Lovári nyelvből készülők nyelvvizsgázni. Tudnál nekem küldeni lovári hanganyagot, esetleg kidolgozott témaköröket. Ha ismersz olyan oldalt ahonnan le tudok tölteni hanganyagot az is megfelel nekem.
Egy kis segítséget szeretnék nyújtani azoknak, akik a lovári nyelvet tanulják.
Nekem nagy segítséget nyújtott az angol nyelv tanulásakor a Doulingo program, így próbltam keresni olyan app-ot, amin saját magamnak szerkeszthetem meg a saját "doulingomat". Tapasztalatom szerint az interaktív, többféle módon tanulás nagyon megtudja gyorsítani a tanulást. Mivel lovári nyelvből nincs, vagy csak nagyon kevés ilyen szótanuló program, szókártya, flashcard létezik, így én most elkészítettem egy 2074 szóból álló szókártyát a QUIZLET.COMoldalon. A keresőbe ha beírjátok, hogy LOVÁRI SZAVAK, akkor ki kell dobjon 3 kártyacsomagot LINNN13 felhasználótól. Lehet, hogy hiányos, lehet, hogy van benne hiba is, amiért elnézést kérek, de gyakorlásnak, tanulásnak szerintem nagyon nagy segítség lehet.
Egy-két héten belül igyekszem elkészíteni egy-két csomag mondatkártyát is, amiben már egész mondatokat tanulhatunk a fenti módon. Remélem ezzel tudok segíteni azoknak, akik most tanulják a lovári nyelvet!
Most kezdek ismerkedni a lovári nyelvvel. Esetleg tanárt/ tanfolyamot megbízható forrásból tudnátok ajánlani? (Budapest). Könyveket, segédanyagot is szívesen fogadok. Emellett bármilyen hasznos infót. előre is köszönöm. (linda1@gmail.hu). Szép napot!
Valaki kérdezte Mezei Jánosné Rózsikát, hogy milyen tanár. Nála tanultam. Nagyon kemény anyanyelvi oktató. Mindent megtesz a sikeres vizsgáért. Kiváló anyagai vannak. Délelőtt is oktat, hétvégén is. Csak ajánlani tudom.
Le cine gelinetar ando vesh. Sar zhan, zhan, kothe resline kaj sas jekh cini kolyiba. Kodi kolyiba ramaslyi sas, ke kolyibaki gradyija anda chokivo sas. O raklo kothe nashlas kaj e kolyiba, haj cipisardas la raklyake:
-Av aba Lina, dikh kathe, soj kadal?
-Zhav aba, vi me kamav te dikhav soj kothe.
Vi e Lina kothe zhalas pasha o kher, haj xalas vi voj anda chokivo. Sar xan, avri avilas anda kolyiba jekh zhungalyi choxaji. Kasavi zhungalyi sas, le shavora darajline latar. E choxaji kothe zhalas kaj le shavora, haj duma das lenge guglos.
-Jaj shavale! De bokhale san. Kothar aviline mande?
-Ame dural avilam, chi zhanas ame te zhas khere, ke ratyi si, haj daras ame le tunyarikostar.
-Aventar andre, ande muri kolyiba, vi andre si but fajno shavorengo xamasko, adyvinalo kolako, khuvdo kolako, haj inke but frukturi si. Aventar andre tromanes.
Haj le shavora andre geline kaj beshlas e choxaji. Inke darajline, de e raklyi xutyildas le raklesko vast, haj o cino majtromano avlas.
E raklyi lyindrali sas, vi o raklo, haj tele pashjile po pato, so sas ande kolyibako kolco. Kana avlas e detehara, e choxaji cipisardas pe cinen.
-Ushtyen opre, ushtyen, zhantar butyi te keren pe avlina, si kothe shilava, lapata, koshnica haj vedra. Kon chi kerel butyi, chi lel xamasko.
Le shavora kerdine e butyi, haj kana avilas e ratyi, e choxaji chi das len xaben pe ratyate. De duma das lenge:
-Chi kerdine lashi butyi, kade chi dav tumenge xamasko. Majd tehara, te keren butyi majbut.
Le shavora tele pashjile bokhales. O cino raklo rovelas, vi e raklyi ande briga sas. Chi birisardine te soven, sorro ratyi gindijas pes, sar trubujas kathar te nashen.
Kana e choxaji gelastar, le shavora xutyildine jekhavresko vast, haj avri nashline anda kolyiba, anda vesh, zhikaj khere.
Khere apol sas bari lossh. Le shavorengi dej, haj o dad ande baro gindo sas, kon ingerdas le shavoren, so shaj si lenca? E mama ande lossh asvajlas, kana le shavore khere resline. Chi jekh vorba chi zhaneles te del avri.
-Kaj sanas muri raklyi? – pushlas e mama latar, kana peski vorba avilas.
-Mama, ame somas kothe, kaj sas jekh cini kolyiba, kaj beshel e choxaji. Darajlam latar, haj kana voj gelastar kherestar ando foro, ame nashlam kothar.
Lina és Péter
Az erdő végén lakott egy család. Volt ott apa és anya, és egy fiú és egy lány. A lányt hívták Linának, a fiút hívták Péternek.
Péter egyszer mondta a lánynak:
-Lina gyere velem az erdőbe, szedjünk gombákat és virágokat.
-Jól van, testvérem mehetek veled, ahogy te akarod.
A kicsik elmentek az erdőbe. Ahogy mentek, mentek, oda érkeztek, ahol volt egy kicsi kunyhó. Ez a kunyhó csodálatos volt. Mert a kunyhónak a lépcsője csokiból volt. A fiú odaszaladt a kunyhóhoz és kiabált a lánynak.
-Gyere már Lina nézz ide mik ezek.
-Megyek már. Én is akarom látni, mi van ott.
Lina is odament a ház mellé és ő is evett a csokiból. Ahogy ettek kijött a kunyhóból egy csúnya boszorkány. Olyan csúnya volt, hogy a gyerekek féltek tőle. A boszorkány odament a gyerekekhez és beszélt nekik édesen.
-Jaj gyerekek, de éhesek vagytok. Honnan jöttetek hozzám?
-Mi messziről jöttünk, mi nem tudunk haza menni, mert este van, és mi félünk a sötétségtől.
-Gyertek be az én kunyhómba, bent is van sok finom, gyerek ennivaló, mézeskalács, fonott kalács és még sok gyümölcs. Gyertek be bátran.
És a gyerekek bementek, ahol lakott a boszorkány. Még féltek, de lány megfogta a fiúnak a kezét és a kicsi bátrabb lett. A lány álmos volt, a fiú is, és lefeküdtek az ágyra ami volt a ház sarkában. Mikor eljött a reggel a boszorkány kiabált a kicsikre.
-Felkelni, felkelni, menjetek, dolgozni az udvarra. Van ott seprű, lapát, kosár és vödör. Aki nem dolgozik, nem kap enni.
A gyerekek dolgoztak, és amikor eljött az este a boszorkány nem adott nekik vacsorát. De szót adott nekik.
