Keresés

Részletes keresés

.ZsL. Creative Commons License 2016.02.03 0 0 60

Időközben készült egy "puskának" jól használható írás, amit az alapfokú vizsgára készülők mostanában itt találhatnak meg:

 

http://up-sikloernyo.info/images/KidolgozottAvizsgaKerdesek_v0.2.pdf

.ZsL. Creative Commons License 2016.02.03 0 0 59

Meggondolandó javaslat elpazarolt tehetség részéről:

--------------------------------------------------------------------

 

"Elkezdtem olvasgatni a vizsgakérdéseket, és jó néhányra nem tudnék válaszolni, vagy nem tudnám eldönteni hogy a sok értelmes szempontból, ami szerint választ lehetne adni a kérdésre, konkrétan melyikre gondolt a kérdező.

Szóval, az az ötletem támadt hogy AZOKAT A KÉRDÉSEKET, AMIKRE A LEGTÖBB GYAKORLOTT PILÓTA NEM TUD VÁLASZOLNI, NYUGODTAN TÖRÖLNI LEHET!

A lényegtelen részletek a kezdő agyában egyenlő fontossággal foglalják a helyet, mint a létfontosságúak, és tompítják azok bevésődését!!!

Már bocs, de ki a fenét érdekel, amikor repülni akar megtanulni, és épp elég összefüggést kell megértenie, hogy régen hogy kezdtek próbálkozni az ejtőernyőkkel, és milyen volt a szerkezetük... és még sorolhatnám HOSSZAN a repülés tanulás szempontjából felesleges témákat.

Aztán majd később, ha már jelentősen lecsökkent a massza, második lépésben lehet arról gondolkodni, hogy milyen fontos információkkal lenne érdemes kiegészíteni a tematikát."

Előzmény: elpazarolt tehetség (47)
.ZsL. Creative Commons License 2013.12.11 0 0 58

http://sikloernyo.eu/index.php/sikloernyos-tipp-adatbazis#Introduction

 

 

"Jérome ötletei" címen elég régóta ismert írás, de azért jó! Ha eltéréseket látsz az általad megismert praktikáktól, annak csak az az oka, hogy többféle módszer is létezik, szinte mindenre. Tudnunk kell azonban, hogy egyik sem tökéletes, habár szinte mindegyik alkalmazható. Az élet változatos és a világ, meg a siklórepülők dolgai is azok. Kritikus helyzetekben tudnunk kell választani!

.ZsL. Creative Commons License 2013.10.28 0 0 57

Folytatom a vizsgaválaszok feltöltését!

Az itt következők természetesen nem isteni kinyilatkoztatások, ezért ha hibákat, vagy módosítani valókat találtok bennük, vagy akár csak eltérő a véleményetek valamivel kapcsolatban, legyetek szívesek azt közkinccsé tenni!

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

AERODINAMIKA

 

1. Mit tudsz az áramlásba helyezett szárnyprofil körüli áramlásokról és a siklóernyő

kupolán ébredő erőkről egyenes vonalú egyenletes siklásban?

 

A légáramlásba helyezett szárnyprofil felső felületén az alsóhoz képest gyorsabb a levegő részecskéinek áramlása, mert hosszabb utat kell megtenniük a belépőéltől a kilépőélig, mint az alsó felület mentén. Emiatt a felső felületen kis mértékű légnyomáscsökkenés lép fel, ami emelő hatású, és kellően nagy szárnyfelület esetén elérheti a repülő eszköz és utasa összsúlyát.

 

Egyenes vonalú egyenletes sebességű sikláskor a szárny felső felületének minden egyes pontján a felületre merőleges emelőerő hat. Megfelelően kialakított profil esetén a felület egyes pontjaira ható erők eredője a függőlegeshez képest kis mértékben előre, a haladás irányában mutat. Ennek az erőnek és a gravitációs erőnek az eredője húzza előre a repülő eszközt. Az egyenletes sebességű haladó mozgás akkor jön létre, amikor ennek az előre húzó erőnek a nagyságával azonossá válik az ernyő + pilóta légellenállása.

 

(A fentiek a szárnyként működő siklóernyő középső, vízszintes szakaszára igazak. Az ernyő két oldalra ívelt alakja miatt az emelő erők függőleges komponensével kell számolnunk.)

 

2. Ismertesd a felhajtóerő keletkezésének módját a szárnyprofilon!

 

A felhajtóerő az energia megmaradás törvényének speciális megnyilvánulása. Daniel Bernoulli az 1700-as években kísérletileg kimutatta, hogy ahol a levegő áramlása felgyorsul, ott a nyomása csökken. A szárnyprofil olyan aszimmetrikus áramvonalas forma, amelyiknek a felső felülete nagyobb, ezáltal hosszabb haladási útra kényszeríti a levegő részecskéit. A levegő azonban a hangsebességnél kisebb áramlásra kényszerítve összenyomhatatlanul, folyadékszerűen viselkedik, ezért kényszerülnek a szárnyprofil felső felületén gyorsabb mozgásra a légrészecskék, ha az áramlásuk tartós.

 

3. Mit tudsz a siklóernyő stabilitásáról és az instabil repülési helyzetek

kialakulásának aerodinamikai okairól?

 

A siklóernyő a repülés irányába mutató tengelyre tükörszimmetrikus szerkezet. Repülése akkor stabil, ha a két oldalára ható erők azonos nagyságúak, vagyis szimmetrikus hatásúak. Instabil repülési helyzetek akkor alakulhatnak ki, ha az ernyő jobb és bal oldalára eltérő erők kezdenek hatni. Ennek oka kétféle lehet: belső, vagy külső eredetű. Belső ok, ha az ernyővel repülő személy eltérően fékezi vagy gyorsítja az ernyő két oldalát, vagy súlypont-áthelyezéssel bontja meg az erőegyensúlyt, esetleg szerkezeti meghibásodás (zsinór- vagy cellafal-szakadás) miatt válik aszimmetrikussá a repülő eszköz. Külső ok lehet a levegő áramlásának hirtelen változása, vagyis a légtérben keletkező termikek és légörvények hatása.

 

4. Ismertesd az átesést és kialakulásának okait aerodinamikai szempontból.

 

A felhajtó erőt létrehozó áramlás a siklóernyő felső felületén nem egészen a kilépőélig követi a felületet, hanem körülbelül a profil hátsó harmadánál leválik róla és az így keletkező, felhajtóerőt nem termelő teret apró légörvények töltik ki. (x) Amikor a fékek húzásával megnöveljük a kupola íveltségét, a turbulens zóna előbbre húzódik, vagyis rövidebb profilhosszon, kisebb felületen keletkezik felhajtóerő, ezért megnő az ernyő süllyedési sebessége. Ennek következtében egyre inkább alulról éri a légáramlás az ernyőt, ami egy kritikus pont után a felhajtóerő teljes megszűnését okozza. Ilyenkor az ernyő viselkedése több tényezőtől is függ (pl. szerkezeti megoldásoktól, és főleg attól, hogy dinamikus vagy statikus átesésről van-e szó).

 

(x) A felső felület hátsó harmadán-negyedén keletkező turbulens tér hátrébb sodrását és ezáltal a felhajtóerőt hatékonyabban létrehozó ernyőt többféle módon igyekeznek megvalósítani a konstruktőrök.

 

5. Miért változik a siklóernyő sebessége fordulóban, és hogyan?

 

A felhajtóerő keltése szempontjából az ernyő effektív felülete, vagyis a vízszintes vetülete számít. Repülési irányunk megváltoztatásakor kilendülünk az ernyő alól, ezáltal megdöntjük a kupolát, ezért csökken a felhajtó erőt keltő felülete. Ennek következtében megnő a süllyedési sebesség. Ez azonban a kupolára ható áramlás sebességének megnövekedését okozza, vagyis megnő a vízszintes sebességünk, amikor a fordulást abbahagyjuk.

 

(Ez a tranziens jelenség kihasználható az olyan ernyőknél, amelyek túl gyorsak ahhoz, hogy szélcsendben kilebegtethetők legyenek, vagyis a vízszintes és a süllyedési sebességük egyaránt nullára csökkenthető legyen.)

 

6. Mit tudsz a siklószámról, és a siklási szögről?

 

A siklószám az ernyő vízszintes és függőleges (vagyis süllyedési) sebességének a hányadosa. Ideálisan szélcsendes körülmények között ez azonos azzal, hogy a startmagasság hányszorosára siklik el az ernyő vízszintes irányban. A siklószám nagysága függ az ernyő vízszintes sebességétől, vagyis fékezéssel, illetve gyorsítással jelentős mértékben csökkenthető a legnagyobb értékéhez képest.

 

A siklási szög az ernyő haladási irányának a vízszintessel bezárt szöge. Nemcsak az ernyő + pilóta rendszer belső tényezőitől függ (a fékezettségtől, állásszögtől), hanem külső tényezőként a szél sebességétől és a széliránynak az ernyő haladási irányával bezárt szögétől is.

 

7. Mi az állásszög, hogyan tudod befolyásolni, és mit okoz a változása?

 

Az állásszög az ernyő profilhúrjának és a haladási iránynak egymással bezárt szöge. Befolyásolni lehet a tartóhevederzet egyes ágainak hossz-arány változtatásával, vagyis a „trimmeléssel” (első hevederes lábgyorsító vagy hátsó /egyes típusoknál első/ hevederes kézi trimm). Az állásszög csökkentésével növelhetjük az ernyő vízszintes sebességét, ami bizonyos mértéken túl a süllyedési sebesség olyan mértékű növekedésével jár, ami a siklószám rovására megy. A túlzott állásszög csökkentés frontcsukás közeli helyzetet teremthet, a túl nagyra növelt állásszög pedig átesés közeli állapotot.

 

8. Mit tudsz a felületi terhelésről, és mit okoz a változása?

Felületi terhelés: startsúly/ ernyőfelület. Mértékegysége a kg/m2.

Növelésével nő az ernyő előrehaladási és süllyedési sebessége is, valamint a stabilitása, vagyis a turbulenciákra érzékenysége csökken. Rendellenes repülési helyzetekben azonban dinamikusabban viselkedik. A felületi terhelést csökkentve (kisebb súlyú, mentőernyő nélküli  beülő, vagy könnyebb pilóta esetén) labilisabbá válik az ernyő, de jobban ki tudja használni a gyengébb, de egyenletes feláramlásokat.

 

9. Ismertesd a sebesség-polárist és jelentőségét a siklórepülésben!

A sebesség-poláris egy „púpos” görbe a derékszögű koordináta-rendszer negatív y tartományában (az x tengely pozitív szakasza alatt), amellyel a siklóernyő süllyedési sebességének mértékét tudjuk ábrázolni a vízszintes sebesség függvényében. Jelentősége az, hogy ha az ernyőt gyártó, vagy tesztelő cég kiméri az egyes sebesség-értékeket, és az így megrajzolható görbét mellékeli az ernyő műszaki leírásához, akkor a grafikonból megtudhatjuk az ernyő nevezetes sebesség-értékeit. Ezek az alábbiak:

 

- Trimmsebesség. A gyárilag beállított alapsebesség, fékezés és gyorsítás nélkül.

- Minimális sebesség. (A görbének az y tengelyhez legközelebbi pontja.)

- Maximális sebesség. (A görbének az y tengelytől legtávolabbi pontja.)

- Legkisebb süllyedési sebességhez tartozó vízszintes sebesség. (A görbe legmagasabb pontja.)

- Legnagyobb siklószámhoz tartozó vízszintes sebesség. (A görbének az origóból húzott érintője által az érintő ponthoz tartozó sebesség.)

 

10. Mi az ernyő abszolút és relatív sebessége és fontossága, pl. lejtőközelben?

 

Az ernyő abszolút sebessége: a levegőhöz viszonyított sebesség. Ez az ernyő + pilóta rendszer belső tényezőitől függ (a felületi terheléstől, a fékezettségtől /vagyis a kilépőél íveltségétől/, a kézi- vagy lábtrimm helyzetétől), és a légáramlás érzékelése elvén működő sebességmérő ezt méri. A relatív sebesség: a talajhoz viszonyított sebesség. Ebben benne vannak külső tényezők is, mint a szélnek a talajhoz viszonyított sebessége és iránya, valamint az emelő áramlások hatása. Lejtőközelben a kétféle sebesség fontosságát az adja, hogy ugyanakkora abszolút sebesség mellett eltérő kilátásaink vannak a repülés balesetmentes kimenetelére attól függően, hogy a lejtőre merőleges szél irányához képest merre próbálunk repülni…

.ZsL. Creative Commons License 2013.10.27 0 0 56

Utószó az előbbihez:

Ne akarjatok szupergyorsan, néhány start után vizsgázott siklóernyősök lenni, csak ha szívesen hozzájárultok a baleseti statisztikához! A repülést alaposan kell megtanulni, mert nem születtünk madárnak. Sokat kell vele foglalkozni, elméletben és gyakorlatban is. Akinek kevés rá az ideje, inkább olyasmivel foglalkozzon, amire van!

És ha ez túl szigorúnak tűnik, azt csak azzal enyhíthetem, hogy senkit sem beszélek rá a repülés megtanulására, de aki mindenáron, eltökélten azt szeretné, annak tandíjmentes lehetőséget adok, ha eljön az általam használt terepre, ahol a gyakorlási napok végén annyit dobhat a becsületkasszába a terep karbantartási támogatásaképp, amennyit méltányosnak talál az itt töltött idő hasznossága és a szerzett tudás alapján.

Előzmény: .ZsL. (55)
.ZsL. Creative Commons License 2013.10.27 0 0 55

Sziasztok!

Nem feledkeztem meg erről a topikról és a vállalt feladatomról, hogy tankönyvszerű tömörséggel válaszokat írok a leggyakrabban használt vizsgakérdésekre, csak annyira sűrű volt a nyári oktatózás, hogy nem maradt rá időm és lelki energiám.

De hamarosan itt a tél, kevés lesz a növendék és ritkább az alkalmas idő, és folytatni fogom, addig ne kapkodjátok el az elméleti vizsgát!

 

Az más kérdés, hogy egy átlagos mai ember, középiskolai végzettség után, a jelenleg használt vizsgakérdésekre a választ könnyedén megtalálja a Net-en, a felmerülő fogalmakat a keresőbe írva, aztán kicsit elgondolkodva. Ráadásul ezt lehetővé is teszi az érvényben levő tematika, amelyik szerint az elméleti és gyakorlati képzés párhuzamosan folyhat a kisdombos előképzés végéig, ami a legeslegtehetségesebbek esetén is minimum 40 önálló startot igényel (a tematika szerint), de a gyakorlatban 80-100 kisdombos start kell, hogy az előírt és az azon túli, de kisdombon praktikus gyakorlatokat is ügyesen végezhesse a kezdő (hátsó hevederes irányítás, fülcsukás, féloldalas fülezés, csúsztatás, kupolázás közbeni B-stall, stb!), hogy a magasstartra kerülve nagyobb légbiztonsága lehessen. Vagyis elég sok lehetősége van a kezdőnek, hogy a terepen két repülés között kérdezősködjön a tananyag egyes részei és a vizsgakérdésekre adható válaszok felől.

 

Tanulni ugyanis fizikailag, vagyis a terepen, kevés, otthon is kell, nemcsak a tananyagból, hanem "fejben repülve", vagyis agyilag lemodellezni az aerodinamikát (elképzelni az ernyő alakját, a rá ható légáramlást, és annak változását a kupola különféle deformálása, vagyis irányítási-gyorsítási-fékezési mozdulatai közben), mert csak így leszünk vizsgaérett siklóernyősök, akiknek már csak a magasstartos továbbképzés van hátra az "A" vizsgához.

zimi78 Creative Commons License 2013.04.08 0 0 54

Talán legkézenfekvőbb az lenne, ha a növendék alaposan megismerné a para2000-adatbázist. Tudom, vannak benne apróbb tévedések (de mutasson valaki egy hasonlóan komoly ernyős-adatbázist, ami ilyen részletes is! -ha tud, annak csak örülnék, de komolyan!), de kiváló alapot ad a siklóernyők összehasonlítására, és egy-egy konkrét típus esetén a "Test report" fül alatt megnézhető az ernyő EN, vagy DHV-teszteredménye, de sokszor még egy adott típus adott méretének szaklapok által írt típustesztjei is be vannak linkelve. Egy-egy típus adott méretéről elég kimerítő információhalmazt kapunk, ha tudjuk értékelni a kapott adatokat, összevetni más típusok adataival, akkor elég jól képbe kerülhetünk a típusról.

 

A para2000 alapos megismerése/oktatása azért is kiváló lenne, mert akkor a növendék az általa kiválasztott ernyő/k teszteredményein keresztül megismerheti az ernyők kategorizálását, mert ha saját tanulóernyőt választ valaki, akkor biztosan több modellből próbálja kiválasztani a neki megfelelőt, ezért tuti biztos, hogy érdekelni fogja az általa kiszemelt típusok paraméterei. És itt már egyből szóba hozhatja az oktató a felületet, az oldalviszonyt, a siklószámot, a hevederekhez tartozó zsinórkiosztást, a sebességtartományokat (átesési-, trimm-, kigyorsított sebesség), az ernyő kategóriáját, azon belül, mire mit kapott. Ha már itt tartunk, a különböző vészhelyzetekben választ kapunk az adott ernyő reagálására alulterhelt, felülterhelt helyzeteben, kigyorsítva, vagy trimmsebességen. Itt már a vészhelyzetekről is szó eshet, arról, hogy a DHV-tesztek miért lettek "divatjamúltak", miben különbözik tőle az EN? Miben több, esetleg jobb?

Ez a para2000 adatbázis sorai/táblázatai közül mind mind kiolvasható, hiszen utalnak rá, vagy esetleg részletesen tárgyalják is (pl egy újság típustesztjében, ami -mint említettem- sokszor be van linkelve a táblázatba).

Természetesen az adatbázis feltételez egyfajta háttértudást, de ezért lenne érdemes a növendékkel alaposan megismertetni a Para2000-et!

.ZsL. Creative Commons License 2013.03.08 0 0 53

Köszi, hogy megírtad a véleményed. És egyetértek, egyre fontosabb az EN, de azért elég sok olyan jó állapotú ernyő van forgalomban, amin még LTF-jelölés sincs, csak DHV, ezért egyelőre nem lehet megfeledkezni arról sem, hiszen az A-vizsgások többsége első ernyőjének nem vadiújat vesz, még csak nem is az utóbbi évtized termékét, hanem valamilyen olcsó régiséget az első egy-két gyakorlóévre. Talán az lenne a legpraktikusabb válasz erre a vizsgakérdésre, hogy a vizsgázó ismertetné a saját ernyőjének a teszt-adatait?

Lehet. A tematika szerint az elméleti vizsgát a magasstartos gyakorlás megkezdése előtt meg kell írni, én meg szorgalmazom a nálam tanulóknál, hogy a magasstartra már saját felszereléssel menjenek, amihez előtte hozzászoktak itt, a kisdombon, tehát illő lenne, hogy ismerjék a teszteredményeket. Ez a vizsgakérdés azonban nem konkrét típussal kapcsolatban, hanem általánosságban firtatja a tesztelési rendszert és a kategóriába sorolás elvét, vagyis arra kellene egy átfogó, de rövid választ megfogalmazni: minek alapján sorolnak egy ernyőt A-ba, vagy B-be, C-be?

Előzmény: bright26 (52)
bright26 Creative Commons License 2013.03.08 0 0 52

Laci! Szerintem inkább ma már az EN A B C -t kéne használni, a többi max. érdekesség. A kérdésre meg a válasz inkább egy valódi teszt elemzése, pl.  http://flight.manual.free.fr/tests/tripleseven-rook-s_at_uk.pdf . mert itt látszik az, hogy mit tesztelnek és milyen kategóriát az ernyő, és amikor az ember ernyőt válszt, akkor ne csak a kategória számokkal dobálozzon. Meg aztán van olyan is, hogy egy ernyő eltérő méretekben más kategoriába sorolást kap: pl. Axis Vega2. 

 

Ez nem a pár mondatban megválaszolható kérdés, viszont elég fontos. 

Előzmény: .ZsL. (49)
.ZsL. Creative Commons License 2013.03.07 0 0 51

Hátha van, aki még nem látta:

 

Kezdő oktatása "személyre szólóan" az ősidőkben, kb. negyed százada:

 

http://www.youtube.com/watch?v=xJ_6-ZvcHVw

 

http://www.youtube.com/watch?v=uWadSyHAkSs

 

 

.ZsL. Creative Commons License 2013.03.07 0 0 50

Ailes de K "Randonneuse Maxi", 1986.

