Hosszú életemben napi rendszerességgel iszok tejet, minimum egy bögrével, de fiatalabb koromban akár egy litert is bereggeliztem. Sajnos azonban manapság a tejet oly mértékben mérgezik tartósítás címén, hogy ma már nem is kapható olyan tej, amely ne lenne valami keserű katyvasz, amely képtelen még megaludni is, megsavanyodni is. Hogyan is adhatnám át a tej szeretetét utódaimnak, ha a kapható tejek ihatatlanok, és csak öklendezésre készteti őket. Mi történt a tejjel? Mire jó az, ha nap nap után ki kell öntenem az állítólagos friss tejet? Vagy csak én, és a családom ilyen finnyás, és a tej amúgy kiváló? Vagy senkit nem érdekel már a tej? Végleg lemondtunk róla?
(Ja, én is szomorúan tapasztalom, hogy az UHT tej kinyitás után napokig iható, bár nem teszem hűtőbe... Bezzeg gyerekkoromban, a zacskós, az igen! Ahogy kiültek a zsírcseppek a nejlonzacsi oldalára... Meg az az izgatott találgatás, hogy vajon savanyú-e már a kinyitás pillanatában... Ma már ilyenekben nincs részem.)
Elhatároztam, hogy minőségi tejet iszom ezentúl... kedvenc óriási áruházamban keresni kezdtem a 3,6-os tejeket, mert emlékeim szerint az a csúcs minden szempontból...
Nos, 3,5- ösöket találtam, kettőn HU jelzés, egyiken CZ volt származási helyként feltüntetve..
CZ-st nem veszek többet, a HU jelűből egy barna színű négyzethasábos dobozos közelítette meg valamelyest az elfogadhatót...
namost, mint minden, ez is erősen szubjektív..ezért keresgetek tovább...a hétvégi piacon veszek néhány termelőtől egy-egy litert, aztán meglátom..
néha a rádióban(is) megszólalnéhány nagyon igényes ember, aki undorral küszködve nem érti, hogy az alsóbb néprétegek hogy' tudják meginni a másfélszázalékos valamit. más, olcsó igénytelen élelmiszert is megemlít.
aztán elmondja, hogy a hosszú élet titka a minőségi élelmiszer, a jó levegő, kényelmes lakás.ő ezekkel él.
(azért a jó jel, hogy tudja milyen az íze az olcsó terméknek)
Olyasmi a törvény, hogy az alapélelmiszerekben nem lehet semmilyen adalékanyag. A másik rész viszont, hogy valószínűleg nincs olyan tehén ami 1,5% zsírtartalmú tejet ad.
...most készítettem magamnak egy csésze tejeskávét...1.5% van ráírva, a folyadékban két apró szemétdarabka is volt...kit érdkel. forró legyen, oszt jónapot...
...nem akarom tudni, hogy' készül..mert amiről nem tudok, az nem fáj. :-(
Valószínűleg tej név alatt a tejfeldolgozás egyik végtermékét kell érteni és nem a hőkezelt nyers tejet. Ha pl. a vaj, sajt nagyobb profittal adható el, az íróra viszont nincs kereslet akkor az meghatározza a tej összetételét. Esetleg ez lehet a félreértés, tejből készült tejre lenne igény, de nem valós áron.
Ez a probléma csak a városlakók számára létezik, mert vidéken még legelésznek kisebb-nagyobb, magántulajdonú tehéncsordák, és gazdájuktól kérhető (igen jutányosan a boltihoz képest) igazi tej is, ami természetesen forralatlanul az igazi. A járványveszélyt nem a forralatlan tej jelenti, hanem az immungyengeség, amihez hozzájárul a városlakók természetidegen életmódja: a kevés mozgás és az iparilag feldolgozott értéktelen műtápok fogyasztása a kertekben termők helyett.
Persze, hogy nem mindenki élhet vidéken, de ez az ára a városi kényelemnek!