-Nem dolgoztatok jól, így nem adok nektek ennivalót, majd holnap dolgozzatok többet.
A gyerekek lefeküdtek éhesen. A kicsi fiú sírt, a lány is szomorú volt. Nem bírtak aludni, egész éjjel gondolkodtak, hogy kellene onnan elszökni.
Reggel a boszorkány azt mondta: - Én megyek a városba, vásárolok ennivalót a kutyáknak, ti itt maradtok és dolgozzatok.
Amikor a boszorkány elment, a gyerekek megfogták egymás kezét és kiszaladtak a kunyhóból, az erdőből, hazáig.
Otthon nagy volt az öröm. A gyerekek anyja és apja nagy gondban voltak, ki vitte el a gyerekeket, mi lehet velük. A mama örömében sírt, mikor a gyereket hazaérkeztek. Egy szót sem tudott kimondani.
-Hol voltál lányom? - kérdezte az anya tőle, mikor az ő szava megjött.
-Mama mi ott voltunk, ahol volt egy kicsi kunyhó, ahol lakik a boszorkány. Féltünk, tőle és mikor ő elment hazulról a városba, megszöktünk onnan.
Trajilas ande-kh gav jekh zurales chorro rom, kaske kattyi but shavora sas, sar la khangerake shimijakura. Le shavora sa rovenas kathar e bokh, de o rom chi zhanelas te del lenge xamasko. Vi lesko per chingardas. E romnyi bishaldas peske romes pala xamasko. O rom brigas zhalas peske po drom, chi kodi chi zhanglas te kerel. Gindisardas pes jekh, las pes, haj gelas kaj o barvalo manush te mangel xamasko.
-Te del o Del lasho dyes, haj but baxt thaj zor thaj sastyipe
-So kames more?
-Dragi raja tyo baripe! Sunusar mure bokhale cine shavoren, de lenge cerra xamasko, ke meren bokhatar! Te trubuj tele butyarav lengi ahor.
-Zhatar kathar, khandino rom, te na dikhav tut! – cipisardas pe les o barvalo manush, haj andre phandadas o vudar angla o rom.
O bibaxtalo rom bara brigasa zhalas majdur, haj majzurales das chingar lesko per. Sar gelas po drom khere, jekhar kothe reslas kaj sas jekh shuki xajing. Andre dikhlas ande xajing, haj akharakerdas le benges.
-Raja tyo bengora! Av avri anda phuv, haj zhutisar man!
O beng na pa but avri avilas anda xajing, haj phendas le romeske:
-So si roma? Soj tyo bajo?
-Somas kaj o barvalo manush, manglom lestar xamasko, de chi das mange.
-Mishtoj roma! Av manca kaj o barvalo manush, de t’aves godyaver, so phenes, ke bajo avla pe tut – phendas o beng le chorre manusheske.
Soldujzhene gelinetar kaj le barvale manushesko kher. Lasho baxtalo dyes dine les.
-Lashoj tyo dyes te del o Del barvale manusha!
-Lasho dyes vi tumen. Sostar roden man opre? – pushlas o barvalo manush xolyarnyikos.
-Kodi phendom le romeske, hoj trin doripe dav les. Vi tut dav te kames, trin dorura te kerav.
-Me atunchi sagda dujvar kattyi mangav, so mangel o rom! – phendas o xanyzhvalo barvalo manush.
-Ashundan more? So tu manges, o barvalo manush dujvar kattyi lel mandar.
-Roma! Soj tyo dujto mangipe, akanak majmishto gindisar tu !
-Raja bengora! Muro dujto mangipe kodi, de man jekh gonosa somnakaj! - phendas sigo o
rom.
-Mishtoj roma! – phendas o beng leske – Kathej jekh gono somnakaj, haj tuke le barvaleske dujvar kattyi phirel vi anda somnakaj.
Kana o rom dikhlas, le duj gonenca somnakaj, aba ando gindo pelas. So te mangel po trito le bengestar. Po but, po but kodi avri phenel:
-Raja tyo bengora! Baro kamos te mangav tutar.
-Phen manusha, so kames po trito mandar?
-Mangos tut, le avri muri jekh jakh!
O beng baro dikhlas pe kado interesno pushelipe, haj kadi phendas:
-Mishtoj more! Avri lav tyi jekh jakh, haj le barvaleske sa le duj.
A gazdagnak kétszer annyi
Élt egy faluban egy nagyon szegény cigány, kinek annyi gyereke volt, mint a templomban az egerek. A gyerekek mind sírtak az éhségtől, de a cigány nerm tudott nekik ennivalót adni. Az ő hasa is korgott. Az asszony küldte az urát ennivaló után. A cigány bánatosan ment magának az úton, azt sem tudta mit csináljon. Gondolt egyet, fogta magát és elment a gazdag emberhez kérni ennivalót.
-Adjon Isten jó napot, meg szerencsét, meg erőt meg egészséget!
-Mit akarsz cigány
-Drága nagy uram! Sajnáld meg éhes gyerekeimet, adj nekik egy kevés ennivalót, mert meghalnak az éhségtől!
-Menj innen büdös cigány, ne is lássalak téged! –kiabált rá a gazdag ember, és becsapta az ajtót a cigány előtt.
A szerencsétlen cigány bánatosan ment tovább, és mégerősebben korgott a hasa.
Amint ment az úton haza, egyszer odaért jekh száraz kúthoz. Belenézett a kútba, és hívogatta az ördögöt:
-Ördög uraság! Gyere ki a földből, és segíts nekem!
Az ördög nemsokára kijött a kútból, és mondta a cigánynak:
-Mi van cigány? Mi a bajod?
-Voltam a gazdag embernél, kértem tőle ennivalót, de nem adott.
-Jól van cigány. Gyere velem a gazdag emberhez, de okos legyél, mit mondassz, mert bajod lesz – mondta az ördög a cigánynak.
Mindktten mentek a gazdag ember házához. Jó szerencsés napot adtak neki.
-Jó napot adjon Isten gazdag ember!
-Jó napot nektek is. Miért kerestetek fel? – kérdezte a gazdag ember mérgesen.
-Azt mondtam a cigánynak, hogy három kivánságot adok neki. neked is adok, ha akarod, három kívánságot.
-Én akkor mindig kétszer annyit kérek, amit kér a cigány! – mondta az irigy gazdag ember.
-Hallottad cigány! Amit te kérsz, a gazdag emnber kétszer annyit kap tőlem.
-Igen úgy akarom! – mondta a gazdag ember.
-Cigány! Mi az első kérésed, jól gondold meg!
-Ördög uraság! Kérek először egy zacskó ezüstöt.
-Jól van cigány, It van, neked gazdag ember kétszer annyi, két zacskóval ezüst.
Cigány, mi a második kérésed, most jobban gondold meg.
-Ördög uraság! A második kérésem az, adj egy zsákkal aranyat. – mondta gyorsan a cigány.
-Jól van cigány! – mondta az ördög. – Itt van egy zsák arany, és neked gazdagnak kétszer annyi jár aranyból is.