 

Előzmény: .ZsL. (49)
.ZsL. Creative Commons License 2013.03.07 0 0 49

8. Ismertesd a siklóernyők kategóriába sorolási és tesztelési rendszerét!

 

Siklóernyők sorozatgyártásába elsőként az Ailes de K („Kalbermatten madarai”, a cégvezető neve alapján) svájci vállalkozás kezdett 1985-ben, a 7 ikercellás Randonneuse piacra dobásával. A következő évben gyártott 9 ikercellás „Maxi” változatának már megrendelte a tesztelését annál a Deutsche Hängegleiterverband  (DHV) nevű német függővitorlázó szövetségnél, amelyik 1979-ben alakult, és eleinte csak sárkányrepülők minősítésével foglalkozott. A napjainkig eltelt csaknem három évtized során annyi tapasztalat gyűlt össze a gombamód szaporodó, siklóernyőt gyártó cégek tervezőinek fejében és számítógépében, hogy ma már nem okoz nehézséget az egyre gyorsabb, fordulékonyabb és nagyobb siklású ernyők megtervezése. A tervezés azonban még nem minden, az új ernyők biztonságossága a kipróbálásuk során derül ki, ezért egyáltalán nem elhanyagolható a tesztpilóták szerepe. Habár ki tudja, lehet, hogy egy távirányítható bábu, vagy akár egy megfelelő programmal ellátott robot is megtenné a dolgát. A gyártó cégek tehetősebbje ugyan használja a szélcsatornás-modelles tesztelés lehetőségét, és elég sok gyártónak vannak saját pilótái is az „üzemi teszthez”, de az egyértelmű és részrehajlás nélküli minősítést, kategóriába sorolást csak olyan szervezet végezheti, amelyik a termék előállításától független érdekeltségű. Ez volt a német DHV az ő vizsgálati rendszerével, egészen az utóbbi néhány évig. Persze most is megvan, és teszteli a rábízott ernyőket, de újabban felhívja a figyelmet arra, hogy a kategóriába sorolás egy légialkalmassági követelményrendszer (Lufttüchtigkeitsforderungen, röv.: LTF) előírásainak felel meg.

 

Nagyon vázlatosan a DHV/LTF kategóriába sorolásnak alapja ez:

- 1-es kategóriás az olyan ernyő, amelyik bármilyen rendellenes repülési helyzetből magától képes kijönni 4-5 másodperc alatt úgy, hogy amíg rendeződik, nem fordul el az eredeti repülési irányától 90 foknál többet.

- 2-es kategóriás, amelyik bármilyen rendellenes repülési helyzetből képes magától kijönni, de csak 4-5 másodpercnél hosszabb idő alatt, és közben 90 foknál többel is elfordulhat az eredeti repülési irányától.

- 3-as kategóriába sorolást kap az olyan ernyő, amelyik valamilyen rendellenes helyzetből nem tud kijönni magától, csak a pilótája aktív közreműködésével vezethető ki.

 

A tesztelés során azonban nemcsak többféle lehetséges rendellenes helyzetet vizsgálnak, hanem a starttulajdonságokat és a különféle manőverezési lehetőségeket, valamint a leszállást is. Továbbá azt, hogy miképp viselkedik az ernyő a javasolt súlytartomány alján és tetején, valamint alapsebességen („trimmsebességen”) és kigyorsítva. Ezért nem meglepő, hogy ugyanaz az ernyő eltérő kategóriába sorolást kaphat, a repülési körülményeitől és a vizsgált manővertől függően. Emiatt lett bevezetve a két átmeneti kategória: az 1-2 és a 2-3. A DHV által használt LTF-nek megfelelően ha a 12 vizsgálati szempontból 1-re magasabb „osztályzatot” kapott az ernyő, akkor a hivatalos besorolása az is lett! Tehát ha csak annyit tudunk egy ernyőről, hogy „2-es kategóriájú”, akkor még nem lehetünk biztosak abban, hogy csak 1 vagy 2 tulajdonságára kapott 2-est, vagy mindegyikre, azaz érdemes vennünk a fáradságot az utánanézésre.

 

A valóság azonban ennél is összetettebb! A német DHV-n kívül más szervezetek is foglalkoztak ernyők tesztelésével és kategorizálásával, pl. a svájci SHV és a francia ACPUL/Aérotest, de a német szigor és precizitás híre miatt nálunk is leginkább a három fő és két átmeneti fokozatú DHV-kategorizálás a legismertebb. Az érdekesség kedvéért azért meg kell említeni, hogy a Francia kategorizálás is háromfokozatú (Standard, Performance, Competition), de átmeneti fokozatok nélküli. 2006-ban több tesztelő szervezet közösen kidolgozta az EN normát, amely szerint A, B, C, és D kategóriába sorolhatók az ernyők, és ma már egyre gyakrabban találhatunk erre utaló bejegyzést is a kupolán elhelyezett adattáblázaton.

 

Akit részletesebben érdekel az ernyőtesztelés történelme, olvassa el ezt az oldalt (Kardos István ajánlata):

http://www.pro-design.hu/prestashop/content/37-dhv-ltf-en-zurzavar-a-fejekben

 

Itt pedig az LTF-előírás részleteivel ismerkedhet meg (ami remélhetőleg hamarosan olvasható lesz magyarul is):

http://www.dhv.de/web/fileadmin/user_upload/aktuell_zu_halten/technik/tec_downloads/LTF2009_Eng_final.pdf

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szerény véleményem szerint amíg nem lehet maximum 10 mondatba tömöríteni az ernyők tesztelésének és kategóriába sorolásának jelenlegi két fő rendszerét (a DHV-féle LTF-et és az EN-t), a kezdők számára elegendő részletességgel, addig az elméleti vizsgából ki kellene hagyni ezt a kérdést!

 

 

.ZsL. Creative Commons License 2013.03.01 0 0 48

Köszi a választ! Persze, ilyesmire is gondoltam, meg másra is.

A két évtizeddel ezelőtti, meg a későbbi vizsgakérdéseket nemcsak az érdekesség kedvéért hoztam elő, hanem hogy elgondolkodhassunk azon is, milyen jellegű volt azóta a fejlődés az oktatásban (legalább is a vizsgáztatásban), és vajon mennyire követte a siklóernyős technika fejlődését? Szerintem is vannak teljesen fölösleges kérdések, még a legutóbbi tematikához mellékelt listán is. Igazad van, hogy a fontosabb dolgokat kell tanítani a kezdőknek a legelején, aztán attól függően, hogy a már nem annyira kezdő milyen irányban halad, lehet bővíteni a tudását. Szerintem nem véletlen, hogy nincs középfokú képzés: egy igazán jó "A" vizsgáig el kell jutnia odáig annak, aki ezzel a témával foglalkozik, hogy eléggé önállóvá lesz ahhoz, hogy a továbbiakban az önképzésre is képes legyen. Vagyis a terepen, a haladóbbakkal együtt repülve, vagy beszélgetve/tanácsokat kérve, és a Net-en bogarászva össze tudja szedni a továbbfejlődéséhez szükséges infókat. Persze lehet, hogy rosszul látom, nyugodtan szólj rám!

 

És! Nyugodtan írd meg, hogy ha oktató lennél, Te milyen kérdésekkel vizsgáztatnád a tanulóidat! Miket tartasz fontosnak? Konkrétan. Légyszíves, írj egy listát! Ezt másoktól is szívesen fogadnám, mert nem érzem magam elég jó oktatónak ahhoz, hogy úgy vélhessem, minden úgy jó, ahogy van, és semmi szükség a képzési tematika és a vizsgáztatás fejlesztésére. Nagyon is van, és ha többen is így gondolják, és hozzák az ötleteiket, benne lennék, hogy állítsunk össze egy célirányosabb tematikát!

 

Ettől függetlenül egyelőre megírom a fennálló kérdéslistára a válaszokat, hogy aki mostanában készül a vizsgára, használhassa. Csak épp van más dolgom is, nem megy egyik napról a másikra. Persze ebben is segíthet, aki ráér...

Előzmény: elpazarolt tehetség (47)
elpazarolt tehetség Creative Commons License 2013.03.01 0 0 47

Lacibának egy építő jellegűnek szánt gondolat a tematikához.

A gondolat igen egyszerű, akárcsak a gravitáció, mégsem kéne rövidségével összekeverni a hasznosságát!

Azt gondolom hogy a repülést, akár csak a meteorológiát, lehet tanítani egyetemi szinten is, és ebből adódik hogy a jó kezdőknek szánt tematika elsősorban a VÁLOGATÁS MŰVÉSZETE.

Vagyis használható, szükséges információkat kigyüjteni, és ALAPOSAN megtanítani.

Ha egy kezdő sokat tud írni a repülésről vizsgán, de sokat is gondolkozik a helyes válaszon, azt nem fogja a tudása megmenteni a levegőben.

És most egy nagy ötlet, hogyan lehet megkülönböztetni a használható tudást, a felesleges agytágítástól.

Itt vagyok én is jó példának. Azért vagyok jó példa, mert kellően szenilis vagyok ahhoz hogy a felesleges dolgokat elfelejtsem, viszont sokat repülök, és a fontos dolgokat álmomból felkeltve, sőt akár tudattalanul is úgy csinálom, ahogy célszerű.

El kezdtem olvasgatni a vizsgakérdéseket, és jónéhányra nem tudnék válaszolni, vagy nem tudnám eldönteni hogy a sok értelmes szempontból, ami szerint választ lehetne adni a kérdésre, konkrétan melyikre gondolt a kérdező.

Szóval, az az ötletem támadt hogy AZOKAT A KÉRDÉSEKET,AMIKRE A LEGTÖBB GYAKORLOTT PILÓTA NEM TUD VÁLASZOLNI, NYUGODTAN TÖRÖLNI LEHET!

A lényegtelen részletek a kezdő agyában egyenlő fontossággal foglalják a helyet, mint a létfontosságúak, és tompítják azok bevésődését!!!

Már bocs, de ki a fenét érdekel, amikor repülni akar megtanulni, és épp elég összefüggést kell megértenie hogy régen hogy kezdtek próbálkozni az ejtőernyőkkel, és milyen volt a szerkezetük.... és még sorolhatnám HOSSZAN a repülés tanulás szempontjából felesleges témákat.

Aztán majd később, ha már jelentősen lecsökkent a massza, második lépésben lehet arról gondolkodni hogy milyen fontos információkkal lenne érdemes kiegészíteni a tematikát.

 

És még egy ötlet SÚLYOZNI KELL A KÉRDÉSEKET!!!!!!!!!!!!!!!

A kresszvizsgán sem mindegy hogy egy elsőbbségadás kérdésre feleltél rosszul, vagy egy tilos parkolást tévesztettél el, mert az egyikbe belehalhatsz, a másiktól meg legfeljebb csökken a zsebpénzed...

 

Ilyesmire gondoltál? :)

pgpadavan Creative Commons License 2013.03.01 0 0 46

Ez nekem roppant hasznos, mert fel tudok készülni a szóbeli és írásbeli vizsgára.

Most, hogy ASE tag lettem, igéretet kaptam Gurigátol, 

("áldassék a a Neve, az Örök Világosság Tündököljön Felette ")

hogy leoktatja nekem a magasstartot tavasszal, mivel a 100 kisdombos startom bőven megvan.

 

Addig is bőszen gyakorlok a Tőled kapott tematika szerint.

 

Hátha más is szeretne felkészülni az elméletből mielőtt ernyőt akasztanak a hátára. 

Előzmény: .ZsL. (45)
.ZsL. Creative Commons License 2013.02.27 0 0 45

Az alábbi vizsgaválasz gyűjtemény nem helyettesíti az alapos siklóernyős képzést egy jó oktatónál, csak arra való, hogy a téma iránt érdeklődők bepillantást nyerhessenek a tudnivalókba, és eldönthessék, hogy egyáltalán szeretnének-e alaposabban megismerkedni a repülésnek ezzel a szakágával, vagy inkább valamilyen könnyebben elsajátítható, kevesebb idő- és energia-befektetést igénylő tevékenységet választanak. Természetesen súgónak („puskának”) is lehetne használni az alapfokú elméleti vizsgán ezeket a válaszokat, de aki odáig eljut, annak már aligha lehet szüksége rá. Merthogy az érvényben levő, hivatalos kiképzési tematika megengedi, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés egymással párhuzamosan fusson, és az írásbeli vizsgát a növendék csak a kisdombos képzés végén, az első magasstartok előtt tegye le. Ezáltal a gyakorlati foglalkozások során, a repülések közti szünetekben, és az oktató által tartott konzultációkon a tanuló apránként elsajátíthat mindent a tananyag elméleti részéből is. Így a vizsga már nem okoz nehézséget, legfeljebb olyanoknak, akik nem eléggé eltökélten szeretnének mindenáron repülni, őket meg inkább le is beszélném arról, hogy belekezdjenek!

 

1. Ismertesd a siklóernyő fő részeit és az egyes részek szerepét!

 

A siklóernyő három fő részből áll: kupola, zsinórzat, hevederzet.

- A kupola szerepe, hogy légáramlásba kerülve levegővel telítődjön, ezáltal felvegye a repülésre alkalmas alakját, és így emelő erő (felhajtóerő) keletkezzen rajta.

- A zsinórzat szerepe, hogy összeköttetést képezzen a kupola és a hevederzet között, továbbá az egyes zsinórzati elemek megfelelő feszítést, terhelés-elosztást, ezáltal alaktartást biztosítsanak a kupolának, valamint lehetővé tegyék repülés közben az irányítást.

- A hevederzet szerepe, hogy kényelmes testhelyzetet tegyen lehetővé, és a váratlan erőhatások ellen biztonságot nyújtson a pilótának, start, repülés és leszállás közben. Két fő része van: a beülőheveder és a függőheveder, mely utóbbi az ernyőnek a zsinórzattal összefüggő tartozéka.

 

2. Ismertesd részletesen a beülő részeit!

 

- Ülőlap és háttámla, szerkezeti egységet képezve.

- Váll-, comb- és mellheveder, biztonsági heveder a szükséges csatokkal, karabinerekkel.

- Gerincvédő és oldalsó védelmet adó protektorok.

- Mentőernyő tartó.

- Oldalsó és hátsó tároló zsebek.

- Régebbi típusokon ballaszt tartó zsebet is találhatunk, a ballasztvíz-leeresztő csapjának helyéül kialakított kerek nyílással, a beülő legalján.

 

3. Ismertesd a siklóernyő kupola felépítését és az egyes részek szerepét!

 

- A felső felület szerepe, hogy megfelelő alakja révén a fölötte felgyorsulva áramló levegő nyomáscsökkenése felhajtóerőt hozzon létre.

- Az alsó felület szerepe, hogy a felső felülettől megfelelő távolságra lévén, a két felület között összetorlódott levegőnek az atmoszférikus légnyomáshoz képest többlet nyomása (a torlónyomás) megfelelő alakra fújja fel a kupolát.

- A felső és az alsó felület közé varrt cella- és kamrafalak szerepe az, hogy biztosítsák a kupola minden pontján annak a felhajtóerő keltéséhez szükséges alakját, és lehetővé tegyék az alak megtartását a zsinórok terhelése ellenében.

- A belépőél (vagyis a kupolának a haladás irányába néző eleje) azt a célt szolgálja, hogy repülés közben a kupolát érő légáramlás kettéváljon felső és alsó áramlássá, melynek sebességkülönbsége fontos a felhajtóerő szempontjából.

A belépőél nyílásai (a beömlőnyílások) teszik lehetővé, hogy a kupola telítődjék a légáramlás által okozott torlónyomás révén.

- A kilépőélnek (vagyis a kupola hátsó szélének) szerepe, hogy a kupola felső és alsó felületét megkerülő levegőrészecskék (melyek a belépőélnél különváltak) minél kisebb turbulencia-képződés mellett találkozhassanak. A kilépőélnek szerepe van az ernyő irányításában is, mert a hozzá csatlakozó irányítózsinórok által a kilépőélen okozott deformáció tereli a légáramlást az irányítási szándéknak megfelelően.

- A cella- és kamrafalakon levő áteresztő nyílások szerepe, hogy a torlónyomás a kupolában minél jobban kiegyenlítődjön. A cellafalak elejébe varrt merevítések a belépőnyílások nyitva maradását segítik elő, egyes helyeken a szomszédos cellafalak közé varrt megerősítő szalagok pedig a zsinórok eltérő húzásából adódó terhelést veszik át.

 

4. Ismertesd a siklóernyő zsinórzatának felépítését!

 

Funkciója szerint háromféle zsinórból áll a zsinórzat: tartózsinórból, irányító zsinórból (másik nevén: fékzsinórból, mivel az ernyő irányítása elsődlegesen az aszimmetrikus fékezésen alapul) és stablap (stabilizátor lap) zsinórból.

A tartózsinórok sorokba csoportosítva csatlakoznak a függőhevederekhez (A, B, C, D,… sor). A hevederhez vezető, nagyobb (kb. 1-2,5 mm) átmérőjű zsinórok a főágak, azok felső végét a kupolával összekötő vékonyabb (kb. 0,3-1 mm) leágazások a galériazsinórok. A tartózsinórok összes hossza a régebbi ernyőtípusokon elérhette az 500-600 métert, a diagonális cellafalakkal készült újabbakon alig 300 méter, mert ezeken a felső zsinórleágazásokat a haránt irányú cellafalak helyettesítik.

Az irányító zsinórok szintén nagyobb átmérőjű főágból és a kupola kilépőéléhez csatlakozó vékonyabb leágazásokból állnak. Teherviselő szerepük nem jelentős, szisztémájuk megtervezésekor fontosabb szempont a minél kisebb légellenállás.

A stablap zsinórjainak szerepe, hogy a kupola két oldalán lefelé hajló stabilizáló lapokat megfelelően feszesen tartsák. Némelyik ernyőtípusnál másodlagos szerepük lehet az ernyő irányításában közreműködés.

 

5. Hasonlítsd össze egy első nemzedékbeli, és egy modern csúcsmodell szerkezeti felépítését!

 

Az első generációs siklóernyők az 1980-as évek közepén a korabeli légcellás ejtőernyők (a „paplanernyők”) szerkezetének célirányos továbbfejlesztései voltak. Kiterítve téglalap alakúak, 7-10 m fesztávval, oldalviszonyuk 2 körüli, kevés (7-11), de széles (0,8-1 méteres) cellából álltak, kevés, de mai szemszögből nézve igen vastag (4-6 mm-es) zsinórokkal felszerelve. Cellanyílásaik magasak (30-40 cm), a cellák elején elhelyezkedők, függőhevederük kétágú. Az akkori kupolaanyagok légáteresztése nagy (30-50 sec légátszívatási idő), a sebességük nem érte el a 40 km/órát, siklószámuk pedig a 3-at.

A jelenlegi csúcsmodellek 10-20 m fesztávú karcsú ellipszis alakúak, 7 fölötti oldalviszonnyal, sok keskeny cellával, a belépőél alatti, keskeny beömlőnyílásokkal, diagonális cella/kamra falakkal, negyed század konstruktőri tapasztalatok felhalmozódása révén jól megtervezett belső megerősítésekkel, nagyon kicsi légáteresztésű (új állapotban 300-3000 sec légátszívatási idejű) kupolaanyagból, és 10-12 körüli siklószámmal, 60 km/ó fölé kigyorsítható sebességgel rendelkeznek. A függőheveder 3-5 ágú, az egyes ágak hossz-aránya változtatható trimmelhető.

 

6. Ismertesd a kiegészítő és a védő felszereléseket!

 

- A védő felszereléshez hozzá tartozik a zárt öltözék, azaz hosszú ujjú és hosszú szárú védőruha, talpat és bokát jól védő, lehetőleg száras, masszív és a terepen nem megcsúszó lábbeli, kesztyű, és fejvédő sisak. Szintén védőfelszerelés a beülőben levő protektor és a mentőernyő. Előnyös az ón-nehezékes, vékony, és legalább 20 (inkább 30) méteres mentőkötél magasban fennakadás esetére, a mentőcsapat által hozott és a lemászást szolgáló vastagabb kötél felhúzásához.

- A kiegészítő felszerelés: minden olyan eszköz, ami nem rontva a repülés biztonságát, a pilóta gyakorlottságának arányában megengedhető. Ide tartozik a magasságot és a magasság változását mérő műszer (a variométer), a GPS, a rádió adóvevő és a célirányosan felszerelt kamera, valamint az egyéb, esetileg praktikus eszközök, pl. iránytű, telefon, a varióval együttműködő sebességmérő, a ballaszt és a nyomjelző.

