Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Falazott kandallómat szeretném átépíteni.Ami 19-éve készült.Tűztér feletti csöves rendszer.Annak idején itt is beszélgettünk róla. Amiről érdeklődni szeretnék, a tűztérbe falazott csövek hőtartása és hőtárolása.Érdemes -e ilyet építeni? Mi a tapasztalat? Milyen vastag legyen? Meddig képes tartani a hőt? Ilyen tapasztalatok érdekelnének,nekem is van egy-két elképzelésem.Amit szeretnék meg valósítani.Köszi!
Vezérlés: 200-ig full levegő, majd primer zárva. Szekunder, tercier, füstpillangó ZÁRVA. (Ez egy kb. 200mm átmérőjű 2-es lemezből készült korong, ami egy 220mm átmérőjű vascsőben tud forogni. Itt vízszintesen áll, tehát kb. 1cm széles rés van körben a füstnek.)
Csúcs: 72 - 155 - 55 fokig ment fel (nem egyszerre mért értékek), max. pill. teljesítmény: 9kW (víz oldalon)
Vége: 55/83/48 - nél kWh: 11551,0 Időpont: 00:13
Vízre leadott teljesítmény: 16,5kWh 2,716h alatt, azaz átlag 6kW teljesítmény, 2,18kWh/kg.
Régebben felmerült tüzeléstechnika téma okán, melyik a jobb módszer:
1. megrakni és max. levegőkkel leégetni
2. megrakni és a levegőkkel játszani, picit visszafogni, az égést elnyújtani
Nyilván az első eset korlátja, hogy egy bizonyos mennyiség felett a kályha nem tudja felvenni a hirtelen felszabaduló hőenergiát vagy a vízkör nem tudja elszállítani, ezért sok kimegy a kéménybe és/vagy megforr a rendszer. Ebből adódik, hogy végig nyitott primer mellett 2-3kg fánál többel nem tudok mérést végezni.:DDD Szóval itt az ésszerű max. hangerő lesz az egyik verzió.
A második esetben sem a megrakom, rázárom megoldásra kell gondolni, ami egy füstölgő kátránygyárat eredményez száraz fa esetén is (de legalább jó sokáig ég, igaz?:D), hanem úgy szabályozni, hogy ne keletkezzen egyszerre sok energia (gázképződés visszafogása), viszont ami keletkezik az el is égjen (szekunder, tercier adagolása zárt primer mellett). Várhatóan itt alacsonyabb hőfokok és elnyújtottabb tüzelés fog történni.
A huzat jó, a fa száraz, a rendszer általános állapota kielégítő, már hetedik éve ketyeg. Sok apró módosítás, fejlesztés után véglegesnek tekinthető. (Na jó, soha ne mond, hogy soha.:D A legutóbbi szezon indulásakor egy Y szűrőt tettem a primer vízkörbe, mert untam, hogy a visszacsapót valami folyton bekoszolja és nem zár.) Van a vízkörön hőmennyiség mérő is, ezzel fogunk mérni.:D Primer szivattyú 30W (RS25/2 2-es fokozat), szekunder 28W (RS25/4 1-es fokozat).
Felmelegítés: 1 vödör nyárfa, este 7 körül meggyújtva, füst 200-ig max levegő, majd primer zárva. 204-205-ig szaladt meg, majd visszahűlt.
A hőcserélő felület 8 napja volt takarítva, nem teljesen tiszta, átlagos. Az eredmény lehetne ennél jobb is, de itt most az összehasonlíthatóság a lényeg. Ma megcsinálom a másik tesztet is, visszafogott tüzeléssel.
Ez, hogy egyedül Ő tudna ilyet építeni, ez dúrva handabanda. Sokan építenek már ilyen Öko tűzteres csempekályhát nálunk is. Nem veszi ki ez szerintem jól magát. Az a dolog, hogy 1 valaki mindenki másnál jobban tud építeni. Ez sem biztos, hogy szerencsés, de millió, sokféle referencia (ami neki nincs), még alá is támaszthatná. DE! hogy senki más, csak Ő tud olyat?
