A porosz hadtörténelem egyik legsötétebb foltja Stettin 1806-os kapitulációja, amikor az 5300 fős, jelentős tüzérséggel megerősített helyőrség megadta magát a 2 ágyúval felvonult 800 francia huszárnak!
Erre Hadik András is elégedetten csettintett volna! Részletek a cikkben:
A magyaroktól tanult és olyan jól sikerült, hogy ő lett a porosz huszárok atyja - Hans Joachim von Zieten 1699-ben, ezen a napon született Berlin közelében. Ismerd meg életét.
A porosz történelem utolsó fejezete a francia-porosz háború - amely döntő ütközete Sedannál játszódott, teljes porosz sikerrel, amit jelentős részben a franciák dilettantizmusának köszönhettek. Egy kis emlékeztető:
A porosz társadalomnak három csoportja volt: arisztokrácia, papság és közszabadok. Főleg marhát és lovat tenyésztettek, kevés földet műveltek. Kereskedtek a lengyelekkel, pomeránokkal és a litvánokkal.
Az emlékművet a háború végén a németek felrobbantották (előtte persze a Feldmarsall koporsóját elvitték előbb Königsbergbe, aztán valahova a Birodalom belsejébe), a lengyelek pedig széthordták a köveket az építkezésekhez. De egy oroszlán-szobor
Olsztynek főterén még megtalálható ,
illetve az olsztyni felszabadulási/földvisszanyerési emlékművek jó részét is abból az anyagból készítették.
Én mostanában odakint Warmiában helyi lengyel történészek könyveit és cikkeit olvasom a témában, és valahol azok között olvastam ezt a kijelentést.
Persze idővel, amikor már a teljes környezet (keresztesek, lengyelek, litvánok..) egyöntetűen poroszozták a balti törzseket, lehet hogy maguk is használhatták magukra.
A poroszok saját elnevezése saját magukre a prusi elnevezés volt. Több magyarázat van a jelentésére, a legvalószínűbb hogy az indoeurópai purusa-ember szóból eredhet.
Königsberg II.Ottokár cseh királyról kapta nevét. A német lovagrend ellen irányuló első porosz felkelés ( 1242-1253 ) után 1255-ben 60 ezer keresztes érkezett Csehországból és Dél-Németországból a poroszok ellen. Ez volt az Északi keresztes-hadjárat, elfoglalták Samlandot és lakóit erőszakkal megkeresztelték, a Twangste-erdőben elfoglaltak egy porosz várat, itt alapították meg 1255-ben Königsberget.
- a háború miatt és alatt a németnek írmagja se maradt Kant városában, Kelet-Poroszország pedig megszűnt
létezni, egyébként is büntetésről és bosszúról szól a győztesek imája
- lengyel nem sok élt Königsbergben, egyébként pedig Lengyelország igazán sokat kapott (ill. visszakapott) a német birodalomból
- litván még kevesebb élt ott, ők meg úgyis megkapták a Memel vidéket.
- Kié legyen hát? Világos, hogy a Szovjetunióé! Soha nem ugyan volt orosz terület, de ha megnyerte, hadd vigye! - bólintottak rá a szövetségesek - és az oroszok aztán telerakták ezt a szép balti vidéket katonával, hadihajóval meg atomtöltettel.
A szép Königbergből ronda Kalinyigrád lett.
Ám csavaros eszű az orosz is, mára különleges gazdasági övezetté formálták ezt az exklávét, a végén még Brüsszel
az unióba is beveszi, ha Putin pitizik egy kicsit. (De valszeg nem fog:-)
Érdekes adalékokat olvasgattam a napokban (helyi lengyel forrásokból) a porosz törzsekkel kapcsolatban. Pl.:
- A tavak vidékén élő pogány poroszok annyira szerettek a tavi szigeteken lakni (gondolom, védelmi okokból), hogy ahol éppen nem volt, ott képesek voltak kemény munkával mesterséges szigeteket építeni.
- Előszeretettel vadásztak a szegény kis mókusokra is, nem csak a bundájuk, hanem a húsuk miatt is. (Állítólag igen ízletes és egészséges kaja :-()
A térképen lévő Sasna területén van a mai Ostróda (korábban Osterode) városa és mellette Wysoka Wie (Kernsdorf) nevezetű falu. Ott található ez a nagy áldozati kő, melyen - a régészek és történészek szerint - a porosz törzsekhez tartozó sasinok
embert (állítólag főként kislányokat) és lovat áldoztak föl...
De nehéz megmondani pontosan minek és kinek...mert az ősi balti poroszok istenképe elég összetett és különleges volt.
Gyakran vagyok otthon a Mazury tóvidéken, bírom a lengyel (és a német) nyelvet, és nagy előszeretettel tanulmányozom
a balti (ó)porosz törzsek történetéről szóló tanulmányokat és cikkeket.
Különös kulturájú pogány népek voltak, a különböző törzsek közös államot soha nem alkottak, városokat nem építettek (bár Truso, a mai Elblang (Elbing) híres kereskedelmi központjuk ls kikötőjük volt) a tavi szigeteket viszont kiváltképp szerették.
Saját isteneik voltak, és szentként tisztelték a tölgyfát és a hársfát.
Keményen harcoltak a lengyelekkel és/vagy a keresztesekkel szemben, és meglepően sokáig fenn tudták tartani
függetlenségüket. Egyáltalán nem voltak ógermán törzsek, a későbbi német (theuton) ideológia persze gyakran megpróbálta ezt suggalni. Az viszont kétségtelen, hogy Mazúria és Warmia környékén az 1400-as évektől a porosz már németnek számított,
a német meg azon a tájékon egyre inkább porosznak.
Ez két külön dolog. Miután a Német Lovagrend állama szekularizálódott, egy részéből létrejött a Porosz Hercegség a XVI. században (1525-1701). Ennek a hercegségnek a lakóit pedig már szokás lett porosznak nevezni függetlenül az eredetüktől. Miután pedig a Hohenzollern dinasztia feje a Brandenburgi választófejedelmi rangnál magasabb méltóságot, porosz királyi címet nyert, a XVIII. századtól szokássá lett teljes birodalmára Poroszországként tekinteni. (Noha eredetileg csak Kelet-Poroszország volt "a poroszok országa".)
A nép uralkodója, III. Frigyes választófejedelem kezdte magát 1700 után porosz királynak nevezni, így lettek a derék brandenburgiak is lassacskán "poroszok".
Teljesen érdektelen, hogy a kora középkorban kik tartották magukat poroszoknak, ha aztán az 1400-as évektől kezdve a mai keletnémet területeken élő nép kezdte el magát porosznak nevezni.
A porosz egy balti nép volt, a Német Lovagrend hódította meg a területüket a 13-14.században. A folyamatos függetlenségi háborúkban sok porosz meghalt, a többiek pedig beolvadtak a német és holland bevándorló parasztok, polgárok közé.
Nem érdekel a wiki; valójában a poroszok a keleti germán törzsek legtehetségtelenebb, legtutyimutyibb, legirányíthatóbb törzse voltak... akiket aztán Honecker elég alaposan meg is vezetett.
A valódi balti népek (észtek, litvánok, lettek) eközben meg jót röhögtek a markukba és 1991 után, amikor felszabadultak az orosz uralom alól, elég nagyot ugrottak a fejlődésben...
És ez a különbség már a Hansa-szövetségbeli időkben is fennállt. Na erre varjál gombot, ha tudsz.
Bár Rostock egykor Hanza-város volt... de fejlettségben messze elmaradt a nyugati testvéreitől, mint Hamburg, Lübeck vagy Kiel.