 

7. Ismertesd a siklóernyő irányító és sebességszabályozó rendszerét!

 

- Az ernyő irányítása a féloldalas sebességszabályozáson alapul, mert az egyik oldalon húzott fékzsinórral azon az oldalon lehúzott kilépőél annak az oldalnak a légellenállását megnöveli. Szükség esetén, pl. ha a fékzsinór elszakad, vagy lebomlik a fékfogantyúról, vagy a fogantyú beakad a tartózsinórok közé, a függőhevederek leghátsó ágának megfelelő mértékű (kb. a fékzsinóréhoz képest feleakkora) húzásával szintén irányítható az ernyő.

- A fékzsinórok (vagy a leghátsó hevederek) szimmetrikus húzásával az ernyő előrehaladási sebessége csökkenthető. A legelső hevederágak lehúzásával az ernyő gyorsítható. Itt a lehúzás mértéke nem mindegy, mert a túlzott mértékben húzás frontcsukódással járhat, továbbá a húzás erőszükséglete jóval nagyobb, mint a hátsó hevedereken, ezért rendszeresítették a tervezők a csigás áttételen keresztül lábbal működtethető első hevederes gyorsítási lehetőséget, az úgynevezett „lábgyorsítót”. Régebbi ernyőtípusok hátsó heveder-ágán kézzel állítható módon, rugós csat segítségével is lehetett szabályozni a sebességet. A hátimotorral repülők és a leginkább csörléssel startolók körében ez a megoldás még mostanában is használatos.

- A repülési irány változtatásához alkalmas még a súlypontáthelyezéses módszer is, azaz a tervezett elfordulás irányába dőlés a beülőhevederben. Így kisebb magasságvesztéssel lehet fordulni a fékhúzásos fordulóhoz képest. Ha eléggé megismertük az ernyőnk sajátosságait, általában inkább a rádőléses fordulót használjuk, enyhe fékzsinóros rásegítéssel.

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(Folytatás köv., addig is várom a hozzáértők véleményét erről az ismeretterjesztési kísérletről!)

 

 

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.27 0 0 44

Köszi, hogy megírtad, mi a meglátásod! Szerintem is a Netről összehalászott írásos- és filmanyag lehetne a legjobb, ha a vizsgázni szándékozó veszi a fáradságot, és összebogarássza, ami kell. Ez már csak azért is fontos lehet, mert annak ellenére, hogy szeretünk kisebb-nagyobb baráti körrel együtt repülni, mégiscsak alapvető fontosságú az önállósági hajlam, és ez már jó, ha a vizsgára felkészülésben is megmutatkozik, vagy legalább is gyakorolni kezdi, aki a repüléssel szeretne foglalkozni.

 

 

Előzmény: bright26 (43)
bright26 Creative Commons License 2013.02.27 0 0 43

A könyvek nem tankönyvek, és egyes témaköröket túlragoznak, másokat meg felületesen érintenek, és elég korszerűtlenek ahogy leírtad. Én nem tudom megmondani, hogy az elméleti oktatást hogyan lehet jól megoldani, de szerintem a vizsgakérdéses számonkérésnél csak a teszt ixelgetős rosszabb. Nem valódi tudást, hanem csak a vizsgakérdésekre való felkészültséget vizsgálják. Persze másképpen nehéz számonkérni ami megörizhető az utókornak. Az talán jobb, ha a vannak publikus vizsgakérdések amivel a tanuló ellenörzi a felkészültségét, és vannak a tényleges, csak a vizsgán megismert kérdések, amire a választ önállóan ki kell dolgozni. 

 

Videós tananyagot tartanék elképzelhetőnek, úgyis mindenki már azt szokta meg hogy monitort bámul és nem könyveket és jobban is értelmezhető. 

Ez a DVD is jópár éves, és tényleg jó http://www.youtube.com/watch?v=Z9EheUfu9Fo ( ez csak egy része ) ha egy oktató veszi a fáradságot és szépen végigmagyarázza, többet ér a könyveknél. 

 

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.26 0 0 42

A vizsgakérdés-készletek áttekintését bevezetésnek szántam ahhoz, hogy utána komolyabbra fordítsuk a szót. Vajon tényleg a legutóbbi kérdéscsomag a lehető legjobb, amelyiknél már lehetetlen lenne lényegre törőbb, de egyben alaposabb felkészítést is adó vizsgaanyagot kidolgozni? Ez lesz jó az idők végezetéig?


És itt van a tankönyvek kérdése is: 2003 óta 4 is megjelent (ebből kettő évekkel később javított új kiadásban is), de egyik sem abban a szűkebb értelemben tankönyvnek nevezhető írásanyag, mint amilyent az autóvezetői tanfolyamosok használhatnak. Nagyon jó mesekönyvek, érdekes és hasznos olvasmányok, és ha a tanuló képes arra, hogy önállóan feldolgozza magában az ott leírtakat, vagy megértse az oktató magyarázatait, akkor válaszolni is tud a vizsgakérdések nagyobbik felére. De nem mindre. Amióta rászoktunk a Net használatára, időm egy része azzal telik, hogy válaszolgatok a növendékeim e-mailjeire, melyekben a tananyag jobb megértését szolgáló kérdéseiket küldték.

 

A tanulók nem egyformák. Van, aki tud a tankönyvből is tanulni, van, aki nem, mert a második sor után elalszik a figyelme. Van, aki az oktató által elmondott szövegből tud tanulni (pl. kinn a terepen, két repülés között, vagy a déli „termikszünetben” a napernyő alatt), de van, akinek ez is unalmas és elalszik tőle. Ettől függetlenül lehet, hogy a gyakorlati teendőkben nagyon ügyes, például az ernyőkezelésben, és a levegőben is kellően otthon érzi magát. Nem tekinthetjük repülésre alkalmatlannak a repülni vágyót csak azért, mert diszlexiás! Túl sokan szenvednek ebben a „betegségben” ahhoz (a lakosságnak kb. negyede-harmada), hogy figyelmen kívül hagyjuk ezt a problémát. 

 

Ezért arra gondoltam, hogy szerkeszteni kellene egy olyan vizsgaválasz-készletet, amelyik csak nagyon rövid leírást (mesét) és még rövidebb, egy-két mondatos, tömör, definíció-szerű válaszokat tartalmaz, méghozzá az összes kérdésre! Már csak annak okából is, hogy többen kérték a tanulóim közül…

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.26 0 0 41

Az egészségügyi témakör kérdéseivel kapcsolatban megkérdeztem 3 orvost is (akik az utóbbi négy évben siklóernyőzést tanultak nálam), hogy nem dolgoznák-e ki a válaszokat úgy, hogy azt tananyag-kiegészítésképp adhassam a tanulóimnak "A siklóernyőzés ábécéje" mellé. Két doki megígérte, de azóta sem jelentkezett a megírt anyaggal, a harmadik pedig azt mondta, hogy szerinte fölösleges ekkora felhajtást csapni, bőven elég az öt kérdés, ami a hivatalos tematika mellékletének eü-részében szerepel.

 

A legújabb, tavalyelőtti tematika-módosítás óta én is ezeket, az akkor ajánlott kérdéseket adom a vizsga megírására megéretteknek:

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

SIKLÓERNYŐS „A” VIZSGA TÉTELSOR

 

AERODINAMIKA:

 

1. Mit tudsz az áramlásba helyezett szárnyprofil körüli áramlásokról és a siklóernyő

kupolán ébredő erőkről egyenes vonalú egyenletes siklásban?

2. Mit tudsz a siklóernyő stabilitásáról és az instabil repülési helyzetek kialakulásának aerodinamikai okairól?

3. Ismertesd az átesést és kialakulásának okait aerodinamikai szempontból.

4. Mutasd be részletesen a felhajtóerő keletkezésének módját a szárnyprofilon.

5. Miért változik a siklóernyő sebessége fordulóban, és hogyan?

6. Mit tudsz a siklószámról, a felületi terhelésről és a siklási szögről?

7. Mi az állásszög, hogyan tudod befolyásolni, és mit okoz a változása?

8. Mutasd be a sebességpolárist és a siklóernyő nevezetes sebességtartományait.

 

FELSZERELÉS ISMERET:

 

1. Ismertesd a siklóernyő fő részeit és az egyes részek szerepét.

2. Ismertesd részletesen a beülő részeit.

3. Ismertesd a siklóernyő kupola felépítését és az egyes részek szerepét.

4. Ismertesd a siklóernyő zsinórzatának felépítését.

5. Hasonlítsd össze egy első nemzedékbeli, és egy csúcsernyő szerkezeti felépítését.

6. Ismertesd a kiegészítő és a védő felszereléseket.

7. Ismertesd a siklóernyő irányító és sebességszabályozó rendszereit.

8. Ismertesd a siklóernyők kategóriába sorolási és tesztelési rendszerét.

 

METEOROLÓGIA:

 

1. Mit tudsz a hőmérsékleti gradiensről?

2. Mit tudsz a ciklonról és az anticiklonról?

3. Mit tudsz a hidegfrontról és a melegfrontról?

4. Mit tudsz a zivatarfelhő életciklusairól, felismeréséről, veszélyeiről?

5. Ismertesd a légállapot-határozókat és változásukat a magassággal.

6. Ismertesd a lejtő emelőterével kapcsolatos meteorológiai tudnivalókat.

7. Ismertesd a felhők osztályozási rendszerét.

8. Ismertesd a talajközeli áramlások jellemzőit és veszélyeit.

9. Ismertesd a gomolyfelhő kialakulását, életciklusait.

10. Mit tudsz általánosan a szélről?

11. Mit tudsz a földfelszín hőelnyelő-visszaadó képességéről?

12. Mit tudsz a helyi szelekről?

13. Ismertesd a légkör általános felépítését, és részletesen az alsó légkört.

14. Mit tudsz a turbulenciáról és hatásairól?

15. Mit tudsz a levegő páratartalmáról és a páratartalom szerepéről?

16. Mit tudsz a levegő felmelegedéséről és a felmelegedés szerepéről?

 

REPÜLÉSTECHNIKA:

 

1. Milyen startfajtákat ismersz, ismertesd azokat, melyiket mikor célszerű alkalmazni?

2. Ismertesd az 5 pontos ellenőrzés szerepét, helyes végrehajtását.

3. Ismertess 5 db, a start során elkövethető gyakori hibát és a korrigálásukat.

4. Ismertesd a start körüli és a felszállás utáni ellenőrzési teendőket.

5. Milyen elven, mivel, és hogyan tudsz fordulni siklóernyővel, mik a veszélyei?

6. Mit teszel, ha start után fordulnod kell, de a féked be van tekeredve?

7. Hogyan befolyásolja a szél a siklóernyős repülést?

8. Hogyan repülsz turbulens viszonyok között, miért?

9. Mit tudsz a lejtőrepülés technikájáról?

10. Milyen süllyesztő manővereket ismersz, sorold fel azokat.

11. Mit tudsz a féloldalas csukódásról?

12. Mit tudsz a fülcsukásról?

13. Mit tudsz az átesés gyakorlati tudnivalóiról?

14. Mi a negatív forduló, mikor áll fenn a veszélye, miről ismered fel, mit teszel ellene?

15. Mikor nyitsz mentőernyőt, hogyan, mi az ajánlott döntési magasság?

16. Hogyan hajtasz végre egy nagy sebességű földet érést?

17. Hogyan szállsz le erős szélben és szélcsendben?

18. Mi a kilebegtetés, mikor és hogyan csinálod, hogyan helyesbíted a túl magas (korai) kilebegtetést?

19. Ismertesd a leszállás technikáját: turbulencia, hátszél, oldalszél és fordulóból

leszállás esetén.

20. Mit teszel, ha elkerülhetetlen a fának ütközésed, fára szállásod?

 

EGÉSZSÉGÜGY:

 

1. Mit tudsz a napsütés veszélyeiről?

2. Mit tudsz a kullancsok veszélyeiről, az ellenük való védekezésről?

3. Ismertesd a folyadékfogyasztással és a táplálkozással kapcsolatos tudnivalókat.

4. Melyek a siklóernyős sport jellegzetes sérülései, ezek okai, megelőzésük?

5. Ismertesd az elsősegélynyújtás alapszabályait.

 

SZABÁLYZATOK:

 

1. Ismertesd a lejtőrepülés szabályait.

2. Ismertesd a siklóernyős kiképzés fokozatait a pilóta szintig, részletesen.

3. Milyen meteorológiai feltételek teljesülése esetén repülhetünk siklóernyővel?

4. Ismertesd a repülőeszközök kitérési szabályait nyílt légtérben és termikben.

5. Ismertesd a csőrléses és a tandem repülések jogi feltételeit.

6. Milyen papírokkal kell rendelkeznie egy siklóernyősnek?

7. Milyen körülmények között repülhet Növendék?

8. Ki hajthat végre siklóernyős repüléseket?

9. Milyen jogi feltételeknek kell megfelelnie a repülőeszköznek?

Előzmény: .ZsL. (40)
.ZsL. Creative Commons License 2013.02.26 0 0 40

Amikor 2007-ben a szakági főnökünk körlevelet küldött az összes hazai oktatónak, hogy akinek javaslata van a tematika korszerűsítésére, tegye meg, én az alábbi vizsgakérdéseket javasoltam. Akkor a válasz az volt, hogy nyugodtan vizsgáztathatok ezekkel is, mert lényegében lefedik a meglévő tematikához ajánlott kérdéseket.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

FELSZERELÉS ISMERET:

 

01.  Melyek a siklóernyő fő részei és mi azok szerepe?

02.  Ismertesd a siklóernyő kupola felépítését és az egyes részek szerepét!

03.  Milyen anyagokból készül a kupola és milyen gyártási eljárással?

04.  Ismertesd a siklóernyő zsinórzatának felépítését!

05.  Mi az a függőheveder, hányféle megoldással találkozhatunk az egyes típusoknál?

06.  Ismertesd a siklóernyő irányító és sebességszabályozó rendszereit!

07.  Melyek a beülő részei és mi a szerepük?

08.  Ismertesd a siklóernyők kategóriába sorolási és tesztelési rendszerét!

09.  Mekkora túlterhelhetőségi előírás vonatkozik a siklóernyőkre?

10.  Hasonlítsd össze egy első nemzedékbeli, és egy csúcsernyő szerkezeti felépítését!

11.  Mit tudsz az ernyő gondozásáról? Mi ellen kell védeni?

12.  Időszaki felülvizsgálatkor mit kell ellenőrizni az ernyőn?

13.  Ismertesd a kiegészítő és a védő felszereléseket!

 

REPÜLÉSTECHNIKA:

 

01.  Ismertesd az 5 pontos ellenőrzés szerepét, helyes végrehajtását!

02.  Milyen startfajtákat ismersz, ismertesd azokat, melyiket mikor célszerű alkalmazni?

03.  Ismertess 5db, a start során elkövethető gyakori hibát és a korrigálásukat!

04.  Ismertesd a start körüli és a felszállás utáni ellenőrzési teendőket!

05.  Milyen elven, mivel, és hogyan tudsz fordulni siklóernyővel?

06.  Miért kell enyhe fékezés a startnál és erős a leszállásnál? Mi történik ilyenkor?

07.  Hogyan befolyásolja a szél a siklóernyős repülést?

08.  Hogyan repülsz turbulens viszonyok között, miért?

09.  Mit tudsz a lejtőrepülés technikájáról?

10.  Mit tudsz a fülcsukásról és a féloldalas csukódásról?

11.  Mi a kilebegtetés, mikor és hogy csinálod, hogyan helyesbíted a túl korai kilebegtetést?

12.  Hogyan szállsz le erős szélben és szélcsendben?   

13.  Hogyan szállsz le turbulencia, hátszél, oldalszél és fordulóból földetérés esetén?

 

METEOROLÓGIA:

 

01.  Ismertesd a légkör általános felépítését, és részletesen az alsó légkört!

02.  Ismertesd a légállapot-határozókat és változásukat a magassággal!

03.  Mit tudsz a földfelszín hőelnyelő-visszaadó képességéről?

04.  Mit tudsz a levegő páratartalmáról és a páratartalom szerepéről? 

05.  Mit tudsz a levegő felmelegedéséről és a felmelegedés szerepéről?

06.  Ismertesd a gomolyfelhő keletkezését és fejlődési szakaszait!

07.  Mit tudsz a zivatarfelhőről, felismeréséről, veszélyeiről?

08.  Ismertesd a felhők osztályozási rendszerét!

09.  Mit tudsz általánosan a szélről és a helyi szelekről?

10.  Mit tudsz a hidegfrontról és a melegfrontról?

11.  Mit tudsz a ciklonról és az anticiklonról?

12.  Ismertesd a lejtő-emelőtérrel kapcsolatos meteorológiai tudnivalókat!      

13.  Ismertesd a talajközeli áramlások jellemzőit és a turbulenciák veszélyeit!              

 

AERODINAMIKA:

 

01.  Mit tudsz az áramlásba helyezett szárnyprofil körüli áramlásokról és a siklóernyő 

kupolán ébredő erőkről egyenes vonalú egyenletes siklásban?

02.  Mutasd be részletesen a felhajtóerő keletkezésének módját a szárnyprofilon!

03.  Mit tudsz a siklóernyő stabilitásáról és az instabil repülési helyzetek kialakulásának 

aerodinamikai okairól?

04.  Ismertesd az átesést és kialakulásának okait aerodinamikai szempontból!

05.  Mi a különbség a statikus és a dinamikus átesés között?

06.  Miért változik a siklóernyő sebessége fordulóban, és hogyan?

07.  Mit tudsz a siklószámról, és mi a jelentősége?

08.  Mit tudsz a siklási szögről Miért fontos a figyelembe vétele?

09.  Mi az állásszög, hogyan tudod befolyásolni, és mit okoz a változtatása?

10.  Mit tudsz a felületi terhelésről, és mit okoz a változása?

11.  Ismertesd a sebesség-polárist és jelentőségét a siklórepülésben!

12.  Melyek a siklóernyő nevezetes sebességtartományai? 

13.  Mi az ernyő abszolút és relatív sebessége és fontossága, pl. lejtőközelben?

 

SZABÁLYZATOK:

 

01.  Ki hajthat végre siklóernyős repüléseket?

02.  Milyen körülmények között repülhet Növendék?

03.  Milyen adminisztrációra van szüksége egy siklóernyősnek, amellyel igazolhatja, hogy a

törvényes előírásoknak megfelel?

04.  Ismertesd a siklóernyős kiképzés fokozatait, részletesen, és az alapfokú gyakorlati      képzés fő feladatcsoportjait (A1-A5)!

05.  Mire jogosít a „Növendék 1”, „Növendék 2” és a „Pilóta 1” képesítés?

06.  Milyen jogi feltételeknek kell megfelelnie a repülőeszköznek?

07.  Melyek a siklórepülésre vonatkozó legfontosabb rendeletek?

08.  Hol és miért nem szabad repülnünk?

09.  Milyen jogi körülmények között használhatunk egy repülőterepet?

10.  Milyen meteorológiai feltételek teljesülése esetén repülhetünk siklóernyővel?

11.  Ismertesd a lejtőrepülés szabályait!

12.  Ismertesd a repülőeszközök kitérési szabályait nyílt légtérben és termikben!

13.  Ismertesd a csörléses és a tandem repülések jogi feltételeit!

 

EGÉSZSÉGÜGY:

 

01.  Mely egészségügyi tényezők hatnak negatívan a repülés közbeni állapotunkra?

02.  Mi a mentális tréning és mi a haszna a siklórepülésben?

03.  Megfelelő fizikai kondícióhoz mely szerveink edzése elsődleges és miképpen?

04.  Mitől tartózkodjunk repülés előtt?

05.  Mit tudsz a repülés előtti gyógyszer- és drogfogyasztásról?

06.  Ismertesd a folyadékfogyasztással kapcsolatos tudnivalókat.

07.  Melyek a repülés előtti táplálkozással kapcsolatos tudnivalók?

08.  Hogyan öltözködjünk kisdombozáshoz és hosszabb időtartamú repüléshez,

hideg és meleg időben?