Mikor a cigány látta a két zsák aranyat, már gondba esett. Mit kérjen harmadikra az ördögtől. Sokára kimondja azt :
-Örgöd uraság! Nagyot szeretnék kérni tőled.
-Mond ember, mit akarsz harmadikra tőlem?
-Kérlek téged, vedd ki az egyik szemem!
Az ördög nagyot nézett ezen az érdekes kérdésen, és azt mondta:
-Jól van cigány. Kiveszem az egyik szemed, és a gazdagnak mind a kettőt!
Varikaj haj varikana, kana inke le rom phirnas pa gaveste pe gaveste, sas jekh barvalo rom, kade busholas Gruja. Kado rom, o Gruja gelastar jekhar pel grastengo foro. Ando foro kasa maladyilas, kasa na, jekhe kavre barvale romesa, le Balishesa. Zurales losshajline jekhavreske. Phenel o Gruja:
-Haj muro dulmutano amal, Balisho. Shunav, ke shukar shej si tu.
-So te phenav tuke. Si man jekh shejori, ba dosta cinorij inke.
-Nono! Me kade ashundom, naj kodi aba kasavi cini shej, sode bershengij?
-Akanak aba deshutrinengi.
-No dikhes, so kames inke? Vi man si jekh shavo, o Tuja, akanak nachilas deshupanzh bershengo. So gindis? Na avlas mishto te jekhavreske avnas? Te kethane dasa le ternes, ch’ekh piko manro chi perlas ando praxo, haj vi ame majpashe avasas karing jekhavreste.
-Shun kathe Gruja. Te perdal avesas amende, dikhesas amara Friminka, haj vorbisas vi laka dasa, me chi phenos tuke, ke naj lasho mure jileske te tela tyiro vast perlas muri shej.
Kana o Gruja khere reslas anda foro, chi avri chi astardas le grasten, de vorta kaj peski romnyi boldas pes:
-Haj romnya! Zhanes kasa maladyilom ando foro?
-Kasa? – pushlas lestar e romnyi.
-Le Balishesa. Haj zhanes ke si les jekh shej?
-Zhanav. – phenel e romnyi.
-No, manglom le Balisheska sha.
-Shun more, haj dilo san? Kaske manglan la?
-Kaske, kaske, kaske? Le Tujaske.
-Devla! So kames kathar kodo shavo, haj inke shavoroj!
-Shavoroj Me hajkam majbaro somas lestar, kana tut lom?
1. Kik találkoztak? 2 pont
2. Miről beszéltek? 4 pont
3. Mit mondott Baliso? 4 pont
4. Mit mondott a feleségének? 5 pont
5. Mit mondott a felesége? 5 pont. .
Gruja és Baliso
Valahol, valamikor, amikor a cigányok jártak faluról falura, volt egy gazdag cigány, úgy hívták Gruja. Ez a cigány, Gruja, elment egyszer a lóvásárba. A vásárban kivel találkozott, kivel nem, egy másik gazdag cigánnyal, Balisoval. Nagyon megörültek egymásnak. Mondja Gruja:
-Én régi barátom, Baliso. Hallom, hogy szép lányod van.
-Mit mondjak neked. Van egy lányom, de elég kicsi még.
-Nono! Én azt hallottam, nem olyan kicsi a lány, hány éves?
-Most már tizenhárom.
-No látod, mit akarsz még? Nekem is van egy fiam, a Tuja, most múlt tizenötéves. Mit goldolsz? Nem jó lenne, ha egymásnak lennének? Ha összeadnánk a fiatalokat, még egy kicsi kenyér sem esne a porba, és mi is közelebb lennénk egymáshoz.
-Halgass ide Gruja. Ha átjönnél hozzánk, meglátnád a mi Friminkánkat, és beszélnél az anyjával is, mert én nem mondanám neked, mert nem jó a szívemnek ha a kezed alá esne a lányom.
Mikor Gruja hazaért a vásárból, még ki sem fogta a lovakat, egyenesen a felesége felé fordult:
-Hej asszony! Tudod kivel találkoztam a vásárban?
-Kivel? – kérdezte tőle az asszony.
-Balisóval. És tudod, hogy van neki egy lánya?
-Tudom – mondta az asszony.
-No, én megkértem Baliso lányát.
-Hallgass te, bolond vagy? Kinek kérted meg?
-Kinek, kinek, kinek? Tojának.
-Istenem! Mit akarsz attól a gyerektől, hát még gyerek!
-Gyerek? Én talán nagyobb voltam tőle, mikor elvettelek téged?
Inkább ide teszem ki, hogy ne kelljen mindenkinek egyenként elküldeni.
Szövegértés:
Szövegértést ellenőrző feladat
.
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, és annak alapján magyarul válaszoljon a kérdésekre ! A válasz gyakran összetett, vagyis megfogalmazásához a szöveg különböző részeiből szerzett információ szükséges.
1. feladat
La choxanyija petalarindo lohari
Sas jekhar jekh lohari, kon ande Batya beshelas. Voj zurales mishto kerelas butyi, sakon leste phirlas te petalaren, sakon anda sakofalo than. Butzhene kernas leste butyi, sa zurale shave sas.
Vi kado lohari rom sas. Sako dyes jekh shukar surro khuro zhalas leste. Jekhar o lohari phendas:
-Te ashunen pe mande shavorale! Te xutyilas les, haj te rakhisaras pe les petalo!
Phendine le shave leske:
-Sar tu kames!
Kerdine o hurko, te xutyilen les. Vi dopash bersh nachilas, kana zhangline te xutyilen les, haj te petalaren les. Panzh chaso nachile, kana agor sas la butyake, haj o khuro nashlas-tar sigo. Majbut chi avilas palpale. O lohari kade gindisardas pes:
-Majbut chi dikhav le shukare surrone khures! Sostar dom les me petala. Chi avel majbut mande. – pe kodi gindisardas pes. -Sostar chi avel palpale.
Ande kado gav beshlas jekh phuri manushnyi, kon beshlas pe gavesko agor. Phirlas te drabarel, zurales baxtalyi sas. Le rom kodi phendine pa late, hoj shaj si choxanyi, ke sakofalo zhanelas. Vi aba avri phendas, kon kana merela, so avna le romenca. Le rom kodi phendine, kadi manushnyi si choxanyi, zurales xolyajline pe la, haj zurales darajline latar.
E phuri romnyi kodi phendas pa peste, voj chi choxanyij, feri butzhanglyi manushnyi, anda kadi le manusha xanyzhvale pe la.
Jekhar e phuri manushnyi gelastar kherestar, zhikaj but vrama chi dikhline la.
-So shaj si kadala phura manushnyasa? So shaj si? – vorbisardine le rom.
Jekhar la phura manushnyate andre gelas jekh raklyi, haj pushlas latar:
-So si? Kaj sanas?
-Zha-tar mandar! Zhatar mandar, na av andre! – cipisardas e manushnyi, ke darajlas, hoj e raklyi dikhel kothe variso, hoj so si lasa?
E raklyi chi bunusardas le cipipesa, kothe zhalas kaj e manushnyi, kon kothe pashjilas ando pato, ande perina, haj tele hacisardas pa late e perina.
