Történetek Thranxról és a Földről, a múltból, jelenből és a jövőből, valamint egyszervolt Smaragderdei csodák...
Minden, ami a fantázia (b)irodalmába belefér...
"Félreérteni csak azt lehet, amit nagyon akarunk. (Mester egyik bölcsessége)
Szárnyalj velem, hogy szárnyalhassak Veled.
Hagyományos háború – atomháborús következmények A II. világháború óta eltelt több mint negyven év óta alapvetően megváltoztak Európában egy esetleges háború lefolyását meghatározó körülmények. Nőtt a hagyományos fegyverek pusztító hatása, találati pontossága: ilyenformán a hagyományos fegyverekkel való megsemmisítés valószínűsége, biztonsága. A jelenlegi legfontosabbnak tekinthető hagyományos harceszközök (pl. a harckocsik, a harci repülőgépek, ill. a légvédelmi és páncélelhárító fegyverek) minőségi jellemzői, képességei összevethetetlenek a 4-5 évtizeddel korábbiakéval. Furcsa módon mégsem a fegyverek jelentős továbbfejlődése a legfontosabb tényező, ami miatt egy jelenlegi, csak hagyományos eszközökkel megvívandó, nagy európai háború összemérhetetlenül nagyobb kárt és pusztítást eredményezne, mint a II. világháború, s számos szakértő egybehangzó állítása szerint következményei gyakorlatilag egyenértékűek lennének egy atomháború feltételezett következményeivel. Az okok az elmúlt 45 év alatt bekövetkezett európai változásokban keresendőek. 1. Európa nyugati és keleti felében egyaránt nagy mennyiségben épültek fel és működnek, ill. épülnek atomerőművek, melyek tüzelőanyaga a reaktorokban elhelyezett veszélyes hasadóanyag. 2. Európa mindkét fele számottevő mértékben iparosodott, hatalmas nehézipari komplexumokat vegyipari üzemeket építettek ki az elmúlt 45 év alatt. 3. Európa-szerte nagy számban épültek hagyományos hő- és vízi erőművek. 4. Az ipar és az egyre városiasabb, motorizált életmódot folytató lakosság igényeinek kielégítésére hatalmas szilárd-, folyékony- és gáznemű-tüzelőanyag-raktárak, folyékony- és gáznemű-tüzelőanyag-csővezetékek épültek és működnek Európa mindkét felében. 5. Egy európai hagyományos háborúban a jelenlegi körülmények között mindenképpen veszélyes célpontokká válnak a hatalmas hadianyagüzemek és -raktárak, mindenekelőtt az atomtöltetek, a vegyi fegyverek gyártására és tárolására szolgálók, de semmiképp nem hagyhatók figyelmen kívül a hagyományos fegyverek lőszereit gyártó üzemek s az ezek elhelyezésére szolgáló állandó és tábori raktárak sem. Az európai hagyományos háború következményei elemzésében fontos tapasztalatokat szolgáltatnak az utóbbi években bekövetkezett súlyos katasztrófák, melyek rendkívüli károkat okoztak. Ilyen: – az olaszországi Seveso városkában lévő vegyüzemben 1979-ben bekövetkezett robbanás, melynek során kis mennyiségű, erősen mérgező anyag, dioxin szabadult ki, s pusztította a környező lakosságot és élőlényeket; – a csernobili atomerőműben 1986. ápr.