"Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt - késsel a torkán - egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás…"
(Théophile Delcassé, egykori francia külügyminiszter)
Ebből annyi igaz, hogy Kárpátalja és Székelyföld voltak Magyarország legszegényebb tartományai, Erdély románok lakta részei dettó. Azonban a szászoké éppen ellenkezőleg, nem beszélve Pozsonyról, Kassáról, Fiuméról, Kolozsvárról, Nagyváradról, Bécsújhelyről és még sorolhatnám. Afölött is átsiklik a szerző, hogy az ország elveszítette nyersanyagai és más ásványi kincsei, illetve idegenforgalmi desztinációi zömét. Minden ellenkező hítesztelés dacára értékes ipari és mezőgsazdasági ,zónákat is. No meg polgárságát, tk csak a bp-i maradt, ami nagyobb részt zsidó, vagy német származású volt, mivel a dzsentrik nem voltak hajlandóak polgárosulni, legfeljebb köztisztviselői állásokat vállaltak. Ez a felállás asz 1918-19-esesemények nélkül is felkorbácsolta volna az ún népi-utrbánus feszültséget.Ez is Trtianon öröksége. A jómódú parasztpolgárok is főleg Erdélyre voltak, jellemzőek.
Gyáni Gábor úgy véli, az országcsonkítás kedvezően hatott a nemzetgazdaságra
"a Trianon miatt elvesztett területek súlyos ballasztot jelentettek, az ország megcsonkítása pedig megkímélte a korabeli társadalmat attól, hogy a peremterületeket a magterületek színvonalára kelljen felemelni, ami rengeteg anyagi ráfordítást igényelt volna."
"Csak azt nem értem, hogy a fejlettségbéli különbségek mérséklésére szolgáló európai uniós alapok létét Gyáni Gábor és elvbarátai miért nem e cikkben vázoltak alapján minősítik"? -kérdezik tőle
Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen. Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen. Kígyók a kebleden, szitok a neveden, tovább nem engedem, tovább nem engedem!
Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál, zsoldosok, kufárok, tolvajok kezére jutottál. Hittél a Nyugatnak, s mindenkor becsaptak, elvennék múltadat, ásnák a sírodat.
Táltosok repülnek át az éjen, s kitűzik az ökörkoponyát, sebeinket begyógyítják szépen, s megvédik majd Árpád otthonát.
De addig szüntelen légy résen nemzetem: nézd a sok csillagot, ’48, '56 ott ragyog. Értsd meg a lényegét: fogjuk egymás kezét! Fogjuk egymás kezét, ahogyan soha még!
Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen. Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen. Kígyók a kebleden, szitok a neveden, tovább nem engedem, tovább nem engedem! - https://youtu.be/JOvvCybKhCI
Szlovákiában a gázártámogatás mértéke a település tengerszint feletti magasságához mérten változik. Aki a magyarlakta területek fölött lakik, olcsóbban fűt. Az eu-s támogatások pedig csaknem kizárólag a többségi nemzethez jutnak el.
Az ukrajnai Kárpátalján élő magyar közösség sorsa továbbra sincs rendezve. Az erőszakos cselekedetek, megfélemlítések, az anyanyelvű oktatás és a nyelvi jogok példátlan korlátozása dominált 2019-ben.
Erdélyben is felhívtuk a figyelmet a magyarok hivatalos fellépés útján történő üldözésére - Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, továbbra is a „terrorizmus” koholt vádjával tartják fogva, börtönbe zárva.
Az iskolákban a „Székelyek története” című könyv betiltása; a Marosvásárhelyi Orvostudományi Főiskola történelmi magyar nyelvű karának megszüntetése; valamint a 93% -ban magyarok lakta falunak, Korondnak, a kétnyelvű táblák elhelyezéséért kiszabott bírsága csak néhány a magyarok napi küzdelmeiből.
A román hatóságok továbbra is szándékosan és cinikus módon akadályozzák a kommunizmus alatt a vallási felekezetekből jogellenesen elkobzott vagyontárgyak visszatérítését, nevezetesen a négy történelmi magyar egyházat.