So dikhlas, Devla, so naj ? Petala sas la choxanijake vast, haj lake punre. E raklyi avri nashlas thaj phendas le romenge. Le rom kethane beshline, haj kris kerena pe la.
Pe le beshimasko agor avri phendine le rom, trubuj te phabaren la. Kerdine jekh bari jag pe le gavesko mashkar. Avri cirdine la phura manushnya anda pesko kher, haj opre shutine pe maglya.
Sas ando gav jekh chorri shej, kas e choxanyi sastyardas. Vi voj ashundas e kris, haj kothe zhalas kaj e jag. Kothe reslas angla e maglya, haj kodi cipisardas pe romenge:
-Na azban la phura manushnya, voj lashipeski manushnya si, vi man sastyardas, majmishto sar le sastyara. Voj naj choxanyi, feri bibaxtalyij, kas o lohari petalardas anda xolyi. Kadi manushnyi sas lohareski romnyi, nasules bunusardas lasa, haj e romnyi nashlastar. Akanak kade trajol bibaxtales, petalardos. Te si voj choxanyi, vi ame kodol sam, sakonenge trubuj te phabaren.
Le rom bunusardine so kerdine, muklas la manushnya, haj nashadine le lohares, kon sas o nasul manush.
Kade muntusardas e chorri shej la phura romnyako trajo.
1. Mi történt a csikóval? 4 pont
2. Minek tartották az öregasszonyt? 4 pont
3. Miért tartottak törvényt fölötte? 4 pont
4. Mi volt a törvény? 4 pont
5. Hogyan mentette meg a lány az öregasszonyt? 4 pont
A boszorkányt patkoló kovács
Volt egyszer egy kovács, aki Bátyán lakott, és ő nagyon jól végezte a munkáját, mindenki hozzá járt patkoltatni, mindenki minden helyről. Sokan dolgoztak nála, mind erős fiúk voltak.
Ez a kovács cigány volt. Minden nap egy szép szürke ló ment hozzá. Egyszer a kovács mondta:
-Hallgassatok rám fiúk! Fogjátok meg, és tegyetek rá patkót!
Mondták neki a fiúk:
-Amint akarod!
Hurkot csináltak, hogy megfogják. Fél év is eltelt, amikor meg tudták fogni, hogy megpatkolják. Öt óra telt el, mikor vége volt a munkának, és a csikó hamar elszaladt. Többet nem jött vissza.
A kovács így gondolkozott:
-Többet nem látom a szép szürke csikót! Miért adtam neki patkót. Nem jön többet hozzám. – ezen gondolkodott. -Miért nem jön vissza.
E faluban lakott egy öreg asszony, aki a falu végén lakott. Járt orvosolni, nagyon szerencsés volt. A cigányok azt mondták róla, lehet hogy boszorkány, mert mindenfélét tudott.
Azt is megmondta, ki mikor fog meghalni, mi lesz a cigányokkal.
A cigányok azt mondták, ez az asszony boszorkány, nagyon haragudtak rá, és nagyon féltek tőle.
Az öreg asszony azt mondta magáról, ő nem boszorkány, csak sokattudó asszony, azért irigyek rá az emberek.
Egyszer az öregasszony elment otthonról, sok ideig nem látták. Mi lehet az öregasszonnyal? -Mi lehet vele? –kérdezgették a cigányok.
Egyszer az öregasszonyhoz bement egy kislány és kérdezte tőle:
-Mi van? Hol voltál?
-Menj el tőlem! Menj el tőlem, ne gyere be! –kiáltotta az asszony, mert félt, hogy a lány lát valamit, hogy mi van vele.
A lány nem törődött a kiabálással, odament az asszonyhoz, aki ott feküdt az ágyban, dunnában, és lekapta róla a dunnát.
Mit látott? Istenem, mit nem? Patkó volt a boszorkány kezén, lábán. A lány kiszaladt és elmondta a cigányoknak. A cigányok összeültek, hogy törvényt csináljanak rá.
Az ülés végén kimondták a cigányok, meg kell égetni. Csináltak egy nagy tüzet a falu közepén. Kihúzták a házából az öregasszonyt, és feltették a máglyára.
Volt a faluban egy szegény lány, akit a boszorkány meggyógyított. Ő is hallott a törvényről, és odament a tűzhöz. Odaért a máglyához, és azt mondta a cigányoknak:
-Ne bántsátok az öregasszonyt, ő jó asszony, engem is meggyógyított, jobban mint az orvosok. Ő nem boszorkány, csak szerencsétlen, akit a kovács mérgében megpatkolt. Ez az asszony volt a kovács felesége, rosszul bánt vele, és az asszony elszökött. Most így él szerencsétlenül, megpatkolva. Ha ő boszorkány, mi is azok vagyunk, mindenkit meg kellene patkolni.
A cigányok megbánták amit tettek, elengedték az asszonyt, elzavarták a kovácsot, aki rossz ember volt.
Így mentette meg a szegény lány az öregasszony életét.
1. A csikót akarták megfogni, és meg is fogták, majd megpatkolták
2. Az öregasszonyt boszorkánynak tartották, és meg akarták égetni
3. Azért ültek törvényt fölötte, mert a boszorkányokat meg szokták égetni
4. A boszorkányt máglyán kell elégetni.
5. A lány azt mondta, hogy őt az öregasszony mentette meg, mert az orvosok nem tudták meggyógyítani.
Esetleg ha van még ilyen jól begépelt szöveged a fordítás gyakorlásához,és a szövegértéshez, megköszönném ha elküldenéd!?!? Erre az e-mail címre: buski@freemail.hu
levélírásra egy mintát adunk, a továbbiakban csak a tárgyalást az un. kidolgozást
levélbetét - adjuk meg.
Levélbetétek:
1.
Külföldi barátja sokat panaszkodott a városi életre. Ön vidéken lakik, és levélben győzze meg barátját a vidéki élet szépségeiről.
Sorolja fel a vidéki élet előnyeit, zöld a környezet, csend van, nincs tömeg.
Megemlít pár hátrányt is, nincs szórakozóhely, üzlet, választék.
Megírja, hogy autóját jobban ki tudja használni. (Miért?)
Ön már megnézett egy eladó házat, és erről most beszámol.
Reméli, hogy barátja kedvezően válaszol.
Megoldás:
Me kathe beshav ando gav, kaj si shukar trajo. But kasht si amende, but luludya si, haj o ajero majlashoj sar ando foro. O krujalipe zelenoj, pacha si, naj but manusha,,0 haj pasha amende si jekh baro vesh, kaj but shoshoja, kripivari si. O trajo lashoj kathe, de naj amen but bolci, naj amen but matura ande bolta, naj amende khelimasko than. De tyo vurdon kathe majmishto zhanes te hasnil, ke le krujalipesko shukaripe majbiphares te reses. Pasha amende si but shukar than, kaj o dikhimasko ramasloj. Si kathe cini dyiz, najipesko than, shukar khangeri, bari mal. Pe gavesko mashkar si le gavesko kher, so angle ijja bersh kerdyilas. Si kathe gavuno muzeumo, ande soste dulmutane objekturi si, mesalyi, skamini, shifonya, paturi.