-ban bekövetkezett reaktorrobbanás, mely hihetetlen károkat okozott a Szovjetunió határain belül, ezenkívül Kelet- és Nyugat-Európa nagy területein; – 1986 őszén a bázeli Sandoz vegyi gyárban bekövetkezett tűz, amely égő termékeivel beszennyezte a Rajnát, s egyes helyeken kipusztította a folyó szinte teljes élővilágát. Az előzőekben felsorolt európai változások, egy hagyományos háborúban jelentkező újfajta célpontok elpusztításának lehetőségei, ill. az említett nagy katasztrófák tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a 2 európai szövetségi rendszer, a NATO és a Varsói Szerződés között kirobbanó, csak hagyományos fegyverekkel folytatott nagy háború egyértelműen hasonló következményekkel járna, mint egy, a tömegpusztító fegyverekkel megvívott háború. Így egy, csak hagyományos fegyverekkel megvívott európai nagy háborúban: – a hatalmas mennyiségben meglévő éghető anyagok miatt az atomháború következményeihez hasonlóan óriási kiterjedésű tüzek keletkeznének. – az atomerőművek (ill. az atomfegyverraktárak) rombolása miatt óriási mennyiségű hasadóanyag kerülne a levegőbe; – a vegyi gyárak (vegyifegyver-raktárak) rombolásai, továbbá a tüzek következtében nagy mennyiségű mérgező anyag kerülne a légkörbe. Az effajta „hagyományos háború” következményei tehát lényegében olyanok lennének, mintha atomfegyvereket vagy vegyi fegyvereket alkalmaztak volna. Így tehát a füst elnyelve a napsugárzást, csökkentené a légkör átlaghőmérsékletét: a radioaktív sugárzás és a mérgező anyagok – az élővilág közvetlen pusztításán kívül – tönkretennék az emberi környezetet, hosszú idejű hatásukkal folyamatosan károsítanák az életben maradtakat, a normális életre alkalmatlanná tennék a kontinenst, beláthatatlanul károsítva az élővilágot és a növényzetet.
Remélem az a sok elmebeteg aki támogatja a háborút, tisztában van ezekkel a lehetőségekkel.
És akkor az atomháborúról még szó sem esett. Ne hogy azt higgyje ez a sok állat, hogy akármilyen mélyen iis a föld alá, az mindentől megvédi. Egyszer ki kell onnan jönni, de akkor már a rohadék pénzét nem fogja tudni elkölteni.
A Google mesterséges intelligencia szoftvere, a Bard készített néhány hátborzongató jóslatot a világ végéről.
A DailyStar megkérte az újonnan frissített, mesterséges intelligenciával működő technológiát, hogy mondja meg, hogyan és mikor jön el a világvége, és hát sok jót nem jósolt. A Bard négy fő kategóriába sorolta a világvégét, amelyek a természeti katasztrófák, a nukleáris háború, az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia.
A mesterséges intelligencia 4 fő kategóriába sorolta a lehetséges világvégét Fotó: Pixabay
A technológia leszögezte, hogy nincs végleges válasz a kérdésre, és azt sem sikerült pontosan meghatároznia, hogy mikor jön el a világvége, így a lap arra kértek, hogy részletezze az általa felállított kategóriákat.
Természeti katasztrófák
Egy hatalmas aszteroida becsapódása, egy szupervulkánkitörés vagy egy globális világjárvány potenciálisan eltörölheti az emberiséget. Egy nagy aszteroida becsapódása széles körű pusztítást és emberveszteséget okozhat, és akár az emberiség kihalásához is vezethet, pont egy COVID 19-nél jóval halálosabb járvány.
Nukleáris háború
Egy, két vagy több nagyhatalom közötti nukleáris háború szintén a világ végéhez vezethet, akár közvetlenül, akár az ebből eredő nukleáris tél révén. Az atomfegyverek nagyon erősek, és széles körű pusztítást és emberéleteket követelhetnek.
Egy nagy atomháború emberek millióit ölné meg azonnal, és az ebből eredő sugárfertőzés pedig csak tovább növelné az áldozatok számát. Hatalmas mennyiségű hamu és por kerülhet a légkörbe, ami eltakarja a napot, és globális nukleáris telet okozhat, ami széles körű terméskieséshez és éhínséghez vezethet, és megnehezítheti az emberek túlélését.
