Lehet regény, vers, bármilyen mű. Megadom az eső mondatokat. Ki kell találni, mi a mű címe, szerzője. A megfejtőnek meg kell várni a helyeslést.
Volt idő, amikor azt hittem, a visszatekintés optikája téveszt meg.
Szabó Magda Apám táncot jár
Visszajövet a tó partján hazatérő fogatok forgatagában a hintó csak lépésben haladhatott. Egy pillanatra akkora lett a torlódás, hogy meg is kellett állnia.
A csavargó felállt. A kötényt és a szandált a kislány kezébe adta, megfordultak, és beindultak a mezőbe, mentek a füvek és a virágok között, s végül kicsik lettek, mint a pillangók.
Azóta nemcsak megnőttem, hanem meg is öregedtem, de soha nem felejtettem el többet, hogya földet az éggel nem a Jákob létrája köti össze, hanem a jajszó.
Az ügyosztályon történt, jobb, ha nem is nevezem meg, melyiken. Nincs a világon mogorvább valami a mindenféle ügyosztályoknál, kancelláriáknál, irodáknál, egyszóval a különféle hivatali testületeknél.
Hosszan, búsan, kétségbeesetten nézett bele a csillagos éjszakába. Aztán lassan megfordult, és vissza sem tekintve indult neki a holdsütötte útnak. Lehorgasztott fejjel, szánalmasan döcögött keresztül rajta, és beleveszett a láthatárra boruló homályosságba.
Ősz volt. Az országúton két hintó robogott gyors ügetéssel. Az elülsőben két asszony ült. Az egyik az úrnő, sápadt, sovány. A másik a komornája, gömbölyded, fényes-piros arcú.