09.  Melyek a meredek domboldal megmászásának élettani előnyei és hátrányai?

10.  Mit tudsz a napsütés veszélyeiről?  

11.  Mit tudsz a kullancsok veszélyeiről, az ellenük való védekezésről?

12.  A siklóernyős sport jellegzetes sérülései; mikor következhetnek be; megelőzésük.

13.  Ismertesd az elsősegélynyújtás alapszabályait!

 

VÉSZHELYZETEK:

 

01.  Mit teszel, ha start után fordulnod kell, de a féked be van tekeredve?

02.  Milyen süllyesztő manővereket ismersz, sorold fel azokat! Mekkora a merülősebességük?

03.  Miről ismered fel a zsákesést, és melyek a lehetséges teendők?

04.  Mit tudsz az átesés gyakorlati tudnivalóiról?

05.  Mi a negatív forduló, mikor áll fenn a veszélye, miről ismered fel, mit teszel ellene?

06.  Mi a frontcsukódás és hogyan lehet kivédeni?

07.  Mi a teendő, ha start után a szél veszélyesen megerősödik?

08.  Mit teszel, ha földetérés előtt az erős szélben az ernyővel hátrafelé sodródsz?

09.  Hogyan hajtasz végre egy nagy sebességű földetérést?

10.  Mikor nyitsz mentőernyőt, hogyan, mi az ajánlott döntési magasság?

11.  Mire kell ügyelni a mentőernyővel ereszkedés közben? 

12.  Mit teszel, ha elkerülhetetlen a fának ütközésed, fára szállásod?

13.  Mi a teendő, ha elkerülhetetlen a vízbe érkezésed?

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.26 0 0 39

A hatóságilag jóváhagyott kiképzési tematikához mellékelt vizsgakérdések nem kötelező érvényűek, csak ajánlottak, mert a központi vizsgáztatás híján az oktatók joga a saját tanulóik vizsgáztatása. Ezért az oktatók, figyelemmel kísérve tanulóik ismeretbővülését, több éves tapasztalat után jobban el tudják dönteni, hogy a tananyag mely részeire rákérdező vizsgakérdés-készletet hasznos összeállítani.

Két példát hoztam. Ez itt az egyik fővárosi oktató (egyben versenypilóta) vizsgakérdés listája:

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. Milyen súlyú a siklóernyő anyaga (g/m2), hány kg egy ernyő, mennyi a teljes felszerelés súlya? Hogyan tisztítjuk a siklóernyő anyagát?

 

2. Elstartolhatunk-e a szélén, vagy közepén sérült siklóernyővel, mi a különbség?

 

3. Melyek a siklóernyőzés során használatos biztonsági felszerelések?

 

4. Hány mm a felfüggesztőzsinórok átmérője? Milyen anyagból készülnek? Mekkora a teherbírásuk?

 

5. Milyen műszereket használhatunk a távrepülés során?

 

6. Mik azok a stab-lapok, més mi a szerepük?

 

7. Miért van szükség az ernyő állásszögének változtathatóságára?

Ismertesse a lábgyorsító és a kézi trimm közötti különbségeket!

 

8. START

a. Hogyan kell a siklóernyőt a start előtt kiteríteni, és miért úgy?

b. Ismertesse a start előtti ellenőrzés lépéseit (5)

c. Hány szakaszból áll a start, és melyek ezek? (3)

d. Miért nem startolhatunk hátszélben?

e. Kezdőknek milyen szélsebesség fölött nem tanácsos a startttal megpróbálkozniuk?

 

9. LESZÁLLÁS

a. Hogyan veszítjük el a magasságunkat, ha már a leszálló fölé értünk, de még 100 m magasan vagyunk?

b. Hogy kell repülni behelyezkedés közben, nehogy túlrepüljünk a leszállón?

 

10. Mit értünk az alábbi sebességfogalmak alatt, és mikor mire érzékeny az ernyő? Tűntesse fel a sebesség-értékeket is!

a. Trimm-sebesség.

b. Minimális repülési sebesség.

c. Maximális sebesség.

d. Minimális süllyedéshez tartozó sebesség.

 

11. Mit jelent az, hogy „aktívan repülni az ernyőt”?

 

12. Hogyan reagál, ha repülés közben, kisebb turbulencia hatására:

a. Az ernyője előrelő?

b. Az ernyője lemarad?

c. Ha ernyőjének jobb oldali féke felpuhul?

d. Ha mindkét oldali fék egyszerre felpuhul?

 

13. Hogyan állapítja meg, hogy ernyője negatív kanyart tesz? Hogyan korrigálja? A korrigálás után mire számíthat?

 

14. Mi az a „full stall”, melyek a fázisai, és hogyan korrigálható? (Bevezetés és kivezetés)

 

15. Mi az a „B-stall”? Írja le a bevezetést és kivezetést is!

 

16. Mi az a „front-stall”, hogyan korrigálható, korrigálása után mire számíthat?

 

17. Miből állapítja meg, hogy ernyőjének bal oldala becsukódott, hogyan reagál (három teendő felsorolása), a nyitás után mire számíthat?

 

18. Mivel viselkedik másként, ha lábgyorsítóval kigyorsított állapotú ernyője csukódik be? És ilyenkor hogyan történik a nyitás?

 

19. Mikor használjuk a mentőernyőt, ismertesse a mentőernyő nyitás lépéseit!

A mentőernyő nyitása után mit kell tenni a főernyővel, és miért?

 

20. Milyen magasságvesztési módszereket ismer, és ezekkel milyen mértékű magasságleépítés érhető el? (3, csak felsorolás)

 

21. Mi az a „fülcsukás”, hogyan és mikor használjuk?

 

22. LEJTŐSZÉL

a. Ismertesse a lejtőszél kialakulásának feltételeit, ábrán jelölje az emelőzónát és a rotorzónát!

b. Milyen messze van a hegytől a turbulencia-zóna vége?

c. Milyen tényezőktől függ a lejtőszél „tartása”? (~6)

d. Hogyan repülünk a lejtőszélben?

e. Ön már a levegőben van, amikor a lejtőszél veszélyes mértékben megerősödik. Mit tesz ebben az esetben?

 

23. Ismertesse a kitérés szabályait: a. Nyílt légtérben, b. Hegyközelben! Kinek van elsőbbsége vitorlázó repülőeszközök esetén?

 

24. TERMIK

a. Hogyan keletkezik a termik, és hogyan repülünk benne?

b. Milyen veszélyforrások adódhatnak a termikrepülés során?

c. Kezdő pilótáknak a nap (év) mely szakaszában ajánlatos szüneteltetni a repülést?

 

25. Mi az a porördög, miért veszélyes? Milyen feltételek növelik a kialakulásának esélyeit?

 

26. ZIVATAROK

a. Mikor alakulhatnak ki zivatarok, mitől villámlik, mitől kezd esni az eső?

b. Milyen fajta zivatarokat ismer?

c. Mik a zivatarok veszélyei?

 

27. Mik a hidegfront veszélyei, hogyan ismerhető fel a közeledő hidegfront?

 

28. Mi az a főhn, és hol fordul elő? Ismertesse a működését!

 

29. Ismertesse a völgyszél működését egyetlen É-D irányítottságú, egyik végén zárt völgy esetén, a nap különböző szakaszaiban!

 

30. Mi az a TMA, azon belül hol található a G1 légtér, milyen magassági korlátozás érvényes benne?

 

31. A legális Hármashatár-hegyi repülésekhez milyen papírokra van szükség, ezek hogyan igényelhetők?

 

32. Mire jogosítja fel Önt a siklóernyős „A vizsga”, repülhet önállóan?

 

33. Rajzolja le a szárnyprofilt, az ábrán jelölje a szárnyra ható erőket! Magyarázza el, hogyan alakul ki az állandó sebességű siklás!

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.25 0 0 38

(Folytatás)

 

METEOROLÓGIA

 

1. Mi  a  troposzféra,  hol  helyezkedik  el,  melyek  a  jellemzői?

a) A Föld légkörének legalsó rétege, a  felszíntől kb. 10 km magasságig terjed, a minket közvetlenül érintő  időjárási jelenségek itt zajlanak. Jellemzői: a  légnyomás és a  hőmérséklet a  magassággal  csökken, a  szél  erőssége  általában jóval kisebb, mint 100 km/h, a levegő  vízgőzt is tartalmaz, amely ha eléri a telítettséget, különféle csapadékokat okozhat(eső, hó,  jég, zúzmara, dér); gyakori a függőleges termikus áramlás a vele járó felhőképződéssel..  

b) Troposzférának hívjuk azokat a  hordozható  kályhákat, amelyekkel a  repülőtereken a téli hidegben lejegesedett  gépeket  jégtelenítik. Mi ezeket  ritkán  használjuk, mert az ernyőket  rendszerint  nem  a  hangár  mellé  állítva  szoktuk  tárolni.

c) A dombok szélárnyékos oldalát hívjuk troposzférának, ahol a szabálytalan légörvénylések és  leáramlások találhatók. Jellemzői: fák, bokrok, a  siklóernyősök  parkoló  gépkocsijai,   továbbá a  túl  erős  szélben  elstartolt  és  hátrasodródott  pilóták  puffanásai  és  foguknak csikorgatása, valamint  a  gk.-tulajdonosok  mérgelődése  a  betört  szélvédő  miatt...

 

2. A  szél  keletkezése.  Mitől  függ  ereje  és  iránya?

a) A szél  keletkezését, erejét és irányát az Országos Meteorológiai Szolgálat ügyeletes szakemberei határozzák el, és döntésüket (amelynek a szél  mindig  engedelmeskedik!),  előző  nap  a  TV-ben  és a  rádióban  tudatják  velünk. Különösen  indokolt  esetben  fellebbezést is  elfogadnak a siklóernyősöktől!

b) A szél a levegő részecskéinek egyirányú mozgása, amelyet a légkörben létrejövő légnyomás különbségek hoznak létre. Ereje és iránya a különböző légnyomású helyek nyomáskülönbsége és  elhelyezkedése  szerint alakul, de  befolyásolják  domborzati és  helyi hőmérsékleti  viszonyok,  valamint  a  Föld  tengelyforgása  is.  

c) A Föld légköre egy  élőlény bonyolultságával vetekedően  összetett  önszabályzó rendszer, amelynek "anyagcseréjével" kapcsolatos a levegőnek az a mozgása, amit szélnek nevezünk. A Föld egyes pontjain eltérő irányban mozgó levegő légnyomáskülönbségeket hoz létre, amely  befolyásolja  az  egysejtű  élőlények  mozgását, légköri sűrűségét,  ezáltal  az  esőképződést is, mivel az esőcseppek kondenzációs  magvai   nagyrészt  egysejtűekből  (a  tajtékzó óceán  planktonjából, pollenből, gombaspórákból) állnak, melyek így a légkör többi komponensével  együtt  egy  visszacsatolásos,  nemlineáris  komplexumot  alkotnak.

 

3. A  lejtőszél  kialakulása.

a) A szél miatt  egy irányban  mozgó  levegőrészecskék, ha  kiemelkedő  tereptárgyba, pl. egy domboldalba ütköznek, felemelkedni kénytelenek, és egyúttal gyorsulni is, akár a szárnyprofil elején. Fontos feltétel, hogy a szél nagyjából a lejtővel szembe fújjon, és az a terep, amely felől érkezik, ne legyen nagyon kiemelkedő vagy tagolt, azaz a szél áramlása legyen egyenletes. 

b) A  lejtőszél  kialakulása  a  Murphy-effektus  értelmében  összefüggésben  van  a jelenlévő siklóernyősök számával. Ha csak annyian vannak, hogy kényelmesen elférnének az emelőzónában, rendszerint hátszél van. Ideális szembeszél akkor alakul ki, amikor a zsúfoltságot megunva, mindenki elcsomagolta ernyőjét. Az újra kiterített ernyők hátszelet  keltenek. 

c) A lejtő szélét a természet vagy a domb  tulajdonosa  alakítja  ki,  de a kialakulást mi  is  befolyásolhatjuk  kellő  mennyiségű  sörrel  és  megfelelő technikai felszereléssel (metszőollóval, bozótirtóval, kézi  tekerésű  körfűrésszel, elemes  bulldózerrel,  ásós-kapás  rabszolgahaddal,  kinek  mije  van!)

 

4. A  felszín  közeli  áramlások  és  veszélyeik.

a) Bizonyos frekvencia fölött az elektronok a vezetőhuzal belsejéből kiszorulnak és a felszín közelében torlódva energiájuk egy részét a környező térbe kisugározzák. Ez nemcsak veszteséget jelent,  hanem a  vezető közelébe kerülő tárgyakon, élőlényeken hő okozta  meghibásodást,  károsodást,  sérülést,  is  okozhat.

b) A talaj felszíne közelében a súrlódás miatt a szél kisebb, mint néhány méterrel magasabban, ez azt okozza, hogy elstartolás után egyre jobban erősödő szélbe kerülünk, pl. kisdombon  20-30  méteres  magasságig.  Ennek  következtében,  ha  nem  pontosan  a  lejtőre  merőleges  irányban  repülünk,  akkor az  ernyő  két  szélére  eltérő  nagyságú  szélerősség  hat,  mivel  az  ernyőnek  a  lejtőtől  távolabbi  széle ilyen értelemben néhány méterrel "magasabban" is van a másiknál. A veszélyforrás tehát: a  talajközeli  szélgrádiens.  Másik  veszélyforrás:  a lejtő egyenetlenségei, vagy az előterep kiemelkedései  által  okozott szabálytalanságok,  turbulenciák a légáramlásban, de a lejtő előtt képződött  termikleválások helyére áramló levegő  által  létrehozott  forgószelek  is  veszélyeztetik  a  startolókat,  sőt:  a  starthelyen kiterített  ernyővel  várakozókat  is! 

c) A szél által mozgatott levegőrészecskék a talajt borító fűszálak között igen lassan áramlanak, és közben  keverednek a  felszín alatt élő rovarok és rágcsálók által kibocsátott biogázokkal. Ez károsító hatású lehet a siklóernyő beülő-hevederzetére, ha egy elhibázott start  után  tulajdonosával  együtt  túl  sokáig  csúszik  lefelé  a  lejtőn.

 

5. Mi  az  "albedó",  és  mi  a  szerepe  a  siklórepülésben?

a) Az ALBEDÓ a közismert Whiskas cég legújabb terméke, speciálisan siklóernyősök részére összeállított, vitaminkeverékkel  dúsított,  terepálló, szárított  eledel. Tartós fogyasztása csökkenti  a  kézkiszáradást,  a  bukósisak  által  okozott  korpásodást,  a  levertségérzetet  és  a  denevérszőr-allergiát.

b) Albedónak  nevezzük  a  libidó-skálának  azt  a  nulla  alatti  értékét,  amelyet   korosodó  siklóernyősökön  lehet  kimutatni.   (Nana,  azért  nem  mindegyiken!!!  ZsL. megj.)

c) A beérkező napsugárzásból visszaverődő mennyiséget nevezzük az adott felszín albedójának. Ez erdő esetében 5-10%, nedves talajnál 10% körüli, száraz talajnál 10-25%, homoknál 20-30%, füves felszínnél 25%, havas talajnál 50-80%. A talajfelszín albedójának a termikképződésben van szerepe.

 

6. Mi  a  völgyszél?

a) A domb  napsütötte  oldala a nagyobb besugárzási szög miatt jobban felmelegszik, és szélcsendben is  feláramlás  alakul  ki. Sebessége déli oldalon elérheti a 20 km/ó nagyságot is.A jelenség fordítottja: este a nagyobb hőkisugárzású  domboldalról a hűlő levegő a  völgybe leáramlik, és mialatt a starthelyen még  szembeszél van, a leszállóban már hátszél lehet.

b) A tengerszintnél  mélyebb völgyek  légmozgását  hívjuk  völgyszélnek, amelyet  a  tengervíz árapály-jelensége  befolyásol:  dagály  idején a völgy  tenger felőli végéből a  szél a völgy másik vége felé fúj! Fordított esetben pedig: !júf élef egév kisám regnet a lész a lőbégév ilőlef yglöv  regnet a néjedi  ylápA

c) A  völgy  széle  a  leszállóhelynek az a  része, amely már biztosan nem esik bele a vizsgán előírt  földetérési  távolságba.

 

7. Mi  a  termik  és  hogyan  keletkezik?

a) A termik egy  taposáskedvelő pázsitfű-féleség, amellyel a  gondos szervezők a  starthelyet   beültetik  a  nívósabb  versenyek  előtt.

b) A termik egy  irattartó-féleség,  amelyben levélpapírt tarthatunk Törökországban rendezett bajnokság  esetén. (Ld. "Termikes  Kelemen  levelei"!)

c) A termikus feláramlások a  napsütés  hatására  egyenetlenül  felmelegedő  talajfelszín által   egyenetlenül felmelegített levegőben keletkező,eltérő fajsúlyú zónákból alakulnak ki. Szélcsendben 4-5 fok  hőmérsékleti  többlet is létrejöhet a  környező levegőhöz képest abban a légtömegben, amely aztán emelkedni kezd. Szeles időben kisebb hőtöbbletű "termikbuborékok" alakulnak ki. Emelkedés közben a feláramlás sebessége változhat, akár növekedhet is, a  környező levegő légállapot-határozóinak változásától  függően. A  felszálló  légtömeg hőmérséklete emelkedés közben  csökken, ezért a relatív páratartalma egyszer csak eléri  a 100%-ot, és a pára kicsapódása  gomolyfelhőt képez, amely a "látens hő" felszabadulása  miatt még  emelkedik  egy  darabig, sőt: kedvező  körülmének  között  akár  zivatarfelhővé is alakulhat, bár ez utóbbi eset a siklóernyősök szempontjából nem annyira  kedvező.

 

8. Napközben hogyan  alakul a termikus  aktivitás?  Mikor  ne  repüljön  kezdő  siklóernyős?

a) Hajnalban van a leghidegebb, ezért közvetlenül utána, a kora reggeli órákban a legnagyobb  a  termikképződés. A kezdők lehetőleg  ne repüljenek  éjszaka, mert olyankor a talajközeli légörvénylést jelző portölcsérek  nem látszanak és ez veszélyes, tüsszögő rohamot okozhat!

b) Nyári időszakban 10 óra  tájban  kezdődik az  intenzívebb  termikképződés, 11. órától már jelentős, egészen az esti órákig, amikor a Nap látóhatár feletti magasságának csökkenésével a besugárzás erőssége is csökken, kb.17 óra után. Tehát 10-17. óra között nem ajánlatos a  kezdőknek  gyakorolni, mert  ebben az időszakban a lejtőszelet erősen befolyásolják a  környéken elszálló termikek helyére áramló levegő által keltett szabálytalan légmozgások,  turbulenciák, sőt: forgószelek.

c) Faszénbányák  meddőhányói  fölött  (az igen sötét felület  nagy hőelnyelő képessége miatt) csak az esti órákban jelentős a hőkisugárzás, főleg öngyulladás idején, ezért itt a kezdők ne repüljenek  éjszaka napszemüvegben, füldugóval, magas szárú világosfekete strandpapucsban, és  rövid ujjú  télikabátban  szájharmonikázva!!! Ha  mégis  muszáj, előzőleg  kérjenek részletes  leltárigazolást  a  területileg  illetékes Gombaüszög Elhárító és Vámpírcsökkentő Hivataltól!

 

9. Milyen  magasságnyerési  lehetőségeket  ismer?

 

a) A termikus feláramlást, a lejtőszelet, és a hullámfelhőt, bár ez utóbbi ma még a siklóernyőzés lehetőségeit kissé meghaladja. Nem meteorológiai eszközök közül pedig a csörlést és a hátimotort. Megfelelően kialakított "paramix"-szel repülőgépben is felemelkedhetünk, hogy aztán abból startoljunk, de néhány kísérleti jellegű kezdeményezéstől  eltekintve, (Nova CXC,  Blue Angel), mint lehetőség, egyelőre ez is a jövőben rejlik.

b) Repülőgépes vontatást, zsebsugárhajtóművet, katapultot, cirkuszi ágyút, ipari taszítómágnest, betöretlen lovat. (Na jó, elismerem: az"ipari taszítómágnes"-sel kissé elvetettem a sulykot)

c)

÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷

A  >LONGISSZIMA<   NÖVESZTŐSZER  KÉT  HÉT  ALATT,  MELLÉKHATÁSOK NÉLKÜL                       BIZTOSÍTJA  ÖNNEK A KÍVÁNT MAGASSÁGTÖBBLETET!                

÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷  NEM  KELL  AZ  ÉTRENDJÉN  SEM  VÁLTOZTATNIA! ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷

                                        Kérje még ma ingyenes tájékoztatónkat!!!

