Kert hiányában a dézsás fügenevelés mellett 2012-ben megpróbáltam a lakótelepen is kialakítani egy kis „fügebirtokot”. Így lakótelepi kertész lettem. Egy közeli garázs ereszcsatornája alá még a tavasz folyamán ledugtam két-három fügeágat, s júliusra vettem csupán észre, hogy meggyökeresedtek az ágak és növekedésnek indultak, igaz a késő tavaszi fűnyírás kissé kárt tett a tövekben, ezért gyorsan kialakítottam számukra egy kis magasított ágyást, hogy a lakótelepre betévedő fűkaszások ne tegyenek kárt bennük. Nyár végére egész szép kis „birtokot” alakítottam ki. A nyári csapadékmentes időjárás sem vetette vissza a fügéket a növekedésben, mivel az eresz alá dugványoztam őket, így esős időben az öntözés igencsak bőséges. Az eső mentes időszakot pedig a fürdővizem felvételével oldottam meg, észrevettem ugyanis, hogy a szappanos víz fügékre öntése nem okoz a növényekben kárt, a talaj ugyanis megszűri a vizet a gyökerekhez érve. A jövőben úgy gondoltam, hogy egyfajta vegyes ágyást is kialakítok majd zöldségekkel.
Itt a weblapon megtalálod, én is a Metroból vettem még anno, és a 160-200 kg-ot is könnyedén elbírja a fém oldallapjai nem vetemednek, de sajnos már az idő vas foga megkezdte, sajnos rozsdásodik, de különben semmi bajom vele. Számomra a célnak megfelelő, és nem kell hozzá csavar sem az összeszereléshez ezért is tetszett meg. Íme róla egy nagyobb kép:
Ez egy jó kérdés ez is, az is igaz. Szeretnék írni majd a honlapomra erről kapcsoltban. Sajnos eddig eléggé el voltam foglalva vizsgáztam és egyebek, de most szeretnék ezekre időt szánni és képekkel illusztrálni, sok dolgot kísérletezek, ezeket próbálom képekkel dokumentálni is. Egyelőre annyit írnék, hogy a korona kialakítása fontosabb a gyors termőre fordulásnál. Mivel ha termést szeretnél nem szabad bolygatni az ágakat, mivel azt metszésnek érzi a növény és a metszést követően sok növekvő "vízhajtással" hálálja meg ezt a beavatkozást a növény, ezért a visszacsípés. De ezt is csak úgy, hogy az ágvég kúpi részét, egyik képen talán feltettem már, bár ez nem biztos, na elég annyi, hogy az ágvég 1-2 cm-es részét mondom. A koronát azért érdemes az elején kialakítani, mivel akkor az nem okoz majdan időkiesést.
pl.: első évben egy husáng, ha nem nyúlunk hozzá a második évben, akkor az egy jó méteres husáng lesz, egy "termőkarral". Ha visszacsípjük a hegyét, akkor általában két ágat szoktam hagyni, ez két kar többet terem, de koronát is nevel. A három ág már sok, ekkor nem terem, és a hajtott ágak is vékonyak lesznek, melyek elfagyhatnak... De ezt a két dolgot kombinálva, ha azt mondod a mások évben, hogy már februárban a hegyét lecsíped, két ág jön, júniusban visszacsíp és termés is lesz és lesz 4 ág a kettőből, már az év végére. Bár igaz, hogy kevesebb termés, de a koronaforma is jobb arányú... Talán értesz. Ezt majd dokumentálnám is képekkel.
Az ágak kialakítását kis korban érdemes elvégezni, ha valami már a kezdetekkor rossz helyen nő, és nagyobb korban levágod, úgy 2-3 cm-es vagy nagyobb ágra gondolok, akkor az már nagy heggel forr be, és a fügéknél lényeges megemlíteni az ágrákot, mely nagy eséllyel a bokor halálát is okozhatja. Ez fontos, ha tudod, a kisebb ágak könnyebben behegednek. :)
Erről infó itt: (összeollóztam neked a kéregpusztulásról szóló hozzászólásokat.)
Tehát fontos amit kérdeztél, mivel nem mindegy, hogyan is hajtjuk azt végre, fontos már a kezdetek kezdetekor a forma kialakítása a termések mellett :)
Most gyökereznek a füge dugványaim pet palackban, kicsit későn szedtem. De a féltett fajtákból ültetek vödörbe. Vakondtúrás, értett marhatrágya és régi tégla is van, így siker is lesz. :) De gondolom, ezeknek a későn gyökereztetett fügéknek nem lehet majd visszacsípni a hegyüket júli 10.-én, hogy ősszel termést érleljenek mint nálad. Nekem nagyon lassan nőnek.
