Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2014.10.01 -1 0 30

szerintem természetes, hogy bal oldalon kell tartani

Előzmény: Bönek (29)
Bönek Creative Commons License 2013.12.02 0 0 29

Üdvözletem! Nem tudom mennyire jellemző vagy se a Kunságra, de az első késemet úgy 7 éves korom körül kaptam (a Zádor hídi vásárban); az egy bugylibicska volt. Azóta se jártam kés nélkül. Akkoriban úgy tanították, hogy a bicskának mindíg a bal oldalon van a helye (pl. zsebben) "a szív alatt, a kard oldalán", ami nekem akkor is egy kicsit misztikusnak tűnt, gyakorlati értelmét nem találtam (ott hordom azóta is :=)).

 

(A bugylibicska sajnos már nincsen meg, 12 éves korom körül kaptam egy Polyák-féle kismaskarát, ami nagy szó volt, mert az már jóféle rugós bicska. A bugyli meg valamelyik költözésnél elkallódott.)

 

Mindenesetre más vidéken úgy mondogatták, hogy "kés, olló gyerek kezébe nem való", ez persze lepergett rólam: Nekem az enyéim mondják meg mi való ;o)

Bönek Creative Commons License 2013.04.10 0 0 28

Foglalkoztatott még a kérdés, hogy milyen módon "öröklődik" át a kunok leszármazottjainál a büszkeség és a "konok, mint a kő" jellem :-) (ezt így párom mondja rám ;-) Nem jöttem rá, így csak egy saját elmélet-félém van, ami nem tudom helytálló-e:

 

Nálunk (rokonságom) a gyerekekkel másképpen bánnak mint ahogy egyébként magyaroknál szokás. Értem ezalatt, hogy én is kiskortol megkaptam a kijáró tiszteletet és nem éreztem soha, hogy köznapi értelemben "gyerekként" kezeltek volna. A képességeim szaporodásával tehettem a saját dolgaimat, nem szóltak bele. Ha valami nagyon nem jól volt, akkor véleményt mondtak, ha mégis kiratottam a dologban akkor magam láttam meg :-) Soha nem ütöttek meg.

 

A különbséget - amit nem tudok tényleg jól leírni - igazából akkor vettem észre amikor "normális" magyar családoknál láttam példát: lekezelik a gyerekeket, amikor annó még gyerekként egy-két ember úgy próbált meg bánni velem akkor berágtam/dührohamot kaptam (ehhez elég egy tiszteletlen mondat vagy gesztus is, nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni). Egyszóval: tiszteletlenek voltak a saját gyerekeikkel.

 

Valahol olvastam egy régi kun mondást ami kb. így szólt: "Tisztelt a gyermeket, mert felnő és vérszomjas farkas lehet belőle". Szerintem ez passzol arra a különbségre amire gondolok.

Bönek Creative Commons License 2013.04.10 0 0 27

Eleink régebbi eredtében sok a bizonytalanság, pl. a hunoknak sokan szeretnének a leszármazottjai lenni :o) az elnevezések egybecsengése itt nem mond sokat. Az biztosnak látszik, hogy a nyelv az ún. 'köztörök' egyik ága volt. 

 

Úgy tudom, hogy genetikailag még csak nem is voltak egységesek a Magyarországra beköltözött törzsek, itt most nem gasparkovax által említett szőkékre gondolok (akik valószínűleg szláv eredetűek lehettek) hanem arra, hogy a két jelentőseb törzs, a Csertán és az Ulás tagjai megjelenésükben is eltérőek voltak egymástól.

 

A távolkeleti rokonság igaz lehet, mert az enyémhez nagyon hasonló arcvonásokat Kínában lehet találni (némelyik olyan minthai kínai féltestvérem lenne) én meg nem Kínából pottyantam ide, őseim a XIII. század óta itt éltek.

Előzmény: Törölt nick (25)
Törölt nick Creative Commons License 2013.04.08 0 0 25

Néhány adalék, amit olvastam e témában.

 

„Anonymus leírása szerint, a hétmagyarok elhatározták Álmos vezetésével, hogy elfoglalják Pannóniát. Szuzdalon keresztül értek el Kijevig, ahol harcba bocsátkoztak a kijevi fejedelem és annak segítői, a kunok ellen. A kunok élén 7 fejedelem állott, köztük Ed és Edemen, akik Kézainál a menekült hunok(hun-avarok) fejedelmei voltak.

