Ebben a nagy száraz melegben igazán aktuális mindenféle öntözés. Gondolom sokunkat érdekelnek az öntözés különböző módjai. Nagyapám kannával locsolt. Falunk 'bulgár kertésze' árasztással. Engem elsősorban a víztakarékos csöpögtető öntözés érdekelne. Oszzátok meg ismereteiteket.
A 16 mm-es csepegtető cső szorosan rámegy a 16-os KPE csőre. Nyilván nem árt szigszalagozni. Persze a csövet meg kell vegyem, de még mindig olcsóbb, mint ha idomokat vennék.
Így már értem. Nálam az egész parcellában ugyanaz a növény lesz. Arra gondoltam, hogy sorra fűzöm a csepegtető csöveket egy-egy darab melegen hajlított KPE cső darabbal. Mivel a legtöbb parcella egyik oldala öt méter, a vetésforgó sem fog problémát okozni.
Az első képen virágágyás öntözőrendszere van. Az első sor idén büdöske, a második tátika, a harmadik nebáncs virág, hátul pedig flox. Nem egyezik a vízigényük!
T, L alakúakból, csapokból és LPE csőből alakítottam ki az ágyások csepi szalagos öntözését. Ld. képek.Az utolsó kép alján látszik hol jön fel a föld alól a cső. Én minden csepi szalagot csappal indítok igy jól tudom variálni a sorok öntözését.
Talán kicsit drágább, de 15 éve hibátlanul működik nálam a PVC-U csövekből készült rendszer. Akinek így nem mond semmit, ez egy szürke merev PVC nyomócső, amit a klímások is használnak a cseppvizek kivezetéséhez.
Könnyen szerelhető és ragasztható, mindenféle olyan idom kapható hozzá ami kompatibilitást biztosít bármihez, akár hálózatra is köthető, mert 10 bar nyomást bír ki.
UV álló, így teljesen mindegy hogy föld felett vagy alatta vezetem.
Nálam egy kútban lévő presskontrollos szivattyú látja el a rendszert. A gerincvezeték kétfelé válik, az egyik ág a bal, a másik a jobb oldali kerítés lábazatán van szabadon szerelve. Itt rendszeres távolságonként van egy idom, amire igény és ötlet szerint teszek egy golyóscsapot tömlőnek öntözéshez vagy egy elemes öntözésvezérlővel leágazást csepegtetőkhöz.
gyakorlatilag az ingatlan bármelyik pontját elérem a rendszerről. Lehetne hálózatra is kötni, mert ahogy fentebb írtam 10 bar a nyomásállósága.
Egy dolog, amire figyelni kell, hogy a szabadon szerelt csöveknél legyen hely a hőtágulás felvételére. A műanyagoknak általában jellemző, így a PVC-U csöveknek is kifejezetten nagy a hőtágulása és ezért feszültségek keletkezhetnek ha nincs a mozgásnak tere, ami akár töréshez vagy deformációhoz vezethet. Hosszabb szabadon vezetett szakaszok esetében a hőmozgás nyáron napon belül akár méterenként 2-5 mm is lehet! A kerítéslábazaton a csöveket műanyag bepattintós bilincsekkel rögzítettem, amiben hosszirányban tud mozogni a cső, valamint minden fix pont között beiktattam egy rövid flexibilis átkötést.
Nekem szakember építette a csőrendszeremet a kúttól a tartályig (50 m), a tartálytól a kiállásokig (össz. kb. 20 m). Mindezt 2013-ban, LPE csőből. Azóta is hibamentesen működik. Utána én is ezt használtam a továbbiakban a föld alatt és felett is. Könnyű a szerelése.
Köszönöm a hordós tippet. Azt hiszem, meg is tudnám csinálni. Egyelőre nem szeretném beásni, mert még változhat, hogy pontosan hogy is lesznek az ágyások, viszon a meglevőket jövőre már nem szeretném kézzel, ott ácsorogva locsolni. Ezért gondoltam ki ideiglenesre ezt a kicsit mobilabb megoldást. Talán, többé-kevésbé már kapisgálom, hogy kellene csinálni, csak ebben a 1/2" slag/csepegtető rendszer átmenetben vagyok bizonytalan.