Me aba dikhlom avri tuke jekh shukar kher, so kathe si pasha amende. Me zurales kamos, hoj vi tu kathe te beshes ande kado gav, te maladyuvas butvar. Speranta si man, vi tu kade gindisardan tut, kathe kames te trajos kaj me. Iskirisar mange sigo, hoj sar gindisardan tut pe kado dyelo.
2.
Nyelvtudásának fejlesztése érdekében ott szeretne dolgozni, ahol ezen a nyelven kommunikálnak. Leírja levélben, hogy olyan iskolában szeretne gyakorolni, ahol ilyen oktatás folyik. Leírja iskolai végzettségét, és miért akar oda menni.
Megjelöli, hogy alap vagy középfokú intézményben szeretne dolgozni.
Érdeklődik, hogy ott tovább tanulhat-e? Van-e lehetősége hobbiját tovább folytatni?
Tájékoztatást kér a lakással és az anyagiakkal kapcsolatban.
Megoldás:
Direktora Tyo Baripe!
Ginadom ando zhurnalo, hoj si man shanso tumende te kerav butyi, kaj zhanav te bararav mura romana shibako zhanipe. Me phirdom ande opruni shkola ando Zhambeko, haj kothe sityilom romani shib trin bersh. Akanak sas muro egzameno anda romani shib, reslom kodi, hoj si man hertija pa romana shibako egzameno. Kothe kamos te sityarav le romane shavoren romanes, anda kodi sityilom but bersh. Kathe si e lashi vrama, hoj so me sityilom ande shkola, te zhanav majdur te dav. Me kamav le shavoren, vi man si khere duj. Pushav tutar, hoj shaj si tumende majdur te sityuvav? Me kamos majdur te sityuvav, muro zhanipe te vazdav opre. Iskirisar tele, si kothe kher, kaj me te beshav, haj sode love des man andekh shon. Zhukarav tyo lil, haj vi kodi iskirisar tele, kana shaj zhav tumende te dikhav e shkola, la butyako than. Me zurales kamos tumende te zhav, haj kothe te kerav butyi, ke anda kodi sityilom romani shib, te sityarav la. Kothe avla angluno than, kaj sityaren romanes le shavoren. Le ginadya gataj, kana zho, sikavav tuke. O Ministeriumo aba dikhlas len, kodi phendine, hoj sa lashej. Inke jekhar pushav tutar informacija paj e butyi, paj e shkola.
3.
Szemtanuja volt egy áruházi lopásnak. Írjon levelet az esetről barátjának, amelyben:
leírja, hogy hol és mit vásárolt,
mit látott abból, amit a tolvaj tett.
Ön mit tett, vagy mit nem tett, és a többiek hogy reagáltak erre.
Hogyan végződött az eset?
Tájékoztassa ismerősét az ilyen tettek gyakoriságáról, és mondja el saját álláspontját.
Megoldás:
Somas ando magazino, kamlom te kinav xamasko pe ratyate. Muri romnyi haj mure shavora aba nas khere, me kamlom te kerav voja lenge, hoj me getisarav lenge fajno ratyako xaben. Kothe dikhlom, kaj sas o mas, jekh manush, kon sas jekh baro chor, xutyildas jekh baro sholdo, haj kamlas te nashel avri anda magazino. Jekh zhulyi majsigo dikhlas kodi sar me, kothe zhalas leste, haj cipisardas: chor si, chor si, kado manush chordas! Sakon kothe nashle, haj o chor chi zhanelas te nashel kothar, kade xutyildine les. Le manusha chi muken les, kana e biknarica sirma maladas, haj opre cipisardas policijako vurdon: nino, nino. Avile le shingale, haj ingerdine le chores. Leste sas aba thuvalyi, kaveva. Love nas leste. Vi kaver dyes chordas, de kon dikhlas les, darajlas te phenel avri. Me nashtig kerdom khanchi, ke dur somas le manushestar, le chorestar. Kana le shingale ingerdine le chores, ando magazino palpale reslas o trajo. Sakon majushores avnas, sakon hodinisarde. Pala kodi kothe gelom kaj e kassa, avri potyindom so kindom, gelomtar khere. Ande kadi bolta aba butvar sas kasavo dyelo, le manusha sagda xutyildine le chores, ke sakon krujal dikhen, te na choren variso anda pengi koshnica. Kade but choren shaj xutyilen. Vi me sagda krujal dikhav, kana zhav ando baro magazino.
4.
Ön külföldi barátját meghívta magához:
Mutassa be barátját.
Milyen programot állított össze vendége számára?
Írja le részletesen azt, ami barátjának a legjobban tetszett.
Ön elégedett-e a programmal?
Jövőre önt hívták meg, örül-e a meghívásnak Mik a tervei?
Si man jekh amal, kon anda Nyamcicko Them avilas mande aratyi ratyine. Zurales losshajlom, kana avilas mande. Pe but than
phirdam lesa andre. Gelam ando mozivo, thaj ande bari bolta te kinas. Ratyi apol gelam ande kirchima. But vorbisardam thaj maladyilam somnakune shavenca.
Mura amalicako anav si Monika. Voj si zurales shukar haj godyaver shej si. Ande opruni shkola sityol.
Me mishto hatyardom man lasa, kodi gindij man vi voj mishto hatyardas pes amende.
Pe-kh bersh voj akharela man ando Nyamco, hoj me hodinisarav man lende. Zurales losshav akharipeske, ke inke chi somas ando Nyamco. Me kamos te dikhav o Berlin, haj Bonn.
5.
Ön elővételben váltott jegyet az egyik vidéki színház előadására. Közben külföldi vendégei érkeztek, akik szintén szeretnének elmenni önnel. Írjon levelet a színháznak, amelyben:
Leírja röviden a helyzetet.
Kéri, hogy biztosítsanak önnek ugyanarra a napra még két jegyet, ha lehet ugyanabba a sorba, ahol ön ül.
Írja meg, hogy ez azért lenne fontos, mert ön tolmácsolna vendégeinek.
Ajánlja fel, hogy hajlandó néhány sorral hátrább ülni, az a fontos, hogy egymás mellett üljenek.
Kérje meg a Színházat, hogy az idő sürgőssége miatt értesítse önt házi telefonján. Köszönje meg fáradozásukat.
Megoldás:
Oxto dyes kodoleske, hoj kindom ando teatro jekh somno po jekh teatrosko khelipe. O teatruno khelipe kurke avla duj chasongo, ando Segedino. Aratyi avile amende nyamcicki nyamura te vizitalij amen. Vi von kamenas te dromas ando Segedino manca, po teatruno khelipe.
Kodo avlas muro mangipe, te shaj si, duje somnura trubujas ma kothe, kaj muro than si. Le somnura kurke potyinav avri. Mure nyamuri chi zhanen chi ungrika chi romanes, kade ma trubuj te boldav (te tolmachij) lenge. Te naj somno pasha mande, naj bajo, vi jekh-duj palune skaminenca te shaj beshas. Pala tehara kurko avla, anda kodo malaven e sirma mange, hoj seltrinzhene trubusaras te zhas.
