Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2013.09.04 0 0 261

legutóbb olyan furcsát-rosszat álmodtam anyukámról, hogy egésznap depis voltam.

szörnyen hiányzik, annyira üres lett minden.

pedig nem vagyok egyedül és mégis:(

hiányzik a lénye, a mondatai, minden:(

pedig ma sportoltam is.

Andris8 Creative Commons License 2013.09.04 0 0 260

Sok erőt a kissrácnak, ha jól tudom csontvelőtranszplantációval teljesen gyógyítható.

Előzmény: solemare (259)
solemare Creative Commons License 2013.09.04 0 0 259

Szorítok a testvérednek. 3 hónapja hozzánk is újra beköszöntött, unokatestvérem 5 éves kisfia, leukémia.

Hidd el, ki fogsz tartani, mert ki kell tartanunk.

Nem akarok belegondolni, de ott zümmög a fejemben mindig, apu és anyu is kissejtes tüdőrák.

 

 

Előzmény: tabátos (255)
Andris8 Creative Commons License 2013.09.03 0 0 258

Hát ráférne már erre a világra, hogy Jézus újra beugorjon.

Előzmény: Order of Hermes (252)
Andris8 Creative Commons License 2013.09.03 0 0 257

Nekem nyáron volt, túléltem azt a napot, nem megéletem.

Előzmény: Hetti75 (248)
Andris8 Creative Commons License 2013.09.03 0 0 256

Az igazsággal kapcsolatban nekem csak a Szita Bence ügy jut eszembe. Azok a szörnyeteg gyilkosok elvették egy 11 éves kisfiú életét szörnyű kínokat okozva nekik, őket meg állami pénzen hízlalják a sitten életük végéig.

 

Vagy menjünk Afrikába: militarista vallási őrültek keresztény néger gyerekek ezreit ölik meg, sokszor élve elégetik őket, ennek mi értelme?

 

Nagyon remélem, hogy van valami felsőbb igazságszolgáltatás, mert annyi igazságtalan és gonosz dolog folyik ebben a világban EDDIG büntetlenül, hogy nem lehet felfogni se.

Előzmény: F.Á.S. (247)
tabátos Creative Commons License 2013.09.03 0 0 255

Köszönöm Mindkettőtöknek. Csak az a nagy baj, hogy előre sem nézhetek, mert a testvéremnél ott van a dög, és egyszerre siettetném és állíttatnám meg az időt, de egyiket sem lehet. A munkahelyemen is borzasztő bizonytalanság van, a saját egészségi állapotommal pedig már egyáltalán nem foglalkozom (lenne mivel). Abban bízom csak, hogy addig ki kell tartanom, amíg valakinek még igazán szüksége van rám, a többi nem érdekel.

Előzmény: solemare (254)
solemare Creative Commons License 2013.09.03 0 0 254

Isten éltessen!

Előzmény: tabátos (249)
solemare Creative Commons License 2013.09.03 0 0 253

Gondolatban most megöleltelek

Előzmény: F.Á.S. (246)
Order of Hermes Creative Commons License 2013.09.02 0 0 252

Miert ? :)

 

Abban egyetertek, hogy a hit termeszete teljesen mas mint akkor. Gondolj bele: Vannak a zsidok, elnyomjak oket, felduljak Izraelt a romai legiok. Tartja bennuk a lelket a profecia, hogy egyszer majd eljon egy kiraly, aki kihuzza oket a szarbol.

Aztan megjelenik egy asztalos, akinek se serege, se semmije, esze agaban nincs kikergetni a romaiakat, csak homalyos kinyilatkoztatasokat tesz valami foldon tuli kiralysagrol. Konnyu lenne? Nem hiszem :)

Előzmény: Andris8 (243)
Jolimama Creative Commons License 2013.09.02 0 0 251

Egy nagy lépést tettél meg, hogy már tudsz "beszélgetni" Vele. Persze, hogy ott van Veled, de ezt érzed is.

 

Nagyon fontos, hogy ne hátrafele nézzél, gondolkozzál, hanem a holnapra . . . . .

 

Egy ölelést küldök születésnapodra:-)

Előzmény: tabátos (249)
sakti dévi Creative Commons License 2013.09.02 0 0 250

Tudod, szerintem mindig az osztja az észt nagy hanggal, aki nem rendelkezik kellő önkritikával, vagy vmit épp kompenzálni akar. Sokmindent megtehetünk az egészségünkért, de van, hogy egyszerűen jön egy betegség és kész. Mint ahogy az is, hogy vki mindig körülnéz, mielőtt átmegy az úttesten, aztán a járdán elüti egy sofőr, aki rosszul lett.

