Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2013.11.07 0 0 338

tökéletesen megfogalmaztad, ugyanígy érzem én is.

anyukám halála óta minden este mécsest gyújtok otthon, ide valahogy eszemben sem jutott ilyesmit tenni.

mostanában nem volt kedvem írni, nem is tudtam volna mit, üres és szomorú vagyok belül én is.

nagyon szépen írtad, hogy színek halványabbak lettek.

Előzmény: solemare (337)
solemare Creative Commons License 2013.11.07 0 0 337

Örültem amikor létrejött ez a topik, jó volt olvasgatni, néha írni is.

A gyász egy nagyon szubjektív folyamat, nincs szabálya. Van akinél pár hónapig, másoknál évekig - sőt egy életen át is -, eltarthat.

Nem vagy sem rosszabb, sem jobb a másiknál, ha huszonvalahány évesen ilyen hosszú idő után is vágyik a lelked anyud után.

Én egyre kevesebbet sírok. Talán belenyugodtam a megváltozhatatlanba, nem tudom. De azt tudom, hogy a lelkem semmivel nem lett könnyebb.

Olyan mérhetetlen a magány bennem és tudom, ez már így marad mindörökre.

És ha sírdogálós vagyok ezen sorok miatt, hát legyen.

Valami elment anyuval mindörökre. Élem a napjaimat, szeretem a gyerekeimet, a munkámat, sok jó ember vesz körül, de a színek halványabbak lettek, a nevetésemben mindig van egy sóhaj.

Azt nagyon sajnálom, hogy halottak napján nem égett itt sok mécses a szeretteinkért.

 

 

 

 

Andris8 Creative Commons License 2013.11.07 0 0 336

Szia, szerintem is teljesen jó így, hogy van ez a topic. Egész stabil hetem volt, sok mindenen eltöprengtem és úgy látom, hogy pszichiáter nélkül is ki tudok mászni a gödörből, csak nekem sokkal több idő kell. Általános iskolába elején is fél órával többiek előtt elkezdtem a tábláról másolni a mondatokat, mert le voltam lassulva, ugyanis az óvodában átszoktattak balkézről jobbkézre. Majd nemsokára írok egy hosszabb monológot, de azt nem tudom, hogy mikor. Addig is a legjobbakat!

Előzmény: AliceCsodaországban01 (335)
AliceCsodaországban01 Creative Commons License 2013.11.07 0 0 335

Mondjuk pl amiatt irok ide, mert  kifejezetten érdekel Andris sorsa, hogy mikor lesz képes kikeveredni eből a pszichés katyvaszból ami miatt gyakorlatilag nem tud rendesen élni, megfogadja e valaha is bárki tanácsát, ilyesmi.

 

De te nem találod furcsának, hogy mondjuk van egy topic a rákról a betegek számára, mondjuk, hogy megosszák a tapasztalataikat, hogyan lehet csökkenteni a mellékhatásokat ki hol tart a kezeléseknél, mennyit javult, mennyit romlott, aztán egyszer csak azon kapja magát, hogy nem tud semmit írni, mert oldalakon keresztül részvétnyilvánitások vannak, ráadásul alig van szintén rákos kolléga, főleg a rákosok hozzátartozói számolnak be a szenvedéseikről?   Na éppen emiatt jó volt kettéválasztai a témát , szerintem teljesen logikus volt, és ezen nem kell senkinek megsértődni.  Mind a két helyen mindenki szivesen látott résztvevő, csak lehetőleg arról beszéljen ami a topic címe.

Előzmény: Vén Nyanya Csúfság (333)
zsákbacickom Creative Commons License 2013.11.07 0 0 334

Én úgy gondolom, hogy aki beteg, az valóban nem mindig van olyan hangulatban, hogy a gyászoló hozzátartozók gondolatait, problémáit olvasgassa. Ezért is volt jó ötlet ez a külön oldal – de ezt már az elején megbeszéltük. Gyerekek, nem látom okát, hogy miért ne jöhetne ide is a beteg, hiszen nyilván érdekli a többiek sorsa is, és esetleg jól is eshet neki, hogy „szót válthat” a többiekkel – egyik sincs elzárva a másik elől, ez így kerek! A gyászolók is nyilván visszaolvasgatnak, ami nagyon jó, hiszen a tapasztalataik alapján tudnak segíteni, ha olyan esettel találkoznak.