Szerencsére egyelőre még mindenki (legalább is aki eléggé szerencsés hozzá) maga döntheti el, hogy hol és miképp szeretne élni. Én sem csak a speciális munkaterületem miatt hagytam ott a fővárost, hanem a gyerekek egészséges környezetben felnevelődése végett is. És nem bántam meg. Itt alaposabban kell megszervezni az életet (kerti munkák, tűzifagyűjtés megbeszélése az erdésszel, időjárási viszontagságok és vadkárok kivédése, közlekedési nehézségek), de mindezért kárpótol az egészséges levegő és a sok mozgás lehetősége (pontosabban szükségessége), például a gombagyűjtő erdei túrákon, amihez persze érteni is kell...
Változik a világ, 70 előtt nem volt UHT technológia, 90 előtt nem volt kapitalista árverseny, és tizenéve nem az ár- és választékérzékeny heti nagybevásárlás volt a jellemző.
Járványügyi okból magadat sem veszélyeztetheted TBC-vel, vírusos agyvelőgyulladással, mert ezek fertőző betegségek. Ezért tiltott a hőkezeletlen nyers tej kiskereskedelme.
Nem az ellen vagyok, hogy a jelenleg tejnek nevezett árukat helyettesítsék a kezeletlen tejjel. Azt már számos esetben tapasztaltam, hogy ahogy a dolgok változnak, úgy az eredeti dolog megnevezésére szolgáló szavaink jelentése is változik, és emiatt gyakran nem ugyanarról beszélünk. A mellet vagyok, hogy kapható legyen az a tej is amit jó régen neveztünk annak.
És persze érhető, illetve megmagyarázható, hogy miért ilyen vagy olyan valami, ami régen nem az volt. Mint ahogy pl. érthető a sok-sok évtizedig változatlan játszóterek mai - EU szabványnak megfelelő - kigumizott, lekerekített, megcsonkított és szülői látvány szerint hiányérzetet keltő változata.
De ha valaki - tudván róla - vállalja a kockázatot, és úgy véli szüksége van pl. arra a hagyományos tejre, akkor miért nem kaphat olyant, és miért kell azt a bürokráciát megkerülve feketén - és persze olcsóbban - azt beszereznie?
Miért nem vehetnek kockázatvállaló emberek olyan tejet, aminek egy részét félreteszik megaludni, másik részét szépen felforralják, és élvezik azokat az örömöket, amit a ma kapható tej nem képes nyújtani?
Miért kel a helyettesítő undormányokkal megelégednünk, amelyeket ráadásul a sok kezelési eljárás miatt sokkal drágábban kapunk meg?
Az életünk még mindig tele van számos kockázatvállalással, sokszor olyannal is amiről nem tájékoztatnak (bankhitel?), mégis megvagyunk. Vagy talán egyszer majd a borotvapengét, vagy pl. a fecskendőtűt is kigumizzák, hogy ne legyen kockázatos?
Azt viszonylag egyszerű módszer, hogy ízlik, vagy nem ízlik. Bár kissé drága és hosszadalmas, hiszen nem veheti meg az ember a boltban kapható valamennyi tejként árult terméket, ha amúgy 1 literre van szüksége. Nagyobb gond, hogy sorra egyre rosszabbak a tejek, nem találtam olyan gyártót, akinél állandó maradt a minőség. Most már éppen az osztrák gyártókra tértem át.
Sajnos nem lesz ilyen vakteszt ahol a különbözően hőkezelt azonos nyers tejek közül ki kell választanod az igazit. Szerintem úgy sem tudnád kiválasztani, nemhogy évtizedes emlékek alapján azt mondani, hogy a 70-es évek előtt a tej is jobb volt.
Vannak a fejlődésnek vakvágányai. Valóban, a vásárlók is felelősek azért, hogy kényelemszeretetből inkább korábban próbálják megvásárolni a reggelinek valót, tehát egy nyilvánvaló igényt próbáltak kielégíteni a keresekedők, és tejgyártók a tej fokozottabb tartósításával. Csak azzal nem számolt senki sem, hogy az eredmény nem sikerült. És közben a friss tej eltünt a polcokról, is ha nem kerül vissza hamarosan, úgy a a tej is el fog tünni általában.
