……………………………..felperesnek - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 1054 Budapest, Akadémia u.3. alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértése, mint levéltitok megsértése tárgyában indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. szeptember 9. keltezésű végzésébennyilatkozattételre szólított fel.
Nyilatkozzam a tekintetben, hogy a 2013. július 31. –én kelt beadványom fellebbezésnek kell e tekinteni?
A nyilatkozatom leghatározottabban az, hogy:
NE TEKINTSÉK FELLEBBEZÉSNEK ! !
Indoklás:
A fenti számú perben az utolsó tárgyalási napon ítélet született. Erről a mai napig nem kaptam meg az írásos anyagot. Így a tárgyaláson elhangzottakra, az ott elhangzott indoklásokra és az Igen Tisztelt Bíróság álláspontjára hagyatkozhatom.
1) A perérték, ahogy az Igen Tisztelt Bíróság megállapította „0”, azaz nulla forint lett. Így nem kell fizetnem az elveszett per után perköltséget.
2) Teljesen mindegy, hogy a keresetem alapján megfelelő jogi képviselet mellett a per nyerhető volt. De sajnos több esetben a T. Minisztérium és az Igen Tisztelt Bíróság „jóindulatán múlt, hogy a pert tovább engedték.
3) Hiába halt meg előbb egy sorstársam, fogyatékkal élő, mint élhetett volna a per, illetve a kereset jogosságában, de az Orbán Viktor és Handó Tünde végrehajtói jogi és társadalmi diktatúrájában még másod fokon se lenne nyerhető az ügy, hiába történt meg az ügy kapcsán két esetben is a megalázatás és megtörtént egy fogyatékkal élő sorstársamnál is amikor kitiltásomnál a kerítésen keresztül beszélgettünk és őt szó szerint az igazgató egyik bennfentese (nyilván „nyalizásból”) elküldte.
4) A párhuzamosnak foganatosított munkaügyi per felülvizsgálati kérelmét azért is mellékeltem, hogy látható legyen, hogyan működik az igazságszolgáltatás, amikor arra felsőbb instrukciókat kapnak a bírák. Tökéletes koncepciós perek voltak első és másod fokon is. A KURIA helyben hagyó ítélete szánalomra se méltó. Őszintén remélem, hogy Tallián Blanka sorstól visszakapja e bűnét. Azért mégis csak egy sorstársam előbb halt meg a foglalkoztatóbeli pszichés körülmények miatt, mint élhetett volna. Ezt pedig ítéletében elfogadottá tette.
Kérem az Igen Tisztelt Bíróságot, az indoklásom elfogadásával:
Nyilatkozzam a tekintetben, hogy a 2013. július 31. –én kelt beadványom
Nemrégiben küldtem el Önnek „Az élővilág intelligenciája az emberi gondolkozás és a számítógép” című tanulmányt. Azt gondolom, hogy aki képes bizonyítottan formában az emberi intelligenciális folyamatot leírni, annak a személynek joga van ily magas méltóságú szervezet minősítésére. A tanulmány tartalmában olyan igazolással is hat, hogy emberek közt nincsenek különbözőek. Különbözővé a tetteik és az életkörülményeik teszik őket. Ezért bármilyen emberi jogi egyezmény, amely minősítve helyezi a hangsúlyt körülményi esetekre, már alapjaiban sérti az emberi jogokat.
Az emberi elme önmegtartása érdekében önző. Abban kell az emberiség éppen meghatározó politikai, más erővel bíró méltóságainak erősnek lennie, hogy önmaguk számára fogalmazzanak meg mintákat és emberjogi védelmi meghatározásokat. Ezeknek a meghatározásoknak (nemzetközi egyezményeknek) minőségi tartalommal kell rendelkezniük. Pontosaknak, mint egy mérnöki szerkezetnek. Ezzel kevésbé adatik meg az a lehetősége bármely nagy befolyással bíró érdekérvényesítésnek, hogy ezen nemes tartalmu emberi jogi meghatározásokat a maga befolyása alá helyezhesse.
A világháborúnak vége, a rabszolgatartás nevesített intézményét az Egyesült Államokban már felszámolták. A totális hatalomgyakorlás érdekében, a látszati eszközöket alkalmazó diktatúrák már kevésbé lelhetők fel. Az emberi jogi sérelmek elkövetésére árnyalt, kiművelt, nagy intelligencia tartalommal bíró közvetett módszerek gyakorlása következtében kerülnek sérelemre. Még ha az emberi jogi sérelmek nem direkt szándékkal bírnak, akkor is a hatalom tudatában van az ebberi jogi sérelmekre. Ennek a ténynek lelkiismereti mentségét abban keresheti, hogy egy „nemesebb” cél érdekében sérülhetnek egyre nagyobb mértékben emberi jogok, valamint a nevesített célok következtében bekövetkezett emberi jogi sérelmek nem találhatók meg emberi jogi egyezmények nevesített cíkkelyíeiben.
Kronológiában és a minimális szükség vázlatával. A második világháborút követően nemes szándék vezérelte az emberi jogi egyezmények létrehozóit abban, hogy totális diktatúrák ne alakulhassanak ki. Ebben nyilvánvaló politikai szándék is jelentőséggel bírt. A világ népeinek be kellett mutatni, hogy a nemzetek vezetői kiemelten veszik az emberi jogokat, és nevesítették annak a lehetőségét, amivel ezen jogok korábban sérültek, alakulhattak ki szélsőséges elvű diktatúrák és ezekben tömeges méretű embertelen, gyilkos módszerek ártatlan emberek ellen. Nyílván az egyezmény hatására is, de a világháború után úgynevezett demokratikus államok alakultak ki, annak a látszatával, hogy a társadalomban a nép uralkodik. A nép, uralmi hatalmát választások utján valamely számára szimpatikus politikai tömörülésnek adja át. Tehát ebben már a népuralmi lehetőség önmagában nem rejlik. A nép csak és kizárólag a lehetőségek között választhat. Tehát nem aszerint, ami számára az ideális, a legjobb lehetne. Az úgynevezett demokráciák abban különböznek legfőképp a diktatúráktól, hogy az egyetlen (összevont) hatalmi ágat ketté osztottan működtetik.