Az ilyen mentalitásról beszélek. Mondja ezt egy olyan mondjuk, akinek egyik kezére ráfér, hány kályhát épített. Mindegy, hagyom, nem bántom. Nem akarok személyeskedni.
Eltekertem a végére. Abban igaza van, hogy szar megoldás a cserépkályha tűztérbe patkót, vizes hőcserélőt tenni. De szerintem ezt sem teljesen jól magyarázza el a hallgatóságnak! :-(
Én úgy gondolom. De biztosan vannak gépész területről nagyobb tapasztalatúak itt: kijavítanak, ha nincs igazam.
Nem a zárt rendszerrel van a gond.
Mert lehet nyitott tágulási tartállyal is patkó, vagy hőcserélő tartály a kályhában. És nem arról van szó, hogy a nyomáson még folyékony; míg a tartályból szabadra jutó kisebb nyomású víz válik gőzzé. Mert azt egy biztonsági szeleppel, de nyitott tágulási tartállyal is meg lehetne oldani.
A probléma az, hogy a tűztérben van. Hőt von el. Elégtelen lesz az égés. ÉS! Ha kilyukad, és a víz a forró égő fára/parázsra/samottra kerül, ATTÓL párolog, válik gőzzé, és tágul ki.
Amúgy minden évben van 1-2 ilyen cserépkályha robbanás kishazánkban tudtommal :-(
Nekem is egy kicsit nagyképünek tünt, de azért érdemes végighallgatni... Nem hagyományos cserépkályhákat épit--nekem nem is kell, maradok a réginél-- de amit mond szerintem igaz lehet.
Persze amit a hagyományos cserépkályháról mond azt máshol is el lehet olvasni... üdv PJ
A kátrányosodó, kondenzálódó vízteres cserépkályhát aláírom. A tűztérbe nem lehet hőcserélőt beépíteni 'büntetlenül'.
Hanem az a youtube-os linknek az elején elakadtam. Amikor az előadó azt mondja, hogy olyan cserépkályhát csak egyedül Ő épít magyar országon.
Hári János beíratkozhatott volna hozzá hazudozásból továbbképzésre :-)
Nem is hallgattam tovább mert ezzel hitelteleníti a mondani valóját. Azért ha valaki ekkorát hazudik, ugyan miért lenne hiteles a mondandója további része? :-)
Na ezt azért merem leírni, mert én nem építek cserépkályhát. Nem vádolhat senki, hogy féltékenységből írok; vagy megsértett :-)
Alap probléma, a többiek is írták, de ennek a topiknak az indulásánál is kiveséztük. Amit épít(t)ettél az egy elhibázott konstrukció. Vagy csinálsz egy csempehéjba bújtatott kazánt (csak a burkolat idézi a cserépkályhát, nincsenek füstjáratok) vagy csak egy nagyon visszafogott vízteret (pár méter 6/4"-os csőregiszter) teszel a cserépkályhába. Más (jó) megoldás nincs. Vagy marad a kátránygyár.
A kötelezőt is hadd tegyem fel: Mik a hőmérsékletek? Füst, víz be, víz ki, kazánvédő van-e, adsz-e neki elég levegőt?
Ez jó cucc, köszi. Mondjuk engem nem nagyon hoz lázba, tudod építés párti vagyok.:D Ami pozitív, hogy majdnem olyan jó az ismertető szerint (90%, 150C kilépő füst), mint a Walltherm és jóval-jóval olcsóbb. Ha hirtelen kp. fűtéses lakásba kellene valami gázcirkó helyett, ez befutó lehetne. Amúgy ez mitől magyar?
A vizes hőcserélő túlhűti a tűzteret, emiatt tökéletlen az égés, korom kátrány a hideg felületeken kirakódik, a füstáz elvezető rendszer nem melegszik át megfelelően, emiatt a vízgőz kondenzálódik,
Két ilyen cserépkályhám is volt. Egyik a már azóta eladott házamban. Miután szétszedtük, olyan volt mint a "cseppkőbarlang" csak koromból volt.