Még egy kérdés: Mit értesz az alatt, hogy kialakítod a koronáját? Visszavágod a vesszőket? Akkor minden visszavágott hoz legalább 3 újabb vesszőt, de termést 1 évvel később ad mint metszés nélkül. Vagy kis korában érdemes minél több ágat fejlesztetni vele?
Sokat kísérleteztem a talaj szerkezettel, egyiket így, másikat úgy ültettem, volt platánkéreg daráltan, kókuszrost, vakondtúrásos föld, most a komposztált szarvasmarha trágya van kísérletben. De volt már fahamu is, de mindegyik csak keverten a vakondtúrásos föld mellett. Végül arra jöttem rá, hogy minél morzsalékosabb legyen a talaj, így a gyökerek könnyen növekszenek és levegős marad a talaj. A talajban a sok levegős rész jó a füge gyökérnövekedésének, ekkor vastagabb gyökerek is növekszenek, ezt a szabadban dugványozott fügémnél vettem észre, amely az esőcsatorna alatt lévő kavicsok alá növesztette a gyökereit, itt szinte a kavicsok között növekedtek a szabad levegőn a gyökerek és ezek jó vastagok voltak. Idén Ytong téglát fűrészeltem és törtem darabokra és azt kevertem a sima vakondtúrásos föld és a komposztált marhatrágyával össze (a lukacsos szerkezete miatt). A vízmegkötés és a levegős közeg volt számomra a lényeg. A dézsákon nem alul, hanem oldalt 5 cm-re az aljától fúrtam meg a dézsákat, így lehet egy kis pangó víz a dézsa alján. Ez főleg száraz meleg nyári napokon jól jön, mivel ekkor nagyon sokszor lehetne öntözni őket. Úgy látom, hogy a talaj milyenségében a lényeg az, hogy nedves legyen, de levegő is sok legyen benne, ezért a tömör talaj nem jó fügék esetében, trágyázást nem csinálok, főleg nem műtrágyával, inkább csak csalán és nadálytő oldatával öntözök nyár közepén. Még idén nem öntöztem ilyet nekik. A tápdús talajban egyébként is gyorsan növekszenek, ami nem kedvez a termőre fordulásnak. Minél erőteljesebben növekszik egy füge annál biztosabb, hogy nem terem, vagy csak későn, ami már nem érik be. Így ha túltrágyázunk, akkor növekszik, sok hosszú ága lesz, de teremni nem fog. A tápanyagokból inkább a kálium kell, mivel a fügetermés maga is több káliumot tartalmaz, így rendes faszenet vettem, amiben sok a kálium, így természetes alapanyagként ledarálva beszórtam a földjük tetejét. A dézsák 12 literesek, ebben az első évben gyorsan nőnek trágyázás nélkül is, második évben a koronát alakítottam ki, a harmadikban mivel már a nitrogént elfogyasztotta már keveset növekszik, így többet terem. Ez ugyanígy van a kiültetetteknél is, avval a különbséggel, hogy a fügebokornak ott a 4-5. évben lesz csak olyan rövid hajtása, mint a dézsában a 3. évben, így jól termő fügére a szabad földben több időt kell várnunk. Bár elsősorban nem ezért tartom őket dézsában, hanem mivel nincs kertem, de abból a szempontból sem rossz a dézsás, hogy biztosabban teleltethető, és aránylag hamar kiderül egyes fajtáról, hogy az milyen terméseket fog hozni, bőtermő lesz-e vagy sem. Kérdésedre a válaszom ennyi, és talán azt mondanám még bár én még nem próbáltam, helyhiány miatt, de ha tehetném én most a helyedben kipróbálnám, hogy egy kis téglatörmeléket kevernék az említett kerti föld+komposztált szarvasmarhatrágya keverékébe. Ezt a következő oldalról gondoltam így:
, s bár én az ytong téglából készítettem, ezt is csak hosszas keresgélésre találtam (egy lakótelepen eldobált darabot törtem szét), de arra gondoltam az általános sima tégla, mint itt a képen:
(nem a tégla milyensége a lényeg, hanem, mivel agyagos úgy viselkedik, mint az agyaggranulátumok, így pénzt spórolhatunk :) )