  HA KÉT KÚRÁRA VALÓT RENDEL, AJÁNDÉKUL KAP EGY "DELUXE" SZÍNVONALÚ NYÚJTÓGÉPET IS!

                       Címünk: INKVIZIC Kft, 1994. Budapest, Pf. 2197013

 ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷ ÷

10. A  zivatar  veszélyei

a) Zivatar  után  a  felázott  talajon  nem  lehet  gépkocsival  megközelíteni  a  starthelyet.

b) A zivatarfelhő alatti igen erős  feláramlásból  nem  biztos,  hogy  sikerül kikerülni, mielőtt a siklóernyőst  életveszélyes magasságba emelné. A zivatar kifutószele viharos erejű lehet,  ez  a  starthelyen  és  a  levegőben egyaránt  veszélyes elsodródással járhat. A  zivatarfelhő leáramlási zónája alatt a földetérés sebessége meghaladhatja az elviselhetőt. Zivatar idején a  madarak  sem  repülnek!!!

c) A zivatarok speciális  esete a házastársi zivatar, amely a tervezett repülés előtti napon már gyakran  kitör, de legkésőbb  a  terepre  indulás  előtt. Kísérőjelenségei: villámló szemek és  égzengető hang  a  feleség részéről, amely  átválthat könnyzáporba, vagy súlyos tárgyak hullásába egyaránt. Elhárítása bizonyos meteorológiai, vagy inkább nőgyógyászati körülmények között szinte lehetetlen. Veszélyei akkor a legnagyobbak, ha a kísérőjelenségektől megijedünk  és  lemondunk  a  repülésről...

 

SZABÁLYZAT

 

1. Hogyan  használhatjuk  a  magyar  légteret  siklóernyős  iskolarepülésekre?

a) A 2/1994. számú légügyi utasítás szerint a  nem ellenőrzött légtérben, látvarepülési  szabályok szerint  végrehajtott  repüléseket a 20.sz. Együttes Légügyi Előírásban  meghatározott módon  be  kell  jelenteni  az  illetékes  légiforgalmi  szolgálatnak.

b) A 45.sz. légügyi előírás VHU 8.5 pontja szerint nincs szükség légtér-igénybevételi engedély beszerzésére, illetve  telefonügyeletre, ha  repülőüzem  során  csak  talaj  menti  siklásokat hajtanak  végre.

c) Két  órával  a  tervezett  légtér-igénybevétel  előtt "eseti légteret" kell  igényelni  az  EREF repüléstervező  csoportjától  a  közzétett  telefonszámon.

d) (Na, most aztán törheti fejét a vizsgázó, hogy ezek közül melyik a leghelyesebb választás!)

 

 2. Ki  viseli  a  felelősséget  siklórepülés  esetén?

a) A repülőeszközzel  való  repülés önkéntes tevékenység, ezért a  repülések  végrehajtásával járó  kockázatot  és  felelősséget  a  repülést  végrehajtó  személynek  kell  vállalnia!

b) A befizetett  tandíj ellenében a  növendék elvárhatja, hogy az oktató  vállalja a felelősséget mindenért,  még  a  terepre  kiutazás  alatt  a  növendék  kocsijának  defektjéért  is!

c) A start közben elszenvedett sérülésekért az oktató felelős, a  repülés közben  keletkezőkért  a repülő személy, a földetéréskor  kialakult  helyzetért  pedig  a  leszállóhely  tulajdonosa!

 

3. Milyen  biztosítások  szükségesek  a  siklóernyőzés  megkezdéséhez?

a) Semmilyen  biztosítás  nem kell, mert  a  siklóernyőzés a  világ legbiztonságosabb sportja!

b) Feltétlenül  osztrák  nyugdíj-előtakarékossági  életbiztosítást kell kötni, mert mire szükség lenne  rá, úgyis  kiderül,  hogy  illegális! (1994!)

c) Szükség  van  egy  olyan  sportbaleset-biztosításra,  amely  a  siklóernyőzésre  is  kiterjed, továbbá  egy  felelősségbiztosításra  az  esetleges  károkozás  miatt. Az előbbit tartalmazza  az  MRSZ-tagdíj,  az  utóbbit  az  ernyők  éves  nyilvántartási  díja.

 

4. Milyen  okmányai  legyenek  a  siklóernyősnek?

a) Veszettség és lepra, valamint emberevő baktérium elleni védőoltást, nehézfegyver viselési és  veszélyesállat - tartási  engedélyt,  továbbá  sikeres  víz alatti  ívhegesztői  tanfolyamot,  valamint alagútfúrópajzs-vezetői és lovasbúvár-kiképzést igazoló okmányok  szükségesek.

b) Személyazonossági igazolvány, útlevél, TB-kártya, vércsoport-igazolás, íriszdiagnosztikai lelet,  és  komplett  adóbevallás,  adókulccsal  a  lábtörlő  alatt!

c) Repülési napló ("startkönyv") a bejegyzett elméleti  és  gyakorlati, valamint  típusvizsgákkal,  egyesületének igazolásával,  továbbá  MRSZ-tagsági  kártya, személyi  igazolvány, és

legyen  nála  az  ernyő  légialkalmassági  kártyája  is,  rajta  a  klub  műszaki  vezetőjének igazolásával  és  az  éves  nyilvántartásba vételt  igazoló  matricával, avagy  bélyegzővel!

5. Milyen  orvosi  alkalmassági  feltételei  vannak  a  siklóernyős  repülésnek?

a) Jelenleg semmilyen orvosi alkalmassági vizsgálat nem szükséges, ha az előző kérdés meg-felelő válaszában leírtak teljesültek. A  gyakorlati  tapasztalat  ugyanis  az, hogy  aki képes felmászni  egy  100 m  magas  dombra,  arra  is  képes,  hogy  lerepüljön  róla.

b) Részletes  kórházi  kivizsgálás  kell,  teljes  vérképpel,  máj-,  lép-  és  velő-mintavétellel,

szövettani vizsgálattal, klónozással, és gyökérképződést valamint lombfakadást segítő hormonkezeléssel,  a  későbbi  hidropónikás  termesztéshez.

c) Az orvosi vizsgálatot  nem a  repülni  szándékozón, hanem családtagjain kell  végrehajtani, hogy  tudni  lehessen, a  repülési napokon  milyen  nyugtatókat  vagy épp lelkesítő szereket

praktikus  szedniük!

 

6. Siklóernyős  repülések  osztályozása  magasság  szerint. 

a) 1: Végigszaladt a lejtőn, de nem emelkedett el. 2: Elemelkedett néhány métert. 3:Átrepülte az  Epöl  melletti  tanulódomb  lábánál  lévő  magányos  jegenyét!

b) 1: Talaj menti siklás 15m alatt.  2: Föld közeli repülés 50m alatt.  3: Repülés: 50m fölött.

c) 1: Két és fél méter magas növendékek repülése a légifolyosó fölött.2: Egy-nyolcvan magasak repülése a tanulódombon. 3: Egy méter tíz centisek repülése a pincében.

 

7. A  repülések  osztályozása  rendeltetésük  szerint.

a) Bevezető repülés, iskolarepülés,  gyakorló repülés, minősítő repülés,  vizsgarepülés, teljesítmény repülés,  próbarepülés, ellenőrző repülés,  bemutató repülés,  különleges célú rep.

b) Lejtő menti lerepülés,  kukoricásba berepülés, faluvégig elrepülés, dinnyeföldre település.

c) Repülés a  fészeképítő anyagért. Nászrepülés. Eleséggyűjtő repülés a  fiókák etetéséhez. Törött szárnyú repülés imitálása a ragadozó elcsalása végett. Özv. Madárné gyászrepülése. A fiókák fészekhagyó repülése. Őszi  vándorrepülés. A vadász kondérjába berepülés...

 

8. Milyen  felszerelés  kell  a  repülőterepen? 

a) Balta, fűrész, metszőolló, az ernyőnek fáról lekerüléséhez;  mentőkötél,  vagy  virágmintás tűzoltólétra  (fehér ruhás deli legény tűzoltóval),  attól  függően,  hogy  fiú-e  vagy  lány  az illető, akit  le  kell  hozni;  meg  egy  nagy  tőr,  hogy  a  sérült  ne  sokat  szenvedjen, vagy    

a szuperbéna  növendékekkel  "megáldott"  repülésvezető   ...-ön  bökhesse  magát!!!

b) A 45.sz  légügyi  előírás  szerint  a  fel- és leszállás  helyén  szélirányjelző  kell; a repülőüzemi szolgálat   tartózkodási  helyén   szélsebesség  mérő,  valamint  olyan  jelzőeszköz, amellyel  hallótávolságon  kívüli  repülésnél  utasítások adhatók. Szükséges  továbbá legalább  két  sérült  ellátásához  elegendő  elsősegély-felszerelés.

c) Főleg  ernyő,  mivel  annak  hiányában  a  többi  cucc  tiszta  sznobizmus!                 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

UTÓIRAT!  

 

Természetesen vitázni lehet (és kellene is!) némelyik kérdés némelyik válaszán, és korszerűsíteni is lehetne az egész listát, a blődségek helyett pedig szakmailag komolyabb téves válaszokat írni. Nem szerzői jogdíjas: akinek kedve van átírni, vagy részleteit felhasználni a saját vizsgakérdéseinek összeállításakor, megteheti, áldásom rá; még örülnék is, hogy nem volt fölösleges fáradozás mindezt összeírni! A fentiek csak egy kísérlet volt arra, hogy egyszer majd a gk. - vezetői jogosítvány vizsgájához hasonló rendszerű, és a hivatalos tankönyv anyagához pontosan illeszkedő tesztkérdés - gyűjteményt dolgozzon ki valaki. Bízok benne, hogy a siklóernyőzés iránti érdeklődés fokozódásával az oktatók és vizsgáztatók rátermettsége, tapasztalata, szakmai- és emberismerete, valamint  humora is fokozódik, hogy ezáltal minden repülni vágyó hosszú életű lehessen a földön és égen!                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     

 

 

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.25 0 0 37

Az itt következő anyag az én szerény kísérletem volt arra, hogy a gépkocsivezetői vizsgához hasonló tesztvizsga-rendszert hozzunk létre. A "Pilóta" magazin 1994-ben több folytatásban közölte le. Az akkor használatos „hivatalos” kérdéslistához írtam válasz-lehetőségeket. Talán a kelleténél komolytalanabbnak tűnik némelyik válasz, de ezen nem kell csodálkozni, hiszen én írtam, és azt vettem alapul, hogy a németországi elméleti vizsgakérdések már 1989-ben is  szokatlan humorosságukkal keltettek meglepetést. Ezt nem találom hibának, mert végül is a siklóernyőzés a legtöbb ember számára a szórakozásnak egy új alternatívája, amelytől a vidámság nem lehet idegen. Természetesen a repülésnek ezen szakágában is sok mindent nagyon komolyan kell vennünk, nehogy jókedvünk tartósan elszálljon. Mindamellett aki a sok blődség közül nem tudja kiválasztani azt a választ, amelyiknek van is értelme, jobban teszi, ha inkább nem akar siklóernyős lenni, és nem folytatja a vizsgát.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Kérjük, jelölje be az Ön által leghelyesebbnek ítélt választ!

 

FELSZERELÉS  ISMERET                                

 

 1. Nevezze  meg  a  siklóernyő  főbb  szerkezeti  egységeit! 

a)  Kupola,  zsinórzat,  hevederzet  (beülőheveder  és  függesztőheveder),  csatoló  elemek.

b)  Tárolózsák, beülőheveder, zsinórzat, irányítófogantyú, vízballaszt, gerincvédő protektor.

c)  Kupola, hevederzet, belépőnyílás, szélzsák, ülőpárna, karabinerek, mentőernyő, fejvédő.

 

2. Sorolja  fel  a  kupola  egyes  részeit!

a)  Cellanyílások,  kilépőél,  farkasfog, cellaválaszfal, középjel, zsinórcsatlakozási  pontok.

b)  Felső- és alsó felület, cella- és  kamrafalak, belépőnyílások, kilépőél,  stabilizálólapok.

c)  Kamrafal,  kamraajtó, cellaablak, rács, lánc, vasgolyó,  bilincs, rabruha, foglár, reszelő.

 

3. Melyek  a  kupola  főbb  részeinek  funkciói?

a) A  felső-  és  alsó  felület  közé  varrt  cella-  és  kamrafalak   határozzák  meg  a  kupola   feltöltődés utáni  alakját, azaz teszik repülésre alkalmassá. A  belépőnyílások arra valók, hogy az ernyő  összegöngyölésekor a levegő eltávozhasson, a  stabilizálólap pedig fékezi  a  kupola  leesését  a  földetéréskor.

b) A felső és az  alsó  felület, valamint a  cellafalak alkotják azt a  szárnyprofil-szerkezetet,  amely a belépőnyílásokon keresztül feltöltődik levegővel, és lehetővé teszi a  felhajtóerő  keletkezését. A  farkasfogak (már  amelyik  ernyőn  vannak), a  zsinórcsatolási  pontokon  a kupolára  ható  terhelést  osztják el. A stablap iránystabilizál  és a  szárnyvégi  áramlást  javítja  azzal,  hogy  csökkenti  a  hatásfokrontó  örvényleválás  kialakulását.

c) A  kilépőélnél lép  ki  a levegő  a  kupola  körüli  áramlásból, a  farkasfogak  csökkentik  a  kupola  sebességét,  a  stablap  pedig  az  oldalszél  hatását  gyengíti.

 

4. A  kupola  anyagának  melyek  a  főbb  jellemzői?

a)  A súlya, mivel minél nehezebb, annál jobb; a színe, hogy elijessze a  rovarokat; a         nyúlékonysága,  hogy  könnyű  legyen  megnagyobbítani; a  légáteresztése, hogy a  por kiszállhasson  belőle, valamint a  penészállósága  és  a  nedv-visszatartó  képessége!

b)  A gyűrődés-állósága, az olvadási hőmérséklete  (legyen legalább 600 °C, hogy  ne égethesse ki a cigarettaparázs!), áttetszősége és a súlya, hogy fára akadva könnyebben  leessen.

c)  A légáteresztő-képessége (legyen minél kisebb), az UV-sugárzás-állósága (legyen minél nagyobb), a súlya  (legyen  minél  kisebb, lehetőleg  50gramm / négyzetméter alatti), és a  szilárdsága  (legyen  minél  nagyobb: túlterhelésnél  inkább  nyúljon,  mint  szakadjon!).

 

5. Mekkora  a  tartózsinórok  átmérője  és  teherbírása?

a)  15-20 mm, 1800 kg.             b)  0,3-3 mm, 50-250 dN.           c)  15-20 m, 3,14 hPa/liter.

 

6. Melyek  a  csatokkal  szemben  támasztott  követelmények?

a) Legyenek  nagyon erősek és nehezek,  hogy  viharos szélben se sodródjanak  túl messzire!

b) Legyenek  könnyűek, nehezen bonthatók, lilák,  három- vagy ötszögletűek, recés szélűek!

c) Legyenek  könnyűek, könnyen bonthatók, de nem maguktól kicsatolódók, lehetőleg lebiztosíthatók,  és  a  szükséges  teherbírásúak!

 

7. Milyen  trimmelési  módokat  ismer?                                                                                   

a) Kézzel  állítható, lábbal szabályozható és testhelyzettel módosítható (súlyponti ) trimmet.

b) Hátsó hevederen lévő rugóscsatos, valamint első hevederen lévő, csigás áttételű trimmet.

Az  előbbi  rendszerint  kézzel,  az  utóbbi  lábtartóval  szabályozható.

c) Más jelentésű  a  trimm  a  motoros repülőknél  és  más a  kutyakozmetikában. Mi ezeket a  módszereket  ritkán  alkalmazzuk.

 

8. Ismertesse  a  hevederzet  főbb  részeit!

a) Felfüggesztő (azaz tartó) heveder és beülőheveder. Az előbbi lehet 2-4 vagy több ágú, az  utóbbi részei: mell-, váll-, derék-, hát-, ülő- és  combheveder, továbbá  a  hátlap,  ülőlap,  gerincvédő ("protektor"), diagonál heveder, mentőernyő csatoló heveder (vagy konténer),  oldalsó  és  hátsó  zsebek  is  jó,  ha  vannak.

b) Ülőpárna,  hevederágak, csatok, mentőkötél,  tartalék tépőzár és cipzár, habszivacs betét.

c) Állító- és  rögzítő csatok,  párnázat,  mentőöv,  sebtapasz,  vízballaszt, lökhárító, fékbetét.

 

9. Melyek  a  kötelező  felszerelési  tárgyak  siklóernyőzéshez?

a) Tartalékernyő,  kezeslábas,  bukósisak, kesztyű, magasságmérő, gerincvédő, mentőkötél.

b) A pilóta képzettségének megfelelő ernyő, biztonságos beülőheveder, hosszúujjú és -szárú  zárt öltözék, fejvédő, megfelelő lábbeli, a repülési feladattól függően esetleg mentőernyő.

c) Mentőernyő,  fejvédő,  kesztyű,  meleg  zokni,  jégeralsó,  forró  tea,  barátnő.

 

10. Melyek  a  kiegészítő  felszerelési  tárgyak?

a) Zsinórvágó,  rádió  adóvevő,  tartalék  kezeslábas,  füles  fazék, iránytű, papírzsebkendő,     termosztáska,  hátizsák,  hálózsák,  babzsák,  mélységmérő,  forrasztó páka,  violin kulcs.

b) Nokedliszaggató, ürüborda, szendvicsek, alacsony  alkoholtartalmú tisztaszesz,  vesemelegítő, zsebmikroszkóp, gázrezsó, vasmacska. Balta és fűrész a fáról  lekerüléshez!

c) Magasságmérő,  variométer,  védőszemüveg, kesztyű, fényképezőgép, mentőkötél, okmányok, és minden egyéb, amire szükség lehet, de nem csökkenti a repülés biztonságát!

 

AERODINAMIKA

 

1. Milyen  elvek  alapján  működik  a  szárnyprofil?

a) A szárny felső- és alsó felületének eltérő görbülete miatt kialakuló aszimmetrikus  légáramlás  következtében  létrejövő  nyomáskülönbség  alapján.

b) Arkhimédesz, Bernoulli, Coulomb, Doppler, Eukleidész, Faraday, és  Gamow törvényei, valamint  a  légellenállás  és  a  légátnemeresztés  jelensége  alapján!

c) A  levegő  részecskéinek  hangsebesség  alatti  áramlás  esetén  szinte  össze  nem  nyomhatósága  és  a  hazai  légtér  felügyelő  hatósága  révén.

 

2. Mit  befolyásol  az  állásszög  változtatása? 

a) Elstartoláskor az ernyő felhúzásához szükséges erőt és az irányítózsinórok munkahosszát.

b) Az ernyő fordulékonyságát, a felületi terhelést és a  földetérési terhelést  kilebegtetéskor.

c) Az ernyő vízszintes- és süllyedési  sebességét, valamint  a  kettő  arányát, a  siklószámot.

 

3. Mit  jelent  a  felületi  terhelés  fogalma?                                                                     

a) A  teljes  startsúly  osztva  az  ernyő  teljes  felületével,  kg/négyzetméterben  kifejezve.

b) Az  ernyő  felülete  osztva  a  pilóta  súlyával,  négyzetméter / kilogrammban  kifejezve.

c) Az ernyő egy négyzetméterére ható sújtólégnyomás,  kilotonna/négyzetliterben  kifejezve.

 

4. Mi  a  siklószám?

a) A  starthely  tengerszint  feletti  magasságának  aránya  a  lesiklás  teljes  időtartamához.

b) A repülés közben megtett vízszintes távolság aránya az átrepült szintkülönbséghez, pontosabban: a repülőeszköz vízszintes sebességének aránya a süllyedési sebességhez, a repülést  befolyásoló  függőleges  légmozgások  nélkül.

c) A  Kesztölc  melletti  tanulódomb  leszállóhelyénél  lévő  tó  vízisiklóinak  száma.

 

5. Mit  értünk  az  ernyő  stabilitásán?

a) Azt, hogy az  egyenesen repülő ernyő a  külső hatás elmúltával  visszatér eredeti repülési    helyzetébe, továbbá, hogy milyen mértékben érzékeny a külső hatásokra, pl. széllökésekre,  vagy  az  irányítózsinórok  kezelésére.

b) Azt, hogy a  starthelyen  kiterítve  erősebb szélben is  nagy  valószínűséggel  úgy  marad.

c) Azt, hogy  hány  métert kell húzni az irányítózsinóron, ha fordulni szeretnénk az ernyővel!