Csak egy példa a sok közül: A román hatóságok három évtizeden át nem tudták helyreállítani annak a 2,104 elkobozott magyar kisebbségi egyháztulajdonnak csak 66,13% -át, amelyeket az állam jogellenesen vett el a törvényes tulajdonosoktól 1945 és 1989 között.
"1919.augusztus 1-én Kun Béláék már Bécs felé menekülnek, és onnan igyekeznek befolyást gyakorolni. Az utánuk maradó Peidl szociáldemokrata kormány is kommunista beállítottságú, és nem keresztény az Antant jegyzőkönyvek szerint. Kaotikus viszonyok vannak, több hatalmi központ létezik az országban. Az Antant részéről augusztus 4-én négy tábornokból álló Szövetségi Katonai Missziót küldenek Magyarországra, melynek tagja: Bandholtz amerikai tábornok is, aki a Nemzeti Múzeum kincseit mentette meg a románoktól.
Döbbenetes kérdések vetődtek fel az akkori helyzetben: pl. Romániához kapcsolják-e a Tisza vonaláig Magyarországot, olasz vagy román királya legyen hazánknak?
Beneš magyarellenes lépései egyértelműek.
Sajátos érdekes kérdés, hogy Jászi Oszkár és Károlyi Mihály mi okból is vacsorázik Beneš-sel?
Még az Antant hatalmak tárgyalásait vezetőknek, akik a románokkal és csehekkel már részbeni megállapodásokat megkötöttek, megdöbbentő volt a románok területi követelése a Tisza vonaláig. A háború utáni kaotikus állapotokat látva nem volt hazánkban olyan központi erő, mellyel az Antant hatalmak részéről tárgyalhattak volna feltételekről.
Gyakorlatilag megkérdőjelezhetővé vált, hogy lesz-e egyáltalán Magyarország."
Levetették a magyar szurkolók trianonos molinóját a románok elleni meccs előtt
Levetették a rendezők a magyar szurkolók Trianonra utaló molinóját a pénteki Magyarország-Románia kézilabda-vb-meccs előtt, jelentette a helyszínen lévő tudósítónk.
Úz-völgye magyar! 1920.06.04. Mindent vissza! - volt olvasható a transzparensen. Körülbelül 20-20 magyar és román szurkoló jelent meg a meccsen, ami sorsdöntő lesz: amelyik csapat nyer, az továbbjut a középdöntőbe, a román és a magyar válogatottnak is 4-4 pontja van a csoportban.
"Csehszlovákia azonban a Nyugat árulása ellenére sem volt egyedül. A szovjet kormány, annak ellenére, hogy Benes elnök nem fordult hozzá segítségért és nem fogadta el a felajánlott segítséget sem, összevonta csapatait a csehszlovák határon: 130 harckocsi — gépesített — és lövészhadosztály, valamint jelentékeny számú repülőhadosztály állott készenlétben. A szovjet kormány biztosította dr. Benest, hogy akkor is segítséget nyújt Csehszlovákiának, ha Franciaország nem tenne eleget a szövetségi szerződésnek, és felajánlotta, hogy a Vörös Hadsereg abban az esetben is haladéktalanul segítségünkre siet, ha Beck Lengyelországa és a Román Királyság nem engedné átvonulni a szovjet haderőket országuk területén." (Ludovic Svoboda: A Csehszlovák Néphadsereg megalakulása)
"Sztálin jelezte, hajlandó együttműködni Franciaországgal és Nagy-Britanniával, de egyedül is kész segítséget nyújtani Csehszlovákiának. Erre az ajánlatra azonban sem a csehek, sem a nyugatiak nem reagáltak." (Így asszisztált a Nyugat Csehszlovákia feldarabolásához - Múlt-Kor 2015 ősz)
Másrészt, mi az, hogy "ez sem igaz" ?
Eddig ebben a vitában (is) az derült ki, hogy te nem mondasz igazat. Minden csúsztatásodat cáfoltam. Ellenben semmi olyant nem mondtam, aminek az ellenkezőjét bizonyítottad volna.
