A germán törzsek kialakulásával kezdve, a bronzkortól a római korig. Utána a római kor következik, kimberek és teutonok, Ariovistus, Arminius és a többiek. Azután a népvándorláskor idejének történései. Lezárva a szászok keresztény hitre térítésével Nagy Károly császár idején.
szerintem meg a régebben ott élő langobárdok közül egy rész ott maradt amikor a többiek Itáliába távoztak és az ő írásuk volt
persze a hülyék egyből megtalálták a cikket és magyar rovásírás lett belőle
A felfedezés által az ógermán rúna a legrégibb, régészetileg is dokumentált írott emlék a szláv népek lakta területen.
Cseh régészek a dél-morvaországi Breclav városhoz közeli Lány településen végzett ásatások folyamán az úgynevezett prágai kerámia darabjai mellett olyan állati csontot találtak, amelybe az ógermán rúnaírás több jele volt bevésve közölte csütörtökön a brünni Masaryk Egyetem. A rendkívül értékes régészeti leletről a Journal of Archaelogical című európai tudományos folyóirat legfrissebb számában adnak részletes tájékoztatást. Az ásatásokon talált prágai kerámia egyértelműen arra utal, hogy szláv településről van szó írja a brünni egyetem.
A német Jürgen Udolph professzor hidronómiai és toponómiai kutatásai alapján az eddiginél délebbre, Niedersachsen, Sachsen-Anhalt és Thüringen területére helyezi a germán őshazát, az Urheimatot:
Két szomszédos, nagyjából egykorú, vaskori, ill. római vaskori kultúráról van szó, bár a Przeworsk egészen a népvándorláskor elejéig létezett.
Majd később írok részletesen, most egyelőre csak annyit, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján a Jastorf az elbai germánok (köztük a szvébek) őseinek kultúrája lehetett, míg a Przeworsk a keleti germánok egy részéé, valószínűleg leginkább a vandálokhoz köthető.
Egyes szerzők szerint a Przeworsk-kultúrának vegyes germán-szláv jellege volt, intenzív kulturális kapcsolataik voltak a kelet felé elterülő proto-szláv kultúrákkal.
OFF itt, de egyébként a szarmaták sem voltak éppen törpe növésűek, épp most olvastam egy cikkben, hogy a szarmaták, de azon belül is különösen az alánok körében a vezető harcos réteg az embertani leletek, de az antik leírások szerint is magas, erőteljes testalkatú és jó kiállású volt, a leírások szerint az alánok között sok volt a "sárga hajú" és világos szemszínű egyén, a tekintetük pedig félelmetes volt. :-)
Érdekes kérdés, hogy ez a germán férfi miként, milyen körülmények között került a dél-alföldi szarmaták közé, de ezt a leletek alapján nyilván nem lehet megválaszolni.
Kiszely István: A Föld népei - 1. Európa c. könyve alapján a népvándorlás kori germán férfisírok embertani hagyatékát általában vaskos, robusztus vázcsontozat és a korabeli viszonyok között aránylag magas termet jellemzi, no de ez a szóban forgó férfi a közel kétméteres testmagasságával még a korabeli germánok közül is közel egy fejjel kimagaslott.
A római császárkorban a mediterrán népességben az átlagos férfitermet Kiszely könyve alapján területenként változó, de jellemzően csak olyan 160 - 167 cm körül volt, a népvándorlás kori germánok köreiben átlagban törzsenként némileg eltérő értékeket, de olyan 168 - 173 cm körüli értékeket mértek, a viking kori északi germánok között ennél is magasabbakat, ha jól emlékszem olyan 174 - 178 cm körülieket.
Ma már ezek az értékek nem számítanak különösebben magasnak, de akkoriban az emberek átlagosan vagy 10 centivel alacsonyabbak voltak, mint manapság, a középkorban az alacsony néposztályok körében a meglehetősen rossz táplálkozási viszonyok következtében még alacsonyabbak voltak az emberek - az az ún. retardáció jelensége, amikor elégtelen táplálkozás következtében egy test nem tud olyan méretűre kifejlődni, mint amelyre egyébként megfelelő táplálkozás mellett genetikailag lehetősége lenne.
A Kr. u. 1-2. századból való, tehát a germán időkből származó római katonai tábort találtak Thüringiában.
Római katonai tábort tártak fel Németországban
Német régészek egy római kori katonai tábor maradványait tárták fel a türingiai Hachelbich városa mellett. A 18 hektáros területen egy időben hozzávetőlegesen ötezer legionárius tartózkodhatott, akik a jelek szerint csak egy rövid időre álltak meg ott, mielőtt továbbindultak volna keleti irányban.
A brukter (bructeri) törzs legendás papnőjéről, Veledáról szól ez a cikk.
Ha volt már, akkor bocsánat.
Veleda, a germán papnő, aki térdre kényszerítette a rómaiakat
Veleda nemcsak megjósolta népe győzelmét Rómával szemben, de istenként is tisztelték, tulajdonképpen egyszerre volt papnő, jós és lázadó vezető. Kr. u. 69-70 körül határozta el, hogy sikerre viszi a mai Északnyugat-Németország területén élő bructeri törzseket a birodalom ellen. Róma erőfeszítése a germán területek bekebelezésére sok nehézséget okozott a törzsnek és a rómaiaknak egyaránt a hosszú évtizedek során. Germanicus hadvezér folyamatosan csapásaival sújtotta a teutoburgi erdő körüli térséget, ahol a bructeri nép Kr. u. 9-ben az ellenséges haderő több mint tíz százalékát lemészárolta. Germanicus végül sikeresen megtörte ellenállásukat.
