Földünk légkörének negatív irányú elváltozásáért elsősorban mi, emberek vagyunk a felelősek. Tehát hibáinkat is nekünk kell kijavítanunk, vagy legalább is meg kell próbálnunk azt.
Az emberek éveik számának növekedésével egyre nagyobb mértékben felelősek az atmoszféra átalakításáért.
Ezért „ÜLTESS EL ANNYI FÁT, AHÁNY ÉVES VAGY!”, hogy oxigénnel, ózonnal dúsíthassuk környezetünket.
Egy olyan felkérést szeretnék elindítani, amelyben környezetünk jövőjéért aggódó és a javulásért tenni hajlandó felnőttek és gyerekek vennének részt.
Az akcióban életkortól függetlenül bárki részt vehet, hiszen légkörünket is közösen szennyezzük, igaz hogy kisebb, vagy nagyobb mértékben.
A részvétel önkéntes, az Életpontok számolását mindenki bizalmi alapon saját maga végzi, és az eredményeket senki sem kérdőjelezheti meg. A cél az, hogy mindenki legalább annyi pontot szerezzen, ahány éves.
Életpontot szerezni a következőképpen lehet:
- Faültetéshez facsemete ajándékozása (darabonként 1 Életpont)
- Faültetéskor:
- a csemetének való gödör kiásásában és a visszatemetésben való aktív részvétel
- a csemete beállítása a gödörbe
- a csemete ültetése közbeni és közvetlen utána való meglocsolása
- Az ültetendő facsemetének az ültetés helyszínére való szállítása (szállításonként 1 Életpont)
Egy facsemeténél személyenként maximum 1 pont szerezhető, függetlenül attól, hogy mennyit és miben segítettünk. Viszont minden faültetésben aktívan résztvevő megkapná a maga Életpontját. Így egyetlen facsemeténél több ember is pontot szerezhet.
Akár pici gyerekek is aktív résztvevőivé válhatnak az ültetésnek, ha pl. meglocsolják a fát, vagy segítenek a föld visszalapátolásában. Ugyanígy idős emberek is szerezhetnek Életpontot, ha pl. facsemetéket ajánlanak fel ültetésre.
A csemetéket végleges, megfelelő helyére kell ültetni, ahol lombkoronája maximálisan kiterebélyesedhet.
A Fórumon megoszthatnánk egymással észrevételeinket, javaslatainkat, sikereinket és esetleges kudarcainkat is.
Az lenne az igazán nagy eredmény, ha nemcsak magánszemélyek, családok, hanem iskolák, óvodák, önkormányzatok, intézmények, vállalatok is csatlakoznának ehhez az ötlethez, ami akár mozgalommá is szélesedhetne. Pl. egy iskolai osztály vállalhatná, hogy annyi fát ültet el, ahány tanuló van náluk, vagy egy vállalat támogathatná, hogy dolgozói számával megegyező csemete kerüljön elültetésre.
Nem feltétlenül pénzért kell vásárolni a kis fákat, akár otthon is lehetne magról nevelni őket, vagy olyan helyről kiásni, ahol bőségesen el vannak szaporodva a csemeték, és sorsuk a kivágás lenne.
Az akció a mai naptól indul (2013 augusztus 22), tehát már elültetett csemeték nem számítanak bele. Így magam is 0 ponttal kezdek.
Bízom benne, hogy sikeres lesz a felkérés és minél többen csatlakozni fognak hozzá.
Ma folytattam a szomszéd üresen álló kertjének "begyümölcsfázását". Kétféle kajsziból 3+2 darabot, egy golden almát, valamint egy cseresznyét ültettem el náluk. Ezek mind saját nevelésű magoncok. Tavasszal bújtak ki a homokból, amibe tavaly rétegeztem a magokat. Mostanra nagyon szépen felcseperedtek a kikelt növények. Mivel itt leszek melletük, be tudom majd oltani őket, amikor eljön az ideje.
Elültettem a kertükbe még egy vilmoskörtét is, amit tavaly oltottam vadkörtére.
Egy másik szomszédnak is ajándékoztam 3+1 kajszimagoncot a kétféle fajtából.