A széles körű gazdasági zavarok globális gazdasági összeomláshoz vezethet, ami megnehezítené az országok újjáépítését, és széles körű társadalmi zavargások lennének. Végül pedig széles körű környezeti károkat okozhatna, beleértve a víz és a talaj szennyezését, ami megnehezíthetné az emberek életét, és hosszú távú egészségügyi problémákhoz vezethetne a túlélők számára.
Éghajlatváltozás
A Bard szerint, ha az éghajlatváltozással nem foglalkoznak, az olyan katasztrofális eseményekhez vezethet, mint a tengerszint emelkedése, szélsőséges időjárási események és tömeges kihalások. E konkrét hatások mellett az éghajlatváltozás a civilizáció összeomlásához is vezethet, mivel megnehezíti a kormányok működését és megzavarja a globális gazdasági rendszereket.
Mesterséges intelligencia
Egyesek úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia olyan intelligenssé válhat, hogy felülmúlja az emberi intelligenciát, és úgy dönt, hogy kiírtja az emberiséget. Ez egy gyakori forgatókönyv a sci-fikben is, de szintén komoly aggodalomra ad okot egyes mesterséges intelligencia kutatók körében. A mesterséges intelligenciát olyan autonóm fegyverek kifejlesztésére lehetne felhasználni, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek ölni.
Ez véletlen vagy szándékos fegyverkezési versenyt okozhat, ami végül nukleáris háborúhoz vezethet. A mesterséges intelligenciát biológiai fegyverek vagy más új és veszélyes fegyverek létrehozására is fel lehetne használni.
Némi reménykedésre adhat okot azonban, hogy azt is egy lehetséges opciónak tartja a technológia, hogy a világnak lehet, hogy nem lesz vége és az emberek minden lehetséges kihívást le tudnak majd győzni.Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a világ sorsa az emberiség kezében van, és hogy hatalmunkban áll elpusztítani önmagunkat – írja a Daily Star.
Csak egy rövid pillantást a tragikus bolygóra. Ily sok pénzt, autót, ételt sosem adott a múlt. Közben tizenkettőhöz közeledik az óra: a technika először felemel, majd lesújt.
Az urak konjunktúrát ígérnek nékünk folyton. Sejtik-e, hogy a jövőt megette a fene? Jól sejtik. De mi mást cselekedjék vagy mondjon, mikor senki sem tudja: mit tegyünk ellene?
Húsz év, s elfogy az ózon. Rákot kap, aki kint jár. Tízmilliárdan lesznek, de nem lesz enni mit már. Gaz sem nő búza helyett. Az erdő megrohad.
Az állatok kihalnak, és a mi sorsunk sem más, elpusztulunk, de úgy, hogy előbb felfaljuk egymást. Borzalmas alkonyat jön. Ásd meg a sírokat.
Nem kell kétségbe esni. A messze jövő szép lesz. A szélvert pusztaságon ledőlnek a falak, és sírok, műemlékek, acélhidak meg gépek mind elporladnak néhány százezer év alatt.
Pár millió esztendő múlva, új csillagképek alatt szelíd fejével kibujik a moszat, ismeretlen virágok nyílnak, mert a természet variál, mikor játszik, nemvárt fenevadak
születnek s egy merőben különböző embernem. Vagy a miénk jön ismét? és imádja a szépet, gondolkozik, fúr, farag, szeret, sír, örül, élvez,
ír, épít, fest, kutatja: mi a mindenség titka, s nagyon fél a haláltól, de mégis elpusztítja önmagát és a Földet? Merem remélni, hogy nem.
1994.
S ha már én nem leszek, vigyázzatok még a Földre, amennyire lehet!
Ma már szinte mindenki tudja, hogy április 22-e a Föld Napja. Lassan elértéktelenednek és kiüresednek a világnapok, hiszen a körömkefének és a hónaljszőrnek is van már ilyenje. Viszont van néhány, melyet illik komolyan venni, a mai is az. Vigyázat! Gondolatébresztő mondatok következnek.