6.
Írjon a biciklizésről. Térjen ki e főbb gondolatokra:
Közlekedési eszköz, sport vagy szórakozás.
Miért divat ismét a bicikli?
Milyen a jó bicikli?
Veszélyek és óvintézkedések.
A biciklizés jelene és jövője Magyarországon.
Megoldás:
Me butyi kerav ande fabrika. E fabrika na dur si amendar, kade biciklasa phirav ande butyi. E bicigla lasho instrumento si, ke zurarel amaro trupo. Akanak but manush phiren biciglasa ande butyi, ke autovosa o phiripe akanak kuchi. La benzinaki ahor uchij, chi rodav kattyi love, te avel dosta pe benzina.
Ando foro baro thuv si, naj lasho o ajero, le manusha savatone, kurkone zhan biciglasa ando vesh, ande natura. La biciglatar amaro jilo zurajvela, pala forosko trajo mishto avlas ando frishhno ajero. Vi le shavora kamen biciglasa te phiren ande shkola. E lashi bicigla kasavij, sosa shaj zhal o manush vi 20-30 kilometri. Kodi akanak o bajo, ke naj lasho drom, naj dosta biciglako drom pe soste te phiren le manusha.
la bicigla si angle lampa, pala lolyi lampa, de dikhen le manusha kon zhal po drom. Vi o kresso kade phenel.
bicigla, rotalyi = bicikli
7.
Írjon panaszlevelet egy utazási iroda vezetőjének!
Írja le, hogy mikor és milyen utazáson vett részt az Iroda szervezésében
Írjon röviden a gazdag programról, amit az Iroda igért.
Írja meg, hogy ebből mit valósítottak meg az út során.
Kérjen költségvisszatérítést a kihagyott programokért.
Fejezze ki sajnálatát, hogy nem láthatott néhány érdekességet azok közül, amelyekért ezt az utat választotta.
Megoldás:
Akanak tele iskirisarav kodi, sosko sas o drom, so tume dine mange. A buso nas panoramasloj, lokhes phirdas, le busoski felyastra melalyi sa, daba dikhlom variso anda panorama. O hoteli, kaj sutam, shudro sas, naj tato paji te najaras amen, de chi o xamasko nas lasho. E zumi londi sas, o mas sikloj, haj nas lasho kavevo. Le Dromipeski Oficija na kasavo programo phendas. Le love, so me potyindom, but sas. Mangav palpale varisode anda lende, ke o programo nas lasho. Chi dikhlom muzeumo, khangeri, shukar than, ke me anda kodi potyindom avri o drom, te dikhav interesno than. Zurales sunusarav kodi, hoj kado drom alosardom.
Kana tume den avri proshpektushi, te na iskirisaren avri, so chi zhanen tume te den. Te na xoxaven andre le manushen.
8.
Ön egy állatvédő szervezet tagja. Írjon tapasztalatairól barátjának.
Írja meg, miért lett a szervezet tagja.
Kik a szervezet tagjai és mi a céljuk?
Tapasztalata szerint, hogyan bánunk állatainkkal?
Mi a véleménye az állattartás feltételeiről városon és falun?
Milyen módon lehet a helyzeten javítani?
Megoldás:
Zhanes kodi, hoj me zurales kamav le pedon. Vi man si khere but zhukela, muci. Bute manushen si khereske pedon, de chi grizhin len shukares. Anda kodi me andre ushtyadom ande-kh grupo, kaj but keren butyi anda pedura. Le chorre, bi-grizhipeske pedon kidas ame kethane, haj keras ame lenge jekh kasavo than, kaj zhanen te beshen. Kon kamen le pedon, kodol shaj aven amende anda jekh zhukel, anda jekh muca. Ando gav le pedura majlashes trajon sar ando foro, ke si kothe bari avlina. Ando foro ando kher naj dosta shusho than le pedonge, kade le pedura kade trajon sar le robura. Chi zhanen te zhan khatikaj, naj kothe slobodno vrama.
Ando jekhethanipe but manush si, kon kamen le pedon, haj sunusaren len. Av vi tu kathe amende, haj zhutisar amen.
9.
Mikor járt utoljára fogorvosnál?
Mit gondol, az emberek többsége miért nem szeret fogorvoshoz járni?
Hogyan előzhető meg a fogak romlása?
Hogyan képzeli el a jövő fogászati rendelését és rendelőjét?
Megoldás:
Me akanak iskirisarav tuke pa kado, so pecijas manca, kana somas kaj le dandengo sastyari. Ando kaver kurko somas kothe, ke zurales dukhajlas muro dand. Kana kothe gelom, but zhene azhukardine pengi gleda. Kana puterdyilas o vudar, dikhlom kothe jekhe manushes, kon beshlas ando skamin, haj leski musara zurales brigasli sas. Vi man gelas-tar muri voja, darajlom le inyekciovostar. Sar nachilas e vrama, mure dandeske dukhalipe ashlas, haj pala kodi chi jekh vorba chi phendom, gelom-tar kothar. Pala kodi adyes pale gelom-tar kaj o sastyari, haj voj avri cirdas muro dand. Jekh cerra dukhajlas, kana avri cirdas, de o sastyari lasho manush sas, lashi vorba phendas mange, kana kerdas peski butyi. Majmishto avlas, te grizhisaras amare dand aba atunchi, kana inke naj bajo. Naj slobodo but guglipe te xas, pala xape sako dyes butvar trubul te thovas amare dand.
Lasho avlas kasave dandengo avri cirdipe, le manusha chi hatyaren khanchi. Kade le manusha tromanes shaj zhan kaj o sastyari, chi dukhala len o cirdipe, o fredyelaripe.
But fruktura trubuj te xan le shavorenge, le manushenge, kade lenge dand chi rumun, haj cerra butyi trubul le dandenge sastyarenge.
10.
A Föld napja (április 22) közeleg. Vegyen részt az ez alkalomból meghírdetett pályázaton, és írjon fogalmazást a környezetvédelemről. Hogyan segíthet Ön és családja ebben, szolgáljon ötletekkel a következők terén:
közlekedés
étkezés
szemetelés
környezetbarát termékek felhasználása
Megoldás:
Avel la Phuvako Dyes, kade iskirisarav tuke jekh lil pa Baro Dyes. Pe aprilishesko bish thaj dujto dyes sigosajvel. Pe kodo dyes le vurdona chi phiren amende, chi le busura, ke chi kamen te rumusaren o ajero. Le shavora ande shkola kethane kiden le melya, haj shuven ande gone. Le phagerde glazhi andre shuven ande kuka. pe kado dyes le shavora haj le manusha phujatar zhan ande butyi, ande shkola. De butzhene phiren vi biciglasa. Kade o ajero uzho ashol. Ando lasho ajero vi inke le xamaskura majmishto avna.
11.