A képeken jól mutat, de nem tudom itt hogyan viselkedne. Cseresznyefa nem sok van erre, egyröl sem tudok a környékünkön, mondjuk nemrég költöztünk ide így azért nem kizárt.
Szívem szerint persze hogy szeretnék, de tartok tölük. Ha tudnám, hogy beérik rendesen, akkor jó lenne, de csak azért hogy teleszemetelje egy évben háromszor a kertet (virághullás, gyümölcshullás, levélhullás), azért nem. A cseresznye kimondottan jól hangzik, bár a késön érö Sweet Hearth vajon beérne? Vagy éppen az a jó ha késön virágzik és érik, mert így a nagy májusi és juniusi esöket megússza?
Amiket látok gyümölcsfákat hogy szépen beérnek, azokat mind falhoz ültetik:
A szabadonálló almák még most is fenn vannak a fákon:
Mint látszik, nem túl érettek, beleharapva jó fanyar, savanykás ízük van. idén ßátlagon felüli meleg nyarunk volt, mégis ...
Ez volna a kis udvar. A kép a terasz elötti kis sávot mutatja, ide nem tervezünk semmi fát, talán lesznek majd itt is növények, de az ráér, még a terasz sincs lelapozva, meg hiányzik egy féltetö is. Ami érdekesebb az a ház melletti rész:
Itt egy kicsit nagyobb tér áll a rendelkezésünkre. A két egymás melletti pontra terveztem két kisebb fát, pl ide lennének jók a piros juharok, itt reggel és este árnyékot tart a két ház, nappal pedig a nagyobb, a jobb oldali ponton álló fának kellene tartania, oda jó lenne a gömbjuhar, vagy bármi hasonló, akár gyümölcsfa is, de erre majd visszatérek.
Csináltam pár képet, hogy milyen is ez a kis kert, hátha az alapján mást tanácsolnátok.
Az idöjárás itt kicsit más mind Magyarországon, a tél havas, hosszú, de nem túl hideg, nem hidegebb mind a magyar tél. A tavasz nagyon esös és többnyire hüvös, egészen junius közepéig, végéig tart. A nyár többnyire forró és száraz, na nem annyira mind ami ott megszokott, de tartós 28-34 fokra lehet számítani sok nappal és nulla légmozgással (éjszaka viszont szinte mindig 20 fok alatt van). A füvünk megégett a reggeli és esti locsolás ellenére, délután olyan forró volt, hogy égette az ember talpát. Ezért is kellene az árnyék.
Az ösz többnyire száraz és meleg, de elöfordulhatnak váratlan esök vagy havazások már szeptembertöl, de ez nem tartós állapot.
Sajnos olyan kertészetet nem találtam, ahol megfelelö választék lenne fákból, inkább csak az itt divatos fák kaphatók majdnem mindenhol. netröl viszont bármi rendelhetö földlabdával, cserépben, vagy csak úgy gyökerestöl föld nélkül. Ettöl csak azért félek, nehogy valami görbét vagy rosszul szétágazót kapjak...
Kb. egy hete emésztem még a dolgot, aztán megpróbálom beszerezni amiket választunk.
Ne hozz zavarba, Bukfenc, messze vagyok én a szakértőtől:) Csak úgy vagyok, mint egyes egerek a sajttal, ha kertről, fákról hallok, egyből beindul a fantáziám..
A cseresznyére én is gondoltam, talán az egyetlen gyümölcs aminek van esélye beérni itt ahol lakunk (Alpok északi oldala, csapadékos és hüvös).
Sok gyümölcsfa van ugyan errefelé is, de nem nagyon érnek be rajtuk a gyümölcsök. Az almafákon még mindig rajt vannak (már ami nem potyogott le éretlenül), picik, savanyúk....A házunkkal szemben van egy szilvafa, az idén egész jól beérett, nem lett édes, de ehetö volt.
Akik azt akarják, hogy érett gyümölcsük legyen, azok a déli házfal tövébe ültetnek fákat, valahogy így :
100 négyzetméter az tényleg nagyon kicsi, nagy fát ültetni nem szabad. Szerintem két fa elég is, meg néhány cserje.