Kedvezőbb lenne a virágoknak is és neked is, ha beszereznél egy tartályt. Azt feltöltenéd a slagról és másnap egy csap megnyitásával juttatnád az állott vizet a kiépített rendszerbe. A tartálytól az ágyásokig a föld alatt is mehetnek a csövek, (LPE-t ajánlok) így még csak nem is látszanának.
Kedves Ali-bá. Esetleg tudnál segíteni, hogy milyen fitting lenne megfelelő a tömlő és a csepegtető közé számomra? És ezek szerint kell egy reduktor is?
Kedves Fórumozók. Eddig vezetékes vízzel, 1/2"-os slaggal locsoltam. Most szeretnék a négy egymástól viszonylag távol elhelyezkedő virágágyásomba csepegtető csövet vagy szalagot telepíteni. Az lenne a kérdésem, hogy az kivitelezhető valahogy, hogy csak az ágyásokban építem ki a különálló rendszereket, és a már meglévő slagomat csatlakoztatom rá éppen arra, amelyiket locsolni szeretném? Előre is köszönöm szépen, ha válaszoltok.
Nem íves, hanem csepegtető csatlakozó/M16 külső - M16 belső/LPE könyök - egyenes LPE - LPE könyök/M16 belső - M16 külső/csepegtető csatlakozó. Ha tovább is megy, akkor meg könyök helyett T.
De ez így azért költséges!
Lehet csepegtetőhöz is kapni idomot (90°, T), csak akkor a sor között is csepegni fog. Én rá szoktam húzni egy darab csövet és akkor valamelyik sor végéhez odafolyik a sorok között kicsepegett víz.
Csepegtető cső megtörik, ha fordulni próbálsz vele idom nélkül!
Én egy ágyáshoz igyekszem csak egy KPE leágazást csinálni. A szétosztást LPE-vel csinálom.
Valahol vannak ilyen összeállítási skicceim, ha nagyon nem érthető akkor majd megkeresem őket.
Jól értem, hogy a csepegtető cső a sor végén belemegy egy íves LPE csőbe, és így fordul vissza, tehát nem kell soronként leágaztatni a KPE gerincről? Én arra gondoltam, hogy egyszerűen visszafordulok a csepegtető csővel, de nyilván megtörne.
Köszönöm, ezzel már el tudok indulni. IBC tartályra mindenképpen veszek ponyvát, ez védi a műanyagot az UV-tól és talán az algásodást is megakadályozza. Közben kutakodtam a kínai neten. Mindenképpen szűrős csappal indulok az IBC tartálytól. Az eddig hallottak alapján nem érdemes a drágább merev falú csöveket megvenni, mert 1 év alatt bevízkövesedik/eltömődik. Szóval a gerinc vezetéket - ahogy ajánlottad - KPE csövekből, csatlakozókból alakítom ki, az öntözőcsőből meg a vékony rugalmas falút fogom megvenni különböző lyuktávolságokkal.
A lejtős terep miatt félő, hogy az alsó rész sok vizet fog kapni a felső szekciónak meg csak mutatóba jut, ezért a gerincvezetékre is teszek egy-két csapot.
Nem vagyok tapasztalt szaki, de okoskodni tudok :D
Érdemes pár oldalt visszaolvasni, sok infó le van írva!
Az IBC alá érdemes még tenni pár raklapot, vagy beton blokkot, vagy valami emelést!
Kelleni fog oda egy szűrő is. Elzáró nem feltétlen kell (az IBC-nek szokott lenni amúgy). Annyi vizet kell bele tenni, amennyit ki szeretnél öntözni, nem érdemes benne tárolni mert bealgásodik az meg eltömíti a csepegtetőt vagy egyből a szűrőt.
T elágazások kellenek a gerincre vagy megfúrós csatlakozók, lehetőség sokféle van.
Nekem egy KPE (32) gerincem van, arról menetes T-kel ágazok le 16-os LPE csövekhez, amiről mennek a csepegtető szalagok. A sorok között is LPE-vel fordulok vissza. Nagyjából elmondható, hogy egy ágyásnak van egy KPE leágazása, arra LPE elzárót is érdemes tenni, ha éppen ki akarnánk hagyni az öntözésből (nem egyforma vízigény, már nem kell öntözni, stb.).