Egyik az időszakonként választható mindenkori politikai hatalom, másik az állam erőszakszervezete. Az állam definiciója: „Az állam, a mindenkori uralkodó osztály rőszakszervezete.” Az állam fogalmában az uralkodó osztály mindig más hangsúllyal jelenedig meg. A úgynevezett demokráciákban, az államhatalmat az uralkodó felfogás jelöli, ami a tőke, a szabadtőke érdekérvényesítés szemlélet és tulajdonszemléletén alapul. A Kelet-európai államok nagy részében, a háború után az u.n. munkás-paraszt uralom alakított ki, mint az uralkodó osztály erőszakszervezete. A Nyugat-európai országoknál a tőke, a szabad tőke érdekérvényesítésre alakult nem szervezett formájú közössége, érdekérvényesítése. Tehát az egyiknél együttes volt a politikai hatalom és az államhatalom. Az utóbbinál az államhatalmi struktúra és a politikai hatalom különálló ágként jelenedett meg. Bizonyosan vannak áthajlások, de amennyiben a két hatalmi ág „békén hagyja” egymást, úgy mindkettő szabadon végezheti érdekérvényesítő tevékenységét. Pontosabban, ha az államhatalom biztosítja a politikai hatalom számára a pénzt, akkor az önállóan végezheti működését. Ezek egyszerűen megfogalmazva egy valamely „kompromisszum” alapelvei lehettek. Az eltelt több mint ötven évben rendkívül erős áthajlások tapasztalhatók, mi több az államhatalmi érdekek egyre erőszakosabbak és önzőbbek.
Ebben a kettős hatalmi ági felépítésben bármely hatalmi ágat „stressz” éri, az azonnal megjelenedik, gyengíti, vagy erősíti a másik ágat is. Tehát bármely olyan cselekedet, ami ennek a rendszernek a sérülését okozhatja, azonnal tőzsdei negatívként mutatkozik. Míg bármely, a rendszer által keltett erőszakos törekvő magatartás, az tőzsdei pozitívként mutatkozik. Így lehetséges többek között, hogy politikai célzatu terrorcselekmények jelentősen hathatnak ki a tőzsdei árfolyamokra is.
Mára, ezen rendszer önmegtartása érdekében egyre jobban sért emberi jogi alapelveket. Ezen rendszer teljes mértékben birtokol mindent a demokratikus társadalmakban. A nép általi felhatalmazást örökre kapta meg. Ezért a birtokában és eszköztárában lévő összes lehetőséget felhasználja annak érdekében, hogy a népnek folytonosan bizonygassa a bizalomra való érdemességét.
Ki kell jelenteni, hogy egyik eszköze lehet ennek, a több mint ötven éves egyezmény megléte. A népek 99 %-a által valójában érthetetlen és értelmezhetetlen cikkelyek, azt sugallják számukra, hogy „valahol” védik az emberi jogaikat. „Jó kezekben vannak.”
A nevesített emberjogi védelmére hozott egyezmény a maga egyszerű megfogalmazásában, tilt minden közvetlen emberellenes cselekményt, de amiben nem tilt, az által „szemet huny” minden közvetett ember, nép és népcsopoport ellen elkövetett büntettet. Például látszólagosan védi az emberi jogokat, védi a bűnelkövetőt amíg a tette nem válik bizonyítottá. Általában védi a sérült embert, aki valamely gyengeségében követ el sértést. Az egyezmény e hangsúlyos megnevezéseivel lehetséges, mára már az a képtelennek tőnő valóság, hogy látszólag jobban védik a bűnöző érdekeit, mint a jóhiszemű állampolgárét. Az emberi jogi sérelmek közvetett, kimívelt, stb módszerekkel való elkövetése ellen a nemzetközi emberi jogi egyezmények érzéketlenek. Tartalmukban nincs semmilyen erkölcsi megtartó erő.
Az emberi jogi sérelmeket nagy többségben a politikai hatalom és az államhatalom résztvevői szokták elkövetni. Az államhatalom egyik törvénytelen résztvevője a szervezett és szervezetlen bűnelkövetők hadrendje. Bár látszólag az államhatalom távoltartást mutat velük szemben, de mivel a szervezett bűnözök is a tőke és anyagi tőke megszerzése irányában fejtik ki a tevékenységüket, így alapvető elveik egyeznek. Sok esetben lehetlen erkölcsi tartást mutatni ezzel a ténnyel szemben.
Lényegében azt vélelmezem, hogy a hivatkozott egyezmény megtartó hatása a közvetlen állami diktatúrákkal szemben minősíthet. Azokban az esetekben ahol a politikai hatalom párhuzamos eltartással, szolidaritással és legfőképp a függetlenség elvével működik, ott a hivatkozott egyezménynek nincs semmilyen korlátozó hatása. Az államhatalom és politikai hatalom érdekeik kölcsönös tiszteletbenntartásával, az emberi jogok közvetve folyamatosan sérülhetnek-sérülnek. Ezt a történelmi időszakot éljük most. Erre vonatkozóan a hivatkozott egyezménynek nincs semmilyen korlátozó értékű megfogalmazása.