 

Van, amiről tehetünk, van, amiről nem. Sajnos ezt is el kell tudni fogadni.

 

Kitartást kívánok minden gyászolónak!

Előzmény: F.Á.S. (247)
tabátos Creative Commons License 2013.09.02 0 0 249

Annyira féltem az első születésnapomtól, Nélküle - persze , hogy Ő volt, aki mindig először megköszöntött-, de ugyanúgy zajlott, mint mindig. (Most van, aki hülyének gondol.) Leültem a fényképe elé, ugyanúgy elmondott mindent, amit szokott, és olyan természetes volt, hogy szinte nem is fájt. TUDOM. hogy velem volt

Előzmény: Hetti75 (248)
Hetti75 Creative Commons License 2013.09.02 0 0 248

Nekem ma van a szülinapom, az első, Anyukám nélkül... ;-( Mindig ő volt az első, aki reggel felköszöntött, és tavaly együtt ünnepeltünk. De reggel beszélgettem a fényképével. :-)

 

Előzmény: Törölt nick (228)
F.Á.S. Creative Commons License 2013.09.02 0 0 247

A másik topicban egy kicsit eldurvult a hangnem, igazából nem nagy kedvem volt hozzászólni: valaki kifejtette a véleményét, hogy a betegség kialakulásában milyen felelőssége van pl. a szülőknek, genetikának, életmódnak, környezetnek, stb. Nagyon sok minden nem áll össze nekem, mert nálunk én az én gyerekkoromban igazán begyűjthettem mindent, amitől esélyes lennék a rákra! Nem vagyok rá különösebben büszke (annak ellenére, hogy igen, tudom, hogy a gyerek nem felelős a sorsa, a körülményei kialakulásáért), szóval: alkoholista, goromba, durva apa, akaratgyenge anya, aki később szintén inni kezdett, koszos, fűtetlen lakás,  éhezés, stb. A szoba-konyhás lakásban olyan cigarettafüst volt, hogy fel lehetett rá feküdni!!! És a testvéremmel együtt megettük a penészes kenyeret, az odaégett ételt - mindent.  A szomszédok minket, gyerekeket sajnáltak, de hát érezhető volt a megvetés - mondjuk szólni senki nem mert.

 

Rokonokhoz kerültünk, sikerült normális életet élni - hát nem volt könnyű. De ezek után miért nem halhattam meg én?! Miért nem lehettem én a beteg?! Miért a lányunk, akit annyira szerettünk, úgy vigyáztunk rá, és mindent igyekeztünk megadni neki, annyira szeretetreméltó, drága kis csiribiri volt, anyósoméknak is szemefénye.

Milyen szülői felelősségről beszélünk, akkor amikor én itt vagyok, és ő meghalt, pedig annyi terve volt, meg akart gyógyulni, családot akartak!!!

Nem, nincs ebben az életben semmiféle igazság - és hogy valaki ezt így irányítaná...

F.Á.S. Creative Commons License 2013.09.02 0 0 246

 

Köszönöm a válaszodat.

Biztosan segített a talpraállásban, hogy a gyereked is ott van Neked! Hát persze, bármilyen nagy a veszteség, a bánat, őérte, őmiatta helyt kell állni, "erősnek" kell lenni.

Előzmény: solemare (241)
solemare Creative Commons License 2013.09.02 0 0 245

Nem tudom, de valahogy úgy gondolom, csak a legjobb által mutathatott példát.

A szenvedést nem lehet megmagyarázni, nincs miértje.

 

Előzmény: Andris8 (244)
Andris8 Creative Commons License 2013.09.01 0 0 244

Olvastam már többször is. Azt nem értem, hogy Isten miért ment bele abba, hogy a gonosz ügyeskedése miatt próbára tegye az egyik legjobb emberét.

Előzmény: solemare (237)
Andris8 Creative Commons License 2013.09.01 0 0 243

Ez így van, de Jézus korában könnyebb volt hívőnek lenni.

Előzmény: Order of Hermes (234)
Törölt nick Creative Commons License 2013.09.01 0 0 242

:( meg tudom érteni, szörnyű tragédia ami veletek történt.

nem is tudom, anyukám mit csinált volna, ha én halok meg elöbb.

a lányodnak van testvére?

 

Előzmény: F.Á.S. (240)
solemare Creative Commons License 2013.09.01 0 0 241

Nagyon sajnálom, őszinte részvétem.

A gyermek elvesztése a legnagyobb fájdalom, feldolgozhatatlan, bármennyi idős is.