Írod, hogy egy reklámirodában helyezkedtél el. Gratulálok hozzá. A reklámmunka nagyon szép, mert mindennap más-más munkát ad az embernek. Fontos, hogy érdekes legyen és felkeltse az emberek figyelmét, hogy az ipar az áruját gyorsan el tudja adni. A nagy dícséret sem jó, mert az emberek nem hiszik el, hogy valami a legjobb. Én azt gondolom, hogy ez a szakma érdekes, és nagyon szeretem csinálni.
Megoldás:
Muro lil ande legmajlasho modo te arakhel tut. Vi me mishto som. Akanak iskirij tuke jekh lil, anda sosta zhanes kodo, so gindij man pa tyi butyi.
Iskirisardan mange, hoj tu butyi keres ande-kh reklamoski oficija. Losshav kodoleske, hoj tu kames te keres kodi butyi. Me kodi gindij man, tyi butyi, reklamoski butyi shukari, ke sako dyes kaver-kaver butyi del le manusheske. Kodi butyi kasavoj, te kerel dikhipe le manushenge, sosko malo si ande bolta, ando magazino, kaj trubul te kinas, ande sode si, sosko shajipe si pe malosko inkripe. La industrijake malura feri kade shaj si te biknen, te si lasho reklamo. O reklamo kasavo t’avel, hoj chachipe phenel, te na phenel but kasavo dyelo pa malura, so le manusha chi patyan.Le reklamoski butyi interesnoj, hoj zhanas opre te das le manushengo hatyaripe. O baro asharipe naj lasho, ke le manushen naj slobodo te xoxaven.
12.
Ma Bálint napja van. Amikor fiatal voltam, én is nagyon vártam ezt a napot. Tudtam, hogy kapok néhány szál virágot. ma már nem gondol rám senki. Ez a nap a szerelmeseké, na meg virágárusoké. Ez az ünnep őket gazdagítja, mert még nincs itt a tavasz, és az élő virág sokba kerül. Én azért nem szeretem ezt a napot, mert még nem találtam igaz barátra.
Megoldás:
Adyes Balintosko dyes si. Adyeseske dyesesko anav si Balinto/Valentino. Kana me terno/terni somas, vi me azhukar-dom unyi luludya, de adyes aba chi gindil pes pe man khonyik. Kado dyes si le kamipesko haj luludyange-biknarengo dyes. Kado baro dyes len barvaren, ke inke naj kathe e primavara, haj e zhuvindi luludyi kuchij. Me anda kodi chi kamav kado dyes, ke naj ma chacho/i vortako/vortakinya, inke chi arakhlom pe chacho amal.
13.
Tudom, már régen írtam, mert beteg voltam. Eltört a lábam, két héttel ezelőtt elestem a síkos úton. Gipszet kaptam, de még nehezen tudok benne járni. Félek kimenni az utcára, mert ismét eleshetek. Jövő héten kapok új gipszet, ami sokkal könnyebb lesz. Szeretném, ha meglátogatnál, mert én nem tudlak felkeresni. Már régen láttalak. Jó lenne sok mindenről beszélgetni.
Megoldás:
Zhanav, aba dulmut iskirisardom tuke, ke nasvalo somas. Angla duj kurke phadyilas muro punro, ke tele perlom pe vulyica. O drom nasul sas, istrano sas, kade pecipijas o dyelo. Lom gipso, de inke phares zhanav te phirav ande leste. Darav te zhav avri pe vulyica, ke pale shaj perav. Kaver kurko dena mange nyevo gipso, so avla majushoro. Me kamos, te dikhes man, ke me chi zhanav te zhav tumende. Aba dulmut dikhlom tut. Mishto avlas te vorbisaras pa but sakofalo.
14.
Nemrég nyaraltam az Alföldön. Szomorúan láttam, hogy mennyivel nehezebb az emberek élete ott, mint nálunk. Kevés a munkahely, így a családok reggeltől estig a földeken dolgoznak. Este fáradtan fekszenek le. Nincs szórakozóhely, de erre idejük sem volna, meg pénzük sem. Az ország vezetőinek több segítséget kellene adni a vidéknek, jobban kellene segíteni a vidéki, falusi embereket.
Megoldás:
Na dulmut somas ando Alföldo. Brigas dikhlom, kothe le manushengo trajo majpharoj sar amende. Cerra butyako than si, kade le familiji kathar detehara zhikaj ratyi butyi keren pe phuva. Ratyine khinos pashjon tele. Naj kothe kasavo than, kaj shaj si muzika te ashunen, te khelen. Naj les dosta vrama te hodinin, de chi le love naj len, ke cerra love roden anda dyeseski butyi.
Me kodi gindij man, le statoske bare manusha majbut shaj zhutinas le gavenge manushenge.
15.
Nemrég jöttem haza Indiából. Sok szépet láttam, szebbnél szebb tájakat. Megnéztem egy lámakolostort, az Indust. Élveztem a kényelmes szállodai életet. De láttam a nyomort is, láttam sok szegény embert, akik az utcán laknak, élnek. Az utcán élik az életüket, ott laknak, főznek, esznek, alszanak. Sok a kéregető az utcán, alig lehet menni tőlük. Ha én lennék a Föld-állam vezetője, én nem engedném meg ezt a nagy nyomort. Nálunk ez nincs, de én sokat tanultam ott, mert a nép sorsa ettől fogva érdekelni fog. Figyelem a szegényeket, s ha lehet segítek rajtuk.
Megoldás:
Na dulmut avilom khere anda Indija. But shukar dikhlom, dikhlom jekh bari khangeri, kaj beshen le lami, haj dikhlom vi o Indushi. Najilom ando paji. Zurales fajas ma o lamakoloshtori. Lasho sas ando moderno hoteli, mishto hatyardom man kothe. Le hotelosko trajo interesno sas, sas kothe sakofalo shukaripe. De vi dikhlom o chorripe, ando Bombej, dikhlom but chorre manushen, kon avri trajon pe vulyici, bikheresko trajon. Pe vulyica trajon lengo trajo, kothe kiraven, thoven, soven. Si kothe barvalipe, haj si kothe baro chorripe. Interesno them Indija. But mangakerara si pe vulyica, daba shaj zhan le manusha lendar. Te me avos la Phuvake-statosko shefo, me chi mukos kado chorripe. Amende naj kasavo chorripe, de me but sityilom kothe, ke le niposko trajo kamav te pinzharav. Dikhav le chorren, haj kamav te zhutij lenge.
16.
Öt európai ember menekülése a fogságból.
Két francia és három angol mérnök és tizenkét ázsiai munkás egy folyó torkolatánál dolgozott, olajfúrásnál, nem messze a kuwaiti határtól. Elfogták őket, az ázsiai munkásokat elengedték, a területet megszállták az irakiak, de a mérnököket nem engedték szabadon. A rabok ellátása/tartása egyre fogyott, mikor már ennivalójuk is alig volt, elhatározták, hogy megszöknek. Egy, októberi, muzulmán ünnepen kevés vízzel és ennivalóval egy csónakon szöktek el a cápákkal teli folyón. Este volt, mire a tengerre értek, csak a csillagok után tudtak menni. Másnap szerencsésen megérkeztek a déli szabad partokra.