Részletesebben rátérve az egyezmény egyes kirívó részletére.
Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről.
Róma, 1950 november 4.
„2. Cikk – Élethez való jog” miként teljesülhetne ez az igény, amikor az emberek százai, ezrei hallnak meg az utcákon, amiatt mert közvetve sérülnek az emberi jogai. Az egészségügyi ellátások érzéketlenül, kíméletlenü és brutásisan pénzorinentáltak.
„3. Cikk – Kínzás tilalma” az államhatalom és a politikai hatalom oly mértékben tartja stresszben az embereket, hogy a stressz egy közvetett kínzás esete. Ettől függetlenül bárkit az államhatalom, vagy a politikai hatalom így ellehenetíthet, abból lassú fájdalmak által lelheti akár a halálát is.
„4.Cikk – Rabszolgaság és kényszermunka tilalma” még ma is van olyan nagyhatalom, amely más nemzetre kényszeríti gazdasági és erkölcsi kizsákmányolását. Ott, amennyiben a „kényszermunkát” önként vállalja az ember, mert másképp nem tud megélni, akkor az annak a kényszere, hogy ne haljon éhen.
„5. Cikk – Szabadsághoz és biztonsághoz való jog” ebben nincs olyan közvetett kihatása sem a hivatkozott egyezménynek, ami megvédhetne attól, hogy a politikai hatalom önmaga érdekében bárkiből ne csinálhasson „bűnözőt”. A biztonsághoz való jog csak egy vágyszinten valósul meg, mert az emberek egyre inkább nem élnek biztonságban és sokan életük árán kénytelenek ezt beteljesíteni.
„6. Cikk – Tisztességes tárgyaláshoz való jog” és a „13. Cikk – hatékony jogorvoslathoz való jog”
még a kisgyermek is tudja, hogy jó ügyvéd nélkül (jelentős anyagi javak nélkül) az emberi jogaim csak álom szintjén valósulhatnak meg.
Tekintsünk bele a
Kiegészítő jegyzőkönyv az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló
Egyezményéhez
Párizs, 1952 március 20.
„1. Cikk – Tulajdon védelme”
a cikkely egyértelműen az államhatalom, a tőke, szabad tőke érdekeit szolgálja. Önmagában a szerzett, a büntethetőséget kikerülten szerzett, valamint örökölt vagyon van nevesítve.
A szellemi tulajdon védelmében az egyezmény egyetlen szót sem említ. Mindez azért lehetséges, mert az államhatalomnak az az érdeke, hogy mások szellemi tulajdonához, a legkedvezőbb módon juthassanak hozzá. Az anyagi javak megtartásához és gazdasági profit képzéséhez elengedhetetlenül fontos a szellemi tulajdon által képzett eredmény. Tehát önmagában a tőke tulajdoni értéke nem elegendő. A feudális rendszerek felbomlásának ez volt az egyik oka, hogy a javaik megtartását és bővítését nem kísérte folyamatosan szellemi tőkével eredményezett fejlesztés.
Tehát az igazi tulajdonnak minősülő érték, a szellemi tudás eredménye. Meghatározó és jelentős szellemi eredményt hozó ezrek százezrek élnek a vilá országaiban úgy, hogy eredményeiket nem tudják maguk számára megtartani és ezzel a tőke, szabad tőke birtokába kerül. Az idevonatkozó törvényi mgefogalmazás álszent és képmutató módon úgy szokott fogalmazni, hogy a szellemi alkotás közkincsé válik. A közkincs pedig nyílván annyit jelent, hogy az fogja alkalmazni, akinek ez anyagi érdekében áll. Azonban úgy, hogy az eredeti alkotó személye is ismeretlen marad, mi több a rendkívüli anyagi értékkel bíró szellemi alkotása válik a „hiénák” martalékává. Ebben az egyezmény semmilyen védelmet nem nyújt. Pontosan azért nem, mert az államhatalmi érdek az, hogy érdekei szerint minél könnyebben juthasson profitjának érték nélküli, ellenszolgáltatás nélküli megszerzéséhez. Ebben az időszakban az önálló feltalálóknak esélyük sincs, -általában anyagi javak híján- hogy szellemi tulajdonuk ne váljék közkincsé. A szellemi érték ebbeni fázisában a közkincs nyílván az államhatalom minősített részének kedvez. Ezzel önmaga számára képezhet, ellenszolgáltatás nélkül többlet anyagi javakat.
„3. Cikk – Szabad választásokhoz való jog”
ebben a cikkelyben a két hatalmai ág érdekei úgy érvényesülnek, hogy csak az államhatalmi érdekeknek megfelelő pártok (anyagi javak lehetőségével) alakulhatnak ki. Ebből lehet választani. Tehát jobb mint a totális diktatúra, de a népérdek szempontjából látszólagosak csak a különbségek.
Összességében jól érzékelhető, hogy egy rendkívül elavult egyezményi tartalomról van szó. Ezt igazolja továbbá
„14. Cikk – Megkülönböztetés tilalma” a cikkely tartalmában emberi fajokat fogalmaz meg. Szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy egyetlen emberi faj létezik. Az emberi fajon belül vannak u.n. nációk. Ezt az egyszerű egyezményi megfogalmazást egy durva hibának tartom, mivel az emberiség nagy részének közfelfogásában a faj, faji szavakat a nácizmus idejében használt felfogással azonosíthatják.