Természetesen nem ekkora mértékű volt az én veszteségem, de hidd el nagyon egyedül voltam.

23 év után kellett újrakezdenem, csak ő volt a támaszom. Anyagi szempontból is. 

Ott álltam a 14 éves gyerekkel, munka nélkül, nem tudtam mit csináljak.

Persze, hogy dühös voltam. És nagyon sokáig voltam az.

Aztán egyik napról a másikra változott meg minden. Nem tudom én sem hogyan.

Mint ahogy arra sem tudom a választ, hogyan kaphatnád őt vissza.

Mégegyszer nagyon sajnálom.

Előzmény: F.Á.S. (240)
F.Á.S. Creative Commons License 2013.09.01 0 0 240

Azt mondod, 2 hónapja kezdtél visszakapni mindent. Nem értem. 

Mi a lányunkkal tényleg mindent elvesztettünk - mindhármunk élete tönkrement, a férjemnek és nekem innen már nincs kifelé, a vejünkért (volt vejünkért) csak reménykedni tudunk, hogy fiatal ember lévén még valamikor rendbejön az élete.

Hát hogyan kaphatnánk őt vissza?!

Előzmény: solemare (237)
Törölt nick Creative Commons License 2013.09.01 0 0 239

álmodtam már sokszor anyukámmal ezenkívül is, de az sima álomnak tűnt..

Előzmény: Törölt nick (238)
Törölt nick Creative Commons License 2013.09.01 0 0 238

nekem 2x volt ilyen, hogy aztmondtam, tuti ez nem álom (álmomban).

annyira valóságos volt az egész.

nem volt beteg, csak szomorú, mert nem fogadta el a helyzetet.

a másik ilyen, amikor mondtam neki álmomban, hogy találkozunk még:),

és ő visszakérdezett, hogy biztos?? mondtam, biztos:)

utána egyből felébredtem és csak néztem magam elé, annyira furcsa volt az egész.

én nem vagyok hívő, csak próbálok valamiben hinni, de sokszor nem megy.

Előzmény: Törölt nick (229)
solemare Creative Commons License 2013.09.01 0 0 237

Egyetértek. Hívő vagyok, néha  megroggyanok, de a szemem mindig próbálom Rajta tartani, bármennyire nehéz is.

Anyu legkedvesebb irata a Bibliából Jób könyve. Amikor kiderült a betegség és halála előtt pár nappal is ezt olvastuk.

Andris olvasd el, hátha segít egy kicsit.

Jób először a szeretteit, aztán a vagyonát veszíti el, majd megbetegszik. Jönnek a "jó barátok" és őt teszik felelőssé mindenért. Jön Isten,de nem ad magyarázatot kérdéseire. Ő az Úr, ezt kell elfogadnunk. Amikor ez Jóbnak sikerült, mindent visszakap.

Tudom, hogy kemény ez így, de tényleg így van.

Anyu temetésén csak álltam és haragosan beszéltem Vele. Miért? Mindent elvett tőlem: szüleimet, családomat!, munkámat, mindent.

7 hónapig éltem így. 2 hónapja elkezdtem visszakapni mindent. Amikor már nem álltam harcban Vele.

Bocsánat, hogy hosszú voltam.

Előzmény: Order of Hermes (234)
solemare Creative Commons License 2013.09.01 0 0 236

Nagyon sajnálom!:(((((((

Előzmény: Andris8 (230)
solemare Creative Commons License 2013.09.01 0 0 235

köszönöm!

nagyon rosszak így egymás után ezek az ünnepek

:((((((

 

Előzmény: Törölt nick (228)
Order of Hermes Creative Commons License 2013.09.01 0 0 234

A hit pont attól hit, hogy néha pofonokat kap. Gondolj bele, ha minden szép és jó lenne körülöttünk, csupa móka és kacagás, akkor kvázi nem kellene hinnünk, mert TUDNÁNK, hogy mondjuk van Isten. Avagy, hogy a bibliát idézzem, boldogok akik nem látnak és mégis hisznek.

Előzmény: Andris8 (231)
Andris8 Creative Commons License 2013.09.01 0 0 233

Van, hogy futás közben elkalandozok én is és legszívesebben leállnék sírni, de megyek tovább, mint egy gép és csak a jóra gondolok olyankor és legszívesebben egész nap futnék, hogy ne álljak meg töprengeni.

 

 

Előzmény: Törölt nick (226)
Andris8 Creative Commons License 2013.09.01 0 0 232

Nem lehet ezt megszokni sajnos.

Előzmény: solemare (227)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!