Most is egy mellékszál oldalszálán lovagolsz, miközben az a véleményed, hogy Csehszlovák tankok vonultak volna be Pestre minimum is kétesélyes pont a német és a lengyel fenyegetés miatt.
Sergei Aleksandrovsky, the Soviet minister in Prague, reported to Moscow after talking to Beneš that he was hoping to fight a "war against the whole world" provided the Soviet Union was willing to come in.
Czechoslovakia Between Stalin and Hitler: The Diplomacy of Edvard Beneš in the 1930s.
Aha. Ehhez képest Benes elutasította a szovjet segítséget. Mire a szovjetek megüzenték, hogy a vörös hadsereg akkor is segít nekik, ha a lengyelek vagy románok nem akarják átengedni a csapatokat. Ezek után nem csoda, hogy Prágában a szovjetektől is tartottak.
Jaja, és nem volt olyan, hogy Sztálin csak gondolt egyet és bevonult valahova...
Arról nem is beszélve, hogy a cseheknek a lengyelekkel is voltak határvitáik, 1938. szeptemberében ultimátumot is küldtek Prágába a vitatott területek átadását követelve. Tehát a cseheknek a lengyel határt is védeniük kellett.
A szovjet katonai segítségre csak akkor lett volna lehetőség, ha Románia és Magyarország átengedi a területén a szovjet csapatokat. Erre meg nem volt reális lehetőség.
Igen, az is kétesélyes volt abszolut. Nem véletlenül volt baromi ideges Hitler amikor megtudta, hogy Mo. románai ellen készül. Ez borította volna a balkáni terveit.
Tehát akkor elmondhatjuk, hogy Horthy megfontol és jó döntést hozott, amikor Hitler többszöri nyomatékos kérése ellenére sem volt hajlandó megtámadni Csehszlovákiát.
De persze ha támadott volna, akkor nem gyáva lett volna szerinted, hanem agresszor és barom aki megtámadott egy jóval erősebb ellenfelet.
Ez a "csehszlovák tankok Budapesten" minimum kétesélyes történet amúgy. A csehek, pont a német és a szovjet fenyegetés miatt nem tehették volna meg, hogy teljes haderejükkel ellenünk vonuljanak. Ahogy München, majd az első bécsi döntés és végül a 39 tavaszi teljes német megszállás alatt is tétlenül nézték végig az eseményeket.
Hitler pont azért akarta, hogy Magyarország megtámadja Csehszlovákiát, hogy utána beavatkozhasson. És a német győzelem (ami nem volt kérdéses) után Magyarország megkapta volna a teljes Felvidéket, gyakorlatilag Szlovákiát. Tehát Horthy nem bukott volna a dolgon, hanem nyert volna. De a józan ész alapján nemet mondott. Mert veled szemben nem akart mindenáron mindenkivel háborúzni.
Horthy jól tudta, hogy a magyar hadsereg harmatgyenge volt a csehszlovákhoz képest. Lovasszekerekkel a tankok ellen. Nem mert megkockáztatni egy vereséggel végződő háborút, hiszen akkor megbukott volna.
Látod, erről beszéltem. A folyamatos hazugságaidról és csúsztatásaidról.
Te azt állítottad, hogy Magyarország nem tett semmit a lengyelekért. Én ezt cáfolom folyamatosan. Tényekkel. Amikkel láthatóan nem tudsz mit kezdeni. És utána jön a barmozás, meg az, hogy elkezdesz csúsztatni. Nem a románok szerepét vitattam, hanem azt, hogy a te hazugságod szerint mi nem tettünk semmit, bezzeg a románok. És itt a cáfolat folyamatosan az általad sugalmazott magyar semmittevésre vonatkozott. De ezt pontosan tudod, csak próbálsz kimászni a hazugságtengerből egy újabb csúsztatással.
"Csak azután kényszerültek Magyarországra jönni, amikor a náci-szovjet hadműveletek elzárták a Romániába vezető utat."
Ez megint nem igaz, a lengyel menekültek első csoportjai már szeptember 10-én, egy héttel a szovjet agresszió előtt megérkeztek Magyarországra. A lengyel kormány hivatalosan szeptember 12-én kért segítséget Magyarországtól a lengyel menekültek befogadására, amelyre válaszul a Teleki kormány megnyitotta Mo. határait a lengyel menekültek elől.