Befejezésként. 2003-ban minőségi megfogalmazásokra és minőségi emberi jogi igények megfogalmazására lenne szükség. Valószínünek tartom, hogy ennek lehetőségét a rendkívül erős hatalmi érdekek nem teszik lehetővé. Az anyagi tőke meghatározója minden lehetőségnek. Így emberi jogi szervezetek lehetőségének is. Minden „megszorítás” milliárdos veszteséget okozhat az államhatalmi felfogásnak. Az anyagi tőke érdekérvényesítés módszerei műveltek és intelligenciálisan kiműveltek. A MÉDIA által képes „megnevettetni és megsiratni”. Képes látszólagos örömet okozni és eközben közvetett emberi jogi sérelmeket nagy tömegekben elkövetni. Eközben az emberi jogi védelem megtartását célzó nemzetközi emberi jogi egyezmények tartalmai, „középkori intelmeket fogalmaznak meg”.
Bár kétlem, hogy saját gondolataival válaszolna levelemre. Amennyiben mégis megtisztelne ezzel kérem, hogy az egész levéltartalom egészében és ne csak egyes részek esetleges kiválasztásában történjék meg ez.
Ich möchte um Ihre w. Hilfe bitten, da es sich nicht um ein gewohnheitsmässiges Klage-Gesuch handelt, womit ich mich an Ihr w. Amt wende. Zugleich bedanke ich mich für Ihr w. Antwortschreiben, womit Sie auf meine Studie und, auf meine Bemerkung betr. das Übereinkommen reagiert haben.
Gemäss des Verfassungs – Rechtssystems Ungarns ist für die Gesetzgebung das Einhalten von Menschenrechte und Freiheit – von keiner allgemeinen Pflicht.
Zur Zeit der Verfassungsgebung wurde zum Thema Verfassungs-Rechtssystem die Frage gestellt, ob wohl die Verfassung Ungarns eine Gesetzgebungs-Pflicht bezüglich Menschenrechte und Freiheit direkt beinhalten solle? Oder würde es genügen, wenn die Einhaltung dieser Menschenrechte und Freiheit im Staat, unter die Sanktionierung des Strafrechtverfahrens gehöre? Die Politiker wählten den Weg einer scheinbar „provisorischen” Lösung; damit umgingen sie die verfassliche Konzeption vom Einhalten eines direkten Zwangs von Menschenrechte und Freiheit. Dies war ein äusserst geschickter politischer Trick – haargenau gegen die Demokratie. Im späteren würde das Verfassungsgericht Ungars – von sich selbst – über die Verfassung gehoben; laut einem Beschluss dieses Gerichts wurde dann die provisorische Verfassung Ungarns – in ihrer gegenwärtigen Form – als endgültig erklärt. Damit wurden die Vereinbarungen zum Schutz vom Menschenrechte und Freiheit – gemäss internationalen Anspruchs – schwerwiegend verletzt.
Nachdem sich das Objekt der Klage gegen das Verfassungs – Rechtssystem Ungarns richtet, sind die erwähnten Tatsachen zwar konkret, doch auch eher von Bestätigungswert. Trotz alldem können sie auch als konkret betrachtet werden. In alldem bin ich, teils direkt, teils indirekt betroffen.
Einschränkung der Möglichkeit von Bekanntmachung einer Studie über menschliche Intelligenz – ohne amtlicher Zulassung, aber seitens des Authors. Der höchste polizeirechtliche Standpunkt
lautet: die öffentliche Bekantmachung seitens des Authors bezüglich menschlicher Intelligenz, gehört unter die Sanktionierung des Versammlungsrechts.
Das Ungarische Ministerium für Gleiche Rechte sorgt für diese Gleichheit – im Falle der vom Ministerium gewählten Leiter und der betreffenden Kläger – überhaupt nicht. Hier bitte ich um eine Höchststrafe.
Das Ungarische Rechtsetzungs-Gremium kann Behinderte – ihrem Zustande entsprechend – im bestimmten Masse von der Berechtigung auschliessen. Diese Grundprinzipie ist zu administrativen Bedingungen gebunden. Das ist eine schwerwiegennde, menschhenfeindliche Verfügung. Ich bitte um Erlassung einer Höchststrafe gegen das Delegiertencorps der Hauptstädtischen Selbstverwaltung Budapest; sie sollen wegen ihrer Sraftat im Wege ihres eigenen Vermögens bestraft werden.
Die Polizei als Gewaltapparat der politischen Vollzugsgewalt darf in ihren rechtlichen Verfahren des Prinzips der Gleichbehandlung ausser Acht lassend gegen menschlichen Rechte und Freiheiten Entscheidungen machen. Die Gerichte, die zur Erhaltung der Gesetzlichkeit der politischen Macht dienen, können die gegen diesen Entscheidungen erhobene Beschwerde des Klägers wegen der Anspruchslosigkeit zur Erhaltung des Prinzips der Gleichbehandlung ablehnen. Wegen dieses Rechtsstandes können sogar die Sicherheitswächter mit der höchsten Anspruchslosigkeit gegen die Staatsbürger Maßnahmen treffen aufgrund des unmenschlichen Prinzipes, daß der Kläger die gegen ihn vollgebrachten Rechtsverletzungen oder Mißhandlungen in der Mehrheit der Fällen nicht bestätigen kann. Hier bitte ich um eine Höchststrafe.
Die politische Vollzugsgewalt darf in mehreren Fällen deklarieren daß sie dafür keine Pflicht hat, die konventionellen menschlichen Rechte und Freiheiten zu erhalten.
Die Rechtsordnung und der Inhalt der Rechtsregelungen Ungarns kann die Erhaltung dieser aus internationale Konventionen herkommenden menschlichen Rechte und Freiheiten entbehren. Hier bitte ich um eine Höchststrafe.