Miről szól a mai nap?
A nap elsődleges célja, hogy a környezetvédelem időről-időre az érdeklődés középpontjába kerüljön.
Az első Föld Napján, Denis Hayes - aki azóta alternatív energiaforrások nemzetközileg elismert kutatója - amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban fontos változásokat hozott: szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére. Hatására új környezetvédő szervezetek alakultak, illetve több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
A mozgalom jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”.
Húsz évvel később Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit, úgymint a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld Napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával.
Több mint 125 ország környezetért aggódó polgárai, civil szervezetei válaszoltak felhívásukra, települések, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
Békés megyében is évről-évre növekszik a világnaphoz kapcsolódó programok száma.
Gondolat. Ébresztő!
Mára a világ eljutott arra a pontra, hogy a Föld napját nem csak ünnepelni kell. Hanem tenni, rengeteget tenni azért, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben megóvjuk a földet, a levegőt, a vizeket, növényeket, madarakat, állatokat.
Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van.
Elég csak az utcán végig menni, kisétálni a természetbe.
Az ember mindenütt otthagyja a nyomát.
A helyzet egyre aggasztóbb.
A Föld napja, és az ilyenkor szervezett programok, megpróbálnak kicsit rámutatni, milyen lenne a helyes és követendő életmód, és hogy egyénileg mit tudunk, tudnánk tenni környezetünk védelméért. A legfontosabb, hogy ne csak beszéljünk a problémákról, hanem életvitelünkkel és tetteinkkel mutassunk példát. De ne holnaptól, hanem mától és minden nap. Csak akkor van esélyünk. Ahogy Márai Sándor Füveskönyvének Arról, hogy az ember része a világnak című fejezetében megírta:
„Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenük. Mintha a vízcsepp ezt mondaná: „Én más vagyok, mint a tenger.” Vagy a szikra: „Rajtam nem fog a tűz.” De az ember semmi más, mint egyszerű alkatrésze a világnak, éppen olyan romlandó anyag, mint a tej vagy a medve húsa, mint minden, ami egy pillanatra megjelenik a világ nagy piacán, s aztán, a következő pillanatban, a szemét- vagy a pöcegödörbe kerül. Az ember, testi mivoltában, nem is magas rangú eleme a világnak; inkább csak szánalmasan pusztulásra ítélt anyagok összessége. A kő, a fém is tovább él, mint az ember.”
Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. Hiányosságom váljék jósággá benned.
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.
Szerénység, alázat: elkerültek az erények. Fejjel falnak nekirontottam, valahol mindig elrontottam, de a hibáim az enyémek.
Mindig kikerült az igenlés, a kitérés, a fejbólintás, ezért lettem ily idegen-más összeszokott nyulak közt ólban.
Nem fogott rajtam ostorsuhintás, ezért lobbanok még kihunyóban.
Nem méricskélve, de egészen, tele pohárral adtam énem, ha én is telt pohárral kaptam. Kinek-kinek magáét adtam. Telhetetlen és gőgös fajta, ki mindenért a mindent akarja.
A Galaktika magazin vasmarkú ura – Kuczka Péter „büntetésből lett” a magyar sci-fi atyjaKiss Balázs
2024. április 20. 16:09
Mi a közös a Frank Herbert homokférgeiben, George Lucas űroperájában, H.P. Lovercraft szörnyhistóriáiban, Weöres Sándor verseiben és Göncz Árpád fordításaiban? Leginkább az, hogy mindegyikkel találkozhatott az ember a '70-es években a Galaktika sci-fi magazinban. Azt sokan még mindig csak találgatják, mitől robbant be a tudományos-fantasztikus irodalom már a Kádár-rendszerben, és hogyan lett a legendás lap főszerkesztője a korábban hithű kommunistának számító Kuczka Péter.
