...megolgya problémáját a gyorsmozgásu emberiség...
--Polgárnő: Terhes? Ne mobilozzon, hajótakar! A terhesség alatti mobilozástól születik mind több hiperaktív, magatartászavaros gyerek – állítja Hugh Taylor, a Yale Egyetem professzora.
Miután a kapitalizmus egy véges kimenetelű (primitív) játék, talán nem is kellene 300 év ahhoz, hogy elérkezzünk a végkifejlethez (amikor is értelmét veszti kapitalista lényegünk); ugyanis, ha már minden erőforrás/vagyon egy érdekcsoport, ha úgy tetszik, egy személy birtokába kerülne, akkor hova volna tovább előre? Amiért ez mégse tud/fog megtörténni, azért az átlagosan 30 évente lezajló ’értékválság’ a felelős – ami persze egyébként is, permanensen jellemzi a kapitalizmust, mi több, ami szerintem nem is jelent mást - többet.
Na most.:-)
Mivel rendszerint este 10 után, grátisz szokásom megoldani a világ problémáit, csakis a legfajsúlyosabb kérdéseket érintve; íme, a megoldás. Miután a fékek és egyensúlyok fogalompáros, viszonylag sikeresen ment át a köztudatba, talán megértésre találna a javaslatom: Értsd már meg Boldizsár! Azért nem lehet tiedééé a fél világ, mert akkor szerinted mi lesz a világ felével?! Most miért nézel ilyen hülyén? Mit nem értesz – vagy egyszerűen csak nem érdekel?
Na, ezt elég nehéz lesz néhány sorba összefoglalni.
Tetszik, nem tetszik, kitaláltunk magunknak egy világot. Egy olyan világot, ami előttünk nem létezett – az emberi faj kihalását követően pedig, értelemszerűen vész a semmibe.
Egy olyan világot tehát, amelyik immár, a legtöbbeknek valamiért (kinek ezért, kinek másért), nem felel meg.
Nem arról van szó, hogy valamikor kiástuk a bölcsek kövét – és egyszerre megvilágosodtunk. Nem. Arra vonatkozóan se rejt(ett) bölcsességeket a föld mélye (nem volt ilyen hagyatékunk), hogy milyen szabályok szerint alakítsunk ki gazdaságokat, pénzügyi rendszereket – amelyek mára, gyakorlatilag a fizikai lét fenntartásának egyedüli, szintetizált feltételeit jelentik. Ezt mind, mi teremtettük. Pont olyan is lett.
A saját képünkre formáltuk.
Mindenesetre (ha jól tévedek), aki csak teheti (akinek telik rá), fegyverkezik - felkészül. Ami nagyjából annyit jelent, lényegében semmi nem fog változni. Erre tessenek berendezkedni.:-)
Ne haragudj. Legyszerűsítem a dolgot. A világon mindenhol, tehát a világon mindenhol, még gazdag gazdaságilag fejlett országokban is sziciális ellátásokra és a fogyatékkal élőkre a vagyonadó ami fedezetet nyújt.
Tisztázzuk mi is a vagyonadó? A nevében benne van. Vagyonból származó ingatlan és pénzérték. Mindenhol a világon vállakozások magas jövedelmüket, vagyon hellegű ingatlanokba fektetik. Pl. irodaház, stb. De még olyan is van Magyarországon, hogy cég nevén van kastélya. Magas értékű autó, repülő, hajó, stb.
Tehát nem azok a velem együtt szerencsétlen panelprolik lakásingatlaninjainak megadóztatása a kívánatos.
Bokros mit mondott? Annyir a kevés a vagyonosa ember Magyarorsazágon. Ne adóztassák őket. Orbán mit mondott? Aki a fideszeből felvetette azonnal kirúgta :))
Az SZDSZ vagyonpárti, tehát soha se támogatt ilyen javaslatot. Mint ahogy a DK sem támogatná és Bajnai sem.
Azt érzem ha az MSZP képes lenne önálló kormányzásra (Bajnai és Gyurcsán nélkül) akkor a magyar értéknek újra tere lenne. Úgy is, hogy pl. a Kórózst köztük tisza szívból utálom.
Nekem semmi bajom nincs azokkal akik külföldi nyugdíj jogosultségot hazánt munkavállalói elhagyásával szereznek. Az is biztos, hogy itt újra munkát nme fognak találni. Talán orvosok. Ilyen rengeteg van. Mégis ide jönnek, mint hagyják magukat kint megalázni. Mert nagyon megalázzák őket. DE hát a pénz....................