"Azok a lengyelek, akik Magyarországra jöttek, igyekeztek hamar elhagyni az országot, hiszen tudták, hogy a magyar állami vezetés a nácikkal szimpatizál."
Ez megint csak egy ordas nagy hazugság. És talán a legaljasabb is mind közül amit az elmúlt 13 évben tőled hallottam. A lengyel menekültek közül a katonák hagyták el tömegével a magyar állam segítségével Magyarországot, az ő evakuálásukat a honvédelmi minisztérium 21 osztályán belül létrejött lengyel alosztály és az 1941-ig (!!!) Budapesten működő lengyel nagykövetség, valamint az országban működő lengyel katonai szervezetek végezték. Az utazásokhoz szükséges pénzzel és okmányokkal a magyar állam látta el a menekülőket.
Az itt maradt, többségében civil lengyel menekültek rendszeres segélyt kaptak a magyar államtól, (a katonai személyek zsoldot) egy idő után a magyar állam munkalehetőséget is biztosított számukra. Megalakult a Lengyel Polgári Bizottság amely a lengyel menekültek ügyeit intézte a magyar kormánnyal. Létrejött egy külön lengyel bíróság, Vácott Lengyel Tiszti Árvák Otthona alakult, Győrben Lengyel katonai Kórház nyílt, több városban pedig lengyel orvosi rendelő. Mintegy harminc lengyel általános iskola jött létre az országban és az Európában egyetlen lengyel tannyelvű és tanrendű középiskola is Magyarországon működött. Mindez mind a magyar állam támogatásával. A Budapesten alakult Lengyel Intézet és Könyvtár szervezte a menekültek kulturális életét, saját újságot (Lengyel Lap) is kiadva.
És akkor arról se feledkezzünk meg, hogy Magyarország Berlin többszöri kérésére sem volt hajlandó átengedni területén a német csapatokat, és a szlovákokat sem, hogy hátba támadhassák a lengyeleket. Azt se felejtsd el, hogy Berlin többszöri követelése ellenére sem adtuk ki Németországnak a lengyel menekülteket.
Ezek az infók persze mind benne vannak abban a wikipedia szócikkben, amiből haknizol, de persze ezekről mélyen hallgatsz. A lengyel menekültek magyarországi helyzete a német megszállás után változott meg.
Idősebb Antall Józsefnek a lengyel menekültekkel foglalkozó kormánybiztosnak is nyilván azért van emlékműve Lengyelországban, mert Mo. nem tett semmit a lengyelekért.
Nyilván Grzegorz Lubczyk volt budapesti lengyel nagykövet is arra gondolt, hogy Mo. nem tett semmit a lengyelekért, amikor azt mondta, hogy "Egyetlen nép és társadalom sem tanúsított olyan együttérzést és nyújtott olyan nagy támogatást a lengyeleknek, mint a magyarok."
Miért tagadod, hogy a lengyelek elsősorban Romániába menekültek? Csak azután kényszerültek Magyarországra jönni, amikor a náci-szovjet hadműveletek elzárták a Romániába vezető utat.
Azok a lengyelek, akik Magyarországra jöttek, igyekeztek hamar elhagyni az országot, hiszen tudták, hogy a magyar állami vezetés a nácikkal szimpatizál.
Azok jártak a legrosszabbul, akik kénytelenek voltak Magyarországon maradni. 1944-ben a magyar csendőrség nagy élvezettel fogdosta össze a lengyel menekülteket és kiadták őket a náciknak.
1944. március 19-e után tömeges letartoztatások következtek, megszüntettek és felszámoltak minden legálisan működő lengyel szervezetet és a polgári menekültek üldözésébe fogtak. A menekülteket katonai táborba internálták, majd sokukat koncentrációs táborba hurcoltak s egy részüket kivégezték.
A magyar állami vezetés elárulta a lengyeleket is. Akik megmaradtak, azok a szlovák vagy jugoszláv partizánokhoz csatlakoztak, illetve antifasiszta érzelmű magyaroknál bujkáltak.