A sci-fi irodalom múltja régebbre nyúlik vissza Magyarországon, mint gondolnák: 1932-ben már készült magyar tudományos-fantasztikus film, később, az '50-es években pedig a gyerekkönyvekkel foglalkozó Móra is több könyvet kiadott már nem létező világokról. Azért a gyermekkönyvkiadóhoz került a sci-fi, mert az akkori kultúrpolitika vezetői úgy gondolták, az csak gyerekeknek szól, a felnőtteket nem érdekli.
A Pirx kalandjai című magyar sci-fi sorozat. Stanislaw Lem írásai alapján készült, a Pirx pilóta kalandjai című novelláskötetből – Fotó: XXI. század
Kuczka Péter rendszerhű költőből lett 56-os forradalmár. A kivégzést ugyan megúszta, de verseket többé nem írhatott. Az ő kezébe adták a tudományos fantasztikus irodalom igazgatását, amiben lehetőséget látott a rendszerkritika folytatására.
A '70-es években indult Galaktikában rendszeresen fordított Göncz Árpád és Fekete Gyula, sőt Weöres Sándor versi is megjelenhettek a „gyermekkönyvnek” titulált kiadvány lapjain.
Olyan szépirodalmi szerzők kezdtek el sci-fivel foglalkozni, akiknek a Kádár rendszerben csak ritkán jelenhettek meg műveik. Viszont közben megjelent egy generáció, aminek tagjainak a karrierje a Galaktikából indult.
Az új generáció
„Lőrincz L. László, Nemere István, Szepes Mária is ott kezd el publikálni. Ők meg is alapítják az írószövetségen belül az SF szakosztályt és ott élénk irodalmi és közéleti tevékenységet folytatnak és publikálnak. Ezt a generációt ő karolja fel, de egyben egy picit az ellenőrzése alatt is tartja” – magyarázta Kuczka szerepét Veres Miklós, muzeológus.
Nem csak fiatal írókat, grafikusokat is felfedezett, például a Boros-Szikszai párost, akik azóta a világ egyik leghíresebb játékát, a Word of Warcraftot is illusztrálták.
Kapcsolati hálója nem csak az újonnan felfedezettekre, de az emigrációba vonult barátaira is kiterjedt.
Kozmosz Fantasztikus Könyvek Kuczka Péter szerkesztésében – Forrás: XXI. század
Nekik köszönhetően az amerikaitól az orosz irodalomig minden nevesebb science fiction mű megfordult Kuczka kezében. Irodalomszervezői munkásságát nagyon hamar elismerték. A Galaktika első évében, 1972-ben már részt vett az első EUROCON-on, ami az európai sci-fi rajongók találkozója volt,
1974-ben pedig meg is kapta az első nemzetközi díját, a legjobb európai science fiction magazin kitüntetést.
„Japántól Oroszországig, az Egyesült Államoktól Dél-Amerikáig, Spanyolországtól Svédországig a világon mindenhol elismerték, bárhova ment a legnagyobb kitüntetéseket kapta, mert Írországból a parlament elnökétől megkapta a sci-fi munkásságáért járó legnagyobb elismeréseket, a legnagyobb nemzetközi díjakat kapta meg. A legnagyobb nemzetközi science fiction szervezeteknek volt részbe alapítója, részben tisztségviselője” – emlékezett vissza Kérszigeti Ádám, Kuczka Péter unokája.
Jószándékú mecénás vagy a kommunisták embere?
Minden érdeme, munkája, külföldi kapcsolata és nyitottsága ellenére Kuczka nem volt liberális. Vasmarokkal igazgatta a magyar sci-fi útját és aki nem felelt meg az elképzeléseinek, az nem juthatott szóhoz.
„Nem tudom kiszámolni, hányan lehettek azok, akik ígéretes sci-fi írók lehettek volna, de nem tudtak előre mozdulni, nem tudtak hol közölni, így el is maradtak a műfajtól” – mesélt akkori tapasztalatairól Nemere István, író.
