Valahogy elkoptak a barátok.... Különváltunk családosokra, gyerekesekre és laza szinglikre.. Nem tudom ki hogy van vele, de kellenek a jó beszélgetések, a találkozások, szükség van ismerkedni, barátkozni... Kisgyerekes család vagyunk, örömmel csatlakoznánk baráti társaságokhoz, ismerősi körökhöz, részt vennénk gyerekes programokon... Ki ért velem egyet és ki gondolkodik ugyan így?-)))
Képzeld el, mi lenne, ha létezne egy olyan kártya, amely forradalmasítaná a vásárlásainkat?!
Ami több tízezer üzletben jelent neked kedvezményt Az év minden napján, nyitvatartási időben...
Képzeld el, hogy egy ilyen kártya mennyi pénzt spórolna meg[...] Bővebben!Tovább »
Amit írsz, az a valóság nagyban is. Lejár a gyes, anyuka menjen dolgozni. Hogy hova? Ja, azt oldja meg ő. A feleségemnek ősszel jár le a gyes, de tuti nem lesz munkahelye.
Én Budapesten élek 3 éves kislányommal. Érdeklődni szeretnék, hogy ki hogyan talált munkát. Mert én per pillanat keresek, nagyon sok hylere elküldtem, 2 helyre hívtak be eddig a 40 állásból. Pedig van végzettségem és 15éves munkatapasztalatom is. De egyik cég sem vesz fel.Nem értem mért.
Azért mert gyerekem van? Valahogy nekünk is meg kell élnünk. Olyan időbeosztásban és pénz mellett, hogy éppen hogy csak megéljünk legalább. Vagy csak én gondolkodom így?
Persze az sem árt ha sétákat tartotok a szomszédságban. Egyrészt megismeritek a környéket, másrészt lehet hogy pont a szomszédban lakik a majdani legjobb barátod. :)
A barátsághoz két fél kell, meg egy lépés egymás felé
Érdemes nézegetni a neten, nagyon sok ingyenes gyerekprogram van városszerte. Akár szabadtéri, akár műv.ház v. hasonló.... Ahol találkozhattok hasonló családokkal. Simán szóba lehet elegyedni, aztán vagy lesz belőle vmi, vagy nem...
Rendezz gyerekzsúrt a kisfiadnak. Akár születésnap v. névnap, egyéb esemény apropóján. A gyerekek szülei is eljönnek, simán ki lehet szűrni, ki a szimpatikus... Vagy ha túl kicsi a lakás, szervezzetek egy kirándulást valahová a közelbe. És hívjátok meg az ovistársakat (szülőkkel együtt). Annyi jó lehetőség van, és pénzbe sem kerül.
Látható az előző bejegyzésemből, hogy nem a szándék lenne az akadály, nem is várom a sültgalambot.
Örülök, amit írtál...
Az igaz, hogy a fórum túl globális a valódi barátkozáshoz. Helyben kell az ilyet megoldani. De a fórum a legjobb hely arra, hogy megosszuk a tapasztalatokat, tanuljunk másoktól, akár mások hibáiból. Szóval... nekem a kedvencekbe került a topik. Érdekel a téma.
Ez volt a célom....megismerni mások gondolatait, véleményét, tapasztalatait. Tanulni másoktól, ha valaki járt valahol tapasztalt valamit meg lehet osztani a másikkal.
Talán megoldás lehet nem csak nekem, talán másoknak is.
Vannak ismerőseink, de más időbeosztásban élnek, messze kerültek, laza szingliként élik az életük és nem kivánkoznak hisztiző gyerektársaságba.
Vagy épp olyan korkülönbség van a gyerekek között, hogy nem tudnak már egymással játszani.
Sajnos a kisfiam, a csendesebb fajtából kerül ki, felnőtekkel nagyon könnyen, gyerekekkel nehezen teremt kapcsolatot.
MI sem vagyunk az a zajos, bulizós fajta....többet jelent egy kirándulás, egy jó beszélgetés.
Valóban a helybeli ismerkedés a megoldás. Valóban nem sok adat szerepelt a leírtakban. Pest megyéből költöztünk fel Bp-re egy családi házba, mert az adott településen nem volt megoldható az ovodai elhelyezése a kisfiamnak, aki most 4 éves.