Hosszabb szalagok végére csapos elzárót szoktam tenni végzáró helyett és akkor néha ki lehet öblíteni belőle a szmötyit.
Lejtős területen a veteményes fölé elhelyezett IBC tartályból szeretnénk csepegtetéses öntözéssel megoldani jövő nyáron az öntözést.
Odáig már eljutottam, hogy szükségem lesz egy gerincvezetékre majd onnan 90 fokos szögben mennének az öntözőcsövek a veteményes soraiba.
Viszont fogalmam sincs milyen átmérőjű és típusú csöveket kéne használnom.
Gravitációs elven menne a tartályból a víz a csövekbe (nincsen jelentős nyomás). Egy tapasztalt szaki tudna tanácsot adni, hogy milyen átmérőjű és típusú gerinc- és öntözőcsövekben gondolkodjam? A lehető legegyszerűbb csövekből kialakított rendszert készítenék.
Felszerelhetek egy egyszerű golyós csapot a tartályra, vagy célszerű arra törekedni, hogy minél kisebb szűkítést okozzon (nagy átmérőjű csapot érdemes a tartályra szerelni)?
Egy krimibe illő nyomozás és egy érdekes öntözéstechnikai problémát szeretnék megosztani a közösséggel, hátha valakinek még hasznos lehet. Az előkertbe telepített csepegtetőcsövek nem öntöztek jól, aztán egyáltalán sehogy, de azt gondoltam csak a csepegtető lyukak tömődhettek el. Aztán kiderült, hogy egyáltalán nincs víz azon a szakaszon. Idén nyáron nekiálltam és nem kis munkával kiszakaszoltam, hogy a kerítés alatt átvezetett csőszakaszban van a dugulás. Megfújtam 8 bár levegővel de meg sem nyekkent. Magasnyomású csőgörény, semmi. Nekiálltam kiásni a kerítés alapjába fúrt lyukban, egy kb. 40 cm-es darab 40 mm-es KPE csőben átvezetett 20 mm-es csepegtetőcsövet. Legnagyobb meglepetésemre a nagyobb csőbe belenőtt egy gyökér és úgy összenyomta a kisebb csövet, hogy az alig látszott. A természet ereje. Nagy nehezen kiműtöttem a telenőtt csőszakaszt és kicseréltem.
Nálam 1 m magasan van a tartály. A legtávolabbi csepegtetőm 50 -re van - jól működik.
(Ha nem tartályból indítom a vizet, hanem a kút szívattyúja közvetlenül nyomja /kb. 2-3 bar/, akkor sokkal erőteljesebb a csepegés a gombákon, a csepiszalag meg majd szét pukkad.)
Sziasztok. Öntöző rendszert szeretnék kiépíteni. Van egy fúrt kutam és egy csőszivattyúm. A kut 8 méter mely amiben kb 3 méter a vízoszlop.
van egy 80 nm-es emelt ágyásom amit szeretnék csepegtetővel locsolni és lesz kb 200-300 nm ahol majd valami fű fèle és némi cserje lenne (később) Hol tudok annak utána olvasni hogy milyen eszközök kellenek (szűrő, nyomás szabályzó) ill hogy hogyÁN tagoljam a különböző köröket? Stb
Ha spriccol (nálam amikor a kút szivattyúja működik) akkor szinte össze ér , ha 40 cm-re teszed is. Ha csak csepeg akkor marad közte kis száraz terület (főleg, ha homok a talajod), de ezt egyszerűen áthidalhatod, ha fele (vagy minden második) öntözéskor arrébb húzod a rendszert 20 cm-el.
Köszönöm a válaszokat Ali-bá. A pirosfejű 8 lyukú bokoröntözőt egymástól elég lehet 37centire tenni vagy inkább 25-re? ha a felszínen nem is képez folyamatos sávot a nedvesség, azért alul a gyökerek húzódnak a víz felé,nem?. Neten általánosságban 20-30 cm lyuk és 30cm sortávolságot ajánlanak. Mit tanácsolnál a tapasztalat alapján 25 vagy 37 cm? az adottságok miatt e kettő közt kéne választanom.
Az utolsó kép alján látszik hol jön fel a föld alól a cső. Én minden csepi szalagot csappal indítok igy jól tudom variálni a sorok öntözését.