Lehet, hogy valami Nobel díjast is elvesztettünk emiatt. Ez már sohasem fog kiderülni
– tette hozzá.
Kuczka Péter – Forrás: XXI. század
Kuczka távol tartotta a magyar olvasóközönségtől a külföldön népszerű akciódús, ám gyenge ponyvát, ahogyan azokat is, akik ezt az irányt képviselték. De voltak bőven, akik mégis azokkal képzelték el a hazai sci-fi jövőjét, így a Galaktikával párhuzamosan megindult egy alulról épülő szerveződés: a szokásközösségek és a fanzinok világa.
Kiss Balázs filmjét a Galaktika legendás alapító-főszerkesztőjéről hétfőn, a késő esti Híradó után láthatják az RTL-en a XXI. század műsorában.
Mester bekapcsolódott a mostanában oly divatossá vált ismeretlen és idegen szavak magyarosításába
Az influen1szer vagy influencer (eredete az angol influence ige „hatással van, rábír, befolyásol” → ebből képzett influencer melléknévi igenév „befolyásoló, rábíró”) szót leginkább a közösségi médiában hírnevet szerzett tartalomalkotókra használják, akik népszerűségüknek köszönhetően befolyásolni képesek a követőiket ....
Szerintem a rossz döntéseinkért fizetünk igen nagy árat, nem magárt a szabad döntésért. A tanulási folyamat nem csak egyéni, hanem kollektív is, sőt - most már globális is.
Rátaláltam egy régóta keresett,de eddig nem talált képtáramra. Nem fogjátok elhinni: zene kategória fedőnevet kapott valakitől, amit életemben eddig még meg sem nyitottam, mert én oda semmit nem raktam. Hát nem röhejes?
Egyszerű a képlet: Isten szabad akaratot adott az embernek. A mennyország és a poklok pokla egyaránt bennünk lakozik.
És mi választhatunk, hogy melyiket akarjuk. Jézust vagy Barabbást? Szeretetet vagy gyűlöletet? Békét vagy háborút?
Az általad felsoroltakat mind az emberek választották, nem Isten. Egyiket sem Isten választotta! Ha ezt nem tehettük volna meg, az lenne a baj, hogy Isten nem adott számunkra szabadságot.
Gondolkodni pedig kell, azért adott észt Isten az embereknek.
Istent hibáztatni a sok szenvedésért éppen olyan igazságtalan, mintha a magát Földet hibáztatnánk a sok környezetszennyezésért, amit az ember produkált. A szellemi környezetszennyezés is legalább ennyire káros, csak éppen nem a testünket, hanem a lelkünket emészti fel.
Ahogyan fizikálisan a Természettel, úgy szellemi síkon Istennel összhangban kellene élnünk. Hogy nem ezt tesszük, az nem a Természet vagy éppen Isten hibája.
Ezek az emberi hibák pedig bizonyára azért vannak, hogy tanuljunk belőlük. Mi más értelme lenne a létezésüknek?
"Nem véletlenül születtünk erre az életre, nem egy értelmetlen színdarab szerepeit alakítjuk. Életünknek, sorsunknak célja van, és a jelek arra mutatnak, hogy egy titokzatos erő, valamiféle gondviselés abba az irányba terelget bennünket."