A költözésünk is ideiglenesen volt megvalósítható, mert építészetileg, gépész és villamos szempontból is kellett renoválásokat végeznünk. Mindezet szabadságból, munka után, stb.
A költözés pillanatáig naponta 2x2 órát vezettem, hogy a majdani lakóhely közeli óvodába hordjuk a gyereket, hogy minél kevésbé érezze meg a változást.
Átköltözésünk után bőven maradt felújítani, javítgatni való, így valóban nagyon sok időt elvisz ezek elkészítése is.
Persze az igény nem maradt el az emberi kapcsolatokra, melyeket magunk mögött hagytunk, a régi helyünkön, beleértve a kisfiam barátait is.
Az Új hely nagyon friss, itt még nem alakultak ki ismeretségek.
Legalább a napi 4 óra utazás-ból 2x fél óra lett, már ez is nagy dolog.
Kerestem közelünkben a lehetőséget hétvégi, délutáni elfoglaltságra de egyenlőre nem találtam meg a nekünk valót.
Gondoltam, vannak akik hasonló cipőben járnak/jártak és miért nem beszélgessek velük, hallgassam meg a témához fűződő ötleteiket, érzéseiket.
Ki tudja talán programjavaslatokat, linkeket, ismereteket lehet cserélni egymással, nem vártam,hogy valaki beír ide, azzal a hozzászólással, hogy legyél Te a legjobb barátom-))
Valaki írta, itt az anonimitás a lényeg. Vitatkoznom kell. Több barátomat is innen ismerem.
Az igaz, hogy a fórum túl globális a valódi barátkozáshoz. Helyben kell az ilyet megoldani. De a fórum a legjobb hely arra, hogy megosszuk a tapasztalatokat, tanuljunk másoktól, akár mások hibáiból. Szóval... nekem a kedvencekbe került a topik. Érdekel a téma.
Sőt, meg is értelek Zeneszerető, nekem is vannak/voltak hasonló gondjaim. A korábbi barátok folyamatosan cserélődtek/cserélődnek. Szétszéledtünk, más városba költöztünk, megint másikban tanultunk, sokadik munkahely is máshol van. De mindig mindenhol megtaláljuk a hozzánk hasonló embereket. Akik hasonlóképp gondolkoznak, hasonló korú gyermekeik vannak, hasonló az érdeklődésük, vagy csak egyszerűen jó velük elbeszélgetni. Mindig jönnek új barátok, és mennek régiek. Csak fel kell ismerni, és megragadni a lehetőséget.
Nekünk 2 gyerek van, 11 és 4 évesek. A baráti családok is hasonlóképp néznek ki. Főleg oviból, iskolából ismerjük egymást. A gyerekek könyebben létesítenek kapcsolatot, és több barátra tesznek szert. Ezeket próbáljuk továbbvini elmélyíteni. Az idő pedig megadja a választ, hogy kialakul-e valami a két család között, vagy megmarad a gyerekeknek a barátság iskolai szinten. Felnőttként több kompromisszumot bevállalunk, és persze minden "normális" szülőnek a gyereke az első, így legtöbb esetben ha a gyerekek kijönnek, a szülők is. Persze emberek vagyunk :)
Működik fordítva is. Van pár barát akit a munkahelyről ismerünk. Itt a gyerekek kora nem mindig hasonló, de ez sem gond. Könnyen megtalálják a közös hangot ők is. Sőt néha örülök is, hogy nem csak a saját korosztályuk veszi körül őket, hanem kisebbek, nagyobbak is.
Nekünk is vannak kicsik, és nekünk is volt barátikörünk. Egyetlen régi cimborám van akinek szintén van gyerek, de ő meg elvált, így a hétvégéket inkább kettesben tölti a gyerekkel, próbálja bepótolni a hetet. A többiektől meg jól lemaradtunk, mások a gondjaink, mások a lehetőségeink, mások a jövőre néző terveink. A lányom 4 éves, a fiam 2, 5éve nem voltunk étteremben. Talán idén már elég nagyok lesznek ahhoz hogy ujra el tudjuk járni vasárnap esténként kicsit kikapcsolódni. A tapasztalat egyébként az hogy elég sok csládnak nincs cimborája.
