Jozis, a kiallhatatlan fonok az csak az egyik szegmense a munkahelyi torteneseknek.
Van ugyebar a jovedelem, a munkakorulmenyek, az eszkozok, es sok - sok minden ami egy munkahelyet elfogadhatova tesz.
Itthon minden egyre szarabb ezt ugye nem vitatja senki, mint ahogy azt sem, hogy az emberek szeretnek jobb eletre, biztos megelhetesre, gyarapodasra szert tenni.
Katalin kedves, megertelek es a kifakadasodat is ertem, csakhogy a legelso beirasod nem errol szolt.
Azt kerdezted mit lehet csinalni a fonokoddel aki lenyulja a halapenzt es ajandekokat.
Erre reagaltam, merthogy ezt vetetted fel.
Az, hogy mennyit kell dolgoznotok minimalis fizetesert ezt mindenki tudja, azt is, hogy a betegek olyanok amilyenek, ez mind - mind ismert jelenseg.
Az, hogy azt mondom menj kulfoldre es te maradsz lekiismereti okokbol ahogy irod, hogy legyen aki szeretteinkrol gondoskodjon, ez igazan nemes cselekedet, de ennek az osszes kovetkezmenyeivel amit tapasztalsz neked szamolnod kell.
Igaz, ha kimesz akkor is.
Mindezek mellett remelem, hogy a problemaid megoldodnak, drukkolunk neked, azt hiszem mondhatom tobbes szamban.
ez esetben akkor végképp nem értem a rothadó kóceráj megjegyzésed. ugyanis ha ott kint is van ilyen kiállhatatlan főnök, akkor miért magyarország rothadó kóceráj, és a nyugat meg miért nem? ugyebár... vagy ezek szerint van a pénz szerinted, amiért már - bár ugyanolyan rothadó - de szerinted nem is olyan rothadó az a nyugat.. értem.
"Ember! Próbáljunk már meg gondolkozni máshogyan is, nem csak irodistaszemlélettel.
Csüt.este beírt ide, ellátta a családi teendőket majd lefeküdt aludni. Péntek-szombat meg letol egy 48-as műszakot.
ÁPOLÓNŐ, nem könyvelő vagy manager, aki péntek délután 3-kor hazamegy, meg amúgy is ráér a mh-n egész nap netezni."
sziasztok!
Nem-nem tüntem el, valóban dolgozom, sokakkal ellentétben még éjszaka is nyomom az ipart, "szart" pucolok! Ellátom a betegeket, újraélesztek, hogy a ti hozzátartozótok életbe maradhassanak! Nem kell ennyire ezt a szakmát "úgymond" lenézni, szerintem nem sokan csinálják utánnam, inkább kimenekülnek külföldre! Kérdezem én: Ha mindenki úgy gondolja, mint az egyik kedves hozzászóló, akkor ki marad az országban "nővér" aki ellátja a betegek körüli teendőket?
Kedves hozzászóló, aki búzdítottál arra, hogy "meneküljek ki külföldre, amíg nem késő" szerinted az édesanyádat ki fogja ápolni ha netalántán kórházba kerül? (nem kívánom!!!!) Biztos - gondolom én - majd 24 órában mellette vagy egy kórházi ágy mellett, mosdatod, eteted, kipucolód alóla a szart, mobilizálod és a többi! Arról nem beszélve, hogy folyamatosan alázzák meg a nővéreket a kedves betegek, amikor lekurvázzák, megverik és a többi. És nem csak rólam van szó! Hiába vagy kedves, toleráns, megértő sajnos mi is emberből vagyunk, nekünk is lehetnek magánéleti problémánk, de addig mig TI vagy TE kedves hozzászóló az aktákon töltöd ki a mérgedet, addig mi ezt nem tehetjük, és akkor is kedvesnek kell lennünk a betegekkel, mikor a hátunk közepére se kívánjuk őket.
Tudom a "hálapénzt" nem illik elfogadni, de higgyétek el, sokszor tényleg megsértődik a beteg, ha nem fogadom el (azért hozzáteszem: én is piacból élek, és amíg az orvos szemrebbenés nélkül elfogadja a nem kevés paraszolvenciát százezres nagyságról beszélünk!!!, addig én miért ne fogadjam el az 500-1000.-Ft-ot?)
A beírásommal, csak egy kis pillanatnyi lelki traumámat osztottam meg! Köszönettel
Nem kerhetnek, es nem ajanlhatnak cserebe semmit, ez az alaphelyzet, ezzel probaljak akadalyozni a jogtalan elonyhoz jutast, ha jol ertem a szabalyozas lenyeget.
Az, hogy utolag mennyire vagyok halas az orvosnak az szerintem maganugy.
Több éve dolgozom egy egészségügyi intézmény bizonyos osztályán. Elég nehéz a munkaköröm, mint általában a legtöbb egészségügyi intézményben. A főnököm (főnővér),aki már szintén évek óta ezt a piosztot tölti be, szerintem alkalmatlan a vezetésre. Főiskolája nincs, szakmai féltékenység a főiskolát végzett, ill. folyamatosan főiskolai képzés alatt álló beosztottjaival szemben. Folyamatos az apró-cseprő (kitolások) a beosztottakkal szemben, a beosztás stb.
A kedves betegek valamilyen szinten mindig hálásak a nővéreknek, ezt ajándék (néha pénz) formájában honorálják, amit a kedves főnökünk egy az egyben elrakja! HIába szóltunk neki, hogy talán a közös pénz és ajándékot el kéne osztani a beosztottjai között, a pénzt letagadja, az ajándékot elrakja. Érdekes! Már megpróbáltunk több probléma miatt is az intézetvezető igazgatónőhöz fordulni a bajainkkal,. de sajnos sület fülekre találunk. Mit tegyünk? MIlyen fórumhoz lehetne fordulni? Tud valaki valamilyen ötletet mondani?
Ha valakinek van hasonló problémája, szívesen elolvasnám