 

6. Milyen  állásszögnél  a  legérzékenyebb  az  ernyő  a  turbulenciákra?

a) Túl  kicsi állásszögnél, mert ilyenkor a légörvényektől  könnyebben  kap  frontcsukódást.

b) Túl  nagy állásszögnél, mert olyankor  fékezve  könnyebben kerül átesés közeli helyzetbe.

c) Közepes  állásszögnél,  ha  egyszerre  fékezzük  is,  meg  gyorsítjuk  is  az  ernyőt!

 

REPÜLÉSTECHNIKA

 

1. Hogyan  terítjük  ki  az  ernyőt  start  előtt,  és  miért  úgy?

a) A szél irányára  merőlegesen;  a  felső  felülete  legyen  alul, a cellanyílások a lejtő felső széle felé  essenek; az  egész  ernyő legyen  ívelt: a  középső  cellanyílások  legyenek kissé   feljebb. Így  az  első  hevederek meghúzásakor  egyszerre kezd  töltődni mindegyik cella.

b) A  szél  irányával  párhuzamosan, kettéhajtva, mert így is eléggé nagy ahhoz, hogy a start    előtt,  vagy  helyett  rátelepedjünk  tízóraizni.

c) Szélárnyékos  helyen  terítjük  ki,  hogy az  előző nap  megázott ernyő kiszáradhasson, és  a belegöngyölt  szöcskék, tücskök, békák, vadludak, üregi varjak  kikeveredjenek belőle.

 

2. A  start  előtti  ötpontos  ellenőrző  lista:

a) 1: A futócipő helyes befűzésének ellenőrzése. 2: Ruházatunk ellenőrzése. 3: A startvonal ellenőrzése. 4: A  célszalag  kihelyezésének  ellenőrzése. 5: A  startpisztoly betöltésének ellenőrzése.  Ezek  bármelyikének  hiánya  meghiúsíthatja  a startot, vagy  kínossá  teheti.

b) 1: A kupola  helyes  kiterítésének  ellenőrzése. 2: A  zsinórzat  ellenőrzése (ki van-e rendezve, és nincs-e a zsinórok között valamilyen gizgaz  vagy más akadály?). 3: A hevederzet ellenőrzése (jól  csatoltuk-e a függőhevedert,  rendben van-e a  beülő  minden része és csatolása?). 4: Szabad-e a  startpálya és a légtér? 5: Nem változott-e a  szélirány, amelyhez  a  kupolát  kiterítette  a  segítő?

c) 1: Az  első  hevederek  megfogása. 2: Az  irányító fogantyúk megfogása. 3: Nagyterpesz álláshoz van-e elég hely?   4: Elégé meredek-e a lejtő?   5: Nem akadályozzák-e  bokrok  és  egyéb  kiemelkedő  tereptárgyak  a  lejtő  aljáig  gurulásunkat?

 

3. Melyek  az  elstartolás  szakaszai?

a) 1: Az  ernyő  felhúzása,  fejünk  fölé beállítása. 2: Gyorsítás az elemelkedés sebességéig.  3: Elemelkedés  a  talajtól  az  irányító  fogantyúk  rövid  idejű,  enyhe  meghúzásával.

b) 1: Az  ernyő  felhúzása. 2: Az  ernyő  újra  felhúzása. 3: Az  ernyő ismételt újra felhúzása. 4: Még tizenhárom  felhúzási kísérlet. 5: Általános izom- és  ideglazítási  pihenő. 5,5: Az ernyő  további  huszonhat  felhúzásának  elrontása. 6: Start  hazafelé,  mert lement a  Nap!

c) "Startolás erős szélben: jobb első kezünkkel megfogjuk az ernyő jobb oldali első hevederét, bal első kezünkkel  megfogjuk az ernyő  bal első  hevederét, jobb második kezünkkel  a jobb oldali irányító fogantyút fogjuk  meg  az  előzőleg  említett  kezeink  és  hevederek alatt  átnyúlva, ugyanígy a  bal  második  kezünkkel a bal irányító fogantyút, a jobb és bal harmadik kezünkkel  megragadjuk a B hevedereket  arra az esetre,  ha az ernyő elrántana,  negyedik pár kezünket a trimmcsatokon tartjuk, és ötödik pár kezünkkel pedig a startrámpa szélébe  kapaszkodunk!" (Részlet a szárazföldi tízkarú polipok siklóernyős tízkézikönyvéből,  a  3H  Újlaki-hegyi  starthelyére  vonatkozólag.)

 

4. Mekkora  szélsebesség  fölött  tilos  elstartolni,  és  miért?

a) Kb. 30 km/ó fölött. Az ernyők sebessége ennél valamivel nagyobb, de a talajtól távolodva  egyre  erősebb  szélbe  kerülünk,  ezért  fontos,  hogy  legyen  sebesség-tartalékunk!

b) Kb. 3 km/ó fölött! A jól  képzett  siklóernyős  ugyanis  szélcsendben  is  el  tud  startolni, amikor  a  repülés  rövidebb  és  csökken  a  baleseti  esély. 

c) Kb. 300 km/ó fölött! Ekkora sebességnél már szűk ruhában, ernyő nélkül startolva is igen nagy erők hatnak végtagjainkra, nagyobb sebességnél vállficam is előfordulhat a startkor!

 

5. Ismertesse  a  siklóernyő  irányítási  módját!

a) A jobb oldali kar előre tolásával a jobb oldali lánctalp előre mozdulása nagyobb, ezért a jármű balra fordul. Ugyanez fordítva is igaz, tehát: !ludrof arbboj űmráj a  tréze, bboygan asáludzom  erőle  platcnál  iladlo  lab  a  lavásálot  erőle  rak  iladlo  lab  A

b) A siklóernyőt az ún. irányító zsinórokkal irányítjuk. A zsinóroknak a kezünkhöz közelebb eső  végén  többé-kevésbé  kényelmes  fogást biztosító "irányító fogantyú" van, azaz jobb  oldalon  és  bal  oldalon  is  egy. Amelyik irányba fordulni  szándékozunk, azt a fogantyút húzzuk a szükséges mértékben. Vízszintes sebességünket leszállás előtt  mindkét fogantyú egyidejű  lehúzásával  csökkenthetjük. Ha  féloldalasan fékezünk, a másik oldal gyorsabb marad,  tehát  az  ernyő  a  fékezett  oldal  felé  fordul.

c) A fővárostól távolabbi starthelyeken a "b)" válasz a helyes. A Hármashatár-hegyen tökmindegy, hogyan  próbálunk  repülni,  mindenképp  akad  valaki,  aki  beleszól...

 

6. Mi  másra  jók  az  irányítózsinórok  az  irányításon  kívül?

a) A rendellenes repülési helyzetekből kijövetelnél is hasznukat vesszük, pl. a szélső cellák becsukódásakor némi fékezéssel segítjük azok nyílását. A startnál is az  irányítózsinórok   megfelelő húzásával tudjuk korrigálni az oldalra kitörni szándékozó ernyőt, erős szélben     pedig  a  kupola  földön  tartásában  látjuk  hasznukat.

b) Kiválóan használhatók időhúzásra. Például ha a földetérés után nem tesszük azonnal a helyükre az irányító fogantyúkat, azok úgy közétekerednek a tartózsinóroknak vagy  ráhurkolódnak saját irányítózsinórjukra, és olyan gubancot hoznak létre, mire a starthelyre  visszakapaszkodunk, hogy a kisdombos gyakorlásunkat megtekinteni szándékozó barátnőnk előtt nem kell leégnünk az azonnali  startra  képtelenségünk miatt: amíg  az  irányító fogantyúkat  kibogozzuk,  ki  tudjuk  pihenni  a  domb  megmászását!

c) Arra, hogy  esetleges  elszakadásukkor  gyakorolhassuk  a  hátsó  hevederes  irányítást!

 

7. Mi  a  teendő  féloldali  ernyőcsukódás,  vagy  belépőél-aláhajlás  esetén?

a) Semmi!  A  tankönyv  szerint  az  "A" kategóriás (DHV 1,  1-2 vagy AFNOR "Standard") tanulóernyők  a  rendellenes  repülési  helyzetekből  négy  másodpercen  belül  maguktól   kijönnek!  Azt majd  csak  kivárom, de ha mégsem  jön  ki, igyekszem  valahogy  túlélni!

b) Semmi!  Ha  velem ilyesmi  egyszer is  elő  mer  fordulni, azonnal abbahagyom az egész siklóernyőzést!  

c) Féloldali csukódás esetén az ernyő a  csukódott oldal  felé  kezd  fordulni, ezért  a  másik oldali irányító fogantyú  megfelelő  mértékű  lehúzásával  megakadályozom, hogy egypár másodpercen belül a lejtő felé fordítson az ernyő. Tehát az elsődleges a repülési irányom  megtartása,  utána,  ha  magától  nem  nyílt  volna  ki  a  csukódott  oldal, azon az oldalon néhány erőteljes ráfékezéssel segítem a belobbanást, közben testsúlyomat átdöntöm az ép oldalra. Belépőél-aláhajláskor nem kell azonnal a fékfogantyúkat húzni, mert a frontcsukódás  rendszerint  magától  megszűnik,  utána  azonban  az  ernyő  hajlamos  az  előre lendülésre,  amit  célszerű  a  megfelelő  mértékű  fékezéssel  csökkenteni.

 

8. Mi  a  negatív  forduló  és  hogyan  szüntethető  meg? 

a) A túlságosan lehúzott irányító fogantyúk miatt  lassan  repülő  ernyő  irányváltoztatásakor előfordulhat, hogy a fordulásunk középpontja az ernyő  fesztávolságán belülre kerül, ezért  a tervezett  forduló  felőli  oldal  megindul  hátrafelé. Ez komplikált billegéshez, féloldali áteséshez, a kupola  előrevágódásához  vezethet, ezért  sürgősen abba kell hagyni a fékfogantyúk  felengedésével,  hogy  az  ernyő  sebességet  gyűjthessen.

b) Negatív a forduló, amikor az oktató azt kiáltja az elstartolt növendék után, hogy: "Jobbra! Jobbra!",a növendék azonban továbbfordul balra, balra. Megszűntetése: minden jelenlévő hangos  kiáltozásba kezd, és afféle tanácsokat ad, hogy: "Nem balra! Jobbra! Még jobban  jobbra!! A másik bal kezed felé!!!" Ennél többet tenni nem szükséges, mert a rossz irányba  fordulás  hamarosan  véget  ér  egy  fa  tetején  vagy  a  közeli  tóban.

c) Negatív forduló: ha a hanyatt start közben a növendék rossz irányban fordul meg az ernyő   alatt  a  lejtő  felé  és  hirtelenjében  nem  kapcsol,  hogy  gyorsan meg  kellene  fordulnia a másik irányban, aztán emiatt a feje fölött megtekeredett  hevederekkel  repül.

 

9. Mi  a  teljes  átesés?

a) Az  az  eset,  vagyis  inkább  áteset,  amikor egy nagy csipkebokor mellett érve földet, az ernyőnket  rosszul  vezetjük  le  a  levegőből  és  az átesik a bokor túloldalára. Ez esetben  valószínű,  hogy  a  teljes  zsinórzat  a  tüskék  közé  esik, amely maradó élményt nyújthat a  zsinórok  állapotát  és  a  bőrünk  "légáteresztését"  tekintve  egyaránt...

b) Teljes átesés állhat elő, ha az irányító zsinórokat  túlhúzzuk azon a mértéken, amelynél az ernyő sebessége már annyira lecsökken, hogy a kupolán keletkező felhajtóerő megszűnik. Ekkor az ernyő megindul hátrafelé, erősen megsüllyed, alakja repülésre alkalmatlanná válik, de belobbanni szeretne, igyekszik kirángatni kezünkből az irányító fogantyút, amit  a  világért  sem  szabad  eldobni,  mert  ebből  a  helyzetből a legjámborabb tanulóernyő is  ijesztő  előrebillenéssel  jön  ki, a nagyteljesítményűvel még komolyabb baj is lehet... A további eshetőségek részletezése meghaladja egy alapfokú  tesztvizsga kereteit, hacsak el nem akarjuk ijeszteni az épp vizsgázót a későbbiekben esedékes "B"- vizsgától.

c) A teljes átesés speciális esete, ha valaki aktív repülő személyből hatósági témafelelősként egy íróasztal fiók felőli oldalára esik át és ún. "íróasztalkukaccá", rendeletek alkotójává válik...

 

10. Mit  tesz,  ha  a  start  után  a  szél  veszélyesen  megerősödik?

a) Örülök,  mert  szeretem  a  veszélyes  helyzeteket, és  már  a  régi  görög  siklórepülők is  tudták,  hogy: "Fönt  még  senki  sem  maradt!"

b) Erősebben  fogom  a  kormányt,  hogy  egy  széllökés  le  ne  sodorjon  a  sztrádáról!

c) Bevetem  az  ernyő  sebességtartalékát  (kiengedem  a  hátsó  trimmet, vagy  beletaposok   a lábgyorsítóba, vagy  kissé  megtolom az  első  hevedereket, attól  függően, hogy milyen típusú  ernyővel  repülök.) és  sürgősen  leszállok. Ha  már  nem érem el a leszállóhelyet,    akkor a  domboldalon, esetleg a starthelyen, vagy ha arra alkalmas a terep, akkor a starthely  mögött  próbálok  földet  érni, az  elérhető  legbiztonságosabb  helyen. Mindezt úgy, hogy lehetőleg  a  legkisebb  sebességgel  sodródjak a  talajhoz  képest, azaz amennyire a szükséges  helyezkedés engedi, széllel szemben, hátrafelé sodródás közben mögém lesve,  apró  oldalirányú  korrekciókkal  elkerülve  a  terepakadályokat!

 

11. Mi  a  "B"- zsinóros  átesés?  Hogyan  és  mikor  alkalmazzuk?

a) Mindazokban az esetekben alkalmazzuk, amikor az ernyőre ható felhajtó erőt hirtelen és nagy mértékben  szeretnénk  lecsökkenteni. Pl. ernyőfelhúzáskor megerősödő szél elsodrása ellen; erős szélben földetérés után; vagy ha nagyobb magasságot szeretnénk gyorsan  veszíteni. Ilyenkor a második, azaz "B" hevedert erőteljesen megfogva lehúzzuk annyira,  hogy a kupola alakja megtörjön a  második zsinórsor mentén, azután úgy tartjuk a szükséges ideig, majd határozott mozdulattal felengedjük, és az ilyenkor előre lendülő ernyőt igény  szerint  megfékezzük.

b) Szembestartnál,  ha  figyelmetlenül  fogjuk  meg  az  első  hevedereket,  megeshet,  hogy   a másodikat húzzuk nekirohanás közben. Ezt akkor alkalmazzuk, ha szélcsendben próbálunk lerepülni egy ötös nehézségi fokozatú starthelyről és mindenáron meg akarjuk dolgoztatni a  mentőket...

c) Ha egy jó barátunk épp elkezdi felhúzni az ernyőjét, amikor  segítő  szándékkal  belépünk  a  zsinórjai  közé,  hogy  megakadályozzuk  leakadását,  lehet,  hogy  átesünk  egyik  "B"  zsinórján, minek következtében barátunk ernyője  féloldalasan  húzódik fel, ő maga pedig  rajtunk esik át, hogy egybegabalyodva  gurulhassunk  minél  közelebb  a  leszállóhelyhez.  Ez  igen intenzív  fizikai felkészítő gyakorlat, ha  közvetlenül a  starthely alatt  öt méteres  csipkebokrokkal  telenőtt  szakadék van! Ha ilyesmire  készülünk, előnyös érdeklődni az  oktatónál, hogy  van-e  nála  kellő  mennyiségű  kötszer!

 

12. Ismertesse  a  lejtőrepülés  technikáját!

a) Start után erősen balra fordulok, és a fák tetejét súrolva, a legerősebb emelésben haladok   a hegygerinccel párhuzamosan, teljes sebességgel, közben kiáltásokkal figyelmeztetem a  lassabban haladókat, hogy: "Utat! Utat!!!" Bozótvágót, baltát, fűrészt, sebkötözőt, gipszet,  mankót  viszek  magammal!

b) Amint  elemelt az  ernyő, erősen  ráfékezek,  hogy  a  lehető  legjobban  kihasználjam  az  emelést,  és  az  átesés  határán  jobbra  fordulok, hogy visszasüllyedjek az emelőzónába! A  starthelyet  előzőleg  kipárnázom! Ha pedig az a szándékom, hogy az erdős terep fölött belerepüljek  az  előttem  elstartoló  ernyőjének  örvényzónájába, akkor jó, ha  az utánam startolni szándékozottak tudják, hol van a fűrész és a bozótvágó, meg a  természetvédelmi őrjáratnak  szánt  két  láda  sör...

c) Start után a többi pilóta helyzetének figyelembe vételével helyezkedem el az emelőzónában, úgy, hogy biztonságos távolságban legyek a domboldaltól, de ne kerüljek ki az emelésből.  A  fordulókat  mindig  a  lejtőtől  elfelé végzem, nyolcaspályán, inkább súlypontáthelyezéssel, mint fékfogantyúval, kerülve a többi ernyő által keltett  turbulenciákat.

 

13. Milyen  szempontok  alapján  választja  ki  a  leszállóhelyet?

a) Legyen  a  közelben  vendéglátóipari  egység, melegvizes  strand  és óra  nélküli parkoló!

b) Legyen  elérhető  távolságban, megfelelő  nagyságú, akadálymentes, és turbulenciát okozó  tereptárgyak  ne  legyenek  a  szélfelőli  oldalán! 

c) Legfőbb  szempont,  hogy  gépkocsival  elérhesse  a  kísérő  a  starthelyről, és  ne  legyen  legeltetett  terület, mert  a  trágyát  feldolgozó  rovarok, ha  az  ernyőbe  kerülnek, esetleg   ürülékükkel  károsíthatják  annak  anyagát!

 

14. A  szükségleszállóhely  kiválasztásának  szempontjai.

a) Ha repülés közben rám jön a szükség, akkor a leszállóhelyen legyenek sűrű levelű bokrok, esetleg lapulevelek is, és a starthelyről  ne lehessen  odalátni, mert  szégyenlős  vagyok...

b) Ugyanazok a  szempontok, mint  általában a leszállóhelyek kiválasztásánál, de közvetlen veszélyt nem jelentő tereptárgyak (pl. kisebb bokrok, magányos fák, sziklák) megengedhetők. Itt  azonban  az  általánosnál  is  fokozottabb  figyelemmel  kell  behelyezkednünk!

c) Nem engedhető meg a  szükségleszállóhelyen  felhúzott  farkascsapda, taposóakna, tehénlepény (még élére állítva sem), lefektetett gereblye, szoborpark, létrakiállítás, enyvtócsa!

 

15. Hogyan  történik  a  behelyezkedés  a  leszálláshoz  és  a  leszállás?

a) Kényelmesen  behelyezkedünk  a  beülőhevederbe,  megcélozzuk  a  leszállóhely melletti magas  fát,  és  ha  sikerül  ráakadnunk,  nem  lesz  sáros  az  ernyő.

b) Rendkívül  körültekintően  kell  eldöntenünk,  hogy   ha  középen  vagyunk,  melyik  ajtót válasszuk inkább, majd a csúcsforgalmi tömegnyomor helyi egyenetlenségeit kihasználva, helyezkedjünk a megfelelő ajtó irányába, hogy annak kinyílása után a kétszáz új  felszálló  előtt  távozhassunk  a  12-es  buszról!

c) Ha a leszállóhely olyan közel van, hogy  egyenes siklásban  átrepülhetnénk fölötte, akkor enyhe szélben "iskolakörrel"  helyezkedünk be a  végrárepüléshez, erősebb szélben pedig  fékezgetéssel,  vagy  "S"- fordulókkal  csökkentjük  a  magasságot. A végrárepülést olyan magasságban kezdjük, amelyről kicsit még mindig túlrepülnénk a célt, így enyhe fékezéssel  kell  süllyednünk,  hogy  legyen  sebességtartalékunk  a  "lefázás"  elkerülésére!