Persze vannak sokan akik vonogatják a vállukat. Frisss tej? Hát az mire jó? Hiszen ott van x y, aki életében bizonyíthatóan nem ivott tejet, és mégis igen szép kort ért meg. Na most ez a probléma nem ezeknek az embereknek a problémája. Nem is tudom, miért szólnak bele? Valószínűleg őket hidegen hagyja az is, ha a tej ihatatlan, vagy az is, ha eltűnik, mintha soha nem is létezett volna.
Én azonban szeretem a tejet, és mindennapi táplálékom lenne, ha nem kéne manapság egyre gyakrabban azzal szembesülnöm, hogy a gyerekeim visszautasítják a reggeli kakaót, és okkal. Az ő gyomruk sokkal érzékenyebb mint az enyém. Én is érzem, hogy ez a tej nem jó tej, de én mindent meg tudok enni. Arra azonban én sem vagyok képes, hogy elhitessem másokkal, hogy tulajdonképpen ez a tej, amit éppen isznak, olyan finom, hogy az magát itatja. És persze abban is biztos vagyok, hogy amit nem jó fogyasztani, az a szervezetnek sem jó. Legalább is hosszú távon.
így hetven évesen kapok sokkot attól, hogy gyerekkoromban csak egyszerűen a szűrt, friss kecsketejet ittam(tuk)...csak ami maradt, azt forraták fel szüleim...centi vastag föle volt...
az emberiség életbenmaradása örök rejtély...főleg, ha gyanítjuk, hogy évezredekkel ezelőtt még (állati)tejet sem ittunk...
...." azzal kezdte a napot, hogy leszaladt friss tejért, és kenyérért. Mert ezek olyan termékek, amelyeket értelmetlen tartósítani, tartósításukkal a lényegüket vesztik el."....
Nem lustaságról van szó, hanem egyszerűen nem lenne fizetőképes igény erre többszörös áron érezhető különbség nélkül. Sör ugyanez. Megváltozott a kereskedelmi lánc és a technológia is fejlődött. De a lehetőség adott, hogy nyers tejet magad vásárold és hőkezeld.
A pasztőrözés elkerülhetetlenül szükséges az életveszélyes fertőző betegségek elkerülésére. De ez a hőkezelés 70 C°-on történik, és nem azonos a teljes csírátlanítással, amelyet a hosszú távú élelmiszertárolás esetére alkalmaznak. Két teljesen eltérő célról, és két teljesen eltérő eljárástól van szó, és ennek megfelelően két különböző terméknek kellene lennie az eredménynek.
Az egyik termék az UHT tej, amely hűtés nélkül is hónapokig tárolható, és lenne egy másik termék is, amely valójában nincs. Nincs, gyakorlatilag nem kapható pasztörözött tej.
Természetesen a "csak" pasztörözött tej romlandó, tehát a boltokba szállítása, és eladása hasonló gyorsaságot igényel (igényelne) mint mondjuk a friss kenyéré. De valahogy a gazdaság, és a kereskedelem ellustult, és érzéketlenné vált a vásárlói igényekkel szemben. Sajnálatos módon ezen a tunyaságon a kereskedelem, és a tejipar elkényelmesedő hozzáállása semmit sem old meg. Teljesen hiába égetik agyon ihatatlanná a tejet, ha a kereskedelem ahhoz is lusta, hogy legalább ezt az elrontott terméket időben a polcokra tegye. A végeredmény így is az, hogy a termék a polcokon, vagy a raktárakban romlik meg. Emlékszem, gyerekkoromban a friss (, és pasztörözött) tejet kannákban vitték a boltokba kora reggel, és kimérve árulták, és apám azzal kezdte a napot, hogy leszaladt friss tejért, és kenyérért. Mert ezek olyan termékek, amelyeket értelmetlen tartósítani, tartósításukkal a lényegüket vesztik el. Sajnos a lustaság nem jó tanácsadó.