Es gibt Fällen der Abjudikation der staatlichen Unterstützung der Behinderten und mit Defekt lebenden Personen wegen der Defekte der anspruchlos ausgebauten Versorgungssystem der politischen Macht. Es wird die politische Trick benutzt, daß die Unterstützung wegen der unrechtmäßigen Funktion des Anwendungssystems (die von dem Staatsapparat ungenügend nachprüft wird) von den Behinderten entzogen werden kann. Hier bitte ich um eine Höchststrafe.
Es fehlt, die gleichen Lebensmöglichkeiten auch für Behinderten zu gewährleisten.
Man kann den polizeilichen sogar mit Augenscheinbefund unterstützten Gewaltakt nicht bestätigen, als niemand im Polizeiamt den Gewaltakt anerkennt. Die Staatanwaltschaft kann gesetzmäßig die Beschwerde aufgrund der Nichterkennung des Gewaltaktes der Polizei ablehnen. Hier bitte ich um eine Höchststrafe.
Ein Staatsbürger konnte sogar deswegen aus dem Tor seines Hauses verschleift werden, als er kein die Personalidentität bestätigendes Dokument bei sich behielte. Der Kläger konnte vor dem Gericht nicht bestätigen daß er den Polizisten sagte, daß das sein Wohnhaus ist. Die Polizisten kamen wegen eine Beschwerde des Handlers, nahmen die Angabe des Handlers für Wahrheit und sie wollten den Kläger durchaus arrestieren. Die Umstände sind beweiskräftig dafür, dass der Kläger den Polizisten sagen konnte, daß er am Tor seines Hauses steht. Warum wollte irgendeiner Mensch von seinem Wille in die polizeiliche Arrestzelle geraten? Es fehlt der Prinzip der Gleichstellung vor dem Gericht. Das ist ein wichtiger juristischer Anspruch, daß der Bürger gegebenenfalls sogar gegen der Vollzugsgewalt Recht hat. Es gibt aber viele Fälle der beabsichtigten Nichtberücksichtigung der Beweiskraft der Umstände. Die menschlichen Rechte und Freiheiten sind im Ungarn verfassungsmäßig nicht geschützt. Die allgemeine Gesetze dagegen treten die menschlichen Rechte und Freiheiten aufgrund des Prinzips der größten Kraft der politischen Macht. Hier bitte ich um eine Höchststrafe.
Der Verfassungsgericht hat den Bürgern die Möglichkeit der Interpretation der Verfassung aberkannt. Die Verfassung kann aber eine Vielfalt der Interpretationen wegen ihrer einfachen und temporäre Charakter gebenden Formulierung haben. Obwohl die Wörter über Menschenrechte und Freiheiten in der Verfassung befindlich sind, fehlen aber die Konzeptionen für deren Geltendmachung. Daraus folgt, daß die politische Leitung das Dasein dieser Wörter in der Verfassung immer zeigen kann. Dieses politisches Verhalten ist ein grober und brutaler Angriff gegen die demokratische Auffassung der Rechte. Hier bitte ich um eine Höchststrafe.
Ich möchte noch bemerken, wonach – wenn ein Staat die Rechte der Anderwärtigkeit und Ungebundenheit sicherstellt, - so sind damit die wichtigsten menschlichen Rechte und die Freiheit noch nicht erfüllt. Die Sicherstellung menschlicher Rechte und der Freiheit, kann im Wege von politischen Sehnsuchts-Entscheidungen nicht gesichert werden. Es ist das niederträchtigste politische Benehmen, wenn, indem man die Rechte der Anderwärtigkeit und Ungebundenheit begünstigt und, über die grundlegenden Rechte und der Freiheit stellt; somit wünscht man nämlich der Sicherstellung ersterer Rechte auszuweichen. Sicherstellung der Menschenrechte und Freiheit muss weit über politischen Entscheidungen stehen, also – sie müssen in das Rechtssystem, in die Verfassungsordnung direkt eingegliedert werden.
In einer separaten Mappe füge ich die bezüglichen Tatsachen bei.
Segítségét szeretném kérni, mivel nem szokványos panaszbeadvánnyal kerestem meg a T.Hivatalt. Ugyanakkor köszönöm megtisztelő válaszsorait, amiket a tanulmányomra és az Egyezményre utaló felvetésemre adott.
Magyarország alkotmányos jogrendszere alkotmányában nem teszi általánosan kötelezővé, a törvényhozás számára az emberi jogok és szabadságok betartását.
Magyarország alapvető jogrendszeri hiányossága, hogy az emberi jogokat nem helyezi mindenek fölött állónak. Még a személyiségi jogokat is magasabb rendűnek fogadja el, és ezzel, -az embert- önmagában a politikai hatalommal szemben (1989) rendkívül kiszolgáltatottá teszi. A politikai hatalom képes ezen emberellenes jogrendszerében, örökösen a személyiségi jogok védelmére hivatkozni, amikor ebben a jogállapotban az állampolgár kiszolgáltatottá válik.
UNITED NATIONSHIGH COMMISSIONER FOR HUMAN RIGHTSCH-1210 GENEVE 10Markus Schmidt
Dear Sir,
I received your letter with thanks. Please, allow me also to do my work. I do not believe indeed that my complaints will be heard. I am invalid, I cannot achieve a lot of things already in my life. There is, however, one thing I would like to reach anyway. I would like to receive the „declaration of disinterest” from illustrious authorities of human rights also from the UNITED NATIONS among others when they refuse to investigate grievances almost against humanity.