 

Ja, és régi róka vagyok én is: a lánynevem F.Á.S. volt, de valamiért azzal sokat vacakol a fórum, illetve most már nem is engedett be, ezért változtattam!

Vén Nyanya Csúfság Creative Commons License 2013.11.07 0 0 333

Az az érthetetlen a kérdező számára, hogy a másik topicban pont te voltál a leghangosabb, hogy ne legyen siránkozás, mert rossz hatással van rád ( ami érthető) és nem szereted olvasni. Ezzel szemben olvasod és írsz  ebbe a topicba, itt érez ellentmondást a kedves kérdező.

Szerintem is jobb lett, hogy szét lett választva a fórum. Bár érezhetően megsértődtek páran, mert ide már nem írnak.

Előzmény: AliceCsodaországban01 (332)
AliceCsodaországban01 Creative Commons License 2013.11.07 0 0 332

Mi van ezen érthetetlen? Ha kifejezetten a rákról tudsz valami okosat mondani (vagy butát, mindegy), akkor te is ugyaúgy írhatsz az eredeti rákos topiicba, ez a topic meg a  sirdogálásra alakult, meg a lelki feldolgozására.

Előzmény: Törölt nick (330)
Shock. Creative Commons License 2013.11.07 0 0 331

Ja, ha te logikat keresel a topiclakok beirasi szokasairol, akkor magadra vess. -)

Előzmény: Törölt nick (330)
Törölt nick Creative Commons License 2013.11.06 0 0 330

azt nem értem, hogy a másik topicban nem szabad gyászolásról, rossz híreről írni, azért alakult ez a csoport. viszont akkor aki ott nem bírja olvasni, az miért jön ide? mi ebben a logika?

solemare Creative Commons License 2013.11.02 0 0 329

 

 

 

 

 

Reményik Sándor: Halottak napja


Halottak napja van. Az elsõ,
Mióta döngve hullott Rá a hant.
A Sír tövében egy-egy fénybogár
Csillog. Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.
Szívek, tilos a nagy világítás,
S virág sincs annyi már,
Elpazaroltuk régi ünnepen;
Egy-egy szálat visz némán, könnyesen,
Ki ma este a temetõbe' jár.
Hiába, virág sincsen annyi már.
De egy-egy szálat letenni szabad.
S hallatni tompán, fojtottan szavunk,
És aztán: kezet fogni halkan, loppal,
Egyik halott a másik halottal:
Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk.

 

 

 

 

Andris8 Creative Commons License 2013.10.31 0 0 328

A másik topicban olvasott jó hírek eléggé feldobták a hangulatomat, emiatt is sikerült az egyik legjobb időmet megfutnom. Szép napot mindenkinek.

kisidi Creative Commons License 2013.10.30 0 0 327

A kettő nem zárja ki egymást! Együtt futni a kedveseddel?

Előzmény: Andris8 (325)
Shock. Creative Commons License 2013.10.30 0 0 326

Elfogadom, de hidd el nekem, hogy az udvarlas is erosebbe tesz, ezt viszont en allithatom nagy biztonsaggal.

 

Kozben persze lehet futni, kulonosen ha a feltekeny ferj ido elott hazaer. .-)

Vilagcsucsot lehet futni 100 meteren, ezt is biztonsaggal allithatom.

 

Na, ennyit errol, gyogyulgass, fel a fejjel, vidamsag, jokedely es minden ami az elethez szukseges.

Előzmény: Andris8 (325)
Andris8 Creative Commons License 2013.10.30 0 0 325

Szép dolgok ezek, biztos eljön az idő erre is,  de a futás már lételemem. Szükség van rá és lelkileg is erősebbé tesz, ezt nagy biztonsággal állíthatom.

Előzmény: Shock. (324)
Shock. Creative Commons License 2013.10.28 0 0 324

Andris - Andris, nem hallgatsz a jo szora.

 

Most nem futunk, kulonosen nem ejszaka, hanem szepen becsajozunk, udvarolgatunk, szepeket mondunk a holgyeknek, meghoditjuk az egesz vilagot.

