Ebben a nagy száraz melegben igazán aktuális mindenféle öntözés. Gondolom sokunkat érdekelnek az öntözés különböző módjai. Nagyapám kannával locsolt. Falunk 'bulgár kertésze' árasztással. Engem elsősorban a víztakarékos csöpögtető öntözés érdekelne. Oszzátok meg ismereteiteket.
Ezen hangosan felröhögtem. Ugye most csak trollkodsz az érintésvédelemmel 12 V esetén? :)))
Vannak ugyan érintésvédelmi szabványok törpefeszültségre, lásd SELV és PELV, de azoknál a lényeg gyakorlatilag az, hogy a hálózati feszültségről megfelelően le legyen választva a törpefeszültség.
Mivel esetemben közel-távol nincs hálózati feszültség, nem azt alakítom át törpefeszültséggé, hanem napelemmel hozom létre, így gyakorlatilag értelmezhetetlen az érintésvédelem fogalma 12 V esetére. Az ugyanis az emberre teljesen veszélytelen.
Csak gondolj bele a régen népszerű modellvasútakra, amikor a négy éves Pistike gond nélkül játszhatott vonattal, aminek a sínpárjában szintén kemény 12 V feszültség volt jelen. Nyugodtan rátenyerelhetett a sínre, semmi baja nem lett, észre se vette. Hát pont ennyire veszélyes a 12 V.
Plusz egy használt kiszolgált 12 V-os riasztó akksi puffernek, anélkül nem megy a vezérlő sem.
A napelem és a vezérlő megvolt már, egy hobbi projectből maradtak ki, ahová túl kicsinek bizonyultak. Így legalább fel lesznek használva, a kis szivattyút meghajtani tökéletesek. És nulla áramfogyasztással szépen csepegtet majd napenergiával.
Csepegtető csővel öntözném kb. 3 hete a konyhakertet. A víz kútból jön direkt az öntözőcsövekbe egy szűrőn keresztül.Nyomás 1,5 bar. Eleinte jól ment a dolog, aztán egyre több ponton megállt a csepegtetés. Nem értettem az okát, így egy hibás csepegtető testet szétvágtam, hogy megnézzem mi okozta a dugulást. Belül egész finom porszerű (agyag?) lerakódást találtam, Mérete alapján a 120-as szűrőn át tud menni. Milyen megoldást javasoltok a problémára?
Nálam jó a bokoröntözö gomba. Egyrészt mikor töltöm a tartályt és nyitva a csapja, akkor '7 ágra Spriccel' - kicsit látni az alsó kép alján - másrészt errébb-arrább mozdítom az egész csövet, így mindenütt nedvesedik. A mulcs pedig tartja több napig.
Én a kivikhez kifejezetten csepiszalagot használok, néhány idommal egy "szőnyeget" alakítottam ki. Tudjuk, hogy a kivi gyökerei rendkívül sekélyen vannak, így a pontszerű öntözés értelmetlen.
"Kedves Fórumozók! Kérdezni szeretném, hogy tudtok-e segíteni a kivik öntözésében. Ki, milyen öntözőrendszert használ? Csepegtető rendszerem lenne, de nem vezetékes vízről, hanem tartályból. Milyen csepegtetőt ajánlotok, ami nem csak 1 pontban öntözné a növényeket. Köszönöm a válaszokat előre is!"
Én is tartályból öntözöm, ami rá van kapcsolva a kút szívattyújára.
Így:
A gombákkal megtűzdelt LPE csövet errébb-arrább téve nagy felületet lehet nedvesen tartani.
Elég régről követem a topicot readonly, szerintem láttam a képeket. :-) Amúgy közben eszembe jutott, hogy rövidesen fog kelleni ide egy másik ág is, kb. 20m hosszban "gombázva", szóval úgy már nem is lesz olyan "sok" ez a szivattyú sem. Most még az esőztető és csepegtetős részt kell okosan szétválasztanom, hogy teljesen függetleníthetők legyenek egymástól.
Ezekről a gombákról azt kell tudni, hogy valami 10-16 liter felett már nem csepegtetnek, hanem olyanok lesznek mint egy szökőkút 6 irányba. Nálad az még jól is jön ide. De sajnos a beállításaikat időnként felül kell vizsgálni.
Köszönöm. Ha a szivattyú túl soknak bizonyulna, az nem gond, nyomásmérő van rajt, látom, mi mennyi, akkor legfeljebb emelek a fejek kibocsátásán és rövidítek az időn. :-)
Jó az elképzelésed. A szívattyút ne féltsd. A csövet úgy tedd le, hogy tudjad mozgatni. Egy öntözés a tövükre, egy kis kapával, vagy gereblyével fél méterrel arrébb mozdítod a csövet, aztán jöhet a következő öntözés. Stb. Így nem csak egy helyen kapnak vizet a gyökerek.