1. It is the first and most important inhumane official approach that the UNITED NATIONS exercises a policy of automatic defense of its position. It refuses substantially my complaints exactly in the same way as those of a black were refused at judiciary instances only because the color of his or her skin. I was refused because I submitted my complaint in Hungarian or in any other language, which were excluded exactly in the same way as a black from investigation of his or hers complaints.
2. It is possible that hundreds of thousands of cases of contravention of essential human rights are put into archives without any recognition or simply thrown into scrap baskets. The State and its authorities impudently abuse this position (as they recognized that the misuse may be exercised continuously). In Hungary the Ministry for Equality of Chances may e. g. issue a decree depriving several thousands of defective people of their work the base of their subsistence. Another example: the supreme authority of jurisdiction can refuse a complaint (wherein the violence from police officers is attested) because no one of police officers accepts the responsibility for violence. The Court of Constitution may finally refuse to give interpretation of a part of the Constitution to a citizen's request. The Court of Constitution acknowledges through this declaration that it is not independent from the political power. The General Substitute of the Parliamentary Commissioner for Citizen's Rights may declare even in an official document that it may be qualified as offense of rioting if somebody spends two hours in a shop without buying anything. The staying during two hours, however, may not be attested. There are a lot of other examples.
These are the cases where the public power may demonstrate in the face of citizens that it may do anything. It is sufficient only to declare repeatedly in different instances and places of law-making and law applying that Hungary is a democratic State.
3.) Even the simplest application to be submitted to an international organization of human rights should comply with such formal and content requirements, which 90 % of people could not fulfill. This deficiency could be, of course compensated by charging a lawyer but 99 % of people suffering from injury cannot reach not only their own courts but they would be incapable to entrust a lawyer to represent them as they have even difficulties of living. The most important problem is that no lawyer is willing to form any complaint or receive a commission against his or hers authorities. It took me a lot of time even to obtain the Hungarian translation of the Agreement. First it had to be handed over to the power. I found out that this remarkable Agreement was enacted as Law before the change of political system. It is obvious that the present political power is not pleased to have this situation.
It is completely absurd to suggest that this is democracy! Or may be it is an initial phase of the democracy? This slogan is very well-known for us Hungarian people. Should the mechanism of economy work irregularly in the time of our former political system the political leaders told us that it was the initial phase of socialism. An ordinary citizen had, however hundred times more rights and opportunities for living than in this democracy provided that he or she did not oppose the system.
Could such cases occur in our highly developed world they result from political approaches and if they influence the attitude of organizations of human rights according to agreements those constitute attitude against humanity.
Please allow me to make a note of personal character. This attitude contrary to humanity exists only since 1989 in Hungary. I am not former communist. My father was imprisoned for political reasons in the fifties.
My jewish brethren "might have fear again" in this so-called democracy. Before 1989 it was unknown that there might be any "discord" between Jews and Christians. These fears are artificially generated. The political power refers always to the laws. The representatives of political power know very well, however, in this memorable and terrible for the mankind anniversary that millions of people could be lawfully deprived of their lives or opportunities for living only a few years ago. The political power of that time claimed to be the most democratic.
It is to be feared that this way does not bring any new possibility for the mankind either. The smaller ethnic groups remain to suffer under unhealthy endeavors for power, as they had to suffer in the past when the world was repartitioned between systems of political powers. It should not be forgotten that everybody knew what happened after deportations since the first ones. Neither the Vatican made any diplomatic action nor air forces of Great Britain and of United States threw a single bomb onto railway tracks or even in the environs of concentration camps. They acted so because they had for aim only to obtain and keep the power. It is to be feared that the horrible events are reminded without sincerity only for pretense. Nobody may keep slaves according to agreements on human rights. In the same time millions of people are slaves of indifference of unhealthy political powers and more and more people get into misery for this reason.
I described my own opinion in the paragraph above. I apologize myself for it.
I wrote down my objections. I ask again for legal aid, translation of documents and investigation of the complained cases performed independently of political powers and sensitively to the grievances of people.
If you do not believe my complaints, please establish a post office box, to which Hungarian citizens can send complaints for their grievances and against the political power. I just note that even the Law on the Equality of Chances acknowledges the impossibility of attestation of some cases in its Explanations. I would like to state my opinion more precisely. I have complaint not against the policy of one or certain party or some parties. I have complaint against the plan and sometimes inhumane law applying behavior of the formed and ruling political leadership. There are the plain law application procedures of the organizations of interior affairs, which are almost contrary to the mankind.
Say yes, be ready What it feels, the global world Look left, look right Come on boys to the Human Rights
[Human Rights! Human Rights!]
Keep silence, follow the rules What it feels, the global grass Be the hand on my curious friend There's no room for the Human Rights
[Human Rights! Human Rights!]
Everybody's a fool [oo-oo!]
Everybody's blind! [oo-oo!] On that Sunday morning [oo-oo!] The whole world is sleeping! Everybody's a fool [oo-oo!] Everybody's blind! [oo-oo!] On that Sunday morning [oo-oo!] The whole world is sleeping!
Human plan, Human dream Human change, I still believe Human love and Human live And fuck all the Human Rights!
Egyben egyetértünk. Birka nép. Birka államszervezet. Birka titkosszolgálat. Nem véletlenül járnak ide tanulni a világ összes országának kémei gyakorlatra.
Az biztos, hogy 1989 –től egy kummányit sem jutott előrébb jogállamiságban Magyarország. A politikai megrendelésekre halomszámra gyártott jogszabályok arra jók, hogy a döntésre kerülő jogviták „bírái”, -akár a bíróságoknál, a hatalmilag és politikailag megzsarolható bíráknak arra nézve milyen bizonyítást engedjenek be, vagy a jogszabályi zagyvaságokból mit engedjenek be.