A másikat hamar megszünetettük nem vártuk meg, hogy tönkremenjen. Nem használjuk... S lettek vágva a csövek, ami a kályhába mentek... A faluba volt még egy hasonló, 2 év után lett kiszedve belőle a tartály.
Olyan probléma merült fel a vízteres, avagy hőcserélős, kinek hogy tetszik csempekályhámmal, hogy amióta benne van a víztér, azóta teljesen átvizesedett a kémény, barna színű kátrályos folyadék lepett el mindent, és folyik le a padláson befelé a lakótérbe. Tudja e valaki, hogy milyen jelenség ez, lehet e valahogy védekezni ellene. Hozzátenném, hogy míg nem volt hőcserélő, hanem csak saját maga a kályha volt, minden csúcs szuperül működött. Most is rendkívül hatékony és nagyon kicsi költséggel üzemel, viszont ez a kémény kondenzálás borzasztó.... Várom a válaszokat. Előre is köszi mindenkitől
hőfokokat még nem mértem mert nem jutottam még arra a szintre a projektbe, de azzal biztosan nincs baj, mert maxon nem is járatom a betétet mert irtózatosan felforrósodik a teteje felett 5 cm-rel sem lehet ott tartani a kezet 1 másodpercnél tovább. épp ezért gondoltam hogy ezt az iszonyatosan forró levegőt kellene rávezetni a vastartályra. Gondoltam az u cső szétosztására a vízben, de az iszonyat munka és a tisztíthatóság is nagyban megnehezül. Kézrátétellel néztem eddig a tartályba bemenő és kimenő cső hőmérsékletét és nemigen tapasztaltam különbséget. Azt gondolom hogy azért 50 fokot már megéreznék kézzel (pl. 200-ról 150 fokra csökkenne a füstgáz hőmérséklete). Az U cső vízbe merült része viszont "jéghideg" mindig, a víz hőmérsékletével azonos lehet, szóval a "hőelszívással" se lehet gond. Lehet hogy egyszerűen lehet hogy tényleg nagyon kevés ez a felület, ezt nagyon alábecsültem. De akkor és ez az eredeti kérdésem is, azok a "pöttöm" (40x60x40 cm-es) vizes adapterek amiket belinkeltem hogy a fenébe tudnának 8-10 Kw-ot? Nem sokkal lehet több a hőátadó felületük az én 0,75 nm-eremnél. Ezért nem merem megvenni 80-150 ezerért, mert elképzelni nem tudom azt az óránkénti teljesítményt amit írnak hozzá.
Bocs, hogy csak most. Igen, ez így nem az igazi. Sok kisebb cső kellene szerintem a tartályon belül és a vizet mozgatni sem árt. Valamennyit azért magában is mozog, hiszen a meleg rész felfelé áramlik. Mik a hőfokok? Füst be/ki, víz? Attól tartok nem ég az a tűz rendesen és nincs mit átadni a víznek. Kell jó nagy hőmérséklet különbség a víz és füst között. A konvekciós/ventilátoros külső melegítés szinte semmire nem jó, ne tegyél bele nagy energiákat.
az eredeti terhez hozzátartozik még egyébként, hogy a kandallóbetét körüli forró levegőt a tartály felületére vezetem konvekciós burkolattal és ventillátorral (a tartály szigetelése valójában úgy néz majd ki, hogy a tartály és a szigetelés között 1-2 cm-es légrést hagyok, így tudja körülölelni és szintén melegíteni majd a tartályt a kandallóbetét forró levegője a tartályt). A szigeteléssel és forró levegő melegítéssel együtt sem lesz azt gondolom elfogadható a tartály megfelelő idő (3-4 óra) alatti felmelegedése, ezért kezdtem el nézni a rendszerhez pluszba egy külső utólagos vizes adaptert (amit még a rendszer bal oldalához illeszthetek) csak ez a 8-10 kw-os reklámozott teljesítmény kamunak tűnik egy 40x50x40 cm nagyságú "doboztól".