 

16. A  leszállás  előtt  hogyan  határozza  meg  a  szélirányt?

a) Távcsővel  megnézem,  hogy  a  leszállóhely  melletti   fáknak  melyik  oldalán  száradt  ki a  moha;  a  karvaly  által   megkergetett  rigó  csőréből  kihullott  kukac  merre  sodródik; a leszállóhely kezelője által a frissen nyírt füves terület szegélyére ültetett  értékes díszcserjék melyik oldalukon kopaszodnak, de ugyanez vonatkozik Csurilla Papa, Gombóc Artúr, Wachsler Úr vagy GL. fejére is, ha épp a leszállóhely szélén tartózkodnak!

b) A leszállóhely szélén levő szélzsákot lesve! Ha az nincs, akkor a közeli, esetleg a távolabbi kémények  füstje  alapján, melyek  nagyobb  magasságból  figyelembe  vehetők, kisebb magasságból pedig a fák leveleinek helyzete, fű  vagy  gabonatábla  hullámzásának  iránya tájékoztat. A  haladási irányhoz  képest  észrevehető saját  elsodródásom (előre nézve nem arra repülök, amerre az orrom mutat) a  legbiztosabb  támpont, de a  korábban  földet  érők behelyezkedési iránya is használható lehet. (Hacsak a legelső  el  nem rontotta  a dolgot...)

c) A leszállóhely fölött átrepülve, kb. 50m magasságból ledobom a  mentőernyőt, mert már úgy sem lesz rá szükség, és megnézem, a szél merre fújja el. Ugyanígy használható az épp  nálam lévő  vasmacska,  kovács  üllő, vagy  nosztalgia-kisvasúti  mozdony  is.

17. Teendők  nagysebességű  földet  érés  esetén.

a) Az  ernyőt  tovább gyorsítjuk és féloldali első heveder lehúzásával még meg is pörgetjük, a beülőben  fejre  állunk,  így  szenvedünk  a  legkevesebbet  becsapódás  után!!!

b) Erőteljesen  fékezünk, lábainkat  térdben-bokában  összezárjuk;  nem  lábujjhegyre, hanem  "telitalppal" érünk  földet, de  nem  merev  lábbal,  hanem  bokánál-térdnél-csípőnél belerugózva, és  nem  mindenáron talpon  maradva, hanem  szükség  szerint  félvállas  bukfenccel  vezetve le  mozgási  energiánkat. Aki  ügyesen  tud  esni (pl. lovagláskor  már  gyakorolta eleget) próbálkozhat a  "banán  techniká"-nak  becézett  oldalra  elvágódással  is.

c) Odamegyünk a  földet érthez és  ha  nem kel fel, akkor  felsegítjük és  leporoljuk. Ha meg- sérült, akkor elsősegélyben részesítjük. Ha nem sérült meg, akkor elporoljuk és elmagyarázzuk  neki  a  helyes  földetérést,  feltéve,  hogy  nem  nagyobb  nálunk  20-30  kilóval...

 

18. Hogyan  gondozzuk  siklóernyőnket?

a) Reggelente jól kirázzuk az erkélyen, majd kiterítjük szellőzni. Előzőleg kiszedjük belőle  a molyirtó  tasakokat és a  szögeket, melyekkel a falra erősítettük, mivel azok még kellenek.

b) Nincs  szükség   különösebb   gondozásra,  mert   mire  tönkremenne,  úgyis  kapható  lesz   ötvenötféle  modernebb  típus,  legfeljebb  veszek  egy  másik  ernyőt!

c) Nem tesszük ki fölöslegesen napsütésnek, nedvességnek, fagynak, mechanikai és vegyi  szennyezésnek. Ld.: "A siklóernyő gondozásának tízparancsolata"!

 

19. Számunkra  addig  ismeretlen  repülőterepet  próbálunk  ki, helyi repüléshez. Milyen szempontokat  veszünk  figyelembe?

a) Először  megnézzük a  leszállóhelyet,  azaz, hogy  alkalmas-e  fizikai és  jogi  szempontból (nem köt-e belénk a  terület  tulajdonosa), majd  felmegyünk  a  starthelyre,  megvizsgáljuk  azt is, és az  onnan a  leszállóhelyig  vezető légteret (turbulencia, elektromos vezeték, vagy  más,  távolról  nem  jól  látható  akadály  nincs-e?),  élénkebb  szélben a  starthely mögötti  területet  is;  végül  eldöntjük,  hogy  az  adott  terep  az  adott  időjárásban  a  nálunk  levő   ernyővel   biztonságosan   repülhető-e?   Ha  jelen  vannak  a  helyet  már  jól  ismerők  is,  kikérdezzük  őket,  és  hagyjuk,  hogy  ők startoljanak  elsőnek!

b) Az  a  fő, hogy  el  lehessen  startolni, valahol  majd  csak  földet  ér  az  ember!  Különben  minek foglalkozna a tananyag a "Leszállás tereptárgyakra" című témakörrel?      c) Az sem baj, ha startolni sem lehet, legalább sétáltunk egy jót! Közben szedhetünk a környék védett virágaiból, gyűjthetünk galócát vacsorára, és megcirógathatjuk az arra tévedő  viperákat,  hogy  ne  múljon  a  napunk  élménytelenül!

 

(Folytatás a köv. hozzászólásban!)

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.25 0 0 36

Az előzőekhez tartozik még néhány repüléstechnikai és elsősegély nyújtási vizsgakérdés is, aztán léphetünk tovább, megnézni, hogy a későbbi években mire kellett választ adniuk a vizsgázóknak. Mai szemmel kicsit furcsa a két évtizeddel ezelőtti szóhasználat, pl. a „siklóejtőernyő”, és egyáltalán: a vizsgakérdések meglehetősen eltérők voltak a mostaniaktól. Kedvenc repülőeszközünknek a hivatalos „siklóernyő” nevet egy nyilvános szakbizottsági ülésen szavazták meg az egybegyűltek, emlékeim szerint valamikor ’95 táján. Akkor szóba került még a „vitorlázó ernyő” elnevezés is, de nem az győzött, a „gyalogernyőt” pedig egyhangúlag elavultnak tartottuk. Csak az érdekesség kedvéért: negyed százada, a téma hazai beindulásakor még a „gyalogkakukk” becenév is használatos volt, arra utalva, hogy az akkori téglalap alakú ernyők szerény siklóképessége leginkább csak azt tette lehetővé, hogy nagy rohanás után, végig a meredek lejtőn felgyorsulva, át lehessen ugrani a domb lábánál levő bokrokat.

De hát valahogy el kellett kezdeni. Az eltelt idő tanulságainak levonása után talán képesek leszünk azt is megtippelni, hogy milyen tendenciák alakítják majd a jövőbeli tematikát és a vizsgáztatást.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

21. Hegyek közti repüléskor milyen vestélyekre kell különösen figyelni?

a. A kötélpályák kábeleire és elektromos vezetékekre.

b. Kőomlásra.

c. Alacsonyan szálló repülőgépekre.

d. A nemkívánatos magasságnyerésre.

 

22. Hirtelen nagy magasságvesztésre van szükség. Milyen technikát alkalmaz?

a. Teljes áramlásleszakadást, kupola összeomlással.

b. Majdnem 100%-os fékezéssel merülést.

c. Két kézzel lehúzva az egyik első hevedert, spirálrepülést.

d. 50%-os fékezéssel spirálrepülést.

 

23. Lefékezte siklóejtőernyőjét a minimális repülési sebességre,. Mi történik, ha a fékezést hirtelen megszünteti?

a. A hirtelen nyomáscsökkenés miatt az ernyő összeomlik.

b. A kupola hirtelen előreugrik, és veszélyes ingamozgásba kezd, ami átesésben végződhet.

c. Nem történik semmi, az ernyő szelíden továbbrepül.

d. Egyik válasz sem helyes.

 

24. Hogyan jár el, ha elkerülhetetlen a vízreszállás?

a. Kb. 10 méteres magasságban kicsatolok és beleugrok a vízbe.

b. A combhevedereket meglazítom, a mellhevedert kioldom, és a vízetérés után rögtön megszabadulok a hevederzettől.

c. Összehúzom az ernyőt és kiúszok vele a partra.

d. Kb. 20 méteres magasságban teljes fékezés és vízbehullás.

 

25. Mit értünk dinamikus áramlásleszakadáson (dinamikus átesésen)?

a. A túlságosan nagy állásszög, vagy a fékek helytelen használata következtében létrejövő előre belengés okozta, turbulenciák kiváltotta áramlásleszakadást.

b. Lassú fékezést áramlásleszakadásig.

c. Kupolaösszeomlás miatti áramlásleszakadást.

d. Ilyen egyáltalán nem létezik.

 

26. Mikor értelmezi helyesen a segélynyújtási kötelezettségét?

a. Elsősegélyben részesíti a sérültet.

b. Értesíti a mentőket és a rendőrséget.

c. A súlyosan sérültet kocsijában orvoshoz szállítja.

 

27. Melyik a legsúlyosabb sérült?

a. A nyílt lábszártörött.

b. Szürkés-sápadt, verejtékes arcú, csöndes sérült.

c. Törött alkarú és törött lábszárú sérült.

 

28. Tilos stabil oldalfekvésbe helyezni:

a. Eszméletlen koponyatörött sérültet.

b. Eszméletlen sérültet, ha seb van rajta.

c. Eszméletlen combcsont törött sérültet.

 

29. Első teendő eszméletlen sérülttel:

a. Azonnal megkezdeni a befúvásos lélegeztetést.

b. A légutakat szabaddá tenni.

c. Stabil oldalfekvő helyzetbe hozni.

 

30. Nagy vérveszteségre kell gondolni, ha a sérült:

a. Bőre falfehér, nyirkosan verejtékes.

b. Több sebből szivárogva vérzik.

c. Hangosan panaszkodik sebe fájdalmáról.

 

31. A koponyaalapi törés jele?

a. Szem körüli pápaszem-vérömleny.

b. Eszméletlenség.

c. Hányinger és hányás.

 

32. Lehült testű személyt:

a. A bőrfelülete átdörzsölésével fel kell melegíteni.

b. Kis mennyiségű tömény szeszesitallal lehet felmelegíteni.

c.  Betakarással kell védeni további hőveszteség ellen.

 

33. Első teendő vízből mentett eszméletlen személlyel.

a. Lábánál felemelve kiönteni belőle a vizet.

b. Stabil oldalfekvő helyzetbe fektetni.

c. Száj- és garatüreget kitisztítani.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.19 0 0 35

Adalék a siklóernyős oktatás hazai történetéhez:

 

Elméleti vizsgakérdések a ’90-es évek elejéről.

Malév Repülő Klub Siklóejtőernyős tanfolyam, „Pilóta” szint,

’A’ csoport.

 

1. Többek között mitől függ egy levegő által körüláramlott test légellenállása?

a. A test sűrűségétől.

b. A test tömegétől.

c. A tömegközéppont helyzetétől.

d. A test alakjától.

 

2. Az alábbi sebességdiagram alapján hány m/s-os a minimális merülés?

a. 10 m/s,  b. 4 m/s,  c. 3 m/s,  d. 8 m/s.

 

3. A légijármű bizonyos fokig dugóhúzó biztos. Ennek ellenére hogyan kerülhet mégis dugóhúzóba?

a. Fordulóban és irányítási hibából eredő áramlásleszakadás miatt.

b. Gyors repülés által.

c. Normál utazósebességnél fellépő örvénylés miatt.

d. Egyáltalán nem tud dugóhúzóba kerülni.

 

4. Egy légijármű minimális repülési sebessége 8 m/s körül van. Azonos körülmények között mennyi ez az érték 60 fokos döntésű fordulóban?

a. 40%-kal több, tehát hozzávetőleg 11,2 m/s.

b. 60%-kal több, tehát hozzávetőleg 12,8 m/s.

c. 20%-kal több, tehát hozzávetőleg 9,6 m/s.

d. 10%-kal több, tehát hozzávetőleg 8,8 m/s.

 

5. A fordulóban keletkező centrifugális erő megnöveli a kilendülési szöget /keresztirányban/. Mi következik ebből a tényből?

a. Megnövekszik a minimális repülési sebesség, összhangban a növekvő keresztirányú helyzettel.

b. Lecsökken a minimális repülési sebesség, összhangban a növekvő keresztirányú helyzettel.

c. A minimális repülési sebesség nem függ a keresztirányú helyzettől.

d. Egyik válasz sem helyes.

 

6. A terep felszíne befolyásolja-e helyileg a szélsebességet?

a. Nem.

b. Igen, de csak fékezi.

c. Igen, nagyon erősen, pl. a hasadékok fúvókahatása által, stb.

d. Igen, de lassú repüléskor ártalmatlan.

 

7. Napsütéskor, délelőtt hol található a legjobb termik?

a. A völgyközép fölött.

b. A nyugati lejtőnél.

c. Az északi lejtőnél.

d. A keleti lejtőnél.

 

8. Az alábbi térképvázlaton hol keletkezik a legerősebb szél?

a., b., c., d.

 

9. Milyen hatása van a talajegyenetlenségnek a szélre?

a. Semmi.

b. A felhők felszívódnak.

c. Eltéríti.

d. Orografikusan felmelegszik.

 

10. A földfelület mely részeinél okozza a napsugárzás a levegő legnagyobb felmelegítését?

a. Tengerek és tavak.

b. Rétek, erdők.

c. Lápok és mocsarak.

d. Világos, száraz felületek..

 

11. A mechanikus működésű magasságmérő beállításakor mit változtat meg?

a. Az aneroid szelence nyomását.

b. A skála helyzetét.

c. A mutató helyzetét.

d. Az összes válasz helyes.

 

12. Mi a hatása a rövidöltésű varrásoknak?

a. Nagyobb tépőszilárdság.

b. A varrás rugalmasabb lesz.

c. A perforálás miatt szakadási hajlam keletkezik.

d. Jobb áramlásvezetés, ezért kisebb ellenállás.

 

13. Repülés közben a kupola mely része kapja a legnagyobb terhelést?

a. A kilépőélek.

b. A kupola hátsó harmada.

c. A belépőélek és a profil felső részének elülső harmada.

d. A külső rész hátsó fele.

 

14. Véleménye szerint mekkora a kockázata a siklóejtőernyő kézi vontatásának lejtős terepen?

a. Életveszélyes.

b. Normális szélviszonyoknál probléma- és veszélymentes.

c. Csak szélben veszélyes.

d. A leszállás különösen kemény.

 

15. Három darabm kb. 5 cm-es szakadással, alkalmas egy siklóejtőernyő a repülésre?

a. Nem, fennáll a továbbrepedés esélye.

b. Így megnő az ernyő merülése.

c. Igen.

d. Az ernyő így nem kormányozható.

 

16.Előzéskor melyik siklóejtőernyőnek van előnye?

a. A gyorsabbnak.

b. Az utolérőnek.

c. Az utolértnek.

d. A magasabban repülőnek.

 

17. Hogyan előzheti meg egy siklóejtőernyős a másikat?

a. Balról.

b. Jobbról.

c. Fölötte átrepüléssel.

d. Alatta átrepüléssel.

 

18. Mennyi a minimális látó- és felhőtávolság siklóejtőernyő esetén, 900 m-es tengerszint feletti, vagy 300 m-es talajszint fölötti magasság esetén?

a. Vízszintesen 1,5 km, felhőkön kívül, állandóan látva a talajt.

b. Vízszintesen 5 km, felhőtávolság függőlegesen és vízszintesen min. 300 m.

c. Vízszintesen 8 km, a felhőtávolság vízszintesen 1,5 km, függőlegesen 300 m.

d. Vízszintesen 8 km, a felhőkön kívül.

 

19. Közvetlenül a lejtő közelében megengedett a körözés?

a. Nem.

b. Nem, kivéve, ha termik csak ott van.

c. Igen, amennyiben más siklóejtőernyős nem tartózkodik abban a magasságban.

d. Igen, minden korlátozás nélkül.

 

20. Milyen ellenőrzött légtereket használhatnak siklóejtőernyősök?

a. A légifolyosók alsó harmadát.

b. TMA 3000 méterig.

c. Egyet sem.

d. CTR-t, de csak kis forgalom esetén, estefelé.

 

 

’B’ csoport.

 

1. A következő testek közül, amelyeknek az áramlásra merőleges felülete azonos, melyiknek van a legkisebb légellenállása?

a. Áramvonalas, b. Kúp alakú, c. Gömb alakú, d. Kivájt félgömb alakú.

 

2. Az alábbi sebességdiagramon melyik pontnál észlelhető áramlásleszakadás?

a. A görbének az y tengelyhez legközelebbi végén.

b. A görbe legmagasabb (az x tengelyhez legközelebbi) pontján.

c. Az origóból húzott érintő és a görbe találkozási pontján.

d. A görbének a tengelyektől legtávolabbi végén.

 

3.Egy légijármű repülési teljesítménye szempontjából mi változik nagyobb szárnyoldalviszony esetén?

a. A minimális merülés romlik, a siklószám csökken.

b. A minimális merülés romlik, a siklószám nő.

c. A minimális merülés csökken, a siklószám nő.

d. A minimális merülés csökken, a siklószám csökken.

 

4. Az irányítózsinórok egyidejű lehúzásakor melyik tengelye körül fordul el a légijármű?

a. Kereszttengelye.

b. Hossztengelye.

c. Függőleges tengelye.

d. Ferde tengelye.

 

5. Egy légijármű siklószámát hogyan lehet javítani?

a. Az ellenállások csökkentésével.

b. A felhajtóerő növelésével.

c. A káros ellenállások csökkentésével.

d. Az előző válaszok mindegyikével.

 

6. Mi a szélnyírás?

a. A szél elülése az esti órákban.

b. Különböző irányú szelek turbulens zónája.

c. Szakkifelyezés a léglyukra.

d. Szélcsillapodás a talajsúrlódás következtében.

 

7. A repülésben a zivatarfront veszélyesebb, mint a termikus áramlat, mert:

a. Nagyon gyorsan emel.

b. Nagykiterjedésű.

c. Különösen heves.

d. Az összes többi válasz helyes.

 

8. Az alábbi vázlaton hol keletkezik a leggyengébb szél?

a. A lejtő felső részén.

b. A lejtő előtti leszállóban.

c. A starthely mögött.

d. A leszállótól balra levő kisebb domb mögött.

 

9. A déli szélnek és a déli főnnek azonosak a jelenségei?

a. Igen, minden meleg délről jön.

b. Nem, csak a főn hoz a szélárnyékos oldalon egy párás adiabatikus lehűlést.

c. Nem, a főn közvetlenül a széloldalon hoz párás adiabatikus lehűlést.

d. Nem, déli szél csak az Alpok gerincétől délre van.

 

10. Egy hegyhát széloldalán mire számíthat az ember?

a. Turbulenciára és leszálló szélre.

b. Nyugodt leszálló szélre.

c. Leszálló szélre, időnként turbulenciára.

d. Forgókra és turbulens hengerszélre.

 

11. Mire kell ügyelni, ha sérült zsinórt cserélünk?

a. Azonos külső átmérőjű legyen.

b. A különböző rugalmasságuk miatt csak eredeti tartalékkal cserélhető.

c. Lehetőleg rugalmasabbra cseréljük, mert az idomul a többihez.

d. Erősebbet kell alkalmazni, az tovább tart.

 

12. Mi a variométer?

a. A talajtól való magasság mérésére szolgáló repülő műszer.

b. Automatikus trimmelést jelző.

c. Emelkedést és merülést mérő repülő műszer.

d. A lejtő hajlását mérő műszer.

 

13. Repülés közben elszakad egy fékzsinór. Mit tesz?

a. A hátsó hevederekkel kormányzok, azok helyettesítik a fékeket.

b. Felkészülök egy kemény földetérésre.

c. Levágom a másik féket is.

d. Az elülső hevederekkel kormányzok, azok helyettesítik a fékeket.

 

14. Minden siklóejtőernyő alkalmas vontatáshoz?

a. Igen amennyiben jóindulatú.

b. Igen, ha vontatáshoz van beállítva.

c. Csak körkupolás ejtőernyő vontatható.

d. Nem, csak a 3,5 kg/m2 felületi terhelés alattiak.

 

15. A poliamid szövetre milyen sugárzások károsak?

a. Röntgensugárzás.

b. Infravörös sugárzás.

c. Gamma sugárzás.

d. UV sugárzás.

 

16. Két siklóernyős röppályája az ábra szerinti hegyesszög alatt keresztezi egymást. Melyiknek van előnye?

a. Az „A”-nak, vagyis a jobbról jövőnek.

b. A „B”-nek, vagyis a balról jövőnek.

c. Kettő közül az egyiknek.

d. Az „A”-nak a „B” alá kell merülni.