Megoldás:
Me iskirij tuke so sas ando nyevipe.
Panzh europake manusha kade aviline avri anda phanglipe.
Duj fracicka haj trin anglicka manusha haj deshuduj azhijake butyara butyi kerdine kaj sas dorijako kirlo, kaj ulejesko fredyelaripe, na dur le kuwaitoski granyica. Phangline len, le azhijake manushen mukline, o than okupalisarde, de le europake manushen/le inzheneren ingerdine sar robon. Le robongo inkripe po jekh nachilas, kana aba le xamasko daba sas, kodi gindisardine pen, nashen-tar. Ande-kh oktoberesko dyes, kana sas muzulmanesko baro dyes, cerra pajesa haj xamaskosa ande-kh bero nashline-tar pe le cápenca pherdi dorija. Ratyi sas, kana kothe resline kaj e marja, feri pala le cherhaja zhangline te zhan. Kaver dyes kothe resline kaj sas slobodnone tatyimaske plajeski dolma.
17.
Leértékelés volt egy közeli áruházban.
Több holmit is vásárolt.
Egy nap után levált a cipője talpa
Visszavitte, de hiába reklamált a kártérítésért
Mi a véleménye a leértékelésről és a jótállásról?
Megoldás:
!
Iskirij me tuke, so sas manca, kana kindom mange nyeve papuchi.
Somas ando pashuno magazino. Kindom kothe sakofalo malura. Kindom jekh dikhlo mura dake, jekh zubuno mure shaveske, jekh gad mure gazheske. Tele ahoripe sas, haj me zurales losshajlom kadaleske, ke nas ma dosta love te kinav sakonenge podara. Vi kindom mange jekh nyeve papuchi. Sigo opre zumadom, phirdom ade lende jekh cerra, kade gindom man, lashej. Khere ingerdom so me kindom. Kaver dyes opre lom le papuchi, haj gelom-tar kherestar. Zhav, zhav, jekhar tele pelas mura papuchaki talpa. Lom man, haj palpale ingerdom la ando magazino. Phendom lenge, te paruven avri. Kodi phndine, o malo akciosho sas, chi paruven palpal, de vi mure chi den palpale. Haj kade kerdyilas mura papuchako kidipe. Phenav tuke, na kin akciosho dyelo, ke kade phires sar me. Chi zhav majbut ande kodo magazino.
18.
Írja meg rokonának, hogy nem tudja meglátogatni, mert nehéz anyagi helyzetbe került
Három gyermeke van, s a beiskolázás többe került, mint gondolta
Jövőre hogyan tervezi megoldani a tanfelszerelések biztosítását
Mi a véleménye az alapfokú oktatás ingyenességéről?
Megoldás:
Chi kamav te zhav tumende, ke akanak naj ma dosta love. Zhanes, si man trin shavora, haj e shkola majbut love ingerdas, sar gindisardom man. Ande kaver bersh pe la shkolake paketa le love aba pe bershesko anglipe kido. Pe milajaripe chi aba chi ande kado bersh nas amen love, kade chi ando kaver bersh chi zhanas ame te zhas khatikaj. O sityaripe ive si, v’atunchi but love trubul kaj le shavorengo ande shkola phiripe.
19.
Írjon levelet barátjának arról, hogy a falujukban nagy a fejlődés. Hamarosan városi rangra fogják emelni falujukat, mert az utak jók, van gáz, van víz, és a szemétszállítást megoldották. Hamarosan munkahelyeket is fognak teremteni, hogy a fiatalok ne menjenek el a városba. Az iskola fejlesztése is folyamatos, mert jövőre már szakmunkás iskolát is beindítanak.
Megoldás:
. Ande amaro gav baro bararipe si. Le drom lashej, si gazo, si paki haj la melyako ingripe. Na pa but keren but butyake than le manushenge, le terne te na zhan ande kaver than. Vi la shkolako bararipe mashkar le cilura si, avla amende gimnaziumo, pala kodi majstroski shkola. Akanak vi me arakhlom kathe butyako than, vi muri gazhi kathe sityarel ande shkola. But bolci si aba, o teskovo akanak puterdyol. Kana aves amende te dikhes amen ? Azhukaras tut zurales. Av majsigo!
Én már sokadjára megyek lováriból középfokú írásbelire!Mindíg 2-3 pont hiányzik...A levelemet mindíg lepontozzák,ezért szeretnék segítséget kérni...akinek van néhány kidolgozott levele, azt szívesen venném!
Egy hasonló topikban már érdeklődtem, de egyelőre nem jött válasz. Megpróbálom itt is, hátha....
Sziasztok!
Hátha jó helyen járok:)
Lovári nyelvtanárt keresek Budapesten, kiscsoportos oktatás is jó lenne.
Tudnátok ajánlani olyat, aki valóban jó oktató vagy akit messzire el kell kerülni?
Hallottam olyat is, hogy egyes tanárok a régi lovárit tanítják, ami már sok mindenben nem felel meg a nyelvvizsgán, így ablakon kidobott pénz és idő a nyelvtanulás. Erről tudtok valamit?
Az interneten található oktatók között van egy hölgy, bizonyos Mezei Jánosné, aki felől érdeklődöm még-ismeritek-e, járt-e közületek valaki hozzá, milyen pozitív vagy negatív vélemény van róla és az oktatásról? Ugyanis ő tartana hétköznap délelőtt is órákat, ami nekem nagyon jó lenne, mert csak akkor érek rá. Ráadásul közel is lenne. Ha tudtok róla is infókat, bármilyen is legyen, nagyon megköszönném, ha megosztanátok velem!
Ma befejeztem a Choli féle nyelvkönyvet. Ti mennyire ismeritek ezt a könyvet? Szerintem a nyelvtant jól átveszi, de a szóanyag talán(?) kevés lehet a vizsgára.
Én. D.Á.-nál tanultam, szinte az egész országban tart tanfolyamokat. Kicsit soknak tűnik hirtelen, de ez így van bárki más tanárnál is, hiszen 70óra alatt nem lehet csodát várni. Az alapokat leadta rendesen, kaptam egy csomó anyagot is. Beszerzett tanköny és tesztkönyv átgyakorolva, sok helyről töltöttem le anyagokat, így az írásbelim elsőre sikerült :) :) Most a szóbelire gyúrok. Nagyon sok tanítványának szintúgy sikerült :) Én is hallottam sok negatív kritikát, főleg egy Kecskeméti tanárról, nem tartotta meg a kifizetett órákat, kihagyott témaköröket, bár van aki meg őt isteníti, más meg szidja, mert harmadjára nem sikerült neki az írásbeli. Egyéni szorgalom nélkül, csak egy tanfolyamon leadott anyagot megtanulva nagyon nehéz a vizsga, sőt.... Sokat kell gyakorolni, fordítani, és rengeteg tesztet csinálni, mintafeladatokat. De szó mi szó, valóban nem mindegy hogy hogyan, és milyen minőségben....
