Ja: A csontosseggű a 20+ éves Grohe, és ez nem reklám /de az/ csaphoz is tudott betétet rendelni. Fénykép alapján is küldték. 8mm vastag volt. Abba hiába támaszkodik bele a homokszemcse. A kínaiban ugyan olyan van, de csak 2mm. Az sem karcolódik, de egypontos nyomásra eltörik. És nincs másik. Igaz, kínaiból egy tucatot veszel a Grohe árán.
A csontosseggű etetni volt, a lány még melózni. Kínai csaoit nem veszek. A protekciós helyen nem tartják.... meg csak. Ez a csap tizen...... hat... hét éves volt. Ha nem jön bele a homok, lehet hogy még ennyit kibír. A bejövő vizemen van szemcseszűrő. csak ugye a törés mögötte történt.
Kész vagyok.... agyilag is. Volt ugye, csőtörésem. Jó, mert a nyomócső teljes hosszban egy 80-as védőcsőben lett betemetve. A pincefalnál némi bányászmunka árán egy rongyba tekert fűrészlappal el tudtam vágni könyöknél. Majd egyik ágát a pince felé, másik /naná hogy a hosszút/ a vízóra akna felé ki bírtam húzni. Újat bedugtam, pince felőli fittinggel összeraktam, és kész..... nem. Megcsöpögősödött a kádtöltő. Nem bírta a homokot.
Új. Két órája szopom a kádtöltőt. A hozzá csomagolt takaró rózsa 3mm-el hosszabb, mint a régi. Ez pont elég, hogy szemre felületes nézésre ne tűnjön problémának, de a hollandit előbb megtámasztja, minthogy a tömítés tömítene.
Feltekerem, meghúzom, kisétálok a kamrába, megnyitom a főelzárót, visszasétálok, hosszan bazmegolok /mennyezetig sprisszol a víz/, visszarohanok..... rohannék, de az kanyarban leszakad a papucsom talpa, és fejjel zúgok bele a kutya itatóvödrébe. Most már én is csupa víz vagyok.
Újra elzárom, leszerelem, és a gumi tömítést klingeritre cserélem...... hátha ez a baj. Ismét lesétálok, megnyitom, visszasántikálok, még jobban sprisszol mint előtte. Még hosszabban bazmegolok, és szakadt papucsban igyekszem ismét elzárni.
Újra leszedem, és végre mérek. Most már egészen hosszan bazmegolok. A régi csaptelep is kludi volt, és az új is az.
Kész. Új csaptelep, a régi takarókkal. Jó az, jó az, takar. Csak a régi mattkróm volt, ez meg fényes. Most majd járhatom a boltokat centivel, rövid, fényes takaró rózsáért, majd kezdhetem az ámokfutást előlről.
Persze, az sem volt semmi, ahogy hab testemet bepréseltem a vízóra aknába, és egy öreg alpakka kanállal kapartam a sarat/földet, hogy ki bírjam húzni a régi nyomócsövet. Nem is jött. Túl hosszan mellé volt folyva a föld. Slaggal kellett kimosatni. Kuporogtam az aknában, és toltam a beöntést a két cső közé. Néha kimásztam, és megnéztem, a pincében van-e már víz. Mire kimostam, pont a tökömig ért a sár a betonkuckóban.....
Amikor húzható lett a cső, a földből be bírtam húzni az aknába 80 centit. Leflexeltem. Majd újabb 80 centi, és ismét flex. Ja, a kihúzási magasság épp megegyezett a sáros víz magasságával. lehet tippelni, hova verte a löttyöt a flex..... de legalább nem ment szikra a szemembe.
Szomszéd:
-Nem félsz, hogy megb@szik a villany?-
-Majd megb@szom én a villanyt, csak még mérgesítsen az is!-
A fékolaj megzabálja a hidróra gyártott karmantyúkat. A kormányszervó olaja /ATF/ szintén neki való tömítéseket igényel...... bár annyira nem agresszív mint a fékolaj.
Szóval.... mi is van, ha valaki folyadékkezelési problémák miatt uréter tájékon eldugul? Jujuj van.
Namost, egy hómaró pont ilyen. A benne pangó üzemanyagból /meg a benzincsőből/ szép kis dugesz alakult ki a benzincsapban. Kimostam, csövet kicseréltem. Megrehüdt bűzös sötétsárga benzinszart lecseréltem frissre. Az úszóházból a rozsda zömét kikapartam.
Ám, a porlasztóból fúvókát minden erőmet összeszedve sem bírtam kicsavarni, így szakszerűen egy jó kemény acélróttal megdöfködtem:
Van béka, ami komoly mérgezést is okozhat. Csak a békák már zömében elteleltek. Persze, a kutya kiáshatta. Nem egyformák a kutyák sem. "bevált módszer" a kutyák mérgezésére a fagyálló. Én meg tudom, Csaba barátom kutyája egy Skodára valót ivott meg, aztán egy okádás után rendbejött.