 

17. Mennyi a megengedett minimális látó- és felhőtávolság siklóejtőernyő esetén, 900 m-es tengerszint feletti, illetve. 300 m-es talajtól mért magasságban?

a. A látótávolság 1.5 km, felhőkön kívül és állandó talajlátás.

b. A látótávolság 1,5 km, a felhőtávolság 100 m vízszintesen és 50 m függőlegesen.

c. A látótávolság 8 km, a felhőtávolság100 m vízszintesen és 50 m függőlegesen.

d. A látótávolság 8 km, a felhőtávolság 1500 m vízszintesen és 300 m függőlegesen.

 

18. Egy siklóejtőernyős és egy függővitorlázó egymással szemben repül. Melyiknek kell kitérnie?

a. Mindkettőnek jobbra.

b. A függővitorlázónak kell kitérnie.

c. A siklóernyősnek kell kitérnie.

d. A siklóernyősnek át kell repülnie a függővitorlázó fölött.

 

19. Hogyan térnek ki a siklóejtőernyősök, ha a lejtőnél közel azonos magasságban szemben találkoznak?

a. Mindketten kitérnek jobbra.

b. Az tér ki, amelyiknek a lejtő balra esik.

c. Az alacsonyabban repülőnek a másik alatt kell elrepülnie.

d. Mindketten elfordulnak a lejtőtől.

 

20. Hol hozzák nyilvánosságra az ellenőrzött légterek jegyzékét?

a. A VFF-ben.

b. A légügyi hatósági NOTAM által, folyamatosan aktualizálva.

c. Az ICAO légiforgalmi térképen és az AIP-ben.

d. Minden repülőiskola prospektusa tartalmazza.

 

 

 

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.19 0 0 34

Adalék a siklóernyős oktatás hazai történetéhez:

 

Elméleti vizsgakérdések a ’90-es évek elejéről.

Malév Repülő Klub Siklóejtőernyős tanfolyam, „Kezdő pilóta” szint,

’A’ csoport.

 

(Ez már teszt rendszerű volt, csak be kellett jelölni a vizsgázó szerint helyes választ.)


1. Siklóejtőernyőnél mi a hatása a nagyon gyenge fékezésnek?

a. Növeli az ellenállást.

b. Ívelő lapként működik, növelve a felhajtóerőt is.

c. Ebben az esetben semmi hatása nincs.

d. Lefékezi a kilépőél csattogását.

 

2. Egy siklóejtőernyő kupolán hol várható leginkább a felhajtóerő kialakulása?

a. A szárnyközépnél.

b. Az első harmadánál.

c. A hátsó harmadánál.

d. a szárnyvégeken.

 

3. Hogyan nevezzük a légijármű hossztengelye körüli mozgást?

a. Billenés.

b. Bólintás.

c. Forgás.

d. Csúszás.

 

4. Egy légijármű legkisebb sebességgel repül. Mi lesz a hatása az állásszög további növelésének a felhajtóerőre és az ellenállásra?

a. Semmi.

b. A felhajtóerő nő, az ellenállás csökken.

c. A felhajtóerő nő, az ellenállás nő.

d. A felhajtóerő csökken, az ellenállás nő.

 

5. Többek közt mitől változik meg a felhajtóerő nagysága?

a. A szárnyfelület megnövekedésétől.

b. Az állásszög megváltozásától.

c. A repülési sebesség csökkenésétől.

d. Ballaszttömeg használatától.

 

6. Mit értünk a levegő relatív páratartalmán?

a. Egy meghatározott térfogatú levegő páratartalmát.

b. Adott hőmérsékleten és nyomáson maximálisan felvehető vízpára százalékos részét.

c. A vízvezeték „izzadását”.

d. Relatív terek vízgőz kondícióját.

 

7. A talajközeli időjárási térképeknél az izobárokból milyen adatokat tud megállapítani?

a. A szépidő tartósságát.

b. A szél irányát és erősségét.

c. A hőmérséklet változását talajközelben.

d. A csapadék mennyiségét.

 

8. Hol van a hidegfront az ábrán?

a., b., c., d.

(Az ábrán izobárvonalas alapon egymást követő meleg- és hidegfront sémája, bocs’, hogy ide a topikba nem szkennelem a kérdésekhez kapcsolódó rajzokat, el tudjátok képzelni.)

 

9. Kb. 5500 méteres magasságban milyen légnyomás uralkodik a tengerszinthez képest?

a. Azonos.

b. A fele.

c. A negyede.

d. A nyolcada.

 

10. Melyek a legfontosabb feltételei a zivatarképződésnek?

a. Szép, nem túl meleg idő.

b. Széles nyomáseloszlás, nagy hőmérsékleti gradiens.

c. Napsütés, párolgó víz.

d. Magas harmatpont.

 

11. Siklóejtőernyőzéskor ajánlatos a sisak viselése?

a. A sisak befolyásolja a repülési érzetet.

b. Nem, a tömege csökkenti a repülési teljesítményt.

c. Igen, egy jó sisak véd startoláskor és földetéréskor.

d. Igen, de csak egy könnyű hegymászó sisak.

 

12. Az alábbi részegységek közül repülés közben melyikre hat legtöbbször terhelés?

a. Zsinórzatra.

b. Elülső hevederekre.

c. A kupola kilépőélére.

d. A hátsó hevederekre.

 

13. Miért alkalmasak elsősorban a köpenymagos zsinórok?

a. Mert olcsóbbak.

b. Sokféle színben kaphatók.

c. Kis ármérő mellett nagy a szilárdság és kicsi a rugalmasság.

d. Mindegyik válasz helyes.

 

14. Többek között milyen célt szolgálnak a stabilizátorok?

a. Erősen fékezett állapotban a stabil merülés biztosítása.

b. A túl gyors repülést akadályozó fékhatás.

c. A fordulók megkönnyítése.

d. A kupolaösszeomlás elkerülése.

 

15. Az elülső hevedereken levő trimmelőkkel milyen hatás érhető el?

a. Gyorsítás.

b. A merülés csökkentése.

c. Lassítás.

d. Gyors, lapos fordulók.

 

16. A siklóernyőnek milyen légijárművekkel szemben van előnye?

a. A motoros gépekkel és vitorlázókkal.

b. Vitorlázókkal és léghajókkal.

c. Vitorlázókkal, motoros repülőgépekkel és léghajókkal.

d. Motoros gépekkel és ballonokkal.

 

17. Mely szabályok szólnak a lejtőn történő előzésről?

a. Az előzés ott tilos.

b. Mindig jobbról történik.

c. Mindig balról történik.

d. Mindig alulról történik.

 

18. Két siklóernyős közeledik egymáshoz. Hogyan kell kitérniük?ogyan kell kitérniük?

a. Mindkettőnek jobbra.

b. Mindkettőnek balra.

c. A gyorsabbnak jobbra kell kitérni.

d. Az óvatosabb jobbra tér ki.

 

19. A tiltott terület az a légtér, amelyik:

a. Bizonyos körülmények miatt korlátozva van.

b. Bizonyos időszakban veszélyes.

c. Tiltott.

d. Csak vasár- és ünnepnap engedélyezett.

 

20. Mikor repülhet önállóan egy siklóernyő pilótája?

a. Érvényes pilótaigazolvány és kötelező biztosítás meglétekor.

b. Ha gyakorlott a sportjának és felszerelésének kezelésében.

c. Ha saját felszerelése van.

d. Ha letette az elméleti vizsgát.

 

„B” csoport

 

1. Az áramlási irányhoz képest milyen szögnél hat a felhajtóerő?

a. 180 fok.

b. 90 fok.

c. Mindig függőlegesen felfelé.

d. Az állásszögtől függ.

 

2. Hogyan nevezzük a légijármű kereszttengelye körüli mozgást?

a. Billenés.

b. Bólintás.

c. Forgás.

d. Csúszás.

 

3. Mi történik ha minimálsebességgel történő repüléskor az állásszög erősen megnövekszik?

a. A légijármű változatlan sebességgel emelkedik.

b. Az állásszög megnövekedése megnöveli a felhajtóerőt.

c. A nagy állásszög következtében az áramlás leszakad, a felhajtóerő megszűnik.

d. Az áramlás leszakad, a felhajtóerő és az ellenállás aránya megnő.

 

4. Mit értünk lamináris áramlás alatt?

a. A lassú, nyugodt áramlást.

b. A szabályos áramlást, amikor a levegőrészecskék  párhuzamos pályán mozognak.

c. Az örvénylő levegőt.

d. Olyan áramlást, amikor a levegőrészecskék egymást keresztező pályán mozognak.

 

5. Hogyan változik a felhajtóerő és az ellenállás nagyobb sűrűségű levegőben repülve?

a. A felhajtóerő csökken, az ellenállás nő.

b. A felhajtóerő nő, az ellenállás nő.

c. A felhajtóerő nő, az ellenállás csökken.

d. A felhajtóerő csökken, az ellenállás csökken.

 

6. Főn esetén miért veszélyes az Alpok szélárnyékos oldalán repülni?

a. Mert száraz a levegő.

b. Jó pilótának ez nem gond.

c. A porfelhők miatt rossz a látás.

d. A heves és energiadús légörvények miatt.

 

7. Mi az inverzió?

a. Versformájú időjárási előrejelzés.

b. A függőleges hőmérsékleti eloszlás megfordulása.

c. Merülő termik.

d. Szélmegfordulás.

 

8. Az ábrán hol van a melegfront?

a., b., c., d.

(Az ábra ugyanaz, mint az „A” csoport 8. kérdésében.)

 

9. Közvetlenül a hidegfront érkezése előtt milyen jelenség észlelhető?

a. Erős hőmérséklet növekedés.

b. Heves szélrohamok.

c. Altostratus felhő.

d. Köd.

 

10. Mikor keletkezik időjárási front?

a. Délelőtt.

b. Csak nyáron.

c. Minden nap és egész évben.

d. Északkeleti viharos szél esetén.

 

11. Miért erősítik a fékeket a hátsó hevederekhez?

a. Mert így mindig kényelmesen elérhetők.

b. Mert így az ernyő egyenesen repül.

c. A teljesítményveszteség elkerülése érdekében.

d. Mert így nem gyorsul túl erősen az ernyő.

 

12. A hevederzet mely részét kell rendszeresen ellenőrizni?

a. A bélelés állapotát.

b. Varrásokat, vasalásokat, hevedereket.

c. Nem szükséges az ellenőrzés.

d. A zsinórokat.

 

13. Köpenymagos zsinórzat kidörzsölődött felületét szabad-e ragasztószalaggal javítani?

a. Kifogástalanul tart.

b. A javítás módja közömbös, lényeg az, hogy tartson.

c. Nem szabad, ki kell cserélni, nem tudni, mikor gyengül el.

d. Csak külsérelem, nem gyengíti, úgy kell hagyni, ahogy van.

 

14. Hol helyezkednek el a siklóernyőn a stabilizátorok?

a. A zsinórok mellett.

b. A profil felső részén.

c. Az ernyőkupola mindkét oldalán.

d. A kilépőél előtt.

 

15. Mire szolgálnak a trimmelők?

a. A hevederek megrövidítésére repülés közben.

b. Könnyű pilóták tömegkiegyenlítésére.

c. Szebbé teszik a hevedereket.

d. Leszálláskor fékezési segédeszközként.

 

16. Az ernyők repülés közben mennyire közelíthetik meg egymást?

a. 10 m

b. 30 m

c. 50 m

d. Nincs előírás rá, de ne legyen összeütközés.

 

17. Milyen magasságig emelkedhet a talajtól a siklóejtőernyő?

a. Bármennyire, nincs rá előírás.

b. Katonai repülési időben 150 m-re, egyébként a teljes ellenőrizetlen légtérben 5900 m-re.

c. Bármennyire, de soha nem felhőben és a talajt látva.

d. Ellenőrzött légtéren kívül 150 m–re.

 

18. Milyen minimális távolsággal lehet átrepülni légvezetékek, kötélpályák, közutak és járművek fölött?

a. 50 m.

b. 30 m.

c. 100 m.

d. Nincs rá előírás.

 

19. Át lehet repülni siklóejtőernyővel egy falu fölött?

a. Igen, nincs korlátozás.

b. Igen, kivéve a katonai üzem idejét, és olyan magasságban, ami még lehetővé teszi a biztonságos leszállást.

c. Igen, minimálisan 150 m-es magasságban.

d. Nem, kivéve olyan pilótáknak, akiknek oktatási igazolványuk van.

 

20. Milyen okirat szükséges siklóejtőernyővel önállóan történő repüléshez?

a. Engedélyokirat és felelősségbiztosítási igazolás.

b. Iskolai igazolás és elsősegélynyújtói tanfolyam elvégzését igazoló irat.

c. Pilótaigazolvány és felelősségbiztosítási irat.

d. Pilótaigazolvány és háztartási biztosítási irat.

 

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.19 0 0 33

Adalék a siklóernyős oktatás hazai történetéhez.

 

Elméleti vizsgakérdések a ’90-es évek elejéről.

Malév Repülő Klub Siklóejtőernyős tanfolyam, „Tanuló” szint,

’A’ csoport.

 

1. Ismertesse az ősidőkben végzett kísérleteket!

2. A körkupolás ernyőktől a réselt ernyőkig.

3. Hogyan alakult ki a siklóejtőernyős sport?

4. A légkör általános jellemzése.

5. Milyen felszálló és leszálló légáramlatokat ismer?

6. A hegy- és a völgy-szél.

7. A siklóejtőernyő részei.

8. Milyen varrási módokat ismer? Melyek a jó varrások?

9. A siklóejtőernyő javítása, karbantartása és ápolása.

10. A repülés tervezése és előkészítése. A felszerelés előkészítése.

11. Az ötpontos ellenőrzés. A szél iránya, sebessége.

12. Repülés közbeni teendők. A kitérés szabályai.

13. A földetérés előkészítése. Az iskolakör felépítése.

14. Az elsősegélynyújtás általános szabályai.

15. Az agyrázkódás felismerése, kezelése.

16. Ficam felismerése és kezelése.

17. Miért fontos a bemelegítés a tornateremben, és a repülés előtt?

18. Miért fontos a zárt lábbal való földetérés?

19. Ismertesse a Bernoulli-egyenletet!

20. Ismertesse a légellenállás fogalmát! Mitől függ a nagysága?

21. Határozza meg a „siklórepülő ejtőernyő” fogalmát!

22. Mikor kell a repülést bejelenteni, illetve lejelenteni?

23. Mi a teendő a felügyelet nélkül hagyott repülőeszköz újbóli használatba vételekor?

24. Mi a teendő, ha a kupola a felvételekor előre ugrik?

25. Mi a teendő, ha repüléskor az egyik irányító zsinór elszakad?

26. Hogyan repülünk turbulens körülmények között?

 

’B’ csoport.

 

1. A repülőgépek elterjedésekor milyen szerepe volt az ejtőernyőnek?

2. Az első paplanernyők és fejlődésük.

3. Hogyan alakult ki a siklóejtőernyős sport?

4. Mi a szél? Hogyan határozzuk meg irányát és nagyságát?

5. A légköri turbulencia és jellemzői.

6. A cumulus felhő képződése. Mi a kondenzációs szint?

7. A siklóejtőernyő kupolájának kialakítása, formája, anyaga.

8. A zsinórok szerepe, anyaga, átmérője, szakítószilárdsága.

9. Beállítások a siklóejtőernyőnél.

10. Viselkedés a starthelyen. A repülési engedély.

11. Az ernyő felhúzása erős és gyenge szélben.

12. Milyen lehet a fékek állása? Hogyan hajtjuk végre a 90 fokos fordulót?

13. Földetérés akadályra: fa, bokor, háztető, vezeték.

14. Mi a teendő eszméletvesztésnél?

15. A sebellátás általános szabályai.

16. A csonttörések fajtái és ellátásuk.

17. Miért fontos ismerni a gurulást, és miért kell „esni tudni”?

18. Hogyan kell gyakorolni a mentőernyő nyitást felfüggesztő hevederen?

19. Ismertesse a felhajtóerő keletkezését!

20. A siklóernyő aerodinamikai stabilitása.

21. Mi a teendő, ha a kupola egyik fele a felvételkor behajtódik?

22. Mi a teendő, ha repüléskor a kupola eleje behajtódik?

23. Mi a teendő, ha túlfékezés következtében az ernyő átesik?

24. Mit jelent a talajmenti siklás, földközeli repülés, repülés?

25. Mit kell elhelyezni a starthelyen, illetve a leszálló területen?

26. Hogyan lehet a repülőeszközt javítani?

.ZsL. Creative Commons License 2013.02.19 0 0 32

Köszi, ez igazán remek!

(Egyébként épp leszoktam a CD-s változatról, az utóbbi időkben már e-mail mellékletként küldtem a tananyagot és a vizsgakérdéseket az érdeklődőknek.)

Apropó: vizsgakérdések!

Érdekes téma, mert a "központi vizsgáztatás" hiánya miatt nincs is kötelezővé tett, hivatalosan kiadott vizsgakérdés-sor, amit mindegyik oktatónak használnia kellene, ezért elég jelentős egyéni eltérések vannak. Aminek alapja, hogy az oktatók maguk vizsgáztatják tanulóikat, és attól függően, hogy ki milyen oktató (fiatal vagy öreg, hobbista, vagy versenypilóta, főállás-szerűen oktat, vagy csak alkalomszerűen, ha épp akad tanulója), eltérő a szemléletmódja. Észrevehető, hogy az elméleti vizsgakérdések az időben is változnak, és a hazai oktatás két évtizede alatt jelentős különbséget láthatunk a régebbi és a mostani kérdések között. Ez megérne egy visszapillantást, már csak az összehasonlításból eredő tanulságok miatt is. És ha eddig ennyire változtak a vizsgakérdések, akkor arra gondolhatunk, kicsi az esélye, hogy örök időkre ki lehessen dolgozni egy készletet, vagyis megpróbálkozhatunk az extrapolációval: vajon milyen kérdésekre kell válaszolniuk tíz év múlva az akkor vizsgázóknak?

Előzmény: zimi78 (31)
zimi78 Creative Commons License 2013.02.08 0 0 31

A honlapomra belinkeltem az "elfújta a szél" tankönyv netes verzióját, Siklóernyős tankönyv/pillango.net/ néven. Sajnos a link egy ideje nem müxik, az anyagot törölhették, vagy máshova rakták. Majd utánanézek..

 

Viszont a Simonics Peti-féle siklóernyőzés ABC-je is fent van ugyanitt. Teljesen jó, a komplett siklóernyős tankönyv, Peti által kiegészítve. A legjobb választásnak tartom:

 

http://pg.5mp.eu/web.php?a=pg&o=OYGcgxDN8L

 

Emellett a paramánia-honlapra is feltettem:

 

http://paramania.5mp.eu/web.php?a=paramania&o=znHwRyww7l

 

A tankönyv letölthető, kinyomtatható, haználható simán ajánlom minden érdeklődőnek és növendéknek, meg pilótának sőt versenyzőnek is (a versenyzés/távrepülés fejezet miatt)!

 

Továbbá az ASE 17videós előadássorozatát is linkeltem mindkét honlapra, ami mindent tartalmaz, amit egy siklóernyősnek tudnia kell.

Az előadássorozat és a letölthető tankönyv segítségével bárki fel tud készülni a siklóernyőzés bármilyen elméleti vizsgájára (talán az oktatóit kivéve, mert annak még oktatáselméleti, pszichológiai és további jogszabályi aspektusai vannak)!

 

Emellett a Műegyetem Természetbarát Szövetség-oldalán találtam egy érdekes meteó-anyagot, amit szintén belinkeltem. Sok, hasznos információ van benne. Bár azt nem teljesen értem, hogy minek nekik érteni az extra nagy magasságban fellépő hegyi betegséghez, de lehet ezek a "természetbarátok" annyira komoly hegymászók, hogy évente legalább egyszer megmásszák a Mount Everestet csak úgy hobbiból..

 

A pg.5mp-n lévő többi videóval együtt ezek az anyagok átfogó képet adnak a siklóernyőzésről mindenkinek, aki a téma iránt érdeklődik, így alkalmas kiváltani a CD-s csomagot is.. (ez volt az egyik célom a pg.5mp-vel; hogy elég legyen az oktatónak megadni a honlapcímet, és a növendék ott mindent megtalál, vagy ha mégsem, akkor legalább a linkek között meglesz).

Most már majdnem ugyanezt tudja az új paramánia-honlap is..

Előzmény: .ZsL. (30)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!