Szép lenne például egy gömb alakú és egy oszlopos fácska, mint például a gömbjuhar, a gömbszivarfa, a csörgőfa, ezek aránylag normális ütemben nőnek is, nem horribilis árúak, és lehet már nagyobbacska méretben is kapni őket, valamint bírják a napot.
Melléjük oszlopos növésűt, mint pl. oszlopos tulipánfa, vagy oszlopos díszkörte (pyrus calleryana autumn blaze vagy chantleer), mindkét oszlopos változat egész évben mutatós, könnyen tartható díszfa.
Vagy esetleg bordó levelű nyírfa vagy az arany nyír (betula pendula golden beauty), szintén kiskertben is elférnek, kecses, karcsú megjelenésük van, melléjük valamilyen magnólia fajta.
A bordó levelű juhart csak akkor ültesd, ha a fáid már adnak némi árnyékot, mert a juhar a teljes napot nem bírja.
Ha kicsi a kerted és árnyékot is akarsz, akkor ültess Sweet Hearth cseresznyét. Az kis növésű, szép ágazatú, levelű, mikor virágzik egy fehér csokor (és még finomat terem is idővel.)
Üdv. Nem tudom jó helyen érdeklödök e, de tanácsra van szükségem. Van egy 100Nm-es kertünk, egyenlöre csak füvesítve van, de kellene pár növény. Egyrészt hogy szebb legyen, másrészt hogy árnyékosabb legyen, nyáron pokoli a höség, kiég a fü...
2-3 kisebb fára gondoltam, pl piros levelü japán juharra, de kellene egy nagyobb, ami azért komolyabb árnyékot adna, alá lehetne ülni, de nem nöné ki könnyen ezt a kicsi kertet.
Ma a szomszédunk üresen álló kertjébe ültettem el néhány fát, természetesen az engedélyével. Rengeteg gyümölcsfa magoncom, oltványom van és sok szelídgesztenyém, amikből most 6 darabot tudtam sötétedésig elültetni. Majd hétvégén folytatom.
Bármennyire furcsa is, én a magok legtöbbjét "ültetni" szoktam. A magvetésnél a vetés szó szerintem még abból az időből eredhet, amikor pl. a búzát kézzel vetették, vagyis kötényből, szakajtóból szórták szét az előzetesen előkészített termőföldre. Ez valószínűleg igen nagy gyakorlatot ígényelt, hogy a magok egyenletesen szórva kerüljenek a föld felszínére. Természetesen én is elvetem, szétszórom a fűmagot a nedves földre, ha pázsitot szeretnék. Vetem a porcsin magjait is, valamint az előzeteten kiskapával létrehozott árkokba szoktam vetni, szórni a retek, sárgarépa, zöldségfélék magjait. De amikor pl. tölgyfa makkot "ültetek", akkor ugyanúgy járok el, mintha növényt ültetnék a földbe, például rózsa, krizantém dugványokat, szőlővesszőt, kisebb gyümölcsfa magoncokat, zöldségfélék palántáit. Vagyis először vasrúddal lyukat fúrok az előzőleg felásott földbe, belehelyezem óvatosan és megfelelő irányba helyezve a tölgyfa makkot, vizet töltök az üregbe, földdel betemetem óvatosan, hogy a mag, termés jól beiszapolódjon és ne száradjon ki és legvégül még eligazítom a felszínt, hgoy egyenletes simaságú legyen. A többi fák magjaival is így szoktam tenni, tehát szépen "elültetem" őket. De egyébként ez csak a szavakkal való játék és nem hiszem hogy akkora jelentősége lenne.
Ma egy budapesti óvodában jártam, ahol a pénteken kiszedett két elszáradt fatönk helyébe ültettünk el egy-egy szelídgesztenyefát a gyerekekkel. Előtte egy rövid beszélgetés volt velük a növények fontosságáról, majd együtt belapátoltuk a földet az előzőleg kiásott gödörbe a facsemeték mellé, valamint közösen meglocsoltuk őket. Terrmészetesen most is volt famagasság mérése. Az udvaron lévő két termetes fa hosszát léptük le. Készítettem képeket is, de a gyerekek arcát kitakartam, mert itt a Fa és elültetése volt a lényeg és nem az, hogy kik tették.
