Üdv ! Megfelelően alászigetelés(esetleg masszív külső hőszigetelés lábazattal együtt) és persze megfelelő méretezés esetén 30-35 c fokkal elégséges kéne legyen az előremenő vizhőfok !:-) A beton alatti részt gyakorlatilag nem tudod utólag reparálni ,csak vizhőfokot emelni ami többletfogyasztást fog eredményezni !:-)
Okosabb termosztáttal meg tudod csinálni, hogy nem azt csinálja hogy fűt két órát, aztán nemfűt egy fél napot. Hanem mondjuk minden órában fűt egyszer. Ha hideg van, akkor félórát, ha nincs, akkor csak 10 percet. Egyenletesebben langyos lesz. De ahogy tavaszodik, meg kell szokni a hideg padlót.
Értem, csak fura, hogy pont a padlófűtés miatt van greslap, de az meg napközben fűtés híján hideg. Feleségem le akarja szőnyegezni, mert túl hideg ahhoz, hogy a gyerekek játszanak rajta. Vagy kitalálom hogyan beszéljem le róla vagy felveszem a fűtést és ülök itthon pólóban. :-)
Nemrég vásároltunk egy házat, ahol a nagyméretű nappaliban padlófűtés van. Eddig még nem laktunk padlófűtéses helyen, ezért igazából fogalmam sincs hogyan kellen működnie. Egy egyébként nagyon gagyinak kinéző, vezeték nélküli Computherm termosztát vezérli a helyiség fűtését, fixen 21 fokra állítva. Napközben enyhébb az idő, besüt a nap (délre néző ablakok..), illetve termelünk annyi hőt, hogy gyakorlatilag nem kell fűteni. Ilyenkor a termosztát nem kapcsol, hideg a padló. Este elkezd hűlni, bekapcsol a termosztát, majd 2-3 óráig tart mire átfűti az áthűlt padlót. Akkorra lesz meleg, mire lefekszünk. Éjszaka aztán egész jó, reggel meleg padlóra kelünk, után kezdődik előről az egész.
Én naivan azt gondoltam, hogy egy padlófűtés többé-kevésbé álladóan meleg, nem így kellene lennie? Amikor -10 fokok voltak akkor egész jó volt, mert nappal is kellett fűteni.
Le volt légtelenítve a rendszer, először az átvezető csőben, aztán körönként. De valaki mondta hogy rakassak rá automata légtelenítőt, mert az segíthet. Nem tudom az mekkora kiadás és hogy tényleg van-e értelme. Jelenleg igazából nem olyan vészes a fűtés, a rövidebb köröknél, azaz a kazán közelében 3 fokkal van melegebb, mint a ház többi részén, és a 21 fokot tarja gond nélkül ezekben a hidegekben is. Más kérdés hogy mennyi energiát lehetne spórolni ha rendesen tudnám szabályozni a köröket. Igazából ez az első padlófűtéses házunk, nincs vele semmilyen tapasztalatunk.
Sajnos az aljzatbetonban van, azt biztos nem törném fel, viszont nem megoldhatatlan falon kívül elvinni másik csőben ha nincs más megoldás. Ma egyébként beszéltem egy másik szerelővel, aki szintén a cső keresztmetszetében látja a problémát. Szerinte egy plusz szivattyút is be lehetne építeni, illetve az osztók végére automata légtelenítőt javasolt.
Azt nem tudom pontosan mi a megnevezés, de a min. 40%, a max. 99% értékre van állítva a szivattyún. Az Aristonos szerelő szerint mindent beállított a beüzemelésnél. A csövek az alapkészítés alatt végig nyomás alatt voltak, a fűtésszerelő szerint ott sem lehet hiba. Igazából fűt a rendszer, csak jó lenne szabályozni.
Sziasztok! Van egy 146 m2-es földszintes házunk, ahol a felújításkor padlófűtést rakattunk le mindenhova. Ariston genus one 30 kazánnal működik a rendszer, kb. 960 méter 16-os cső lett lefektetve. A kazán alatt van egy áramlásmérős 6-os osztó, ez tökéletesen működik, szabályozható hogy hány liter/perc menjen a körökbe. Ennek az osztónak a végéből tovább lett vezetve a víz egy másik, 9-es áramlásmérős osztóhoz ami kb. 10 méterre van. Ezen az osztón viszont körönként csak 1 liter/perc-re lehet állítani a az átfolyás sebességét, ha az összes többi kört elzárom és csak egyet hajt a kazán, akkor is max. 2 liter/perc-re tudom állítani. Találkozott esetleg valaki hasonló problémával? A kazánban 1.5 bar nyomás van, a szerelő szerint a szivattyú is a maximális teljesítményt nyújtja. Fűtésszerelő átnézte az osztót, azt mondta nincs eltömődve sehol.