Nem mindenkinek van lehetősége nagyon eljárni otthonról, és még ha meg is tennék, ott nem találkoznak hasonlóval, mert nekik sincs lehetőségük. Én értem a gondolatot, csak szerintem egy fórum nem fogja megadni a nyáresti szalonnasütéskor parázsbapottyant szalonna illatát. :-(
Azt gondolom, halyben kellene ilyen kezdeményezés. Saját tapasztalatom is az hogy nem könnyű kisgyerekeseknek barátkozni, orvosi váróban könnyen lehet haverkodni, de hogy tényleg barátság legyen belőle, ahoz mindennek stimmelnie kell. Apukák anyukák és a gyerekek is egy hullámhosszon kell hogy legyenek. Anyagi helyzet is jó ha azonos. Nekünk sincs nagyon barátunk, mert mindig van olyan feltétel ami nincs meg, de erre azt hiszem ez a topic sem lehet orvosság. :-( Azért sok szerencsét!
Hiába lenne itt barátkozni vágyó Nyíregyházán, ha te mondjuk Nagykanizsán laksz.
A másik dolog: túl görcsösen akarsz barátkozni. Ez nem elhatározás kérdése - szerintem. El kell járni ide-oda, lazább programokra, aztán majd csak adódik olyan találkozás, beszélgetés, amiből barátság is lehet.
Menjetek játszóházba, nézzetek gyerekes szabadtéri programokat, ahová hasonló korú gyerekekkel járnak családok.Bábszínház, gyerekhangverseny, stb. stb.
Azt sem írtad, hogy mekkora gyerekeid vannak. Ez is nagyban meghatározza a programokat, ahol ilyen ismerkedési lehetőség adódik.
Ezt írod: Különváltunk családosokra, gyerekesekre és laza szinglikre..
Csak ti vagytok gyerekesek a régi baráti körből...???? A többiek se tartják egymással a kapcsolatot...? Vagy csak ti szakadtatok le...?
Nekem ez annyira furcsa.... Valódi barátságoknál ilyesmi szerintem nem fordulhat elő.
Nekünk még mindig az egyetemi - gimnáziumi társaságunk a baráti körünk. Pedig baromira nem egyszerre szültünk.... Vannak 28 éves gyerekek is, meg 8 évesek is a baráti társaságunkban. 50 körüliek vagyunk. De egyetlen egyszer fel nem merült, hogy bárki is kirekesztődjön... Kb. 15-20 házaspár, rendszeresen jártunk és járunk kirándulni, síelni, evezni, stb. Találkozgatunk (ha nem is mindig teljes létszámban) rendszeresen (havi 1x biztosan, mindig másnál), van levlistánk, ahol ezt-azt megosztunk egymással.... Erre írtam, hogy a barátság ápolására időt kell szánni, és nem odahajítani, hogy "zsúfolt az életünk".
Nem mondod, hogy soha nem viszed a gyerkedet játszótérre....?? Komoly...?Nem jártok óvodába, nincsenek bölcsis- v. ovistársak sem...? Nekem abszolút sci-fi, amit írsz...
A barátság nem egy szolgáltatás, hogy szükség esetén megvedd/leakaszd a fogasról! Abba időt és fáradságot is bele kell tenni..... Amire akarjuk, arra VAN szabadidő. legfeljebb nem porszívózol minden másnap, hanem csak hetente 1x. A "Na bumm" tipikus esete.
Nem azt mondtam, hogy baba-mama ismeretségre szorítkozz. De ezekből alakulhat ki családi barátság is!!!
Az én gyerekeim már egyetemisták. És még mindig vannak - nekünk szülőknek - egykori "játszótéri" kapcsolataink, amikor ők voltak homokozósak. Természetesen ezeket a barátságokat ápolni kell, erre időt kell szánni.
Nem szabad elvárni, hogy téged keressenek meg, téged hívjanak meg vendégségbe, mások menjenek utánad. Neked is tenned kell érte.
ugy látszik a fórum, inkább a "hogyan kezeljem a méla undorom az emberekkel szemben" c. beszélgetéssé fajul....szomorú...ezek szerint rossz helyszínt választottam...
Biztosan vannak olyan családok akinek a lehetőségeik beszűkűltek, sokat dolgoznak, zsúfoltak a napjaik, de az igényük megvan normális, ismerősi, baráti kapcsolatra.
Lehet,hogy a környezetükben nincs lehetőség vagy épp idő az ismerkedésre....
Nehéz megtalálni a megfelelő embereket magad mellé.....de én remélem sikerül.-)))