Költözz olyan EU tagállamba, ahol alacsonyabb a nyugdíjkorhatár és menj onnan nyugdíjba. A nyugdíjad persze magyar szintü lesz, hiszen Mo-n szereztél jogosultságot.
Egyébként a média, a látszólagos népérdekű foromuk is tiszta hazugságból állnak. Annyira tökéletes a rendszerük a felépítés, hogy sehová sem lehet érdeket érvényrsíteni. Pont olyan mint a magyar ember saját nemzetében való megszólalási lehetősége. Igen mamagyarok alkalmatlanok vagyunk fejlett gondolkozású nemzetek igényére.
Nem véletlenül Magyarország a liberálisok fellegvára volt és van. Nekik meg afő fegyverük a hazugság.
DE az biztos, hogy most még három évvel hátrább kerültünk egy kezdet lehetőségéhez.
Sajnos ez egy velejéig diktatórikus ország. Minden, de minden erre van felépítve. Szabadság sehos sincs, csak szabadosság. Szabadossággal pedig nem lehet sem gazdaságot, sem nmezetet építeni.
Az emberek mindenben korlátozva vannak. Van hol egyenesen. KI vannak rekesztve, és erre képesk még jogszabályokat is írni. Van ahol közvetve.
Néha azt érzem, hgy ez egy előre forgatókönyvezett tudatossággal történik. Média? Polgári megszólalási lehetőségek?
Azonban ha olvastad a javaslatom, kizárólag magyar és sikeres válalkozásokat tőkésítenék fel.
2011 december 28.
Magyarország tehetségtelen és pitiáner politikusai miatt a csőd szélén áll.
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KIS ÉS KÖZEPES VÁLLAKOZÁSOK
FELTŐKÉSÍTÉSÉVEL
(tervezet)
ELŐZMÉNYEK
A magyar ipart, mezőgazdaságot az Antal kormány és végrehajtója Kupa Mihály ölte meg. Amikor azt a rendeletet hozták, mi szerint minden vállalkozás melynek legalább 100 ezer forint kimutatható tartozása van, -azonnal szanálni kell- erről bárki bejelentést tehet. Számos teljes kapacitással működő gyárat üzemet szanáltak le. A gépeket fillérekért eladták. A legkorszerűbb technológiák szemétdombra kerültek. Kupa Mihály erről a parlamentben ezt nyilatkozta. „ha kell, mindent importálunk”. Visszakereshető a korabeli dokumentumok között.
Az észnélküli privatizáció sem segített az önálló magyar gazdaságon. Már Horn Gyula kormánya olyan gazdaságot vett át, amiben csak állami tulajdon eladásával lehetett pénzt csinálni. Az összes ez után következő kormánynak az az egy lehetősége maradt, hogy idegen tőkét hozzon be az országba úgy, hogy üzemet telepítsen. Ezek pedig nagyrész úgy jöttek be, ha a minimálbér körüli foglalkoztatás mellett rendkívüli adókedvezményekben részesülnek és az összes jövedelem után saját országukban adóznak.
Az ország gazdasági növekedése teljes mértékben azoknak a „morzsáknak” kiszolgáltatottságára hagyatkozik, amit az ilyen típusi tőkebejövetel enged.
MEGOLDÁS
Olyan konstrukció, ami bizonyos esetekben már bizonyított eredménnyel járt. Ezek a bankok megfinanszírozása 2002 –ben.
Olyan önálló magyar vállalkozások melyek képesek voltak megmaradni, növekedni exportra termelni, kell lehetőséget biztosítani az ország gazdasági növekedésére. Megjegyzem a mai kormányzatnak is vannak kis stílű próbálkozásai. Pl. 10 millió vissza nem térítendő támogatást kaphatnak magyar vállalkozások. Itt a mikró vállalkozások, melyek érdekeltek lehetnének, de ez a fent maradásukra lenne elég. Vélhetően egy nagyobb összeggel nem is tudnának eredményesen mit kezdeni.
A megoldás tehát kézen fekvő. Kis és közepes teljes mértékben magyar tulajdonú, legalább 30% -ban exportra képes vállalkozás, melynek eszköz és technológia értékű vagyona (lízing érték is) egy milliárd forinttal való feltőkésítése.