A csatát Álmos magyarjai nyerték meg, ezután a kunok népe csatlakozott a hét magyarhoz, majd együtt hódították meg a Kárpát-medencét.

A székelyek népe Bihar területén kazár főség alatt élt, de a magyarok közeledtének hírét hallva fellázadtak kazár uraik ellen, és a honfoglalók mellé álltak.”

 

„Czeglédy Károly szerint az is nehezen érthető tévedése krónikáinknak, hogy a kunok csatlakozásáról beszélnek egy olyan korszak történetében, amikor a kunok még Pekinghez éltek közelebb, nem pedig Kijevhez.”

 

„A ma kunnak nevezett nép történetét (akik valóban a XI. században jöttek Európába) hiszen az ő eredeti elnevezésük nem kun volt, ez a név Európában ragadt rájuk.

Ezek a törzsek a történelem színpadán - kipcsak- néven jelennek meg.”

 

„Theophylactus Simocatta munkájában megállapítja, hogy az avarnak nevezett népek tulajdonképp két részből állnak: egy uar és egy chun- qun- elemből.

Az avarok igen jelentős része – idővel talán összessége- tehát qun-(hun- kun) identitású volt.

Vagyis Anonymus kunjai igenis valós nép voltak, az anakronizmust pedig akkor érthetjük tetten, amikor valaki az 1055-ben Európába lépő – kipcsakokat- a később itt rájuk ragadt név alapján már európai honfoglalásuk idején is kunnak tartja.

Ha pedig Anonymus kun-ként határozza meg annak az Ednek és Edemennek az etnikumát, akiket a krónikák hunoknak tartanak, akkor ezt is kimondhatjuk, hogy a névtelen gesztaíró az eredetibb megnevezést hagyományozta ránk.”

 

„Anonymusnál és Kézaynál olvasható két hagyományhoz, belőlük az olvasható ki- egyelőre függetlenül attól, hogy ezt elfogadjuk forrásértékű közlésként vagy nem- a honfoglalók két különböző népből tevődtek össze.

Álmos magyarjai egy messzi keletről érkező nép voltak, akik a Kárpát-medence elfoglalására jöttek. Ők lettek volna a hódító komponens. Az ő szemszögükből írta meg Árpád bejövetelét Anonymus.

Kijev környékén azonban csatlakozott hozzájuk a hun(qun) identitású Csaba-féle menekült nép, akik a keletről érkező magyarok védőszárnyai alatt visszatértek a Kárpát-medencébe. Ők lettek volna a visszatérő komponens.”

Előzmény: Törölt nick (24)
Bönek Creative Commons License 2013.03.29 0 0 16

Kun lány (azoknak, akiknek még mindíg talányos, hogy egyáltalán miről beszélünk itt :o):

 

 

Más: kínálják még valahol "kézből" a főtt birkát a vendégnek? ;-)

 

Bönek Creative Commons License 2013.03.27 0 0 12

 

kipcsak/kunok fegyverzetben

Bönek Creative Commons License 2013.03.26 0 0 11

Még ez is lehetséges. A legelső említést állítólag egy Eger várbeli iratban találták (a pontos évszámot elfelejtettem, valamikor az 1500-as évek második felében), az okát csak találgatni lehet, mindenesetre így elég érthetetlen az elnevezés. Az eredetét talán itt nem fogjuk kitalálni. Ennél jobban is érdekelnének azok amiket a bevezetőben írtam.

Előzmény: Törölt nick (10)
Bönek Creative Commons License 2013.03.26 0 0 9

 

A kép (az előzőnél elfelejtettem, bocs :)

Előzmény: Bönek (8)
Bönek Creative Commons License 2013.03.26 0 0 8

Ha jól emlékszem tavalyelőtt avatták fel a Jász-Kun Huszárezred emlékhelyét a Honvédelmi Múzeumban. Ott beszélt a képen látható ember is, arcvonások alapján kár a rokonom is lehetne ;o) Inkább a nyugatibb türk, enyhe mongolos vonásokkal, szikársága ugyan már a multé ;-) de hát úgy 60 körül én sem leszek másként.