Valahol biztosan találsz egy kis fél téglát vagy téglatörmeléket, melyet széttörsz 1-2 cm-es darabokra, majd belekeverheted a földbe, mint egyfajta agyaggranulátum, mely a felesleges vizet beszívná és tárolná, s a gyökerek ezeket a tégladarabokat körbeszőnék, ez szabályozná nekik a nedvességet is és a dézsa sem lenne olyan nehéz, mivel ez a régebbi fajta tégla kissé porózus szerkezetű, így nem lenne nehéz a dézsa emelés szempontjából sem. Nálam az Ytong tégladarabokkal kevert földbe ültetett fügém eléggé nekiiramodott idén, bár igaz még most csak kicsik, úgy 40 cm-esek benne a fügék. Erre eddig én sem gondoltam, idén kísérletezek vele, eddig eléggé jónak látszik a dolog, és eléggé könnyű a dézsája, attól függetlenül, hogy ugyanúgy a dézsa tetejétől úgy 2 cm-rel van a föld és úgy közel 1-2 kg-al biztosan könnyebb a súlya. Szerintem próbáld ki ezt. Vagy ha úgy egyszerűbb vehetsz is bele ilyen agyaggranulátumot:
Mindenesetre azért próbáld ki ezzel a módszerrel, mivel plusz levegős részt viszel a talajba ezt pedig szereti a füge. :)
Láthatod, ahol levegős a rész, ott több a gyökér. A kókuszrost tisztán azért nem jó, mivel steril környezetet ad, de tápanyag nincs benne, ezért jó a kerti "vakondtúrásos" föld, ebben biztosan van megfelelő mennyiségű tápanyag. A füge ilyen szempontból nem "talaj"-válogatós.
Nagyon tetszik a kerted, bevallom a blogodat már tavaly is nézegettem. Leginkább a fügéid ragadták meg a figyelmemet.
Kérlek áruld el, ha vödörben tartod a fügét, milyen tápoldatot használsz, és hogyan adagolod? Illetve, ha pusztán kerti földbe ültetem mondjuk érett marha trágyával, mit adjak még neki?
A fal tövébe ültetett napraforgók is lassan virágzanak, a méhek nagy örömére. Valahol a környéken van egy poszméh család, mivel nagyon sokan jönnek a napraforgókra. Az egyetlen tavalyról áttelelt tövön növekvő vöröskáposzta fej.
Cukkinivel kapcsolatban milyen tapasztalataid vannak? Szoktál ültetni? Én az erkélyen ültettem dézsába, de még nem kelt ki, a szabadba még nem ültettem magot, de talán a héten megpróbálom, az is lehet, hogy előbb kis pohárban előnevelem.
Az előnyeit mind tudom, ezért örülök is, csak a végük szépen elkezdett rothadni és ez nem tetszett... De hamarosan úgy is jöhet ki a földből a fokhagyma :) úgy június vége felé, állítólag, mikor a kezd elszáradni a száruk... A tavaly ősszel talajba visszaforgatott zöld után tömegesen jelentek meg giliszták :) Még is jól csinálja a barátnőd is, mint írtad ő is ugyanígy beforgatja a talajba a növényi részeket, ez után nagyon sok gilisztám lett nekem is :) Jobb a talaj is, már most érzékelhetően jobb, s ha csalánlé trágyával öntözünk állítólag még jobban odavonzzuk a gilisztákat, amit én szintúgy csinálok, már van idei 12 liter :)
Orulj, hogy van foldigilisztad!!! Az a jo talaj jele... ha van valami talajtakarasod, pl levagott fu, akkor azt fogjak behuzni. A novenyeket nem karositjak... a talajt javitjak. :))
Ez is lenne a cél, de eddig sajnos nem találkoztam hasonlóval, de talán idén! Képzeld a fokhagyma földre lógó leveleit a földigiliszták behúzzák a járataikba és a levelek vége elrohad, így most este levágtam az alsó levelek végét, hogy ne lógjanak a talajra, szerinted a fokhagyma gerezdeket épen hagyják? Most készítettem Fekete Nadálytőből trágyalevet, kíváncsi vagyok milyen lesz.
Ha jól emlékszem, már korábban is láttam képeket a fügéidről. Ez a kert igazán figyelemre méltó! Nagyon ügyesen kihasználod a helyet, nekem a dinnye felfuttatása tetszett igazán.
Olvastam, hogy nagyobb fát nem igazán mersz ültetni, mert nincs engedélyed. Csak úgy tényleg nem érdemes belevágni, de a helyedben megpróbálnám felvenni a kapcsolatot az önkormányzattal, kezdetben esetleg e-mail vagy postai levél formájában, hogy van-e lehetőség, hogy ültess gyümölcsfát a közterületre. Szerintem nem zárkóznak el előle.
Találtam egy viszonylag hasznos cikket ezzel kapcsolatban, ajánlom figyelmedbe :) :