A képen az látható, hogy a 300 literes tartályba „U” alakban „belelóg” a füstcső, így melegíti a vizet. Ez az egész olyan mint egy nagy merülő forraló. A felső kivezető cső közepén, valamint a U alakú füstcsőben a tartálytető szintje körül pillangó szelepek vannak, ezzel vezetem meg a füst útját (Az U csőbe irányítom a füstöt ha már felmelegedett a rendszer). A vízzel érintkező „U” füstcső (egyékbént 150-es füstcső) felülete 0,75 nm. Az eredeti terv az egyébként a tartállyal, hogy ez egy puffertartályként funkcionál majd, beszigetelem, csinálok rá nyitható zárható réseket és amikor már nem működik a kandalló, akkor a 90-95 fokos puffertartály veszi át a helység fűtésének szinten tartását úgy hogy a szigetelésen megnyitott réseken fokozatosan engedi ki a hőt, míg mondjuk 30 fokra ki nem hűl. Na a tapasztalat az – de egyelőre még így csupaszon beszigetetlenül – hogy kb. 6-8 óra múlva éri el a kb. 40-50 fokot a kb. 270 liter víz. Takarékon üzemeltettem a kandallót, mert felesleges lett volna 10 kw-tal maxon járatni, mivel azt tapasztaltam, hogy szinte semmi különbség sincs a U füstcső be és kimeneténél, azaz alig történik hőátadás. Tehát ez a 0,75 nm-nyi felület ebben a formában édeskevés, messze van pl. a 7,5 kw-tól. Lehet az a baj, hogy a füstcső körül áll és nem áramlik a víz. Mert utólag azt olvastam, hogy a víz bár a legjobb „hőszállító” közeg, csak nálam pont nem mozog hanem áll, „hővezető”-ként pedig már nem a legjobb.
szia sur5al, köszi hogy írtál. Ez az 1 nm felület 10 kw hőteljesítmény óránként érdendő? Alább beillesztek pár képet az eddigi kreálmányomról. Elég speciális követelményeknek közé tervezem a rendszert (a jelenlegi csak kísérleti helye) ezért a szokatlan kialakítás és építésmód. Egyelőre többet vártam tőle mint a tapasztalat.
A vizes hőátadásnál egészen más dinamikák működnek. A gyári katalógusok és saját tapasztalat alapján az 1m2 hőcsere felület -> 10kW max. teljesítmény ökölszabálynak elmegy. Ahogy már itt és más topikokon is leírtuk, a max. teljesítmény nem feltétlen takarékos üzemi adatok mellett jön létre. Értsd magas füsthőfok pl. Hajszolni kell, hogy leadja a maximumát. Az optimális fafogyasztás, amikor a kW/kg arány a legkedvezőbb egy másik történet. Egy turbós autó is vagy keveset fogyaszt vagy nagyot lép, de a kettőt nem tudja egyszerre. Ahogy írta is az olvtárs, addig nem érdemes a füsthőt minden határon túl hűteni, amíg a tökéletes vagy ahhoz közeli égés feltételei nem állnak fenn.
Hogy gyakorlatibb legyek. Régebben beraktam egy csövek a csőben elvű füst-víz hőcserélőt. Egy olyat építhetsz a kályhád füstcsövére. Mindenképpen kerülő úttal a füstnek a begyújtási szakaszra, lehetőleg automatikus kondenzáció védelemmel (kilépő füsthő alapján szabályozza a terelőszelepet mennyi füst menjen direktbe és mennyi a hőcserélőn át) és akár rozsdamentesből is, bár ha elkerülöd a kondenzációt, akkor ez utóbbi egyáltalán nem feltétel. A füstcsöveket annyira vedd kicsire, hogy egy alkalmas kefét időnként át tudj rajta tolni, mert koszolódni fog, ami nagyon rontja a hőcsere hatékonyságát.