 

Futni raerunk utana. -)

 

Előzmény: Andris8 (323)
Andris8 Creative Commons License 2013.10.27 0 0 323

Ahhoz én még gyenge vagyok, most viszont megyek futni, ez a jó idő elég rendesen feltöltött energiával.

ny63 Creative Commons License 2013.10.26 0 0 322

Egyetértek. Az egy megfelelő terápia. :-)

Előzmény: Shock. (321)
Shock. Creative Commons License 2013.10.26 0 0 321

Be kellene csajozni. -)

Előzmény: Andris8 (319)
Andris8 Creative Commons License 2013.10.26 0 0 320

Én itt is szeretném megosztani, mert higgyétek el sokat segítetek, el se tudnám mondani, hogy hányszor adott erőt akár egy rövid mondat is. Amit le akarok írni nagy erőt kell vennem magamon, mert abban minden benne lesz, az egész folyamat.....

 

Amint ezt megteszem, az lesz az első igazi lépés a gyógyulás felé.

Előzmény: Order of Hermes (318)
Andris8 Creative Commons License 2013.10.26 0 0 319

Valóban van ebben valami, valahogy húzom, halasztom a dolgokat, félek döntést hozni, mindenféle pótcselekvést választok, inkább futok 10 kilométert, minthogy leüljek beszélni a dolgokról.

Előzmény: AliceCsodaországban01 (317)
Order of Hermes Creative Commons License 2013.10.25 0 0 318

Nem erted meg mindig. A gyogyulas elso lepcsofoka az, hogy ami benned van, azt megosztod masokkal. Es nem, nem a magunkfajta forumhuszarokkal, mert mi beszelni tudunk, de kozvetlenul segiteni nem.

Apukad viszont igen.

Előzmény: Andris8 (316)
AliceCsodaországban01 Creative Commons License 2013.10.25 0 0 317

Aha ez most a legujab, apukámat megviselné. 

Én öszeírám, hogy eddig mi mindent hoztál fel, hogy NE kelljen meggyógyulnod, elég hosszú és érdekes lista lesz.

Előzmény: Andris8 (316)
Andris8 Creative Commons License 2013.10.24 0 0 316

Ahogy ígértem nemsokára leírom a teljes történetet és érhető lesz, hogy miért rekedtem meg, az okokat tudom, hátha a megoldáshoz közelebb visztek. Utána elmegyek pszichiáterhez is. Csak az a baj, hogy a környezetem előtt is titkolom a fájdalmam, tudod apukámat nagyon megviseli, ha szenvedni lát és nem akarom őt is letargiába sodorni.

Előzmény: Order of Hermes (313)
Andris8 Creative Commons License 2013.10.24 0 0 315

Szia, igen, túl sokat halogatom a dolgot, muszáj lesz segítséget kérnem, mert önerőből nem nagyon tudok ebből kimászni, annyi pozitívumot mondhatok azért, hogy napról, napra erősebb vagyok egy picit és amikor nagyon rossz napom van akkor is találok valami kapaszkodót. Tavaly több hónapig szedtem egy depresszió elleni gyógynövény alapú idegnyugtatót, hatásos is volt, de miután elfogyott nem szereztem be újat, mert a 6 hetes szedési időt bőven túlléptem.

 

Jó olvasni téged, nyugodtan szidjál csak le, attól mindig észbe kapok, tavaly is rengetegszer húztál ki a mélypontról.

Előzmény: AliceCsodaországban01 (312)
AliceCsodaországban01 Creative Commons License 2013.10.24 0 0 314

Ezt készséggel elhiszem, na de annyit azért megtehetne, hogy legalább a háziorvoshoz elmenjen és neki mesélje el, hogy képtelen túljutni a gyászon, és mit csináljon ez ellen, remélem az orvosnak  elsül annyira az esze, hogy beutalja egy pszichiáterhez...

Előzmény: Order of Hermes (313)
Order of Hermes Creative Commons License 2013.10.24 0 0 313

Igen, ez lesz a vege sajnos...

Annyiban viszont megertem Andrist, hogy a depresszio nagyon aljas betegseg, mert nincs kozben betegsegtudatod. Ez benne a durva, es altalaban ilyenkor jon elo a csaladi hatter felelossge - masszoval az, hogy legyen valaki, aki megfog es a fulednel fogva elrangat a dokihoz. Lehet, hogy neki nincs ilyen. Mi itt szovegelhetunk akarmennyit, ott kene lenni vele, berakni a kocsiba, aztan gyerunk.

