványos típus bevizsgált előállítása, hiszen mindegyik ugyanazt fogja tudni.
A helyszínen faragott kályha pedig bizonytalan minőségű nem bevizsgált, nem garantált minőségű, és drága is, plusz egy csomó kosszal és felfordulással is jár a szerelése.
Vajon milyen előnye van a helyszínen gyártottnak amit fel tudsz hozni a védelmére?
Szalai Péter a 'Tömegkályha' topik indítójában a hagyományos helyszínen elemekből, téglákból felépülő ún. falazott kályhák építési módját szerette volna megismerni. Neki egy Finn mester, Heiiky Hyytiainen épített így. Ezt szerette volna elsajátítani.
Napjainkban körvonalazódik egy másik építési mód hazánkban is. Az előregyártott zsírkő, vagy tűzálló beton, vagy más/bármilyen anyagú, de elemes kályhák (pl: Tulkiviki). Ezeknél az egész kályha, vagy csak a belső mag elemeit gyárban előre legyártják. A helyszínen ezeket csak összeépíteni kell, vagy a félkész megoldásoknál burkolattal ellátni.
Ezek a falazott kiviteltől teljesen más technológiát, építési módot képviselnek. Ezekről a kályhákról minden információt, kérdést, egyebeket szeretném itt megbeszélni, megvitatni.
Így a speciális információk itt könnyebben áttekinthetőek; másrészt a másik Tömegkályha topikot sem OFF-olják.