Koszi a valaszt, nekem muszaj eltarolnom a hot, igy csak vizes megoldas johet szoba sajnos. A meretezest koszi, megragom, aztan egyszer a kozeljovoben majd krealok valamit, csak nincs meg pontos kepem hogy neznek ki ezek a vizes adapterek, a belso kialakitasuk, mert az altalam belinkelt robbantottabrak szerintem nem teljesen pontosak, mert azok alapjan nagyon kicsi a hoatado felulet, kizart dolognak tartom a hozzajuk irt 8-10 kw os teljesitmenyt
Nekem van egy jól bevált táblázatom, amiből dolgozok. Függvénytáblában találtam. Ha a hőcsere valamelyik oldala levegő, akkor ez a szűk keresztmetszet, erre kell méretezni. Adatok pedig: levegő hőátadó képessége: gravitációsan 6-20 W/m2K , enyhe áramlással 20-50 W/m2K, erős áramlással 50-250W/m2K . Ezzel számolhatsz, ha nem akarsz csalódni, akkor az intervallumok alsó részével számolj!
Vagyis ha le akarod venni a hőt a kimenő füstgázról, akkor ilyen felületeket kell beépíteni. Vízzel levenni macerásabb a kondenzáció miattt, én levegővel szoktam, szerintem jobb, ha meg lehet oldani.
levegős kandallóbetétemhez vízteres adaptert keresek a füstgáz hőmérséklet hasznosítására. igazából két ilyen adaptert találtam neten alább írom a linket, de semmi tapasztalatom nincs ezekről és őszintén szólva gyanús nekem a hozzájuk közölt 7-10 Kw-os teljesítmény. Ahhoz én túl kicsinek találom a felületüket, az ehhez az adapterekhez talál robbantott ábrák alapján, vagy egyáltalán hogy kell ezeknél az adaptereknél a megadott teljesítményt érteni? Mert azt kizártnak tartom, hogy egy ekkora méretű és kialakítású adapter 7-10 Kw teljesítményt (hőt) "ki tud venni" a füstgázból óránként.
Van valakinek tapasztalata ilyesfajta adapterek kapcsán?
Szia,remek megoldás ,elárulnád a viztér felett az milyen megoldás egy másik viztér? Nekem is kandallóm van de én 2x1m-es hődobot dobtam fölé és bezúditottam köré kb 1 tonna vasat.Sajnos kevés ezért gondolkodom egy kazánban.
Vízteressel még nincs gyakorlati tapasztalatom. Csak a gondolat van meg, hogy kéne már olyat is csinálni. Ha látnál egy rajzot akkor értenéd, hogy mire gondolok. Azért megpróbálom leírni. A tűztér alul, annak elég sima3-as lemez, vadul samottozva. Felette a levegő-víz hőcserélő, na ez rozsdamentesből. Itt már csak a nyomás lenne a teher. Nyilván zártszelvényből csinálnám, az bír egy kis nyomást. A levegőseket is így csinálom, csak nem rozsdamentesből. A vízteresnél azért nehezebb a helyzet, mert szerintem ott el kell érni valahogy, hogy ne legyen kondenzáció a kályhában soha. Ez nem egyszerű. Esbe szelep nem elég . Takarítani a kátrányt pedig nem lehet. Ez a legnagyobb gond egy vízteresnél. Szerintem.
Nem tudom statikailag birná-e az igénybevételt az 1 mm-es lemez,mert fával meg kéne pakolni meg ott van a viztér is +80-100 kg,zárt rendszerben a nyomás , nem vagyok jártas ebbe a dologba ,de te már tapasztalattal rendelkezel.Minden megoldásra nyitott vagyok és keresek valakit aki meg is tudná valósitani az ötletet.
Üdv! Érdeklődnék hogy zárt rendszerű vízteres kandallókályha mehet e csak kizárólag brikettel? Padlófűtés menne róla és 120 m2-t kell befűteni. Az épület CC
Nem egészen úgy van ahogy gondolod. Rozsdamentesből nem kell 4-5 mm vastag lemez! Súlynak esetleg? A hagyományos azért annyi, hogy hamar ne egye meg a rozsda. A realitás csak a rozsdamentes lemez manapság. Abból bőven elég az 1 mm vastagság. A lényeg a hőleadó ill. hőfelvevő felület mérete, kialakítása és tisztán tartása. Persze a vízteres verzió azért felvet még pár szempontot, amire nagyon oda kell figyelni. Ha érdekel, akkor majd írd meg és válaszolok.!