Előzmény: AliceCsodaországban01 (312)
AliceCsodaországban01 Creative Commons License 2013.10.23 0 0 312

Mindent megteszel, és mindenféle kifogást felhozol, csakhogy ne kelljen szaksegítséget kérned, illetve nehogymár megfogadd a józan tanácsokat. Legalább hazudd, hogy elmentél, rohadt rossz érzés azoknak, akik akarnának segíteni, de állandóan jön egy olyan válasz, hogy  "Igen DE.. az nem is egészen úgy van... igen, de ti nem ismeritek a hátterét blablabla." Mindenáron meg akarod várni, hogy komplett elmebetegnek tartson mindenki aki egy kis időt is eltöltene veled önszántából?  Meg akarod várni, míg a munkahelyed is megszűnik? Mert ez lesz a vége, nem érdekel , hogy hányan nem merik megmondani, nekem már mindegy, megengedhetem magamak, hogy azt mondjam ki amit gondolok.

Előzmény: Andris8 (312)
Andris8 Creative Commons License 2013.10.22 0 0 312

Még ezt beírom mára, aztán megyek aludni:

 

Azért nem szeretném, ha azt hinnétek, hogy egy napom csak megállás nélküli szenvedéssel telik. Mindig van valami elfoglaltság, ami leköti a figyelmem, legyen szó egy kis takarításról, bevásárlásról, dokumentumfilm megnézéséről, stb.

 

Na akkor van gond igazán, ha kifogytam a teendőkből, akkor bizony meg tudok borulni annyira, hogy megjárom a mentális pokol legmélyebb bugyrát is. Ilyenkor úgy szorongok, reszketek magamban, mint egy kisgyerek, nehéz leírni pontosan, mert valami eszméletlen rossz érzés.

 

Szerencsére ebből az állapotból van kiút, múltkor éppen ledermedtem, amikor megláttam a fűben egy kis szöszmötölő sünt, annyira rácsodálkoztam, hogy el is tűnt a szorongásom. EZ a kis idétlen állatka többet segített, mint egy diplomás pszichodoki.

 

 

Andris8 Creative Commons License 2013.10.22 0 0 311

Nekem az segítene, ha kapnék egy pozitív jelet, visszaigazálást az Égiektől, hogy van értelme gürizni, küzdeni. Sajnos nem igazán tudok hinni, pedig hiszek, de hitetlen Tamás is vagyok. Annyira kegyetlenül materiális eza világ és annyi értelmetlen dolog történik, hogy nem értek semmit.

 

Pl. nem értem, hogy Afrikában miért ölnek nap, mint nap keresztény vallású gyerekeket a szélsőségesek, nem értem, hogy a náci háborús tisztek legtöbbje 100 év körüli kort élt meg felelősségrevonás nélkül, nem értem, hogy miért követnek el annyi értelmetlen gonosztettet az emberek nap, mint nap.

 

Jelen állás szerint a Jók győzelme csak mítosz.

 

 

 

 

Előzmény: sakti dévi (309)
Andris8 Creative Commons License 2013.10.22 0 0 310

Tökéletesen értem miről beszélsz, amikor még normális életem volt én is belefutottam ilyen periódusokba, de amiben most vagyok az rettenetesen nehéz: nincs javítási lehetőség, egyszerűen vége egy olyan életszakaszomnak, ami a lényegemet adta. És mehetek én pszichológushoz meg akárhová, attól sajnos anyukám nem fog megköszönteni a névnapomon, nem lesz otthon karácsonykor.........

 

Tudod abba nem tudok belenyugodni, hogy másképp is alakulhattak volna a dolgok és nem kellett volna ebben a szörnyű betegségben meghalnia. Teljesen más szituáció érzelmileg, amikor az ember egy 80 év feletti szülőt enged el, aki természetes halállal megy el, szenvedés nélkül, úgy, hogy egy teljes életet élt gyerekestül, unokástul. Nagy szenvedés az is a gyereknek, de akkora törést nem okoz, mint az idő előtti, szenvedéssel járó halál.

 

Egyszerűen nem tudok úgy boldog lenni, hogy elvesztettem azt, akit a legjobban és legmélyebben szerettem a világon. Amikor teljesítek valamit, akkor szomorú vagyok, hogy nem tudom elmondani neki személyesen, és azon kattog az agyam, hogy egy jó 20 évet még simán élhetett volna, főleg úgy, hogy nem volt káros szenvedélye, egy későn felfedezett hasüregi tályogból kezdődött ez az egész borzalom.

 

Előzmény: Order of Hermes (308)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!