Miért csodálkozol ezen?
Az alkotmányban-elvileg - nem a hatatalom ad jogot az őt megváálasztó népnek, nem a hatalom korlátozza a nép jogát, hanem a népnek kéne a hatalom jogait korlátozni.
Ugyanis a nép mond le a közvetlen hatalomgyakorlásról a modern demoklráciákban ( is) és azt - elvileg korlátokkal - átengedi a megválasztott képviselőknek, illetve az általuk alkotott országgyűlésnek.
Ilyetén mondhatjuk, hogy az emberi jogok gyakorlásának legszélesebb lehetőségét a rendszereváltás idején elfogadott alkotmány adja, a többi mind az adott hatalom manipulációja.
Sajnálatra méltó. hogy az adott hatalom az orráig sem lát ( ebben sem) ugyanis amit ma korlátként beépít a hatalomgyakorlás könnyítése érdekében, az holnap, kikerülbve a hatalomból már őt is korlátozni fogja.
Legjobb példa erre a Horn kormány ténykedése. Az alkotmányt az szdsz-nek köszönhetően lényegesen módosítani nem tudta ugyan, de abban egyetértettek, hogy az alkotmány népszavazással történő megerősítését töröljék belőle.
Törölték is, aztán ment az ajvékolás amikor a Fidesz, ezt betartva, nem csak egymaga alkotta meg a pártalkotmányt, hanem azt népszavazással sem kívánta megerősíteni.
Birka nép meg nem ismeri fel a saját érdekeit, bégetve megy egymásnak, amikor a hatalom bármelyik képviselője erre felszólítja.
A diktátor a Führer, csinált egy szörnyűséges álszent és hazug alkotmányt. Megnevezte szerzőinek a rendkívül gyenge képességű Áder Jánost és nem tudni kihez tartozó Szájer Józsefet. A nem tudni kihez erős liberális befolyás. A főbírónak pedig behozta Handó Tündét, Szájer felesét, aki nemrég arra hivatkozott, hogy jó a bírói függetlenség elve. Közben azért ez valójában egy nagy sunyiság, ami kifejezetten liberálisokra jellemző. A sunyiság az, hogy csináltak egy saláta alkotmányt, amit bárhogy lehet érteni, de a népérdek szerint sehogy. Tehát a hatalomnak érdeke, hogy megfélemlített bírákat rávegyenek, ráhassanak bírói függetlenség elvű ítéletek meghozatalára. Ami véletlenül, mindig egyezik hatalmi érdekekkel. Ha véletlenül felmerülne a bírói felelősség, lehet a bírói függetlenségre hivatkozni.
Ezen kívül Handó Tünde „nyakig” ült már munkaügy perben, amiből, mint döntést befolyásoló személy mindig kimentette magát. De hogy lehetne bizonyítani olyan bíráskodásra történő befolyást ahol csak irodákból történnek észrevételek. Ki mit gondol egy ügyről. Egyetlen egyben van előrelépés. A Rákosi féle és az Orbáni diktatúra között. Rákosi idejében a bírák kényszerítésével történtek koncepciós perek, ahol sok esetben szinte ártatlan embereket végeztek ki. Orbán idejében a liberál feudális hatalom is ráhat a bírákra, akik ugyan úgy a hatalmi befolyás érdekében önálló, az érdekelt peres fél érdekében építenek be bírói koncepciókat. Mivel a bíráskodás független intézmény, ezért az ellenérdekű felet minden mértékben sújtják a bírói függetlenség elvén.
Ehhez kapcsolódik a nép a társadalom fokozatos elszegényedése. A fogyatékkal élők kirekesztése.
Emberi jogok – szabadság jogok – személyiségi jogok; az ellenzéki kerek asztaltól napjainkig.
1989 augusztus 30.-a, Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások. 17 órai kezdettel.
Utolsó előtti témaként, kerültek megtárgyalásra az alkotmányos emberi jogi kérdések.
Nagyon késői órában már.
A vitában résztvevők: Somogyvári István, MSZMP
Tölgyessy Péter, SZDSZ
Orbán Viktor, FIDESZ
Jelen voltak még: Varga Csaba, Elnök
Nagy Imre, Harmadik Tárgyalófél
Pozsgai Imre, MSZMP
Az MDF nem tartotta magát ebben a kérdésben fontosnak. Nem vett részt az emberi jogok alkotmányossági vitájában.
MSZMP, Somogyvári István:
„A következő vitakérés a szabadságjogok alkotmányos korlátozását hogyan fogalmazzuk meg.
Az MSZMP tárgyaló küldöttségének a javaslata az volt, hogy itt a korlátozás utaljon egyrészt arra, hogy a büntetőjogi típusú korlátozásokon túl, tehát nem valósít meg a szabadságjog gyakorlása bűncselekményt, vagy bűncselekményre való felhívást, olyan módon is kerüljön megfogalmazása, hogy nem sértheti mások jogait, jogos érdekeit.
