A jövő záloga a fenntartható energia ellátás.
Olyan lehetőségeket keresek, amivel óvom a környezetemet, és kímélem a pénztárcámat.
Mi a véleménye a felhasználóknak és a szakembereknek a fent említett eszköz hatékonyságáról és élettani hatásairól?
Mindenekelőtt az lenne a kérdés, hogy ténylegesen hatékonyabb a földgáz használatánál?
Mindenféle tekercsek vannak benne. Amig mágneses teret hoznak létre áram hatására. A mágneses tér, magára a tekercsre is hat. Hiába öntik ki műanyaggal meg rögzítik mindenféleképp, amikor a ki-be kapcsolják, akkor megmozdul, és ezt hallod.
Van benne kapcsoló is, aminek határozott kattanása van, de azt nem használják a főzés közbeni kapcsolgatásra, mert elkopna.
Fun fact: az MRI gép miközben vizsgál, baromi hangosan kattog, mintha kalapálna. Na abban óriási tekercsek vannak, amik iszonyat erős mágneses teret csinálnak, és kapcsolgatják őket ki-be ...
Az az oka, hogy nem tud elég gyenge lenni, ezért az alacsony fokozaton ki-be kapcsol. Ennek van hangja. Szinte mindegyik ilyen, az enyém Teka, az is kattog alacsony fokozaton.
Néztem a neten pár angol nyelvű hozzászólást erről. Kb. azt írták, hogy ez normális, rendben van, különösen alacsonyabb fokozaton. Olyat viszont nem találtam, ahol azt is leírták volna, miért pattog. :-)
AEG indukciós tűzhely alacsony fokozaton pattogó hangot ad. Ha egy másik edényt is ráteszek, akkor az előző alatt nem pattog, hanem a 2. edény alatt teszi.
Ha nagyobb teljesítményre kapcsolom, akkor megszűnik a pattogás. Mindig csak egy pattog. Bármelyik részét használom
A pattogás hangja az éleshez közelít, vékony hang.
Visszaolvasva a bejegyzéseket, eddig 4x kérdeztek rá előttem, de válasz még nem érkezett a következő jelenségre:
standby üzemmódba irdatlan sokat fogyaszt az indukciós főzőlap:
az én esetemben bosch serie6 - 110w (0-24)
előttem írták, fagor, teka, electolux, AEG márkák 80-190w között standby-ba
egyik esetben sincs melegedés / füst csak az óra pörög. mindegyik mérés Digitális lakatfogóval készült. Az esetemben a bekötés 100% hogy jó - minden műszerrel ki lett mérve.
a fogyasztást egy “Austool C21-es” lakatfogóval mértem ki - illetve egy második műszerrel is utána lett mérve, hogy kizárjuk a műszer hibáját. mi okozhatja a megbotránkoztatóan magas áramfogyasztást?
Van esetleg valakinek véleménye IKEA-s smaklig főzőlapról ? Az “okos” funkciók igazi? Arra gondolok, hogy a párolós üzemmód néz valahogy hőfokot (szabályoz-e) vagy csak egy előre beállított teljesitménnyel főz?
Kezdjük ott, hogy egy pont nem tud forogni. A mágnesességnek több oka is lehet. A magspin, az elektronspin, a pályamomentum. És esetleg a kristályrácsban is lehet kollektív perdülete a delokalizált elektronoknak, de ez csak feltételezés, mert ilyesmit nem tanítottak. A hőmozgásnak nem lehet hatása sem a proton, sem pedig az elektron belső perdületére.
"Nekünk meg annyit mondtak, hogy vannak domének, de ha megolvad a vas, akkor megszűnnek."
Hát nem tudom, ezt hol hallottad, de ez nagy szamárság. A ferromágnesesség a Curie hőmérséklet felett megszűnik, és paramágneses lesz az anyag (https://hu.wikipedia.org/wiki/Curie-h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet). Ez az olvadástól nagyon messze van, pl.: a vas esetén 770, míg az olvadása 1536 fok. A mágneses tulajdonságok nem egyszerű témakör, annak megértéséhez szilárdtestfizikát kéll tanulni.
"Tehát az első kérdésem, hogy mitől van a hiszterézis. Annyit mondtak, hogy a mágneses tartományok nem feltétlenül esnek egybe a krisztallit határokkal.
A második kérdésem pedig az, hogy a magnetostrikció miatt hogyan emelkedik a hőmérséklet az anyagban?"
A két kérdés egyikére sem tudnék itt válaszolni. Már csak azért sem, mert azt sem tudom, hogy hol kezdjem... És tanár sem vagyok. Javasolom, hogy olvass utána:
Sólyom Jenő: A modern szilárdtestfizika alapjai könyvet ajánlom, mert arra gondolok, hogy a BME-n hallgató voltál. Talán érteni fogod. Az első kötetben a négyszázadik oldalon kezdődik amire kíváncsi vagy. És vagy száz oldalon keresztül tart.
tehát mágneseztehtő az anyag. De nem feltétlenül maradandóan.
Itt kezdődik a megfejtés. Ha nem maradandóan mágnesezhető, akkor csak az ellenállás az, ami fogyasztja az energiát.
De ha maradandóan, akkor a mágnesezettség átfordítása maga energiát igényel, és hőtermeléssel jár. A hiszterézis a diagrammon pont azt mutatja, hogy mennyit.
Bemegy az időben változó mágneses indukció és örvényáramot indukál, Lenz szerint. Ez pedig kiszorítani igyekszik a behatoló mágnesességet, de ennek az ára az örvényáram. Ideális szupravezető esetén az indukált áram teljesen kiszorítja a külső mágneses mezőt. Ezt a hatást lerontja a fém ellenállása, tehát mágneseztehtő az anyag. De nem feltétlenül maradandóan. Az egy másik dolog. Viszont ez mégsem ennyire egyszerű, mert van bőrhatás is. Nagyobb frekvenciák nem tudnak mélyen behatolni a fémbe. Van egy ideális vastagsága a fazék(vasmagnak).
" Tehát az első kérdésem, hogy mitől van a hiszterézis. Annyit mondtak, hogy a mágneses tartományok nem feltétlenül esnek egybe a krisztallit határokkal."
Nekünk meg annyit mondtak, hogy vannak domének, de ha megolvad a vas, akkor megszűnnek.
Akkoriban még ferrit-memóriák voltak a szobányi számítógépekben. A ferritmemóriák átírásához
le kellett küzdeni a hiszterézis-veszteséget. A kiolvasás átírási kísérlettel történt. Ha volt ott adat, akkor "visszarúgott".