A ruházatán viselt címerpajzs alapján gondolom ott képviselt valakiket, sajnos nem ismerem és a nevét nem írták meg a cikkben.

Bönek Creative Commons License 2013.03.26 0 0 7

oldamur01: Üdv Neked is! Sajnos rám a "szikár, agresszív" illik, az önfegyelem volt mindíg a fő tantárgyam ;-) amitől ugyan nekem nem könnyebb, de a környezetemre nézve áldásos :o)

 

(Hozzá tartozik, hogy a felmenőim egyik -számomra meghatározó- ága több száz éve tradicionálisan hivatásos katona (huszár) volt (később csendőr). Ugye a redempciós megállapodás előírta az huszárezredek kiállítását. Mindenesetre ettől egy kicsit 'katonás' lett a családi kultúra ;-) No, meg aki nem volt eléggé agresszív, annak utódai se lettek, mert meg se érte, hogy megházasodjon.)

 

Magyarázatként valahol azt olvastam, hogy legalább kétféle, kicsit kinézetű törzs költözött be (a kipcsak szövetség a mai Kazakisztánig húzodott, azon a területen igen sokféle kipcsak/türk törzs volt) egy ázsiaibb megjelenésű, alacsonyabb termetű és egy nyugati "törökösebb", magasabb-szikárabb, de szintén mongolos jegyeket felmutató.

(Egyes vélemények szerint -ez is igaz lehet, de nem biztos- ez volt a magyarázata a "kis" és "nagy" elnevezésnek.) 

Előzmény: oldamur01 (5)
Bönek Creative Commons License 2013.03.26 0 0 6

64estuja: de igazad van! :o) azért írtam így, mert az tényleg csak úgy "ízlésre" ;-) Nálam a "bögre" = 2 dl és 1 bögrényit szoktam beleönteni az erjedés előtt, majd 1 bögrényit utána (elkeverem, és megy be a hűtőbe).

 

Régen persze nem volt cukor, így kevésbé lehetett alkoholos az ital. Eleink régen állítólag kölesből készítették, később tértek át a kukoricára, amikor az terjedt el jobban.

Előzmény: 64estuja (4)
oldamur01 Creative Commons License 2013.03.25 0 0 5

Üdv,tatár fejű!

Nem vagy egyedül! Nekem is kreol bőröm és kutya fejem van!Itt a Kunságban én a Kunokat a kinézetükről ismerem meg,alacsony ,kreol,zömök v. szikár,agreszív!Szem állás 2 féle van a" nagy kerek török " vagy a húzott mongolid"

Előzmény: Bönek (-)
64estuja Creative Commons License 2013.03.25 0 0 4

Bocs, nem okvetetlenkedek: de a "bögre" nem túl pontos mértékegység.... Nekünk otthon vagy háromféle méretű is van, vagy háromszoros a különbség.

Előzmény: Bönek (-)
Bönek Creative Commons License 2013.03.25 0 0 3

A "nagy-" és a "kis-" elnevezésre nem találtam egyértelmű magyarázatot (úgy tűnik, hogy már a török időkben így mondták). Az biztos, hogy ezek különböző kun törzsek voltak. A Csertán (csuka, magyarban egyszerűsítve: "halas") törzs területe valóban nagyobb :-) ezt mondják most a "kiskun"-nak. (Ott volt ugyan még az Iloncsuk -kígyócska- is Kecskemét mellett, de az rég eltűnt)

 

A mai területeken kívül volt még a Borchól (Bors fiai) és a Kór, de belőlük nem maradt semmi.

 

Az én felmenőim az Ulás-ból ("szövetségesek" vagy "egysült") származtak, ez ma a "nagy"-kun.

 

Szóval egyik sem minőségjelző :-)

 

Kiváló tiszteletem Halasnak! :o)

Előzmény: Törölt nick (2)
Bönek Creative Commons License 2013.03.24 0 0 1

Az a horvát lenne :o) Ha már, akkor 'kuman', a kun magyar szó, de ilyen nem lesz, ez a nép eltűnt.  A nagy Kárpát-medencei keveredésben néhány kun/kuman eredetű családnál maradt meg valami, ebben az irányban érdeklődök. 

Előzmény: 3x_ (0)
3x_ Creative Commons License 2013.03.24 0 0 0

Kuna a pénznemetek?