RÉSZLETEK
A feltőkésítéssel az a cél, hogy arra alkalmas fejlődő sikeres vállalkozások által az állami befektetés biztos gazdasági hozamot hozzon. Meg kell jegyezni, hogy vállalkozások kölcsönnel való önmaguk finanszírozásában, melyben a nyomott világgazdasági körülmények mellett a bizonytalanság magas részaránya miatt sikeres vállalkozás nem kockáztatna. Félne attól, hogy az eredményeit kockáztatnák ezzel. Jelen gazdasági körülményekben az „életben maradás” az egyedüli cél.
Éppen ezért a vállalkozás a feltőkésítéssel kockázatot nem vállal. Az állam részére az eredményesség az eddigi sikeres vállalkozásvitel miatt majdnem kockázatmentes.
Mivel Magyarországnak létkérdés gazdasági növekedést felmutatni, ezért ezzel a lehetőséggel élni kell.
Első körben 100 milliárd forint összértékben történne feltőkésítés. Egyenként egy milliárd forintértékben. Így 100 vállalkozást érintene. A kiválasztás egy automatizmusban történne, mi szerint az első száz vállalkozás melyek megfelelnek a követelményeknek kaphatnak ajánlatot. Tehát azok a vállalkozások melyek ebben nem kívánnak részt venni, nem lenne kötelező.
Feltétel:
- Minden magyar ipari-mezőgazdasági termelő kis és közepes vállalkozás mely tevékenységében képes kimutatni fejlődő exportra termelő növekedést, vagy legalább 30% export tevékenységet.
- Eszköz-gép és ingatlanvagyon használt értékében (lehet bérelt, vagy lízingelt is) egy milliárd fölötti vagyon használattal rendelkezik.
Az állam egy - egy milliárd forinttal feltőkésíti. A vállalkozás a feltőkésített vagyont nem különítheti el, nem kezelheti külön. Összes vagyonként kezelheti. Idővel kamat nélkül ezt kivásárolhatja.
A feltőkésített értékkel ipari ingatlant, állóeszközt, eszközt, technológiát fejleszthet a már meglévő termékek mellé. Más technológiával rendelkező magyar kis vagy közepes vállalkozást bevonhat.
Ezzel automatikusan a foglalkoztatottak száma bővülni fog, érdeke, hogy a tőkésítést kihasználja, mert különben saját vagyona is elveszne.
Ha magas munkanélküli százalékkal bíró területekre visz foglalkoztatást, akkor a területre érvényes más adókedvezményekben is ugyan úgy részesülhet.
Ennek fedezete UNIÓS hitelből 100 milliárd forint.
A kiválasztás nem pályázati, hanem statisztikai alapon történik.
Ezzel a politikai és más egyéb protekcionizmus kizárása a cél.
A kiválasztás után a céget az állami apparátus keresi meg és tesz ajánlatot. Folytat tárgyalást. A felügyeletet szűk apparátus is elláthatná. A feltőkésített vállalkozások egy kibővített havi statisztikai jelentésre lennének kötelesek.
Lenne, csak esélytelen. Ebben az országban a 8 millió felnőttből 2 millió adózik, 6 millió eltartott és mindegyiküknek ugyanannyit ér a szavazata. Amíg itt demokrácia lesz addig folytatódni fog a lerohadás.
Magyarország tehetségtelen és pitiáner politikusai miatt a csőd szélén áll.
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KIS ÉS KÖZEPES VÁLLAKOZÁSOK
FELTŐKÉSÍTÉSÉVEL
(tervezet)
ELŐZMÉNYEK
A magyar ipart, mezőgazdaságot az Antal kormány és végrehajtója Kupa Mihály ölte meg. Amikor azt a rendeletet hozták, mi szerint minden vállalkozás melynek legalább 100 ezer forint kimutatható tartozása van, -azonnal szanálni kell- erről bárki bejelentést tehet. Számos teljes kapacitással működő gyárat üzemet szanáltak le. A gépeket fillérekért eladták. A legkorszerűbb technológiák szemétdombra kerültek. Kupa Mihály erről a parlamentben ezt nyilatkozta. „ha kell, mindent importálunk”. Visszakereshető a korabeli dokumentumok között.
Az észnélküli privatizáció sem segített az önálló magyar gazdaságon. Már Horn Gyula kormánya olyan gazdaságot vett át, amiben csak állami tulajdon eladásával lehetett pénzt csinálni. Az összes ez után következő kormánynak az az egy lehetősége maradt, hogy idegen tőkét hozzon be az országba úgy, hogy üzemet telepítsen. Ezek pedig nagyrész úgy jöttek be, ha a minimálbér körüli foglalkoztatás mellett rendkívüli adókedvezményekben részesülnek és az összes jövedelem után saját országukban adóznak.
