Hat éve volt, ma is áll minden szava. Hát a jövőt illetően annyira nem jól sült el az igaz. Pedig tényleg minden adott volt, hogy egy kereszténydemokrata, minőségi újságírást "kitermeljenek". Ebből lettek a kohánmatyik, a kovácsandrások meg az mkovácsrobik.
Kiderült ezekkel, ezekből tényleg semmit nem lehet kihozni, ezek ennyire képesek. Pedig ha ez nem generációs esély, akkor semmi ...
A lépéssel az Origo tartalmilag is még inkább beleolvad a Mediaworksbe, ahol a Bors, a Ripost, a Magyar Nemzet vagy a megyei lapok tartalmait is egy központi szerkesztőség tagjai készítik.
Tizenegy év után távozik Kovács András, az Origo egyik legismertebb, korábban rágalmazásért elítélt, állami díjas munkatársa. Információink szerint sokan hagyták el vagy kényszerültek távozni a Fidesz-közeli sajtóterméktől, ahol jelentős távozási és elbocsátási hullám zajlik.
Azonban Nagy István őszintén bevallotta: nem tudják, hogyan került elő 50 év után a vírus. Zajlik a járványügyi nyomozás, hozzátéve, hogy még a terrorcselekmény lehetősége is felmerült.
se tamási áront, se fekete istvánt nem szeretem. olvasni olvastam őket, mert úgy szoktam véleményt mondani, hogy valamit azért tudjak a dologról. nekem mindkettő modoros - tamási áron különösen -, fekete istvánnak meg az az érzelgős panteizmusa idegen tőlem, de teljesen.
Láttam a videoját, szerintem ő se olvasott tőle. Ez már egy magyar szokás: kinevezünk valakit nacionalistának, sovinisztának, ponyvaírónak, így aztán nem is olvassuk, mert nekünk elveink vannak.
Fekete Istvánnak több szerencséje volt, neki csak a Zsellérekből húzott ki részeket a szocialista irodalomkritika, de egy 2016-os László Ferenc (van, ki-e nevet nem ismeri?) recenziót ő sem úszott meg a Magyar Narancsban:
"A filmen, tévében és rádióban is egyaránt erőteljesen népszerűsített szerző mindeközben megmaradt az irodalmi élet külső peremén, írói rangjában meg-megkérdőjelezve, ami érezhetően keltett némi sértettséget a mind visszahúzódóbbá váló, szívével betegeskedő Fekete Istvánban. Élete utolsó esztendejében még egy könyvvel, a gyermekkorára visszatekintő, s szerencsés módon 1914-gyel bevégzett Ballagó időben bizonyította be, hogy igenis író: légkörteremtő erővel rendelkező, a gyermeki dolgokban tisztán látó, de a szülőfalu, a völgyek és berkek meg az ábrándos kamaszkor tájain túl elbizonytalanodó szerző."