Úgy gondoljuk, hogy a kitétel: mások jogaira is utaljunk az alkotmányozásban, szükséges, mert ennek hiányában nincs alkotmányos alapja annak, hogy az egyes szabadságjogokról szóló külön törvényekben, mint például a sajtóról, a gyülekezési jogról szóló törvényekben a büntetőjogi korlátozásokon kívül más típusú, a személyiségi jogot védő korlátozást tegyünk, ezért szükségesnek tartjuk ezt a megfogalmazást. Ebben a felek között vita van. Az Ellenzéki Kerekasztalnak más az álláspontja – ezt majd ismertetjük.” (két perc szünet után)
SZDSZ, Tölgyessy Péter
„Az Ellenzéki Kerekasztal véleménye az, hogy ebben a kérdésben pontos, precíz megfogalmazásra volna szükség. Ez ilyen késői időpontban ezen a színtéren nem túl szerencsés. Talán csak annyit, hogy például felbujtás helyett szerencsésebb lenne a felhívás kifejezés; de ennek a kérdésnek az eldöntését bízzuk a szakbizottságokra.”
FIDESZ, Orbán Viktor
„Azért kértem szót, mert úgy gondolom, nem volna szerencsés a szakbizottság munkáját a tekintetben korlátozni, hogy csak szóhasználati változtatást hajt-e végre avagy pedig elméleti különbségeket is próbál rendezni. Amiért ezt mondom, okom a következő: A mi számunkra a 65. Szakasznak ez a szakasza és különösen ennek első fordulata, amely szerint a felsorolt szabadságjogok gyakorlása sem sértheti mások jogait és szabadságát, így absztrakt módon nem értelmezhető. Szeretnénk, ha példákkal meg lehetne ezt világítani, hogy ez pontosan mit jelent a joggyakorlatban. Erre –azt gondolom- most itt nincs lehetőség;
az MSZMP tárgyalóküldöttségének a szakbizottságában szívesen meghallgatnánk erre vonatkozó fejtegetéseit, hogy konkrét jogsértések tekintetében ez pontosan mit jelent, mert csak akkor tudunk dönteni. Tehát most még csak azt sem tudja megmondani az Ellenzéki Kerekasztal, hogy e szakasz tekintetében csak szövegezési vagy pedig elméleti kifogása is van, miután nem tudjuk jelen pillanatban még értelmezni ezt a szakaszt, és ez nem történt meg a szakértői bizottságban sem konkrét szinten, számunkra meggyőző módon. Ezért röviden összefoglalva javaslatunk az, utaljuk vissza teljes újratárgyalásra ezt a szakértői bizottságba.”
MSZMP, Somogyvári István.
„Azért én azt javasolnám, hogy abban jó lenne, ha meg tudnánk most itt, a középszintű bizottságban állapodni, hogy a büntetőjogi típusú korlátozáson kívül az Ellenzéki Kerekasztal elfogadja-e azt, hogy az ilyen, a személyiségi jogot, illetőleg a személyt védő egyéb korlátozásra is szükség van e az alkotmányban.”
SZDSZ, Tölgyessy Péter
„Úgy érzem, jobb volna ezt a vitát a munkabizottságban folytatni; én most nem tudok határozott választ adni, hogy milyen típusú a kérésünk. Ezt az Ellenzéki Kerekasztalnak meg kell fontolni és a véleményét elő fogja adni a munkabizottságokban. Nyilvánvalóan elvi problémai vannak az Ellenzéki Kerekasztalnak; az a kérdés, hogyan tudja ezeket szavakban egy olyan megoldásban kifejteni, amely remélhetőleg mindhárom félnek elfogadható.”
FIDESZ, Orbán Viktor
„Azért kell ezt megfontolnunk, mert a személyiségi jogok tekintetében például ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, alaposan meg kell gondolnunk azt, hogy vajon a személyiségi jogok védelmére, amelyek valóban sérelmet szenvedhetnek szabadságjogok gyakorlása által, nem elegendők-e a polgári jog által nyújtott védelem lehetősége, s azt kell megfontolnunk, hogy szükséges-e egy szintű szabályozás is. Ezek olyan kérdések, amelyeket most is megvitathatunk ezen a helyen, csak nem biztos, hogy ez szerencsés. Ha igen, akkor egyébként készen állunk ennek a megvitatására.”
Egyetértéssel az emberi jogi alkotmányos kérdéseket szakbizottság elé javasolta az Ellenzéki Kerekasztal.
18 nappal ez után, 1989 szeptember 18.-i napon az alkotmányozó egyeztető tárgyalások befejeződtek. Nagyon valószínű, hogy a nemzet létét és jövőjét meghatározó emberi jogi kérdéseket elbagatellizálták.
Orbán Viktor fidesz pártelnök alkotmányából.
Szabadság és felelősség
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani.
Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember egyéni és a közösségek együttesen gyakorolható alapvető jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.
Az új Polgári Törvénykönyvből.
K RÉSZ
SZEMÉLYISÉGI JOGOK
XI. Cím
Általános szabályok és egyes személyiségi jogok
2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jó hírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]
Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogokat szükségtelenül nem korlátozhatja.
2:45. § [A becsülethez és jó hírnévhez való jog]
(1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
(2) A jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
2:46. § [A magántitokhoz való jog]
(1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok, az elektronikus hírközlési titok és az üzleti titok oltalmára.
(2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.(a ptk úgy fogalmaz, hogy akkor teljesül a jogszabályi sérelem, ha illetéktelen az, aki a személyhez fűződő levelet megkapja. De a jogszabály arra nem ad kitanítást, hogy ki számít illetéktelennek.)
Ö S S Z E G Z É S
Az biztos, hogy 1989 –től egy kummányit sem jutott előrébb jogállamiságban Magyarország. A politikai megrendelésekre halomszámra gyártott jogszabályok arra jók, hogy a döntésre kerülő jogviták „bírái”, -akár a bíróságoknál, a hatalmilag és politikailag megzsarolható bíráknak arra nézve milyen bizonyítást engedjenek be, vagy a jogszabályi zagyvaságokból mit engedjenek be.