Az ország gazdasági növekedése teljes mértékben azoknak a „morzsáknak” kiszolgáltatottságára hagyatkozik, amit az ilyen típusi tőkebejövetel enged.
MEGOLDÁS
Olyan konstrukció, ami bizonyos esetekben már bizonyított eredménnyel járt. Ezek a bankok megfinanszírozása 2002 –ben.
Olyan önálló magyar vállalkozások melyek képesek voltak megmaradni, növekedni exportra termelni, kell lehetőséget biztosítani az ország gazdasági növekedésére. Megjegyzem a mai kormányzatnak is vannak kis stílű próbálkozásai. Pl. 10 millió vissza nem térítendő támogatást kaphatnak magyar vállalkozások. Itt a mikró vállalkozások, melyek érdekeltek lehetnének, de ez a fent maradásukra lenne elég. Vélhetően egy nagyobb összeggel nem is tudnának eredményesen mit kezdeni.
A megoldás tehát kézen fekvő. Kis és közepes teljes mértékben magyar tulajdonú, legalább 30% -ban exportra képes vállalkozás, melynek eszköz és technológia értékű vagyona (lízing érték is) egy milliárd forinttal való feltőkésítése.
RÉSZLETEK
A feltőkésítéssel az a cél, hogy arra alkalmas fejlődő sikeres vállalkozások által az állami befektetés biztos gazdasági hozamot hozzon. Meg kell jegyezni, hogy vállalkozások kölcsönnel való önmaguk finanszírozásában, melyben a nyomott világgazdasági körülmények mellett a bizonytalanság magas részaránya miatt sikeres vállalkozás nem kockáztatna. Félne attól, hogy az eredményeit kockáztatnák ezzel. Jelen gazdasági körülményekben az „életben maradás” az egyedüli cél.
Éppen ezért a vállalkozás a feltőkésítéssel kockázatot nem vállal. Az állam részére az eredményesség az eddigi sikeres vállalkozásvitel miatt majdnem kockázatmentes.
Mivel Magyarországnak létkérdés gazdasági növekedést felmutatni, ezért ezzel a lehetőséggel élni kell.
Első körben 100 milliárd forint összértékben történne feltőkésítés. Egyenként egy milliárd forintértékben. Így 100 vállalkozást érintene. A kiválasztás egy automatizmusban történne, mi szerint az első száz vállalkozás melyek megfelelnek a követelményeknek kaphatnak ajánlatot. Tehát azok a vállalkozások melyek ebben nem kívánnak részt venni, nem lenne kötelező.
Feltétel:
- Minden magyar ipari-mezőgazdasági termelő kis és közepes vállalkozás mely tevékenységében képes kimutatni fejlődő exportra termelő növekedést, vagy legalább 30% export tevékenységet.
- Eszköz-gép és ingatlanvagyon használt értékében (lehet bérelt, vagy lízingelt is) egy milliárd fölötti vagyon használattal rendelkezik.
Az állam egy - egy milliárd forinttal feltőkésíti. A vállalkozás a feltőkésített vagyont nem különítheti el, nem kezelheti külön. Összes vagyonként kezelheti. Idővel kamat nélkül ezt kivásárolhatja.
A feltőkésített értékkel ipari ingatlant, állóeszközt, eszközt, technológiát fejleszthet a már meglévő termékek mellé. Más technológiával rendelkező magyar kis vagy közepes vállalkozást bevonhat.
Ezzel automatikusan a foglalkoztatottak száma bővülni fog, érdeke, hogy a tőkésítést kihasználja, mert különben saját vagyona is elveszne.
Ha magas munkanélküli százalékkal bíró területekre visz foglalkoztatást, akkor a területre érvényes más adókedvezményekben is ugyan úgy részesülhet.
Ennek fedezete UNIÓS hitelből 100 milliárd forint.
A kiválasztás nem pályázati, hanem statisztikai alapon történik.
Ezzel a politikai és más egyéb protekcionizmus kizárása a cél.
A kiválasztás után a céget az állami apparátus keresi meg és tesz ajánlatot. Folytat tárgyalást. A felügyeletet szűk apparátus is elláthatná. A feltőkésített vállalkozások egy kibővített havi statisztikai jelentésre lennének kötelesek.