Visszatérve még egy kicsit a floridai pitonok elszaporodásához, éppen ma néztem egy film összeállítást, mely ugyancsak floridai, de éppen ellenkező előjelű állatpopulációról szólt. A floridai pumákról. Állományuk rendkívül lecsökkent az urbanizáció és a félszigetet átszelő hosszú autópályák miatt. Csökkent a vadon területe, márpedig a pumák hosszú sétákat tesznek meg naponta, akár 200 km-t is. Egyensúlyban tartják (tartanák) a vadállományt, ami jelenlegi létszámuk miatt szinte lehetetlen. Folyók, autópályák szelik át a vadont, és további három autópályát terveznek még a vadonon keresztül. A puma rejtőzködő életmódot folytat, de már csak keskeny sávok állnak a rendelkezésére. Egy ottani vadőr csoport kamerákat helyezett el a vadonban, (nem keveset) hogy milyen időközönként kap lencsevégre a kamera egy-egy pumát. A kamerákon hosszú évekig csak más emlősállatokat láttak, míg végre 7 év után egyetlen nőstény pumát sikerült lencsevégre kapni. Nagy öröm volt, mivel hím puma még csak akad néhány, de nőstény nagyon kevés van. A vadon őrzői és az állatvédők nyilván tiltakozni fognak az újabb autópályák építése ellen, de hogy mi lesz a végkimenetele ennek az ügynek, azt most még nem lehet tudni.
A mostani floridai kormányzónak és egyéb döntéshozóknak nem lennék a helyében. És ez még csak a mostanra kialakult ottani állatpopuláció kérdése, amitől már felborult az egyensúly. Sikerül-e megoldani és visszaállítani az állatok egyensúlyát? Hosszú évek múlva majd kiderül.
1 Az vitathatatlan, hogy az emberek kételkednek Istenben, gyakran kétségbeesnek.A kérdést mindenki ismeri: hogyan engedhette meg Isten, hogy mindez megtörténjék? Gondoljatok például a második világháborúban meggyötört és meggyilkolt zsidók millióira(Isten kedvenc népe!) Vagy minden diktatúra megkínzott áldozataira. Hogyan engedhette meg az Isten,hogy ártatlan gyerekeket megkínozzanak és megöljenek? Hogyan engedhet népeket éhezni és szenvedni természeti katasztrófák miatt? Hogyan tűrhette el, hogy keresztényeket az ő nevében üldözzenek, hogy emberek százezreit iszonyatos kegyetlenséggel lemészároljanak, hogy a túlbuzgó keresztények más keresztényeket, a boszorkányokat vagy az,úgymond, ördög által megszállottakat csaknem elképzelhetetlen, szörnyű kínzásokkal küldjenek a halálba? Végtelen hosszan lehetne sorolni még ezeket a kérdéseket, s a válaszok, amelyek a megfoghatatlant próbálják felfoghatóvá tenni, mindig ugyanazok.
A kérdéskört még bőven lehetne bővíteni akár a közelmúltból is. Covid, Ukrajnai háború
(Itt ne keressetek politikát, egy tudós elme gondolatai próbálnak csak rávilágítani a régmúlt történelmetek eseményeire.Ehhez persze a fantáziátokat szabadjára kell engedni. És az sosem árt, ha az Ember elkezd gondolkozni! Olvassátok el a kérdéseket, vagy magatok is tegyetek fel kérdéseket.
Biztos az is, hogy sok helyen nem fog elképzelésetek egyezni az itt elhangzottakról.
És végezetül:nem m akarok senkit megbántani saját hitében. Hisz gyakorlatilag mi mindannyian hiszünk Valamiben.
Nálunk ( is ) a média átment egy másik dimenzióba. Nem a hiteles tájékoztatás lett az elsődleges cél- feltehetően politikai nyomásra-, hanem elsősorban az emberek riogatását a legfontosabb kérdésnek.
Most meg nem tudni mi okból szinte teljesen kiszorult a médiából a Covid, pedig azért most is történnek események.
A tudomány azon igyekezett, hogy az embereket felnőtteknek szóló információval lássa el: megmagyarázza, hogy mi ez a vírus, hogyan működik, milyen törvényszerűségek alapján terjed a járvány, mi várhat ránk. Aztán ahogyan a politika erőterébe kerültek ezek az információk, eltorzultak, elgörbült az egész tájékoztatás. A média pedig nálunk nem alkalmas arra, hogy kiegyenesítse.
Hát nem röhejes?