Bönek Creative Commons License 2013.03.24 0 0 topiknyitó

Üdvözleteim!

 

Remélem ez téma még belefér a szolnoki fórumba :o)

 

Egy kis bemutatkozás: Elődeim jó része a Nagykunságból származott, egy részük kun volt ('nagykun', az Ulás törzsből). A sors nekem úgy hozta, hogy csúnya "tatár" fejem lett miattuk... Na, így mondják ;-) a Nagyfaluban ezért gyakran furcsán is néznek rám az utcán ;-)

 

Az utóbbi időben kezdtem el összegyűlyteni néhány morzsát abból ami esetleg megmaradt a kunok használati tárgyaiból, szokásaiból. Sokra ugyan nem jutottam; mivel a Nagyfaluban élek, ezért az összegyűlytött dolgok egy része inkább csak régi emlék a gyerekkori nagykunsági rokonlátogatásokból és ottani elmondásokból.

 

Vidítónak leírok egy receptet a kun - enyhén – alkoholos italról, a boza-ról. Téynleg csak enyhén alkoholos, inkább egyfajta enyhén savanykás-kesernyés izű üdítő. Állagra kicsit krémes, szokatlan lehet annak, aki ilyet nem ismert. Nagy kitartással azért ez is az ember fejébe szállhat :-)

 

BOZA

 

Hozzávalók:

 

  • 250 gramm kukorica liszt
  • 5 liter víz
  • 1/2 tasak szárított élesztő
  • Ízlés szerint: 1-2 bögre cukor

Elkészítés:

 

A lisztet a vízzel, keverd el jól, és hagyd állni 24 órán keresztül.

 

A következő napon, tedd fel a keveréket főni. Folyamatosan keverd, amíg forrni kezd, majd alacsony lángon főzd egy órán át időnként megkeverve, nehogy leégjen.

 

Hagyd lehűlni szobahőmérsékletre, utána adj hozzá élesztőt (esetleg egy bögre cukrot, ettől egy kicsit erősebb lesz az ital) és keverd jól össze. Hagyd ismét pihenni 24 órán keresztül.

 

A kész bozához ízlés szerint adhatsz cukrot. Keverd össze, amíg az összes cukor megolvad és máris fogyasztható! Tartsd hűtőben, nálam nem volt ideje megromlani :-)

-----

 

MÁS:

 

Van egy-két olyan használati tárgy amiknek sehogy nem leltem nyomát, pedig nem olyan nagyon régen még készítettek, szóval még itt-ott alő kellene fordulniuk.

 

Pl. gyermekkromban (70-es évek) kaptam egy irha bőr kabátot, aminek a szegélyén és a kezeknél fekete prémje volt (karakül), illetve fekete indás hímzés volt rajta. Balról jobbra átlapolva kellett begombolni (zsinóros fa gombok voltak rajta). Az egész kabát alakja harangra emlékeztetett. Ahogy később megtudtam, ez jellegzetes kun ruhadarab volt, azt hiszem az egyik kisújszállási rokontól kaptam (lehet, hogy már akkor örökölt darab volt?). Na ilyet azóta nem láttam. Készít még valaki?

 

Legénybot: ilyet már nem láttam, de elmondást annál többet. Mellmagasságig ért és réz kicsi, recézett tojásdad alakú feje volt, ezen kívül a nyelébe még ólmot is öntöttek, hogy nagyobbat lehessen vele ütni. Jellegzetessége volt, hogy nem faragták simára, hanem bütykösen hagyták (azt hiszem mogyorót említettek alapanyagként) a jobb fogásért.

(Mindenhol kerestem ilyen legénybotra való fejet, hátha ráakadok egy régire, de sehol nem láttam.)

 

Persze tudom, hogy a kunok beolvadtak, a kultúra eltűnt és ilyen „tatár-fejű” se sok kószál már itt a hazában (valamennyire közismertként a Süsü a sárkány és a Pom-Pom íróját Csukás Istvánt tudnám megemlíteni) de azért örömmel venném, ha valaki még tudna ebben a témában ezt-azt vagy éppen olyan mesterembereket, akik a kun használati tárgyakat, ruházatokat még elkészítik.

 

Üdvözlettel:

Bönek

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!